Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

V Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 242. szám 1987. október 14. Szerda Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Sskoldalúan fejlődnek a kínai-magyar kapcsnlatnk Ünnepi tanácsülés Sárospatakon Kádár Janos és Teng Hsziao-ping megbeszélései Keg.yeletes megemlékezés­sel kezdődött Kádár. János­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának keddi programja Pekingben: a Tienanmen téren megko­szorúzta a kínai nép hősei­nek emlékművét. Az MSZMP főtitkára főhajtással tisztel­gett a kínai hősök emléke előtt. Ezt követően Kádár János szálláshelyén, a Tjaojütaj vendégházban hivatalos megbeszélés kezdődött .az MSZMP főtitkára, valamint Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt Központi Tanácsadó Bizottságának el­nöke között. Az MTI tudósítóinak ér­tesülése szerint Kádár Já­nos és Teng Hsziao-ping másfél órás megbeszéléséi a szívélyes légkör, a közvet­len hangulat jellemezte. A 30 éve volt első személyes találkozó, a megismerkedés emlékeinek felelevenítése után Teng Hsziao-ping egé­szen a Kínai Kommunista Párt Vili. kongresszusáig visszautalva foglalta össze Kádár János számára azo­kat a Kínában bekövetke­zett változásokat, amelyek a türelmetlenül ultrabalos torzulásoktól elvezettek a KKP KB 1978-as, 3. plénu­mához, a külső nyitás, s a belső reformok meghirdeté­séig. Az MSZMP főtitkára ha­sonlóképpen vélekedett, mondván: „csak a reformok útján, a realitásokra — sab­lonoktól mentesen — építve fejlődhet társadalmunk, s csak a szocialista vonásokat megőrizve, megerősítve lép­hetünk a hatékonyabb gaz­dálkodás irányába”. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és kí­sérete kedden délután is­mét a kínai Országos Népi Gyűlés házába látogatott el. Összesen két .órát töltött ott, találkozott ! Li Hszien­niennel, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagjával, a Kínai Népköz­társaság elnökével, illetve Peng Csennek a Politikai Bizottság tagjával, a kínai Országos Népi Gyűlés Ál­landó Bizottságának elnöké­vel. A szívélyes és baráti légkörű találkozókon a kínai politikusok örömmel emlé­keztek vissza Kádár János öt­venes években iett két pekin­gi látogatására és az MSZMP főtitkárával teljes egyetér­tésben ők is állást foglaltak a kínai—magyar kapcsola­tok sokoldalú fejlesztése mellett. Kádár János még a dél­utáni órákban szálláshelyén a Tjaojütáj vendégházban találkozott a kínai sajtó .képviselőivel, s válaszolt az Üj-Kina, a Zsenmin Zsipao. valamint a rádió és televízió m u n ka tár sa ina k kérdéseire, majd Tiencsinbe utazott. Megkezdődött a KGST rendkívüli ülésszaka Grósz Károly felszólalása Kedden délelőtt Moszkvá­ban, a KGST székházában ■megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak 43.. rendkívüli üléssza­ka. A kétnapos tanácskozá­son a tíz tagállam — közöt­tük Magyarország — kor­mányfői szintű küldöttségei vesznek részt. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke vezeti. A de­legáció tagjai: Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, minisz­terelnök-helyettes; Németh Miklós, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára; Marjai József miniszterel­nök-helyettes, hazánk állan­dó KGST-képviselője; Tété­nyi Pál, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke; Bartha Ferenc mi­niszterhelyettes, a Minisz­tertanács Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Titkár­ságának vezetője és Szigeti István, Magyarország állan­dó KGST-képviselőjének he­lyettese. A tagállamok gazdasági együttműködési mechaniz­musának megújításával kap­csolatos kérdések, a KGST tevékenységének korszerű­sítéséből adódó problémák, a szervezet szerepének nö­veléséből származó feladatok kiemelt témaként szerepel­nek a rendkívüli ülésszak napirendjén. A 43. (rendkívüli) üléssza­kot Nyikolaj Rizskov mi­niszterelnök, a tanácskozás­nak otthont adó Szovjet­unió küldöttségének vezető­je nyitotta meg. A napirend és az ügyrend elfogadása, a szerkesztőbi­zottság megalakítása után Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettes, a KGST V. B. elnöke jelentést tett az együttműködési mechanizmus, a szocialista gazdasági integráció és a KGST tevékenységének át­alakításáról. (Folytatás a 2. oldalon) A világban a kölcsönös egymásrautaltság érvényesül Mihail Gorbacsov leningrádi beszéde Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden gyárlátogatással kezdte le­ningrádi látogatását. Felke­reste az Ordzso.nikidze ne­vét viselő hajógyárat, majd elbeszélgetett a gyár dol­gozóival. Délután a Szmolnijban aktívaér,tekezleten vett részt, ahol a párt veteránjaival, a hetven évvel ezelőtti forra­dalmi események résztve­vőivel, élmuinkásokkal és a leningrádi pártszervezet tag­jaival találkozott. Az SZKP főtitkárának a találkozó résztvevői előtt mondott be­szédét egyenesben közvetí­tette a szovjet televízió, s az adást átvette az Interví- zió is. A találkozó után, két­napos látogatását befejezve Mihail Gorbacsov Lenin­grádból visszautazott Moszk­vába. A Szmolnij történelmi épületében elmondott beszé­dét Gorbacsov annak fel­idézésével kezdte, hogy 1917 októberében a Név,a-parti városból jutottak el az egész világra Lenin szavai a nagy októberi szocialista forrada­lom győzelméről. A város, amelyet Gorbacsov főtitkár­rá választása óta másodszor keresett fel, három forrada­lomnak volt a bölcsője, s — mint a szónok mondta — ma is pontos barométere a munkásosztály hangulatá­nak, követeléseinek, törek­véseinek. A Szovjetunióban zajló átalakítás forradalmi folya­matát elemezve Mihail Gor­bacsov kijelentette: az or­szág fejlődése döntő sza­kaszba jutott, amelynek sa­játossága az átépítési folya­matok elmélyítése a dolgozó tömegek millióinak bevoná­sával. Az átépítés sikerének ga­ranciája maga az SZKP — szögezte le a párt főtitkára. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt két évben a párt el­méletileg megalapozta és kialakította a szocializmus­nak mint fejlődésben lévő rendszernek a képét, a Szov­jetunió társadalmi-gazdasági fejlődése meggyorsításának koncepcióját. Programként hirdette meg, hogy ezen az alapon minőségileg új szoci­alista társadalmat építsenek fel. (Folytatás a 2. oldalon) Hild-érem - a példaadónak esünk elnökét; Szabó János akadémikust, a Magyar Ur­banisztikai Társaság elnö­két. — A város gazdasági, tár­sadalmi fejlődésében alapve­tő változás 1968. augusztus 20-ával következett be, amikor a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa Sá­rospatakot várossá nyilvá­nította. A városiasodás igazi folyamatai csak azután in­dulhattak meg erőteljesen, amikor a jogi keretek na­gyobb önállóságot, nagyobb fejlesztési lehetőségeket biz­tosítottak. — További munkánkban kötelességünk követni Káldi János tanácsát: „... egy por jellegeket sóhajtó falu is lehet I akár a világ közepe is, ha fiai után példa, / ha magatartás...” — el­mondta Takáts Gyula, Sá­rospatak tanácselnöke. Patak hosszú ideje ,a Hild János-emlékéremre esé­lyes városok között van. Nyomon követik azt a sa­játos utat, amelyet jár; fi­gyelnek a léptekre, a csele­kedetekre — s akiknek dol­ga ez, úgy ítélik meg: Pa­takon „tisztelettudó'' épület­állományt hoztak létre, a hagyományost harmóniába hozták a korszerűvel. A vá­ros épületei emberléptékű- ek, ennek felel meg az ut­cahálózat, s a sok fa, park, virág; a kialakított zöldfe­lület. Igaz, a városépítés rekonstrukciója még nem Patak tanácselnöke (jobbról) átveszi a Hild-érmet fejeződött be, az érdem azonban elvitathatatlan: a Hild-érem megilleti Sáros­patak város társadalmát. Ezeket a gondolatokat osztotta meg a jelenlevők­kel Szabó János, a Magyar Urbanisztikai Társaság -el­nöke, mielőtt átadta a ki­tüntető emlékérmet, eme szavakkal: „Köszönöm Önök­nek, hogy példává válhat­tak.” Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára : — Jóleső érzéssel, őszin­te örömmel gratulálok Sá­rospatak polgárainak és ve­zetőinek azért az okos. kö­vetkezetes városfejlesztő po­litikáért, amelynek eredmé­nyét ma a Hild-éremmel is­merték el. Számomra Sáros­patak szimbolizálja a haza- fiságnak, az értelmes áldo­zatvállalásnak, a nehézsége­ken túlemelkedni tudó lel­kierőnek a meglétét; azt, hogy semmilyen körülmé­nyek között nincs jogunk a feladásra. Mához szóló üze­net ez. * Aztán elballagunk a Hild tér avatására, ahol avatják a Péterfi László szobrász- művész által készített em­léktáblát is. Itt dr. Földy Ferenc országgyűlési képvi­selő, a tanítóképző főiskola főigazgatója mond beszédet: „Üj épületeink szervesen il­leszkednek a városképbe. A részlet és az egész között, az épület és a táj között, az ember és az őt befogadó la­kóház között harmónia van. A sárospataki Makovecz- épületek ilyen humanizáltak, emberközpontúak. Ami ki­alakult városunkban a tör­ténelem folyamán, és hala­dó hagyománynak számít, az nemcsak a művelődéstörté­netben igaz, hanem az épí­tészetben is létező örökség. Ennek megőrző folytatása — felelősségteljes feladata az itt élő és alkotó építészek­nek, szakembereknek.” Azt tanultuk, ismételtük tegnap Sárospatakon: vi­gyázzuk múltunkat, hogy jelenünknek jövője legyen! Szöveg: T. Nagy József Fotó: Laczó József A Hild téren emléktáblát is avattak Hány évszázad is?! Vagy csak jelen-múltunk évtize­dei?! Történelmünk micso­da eseményei és emlékezés­re kötelező személyiségei!? Vagy csak a közöttünk élők térben és időben jól meg­nevezhető polgárai?! Sárospatak. Mennyi idő; az itt valaha éltek és a ma itt élők mi­lyen cselekedetei igazolhat­nák a legfényesebben, a leginkább messzire mutató- an a kitüntetés érdemessé­gét? — Sárospatak megkap­ta a Hild János-emlékér- met. Még ha oly dicső is a múlt; ha még annyira ér­zékelhető is a jelen város­építő eltökéltsége — egymás nélkül csakis önmagukat képesek lélegeztetni. Múltból táplálkozó és egyben jövőt is mondó jelen érdemesíthet egy települést arra, hogy megbecsüljék. Ezt: tanultuk tegnap Sá­rospatakon. Délelőtt II óra. A Mű­velődés Házában sok százan vagyunk. A színpad jobb ol­dalán, a zongora fölött ref­lektorfény „írja” körül Sá­rospatak címerét. Elénekel­jük a Himnuszt. Aztán részleteket hallgatunk meg Fekete Gyula Bodrog-parti Athén című írásából, s jól megjegyezzük: „Legkedve­sebb kishazám, Sárospa­tak ...” A városi tanács elnökhe­lyettese, Budaházy Csaba kö­szönti a kibővített ünnepi tanácsülés résztvevőit; az urbanisztikai társaság, a Hild-érmes városok képvi­selőit; megyénk városainak megjelent vezetőit; a me­gyei és az országos társa­dalmi szervezetek képvise­lőit; az urbanisztikai kon­ferencia résztvevőit. Külön is köszönti Fejti Györgyöt, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkárát; dr. Papp Lajos államtitkárt, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnökét; Dudla Jó­zsefet, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megye Pártbizott­ság első titkárát; dr. Ladá­nyi Józsefét, megyei taná­HS

Next

/
Oldalképek
Tartalom