Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-21 / 222. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. szeptember 21., hétfő Az elmúlt, 1986-os eszten­dőben Kriza János, a neves költő, nyelvész, folklorista püspök születésének 175. év­fordulóján tisztelgett a szak- tudomány a Vadrózsák szé­kely népköltési gyűjtemény szerkesztője és közreadója emléke előtt. A sokoldalú tudóst néprajzkutatóként tartja számon az értékőrző emlékezet, — „hányatott sor­sú könyvével módszert te­remtett a néprajztudomány­ban”, — olvasható az Aka­démiai Kiadó Reprint Soro­zatában most megjelent Vad- rózsák-kötet hátsó borítóján. Kriza munkája volt az el­ső, mely a maga teljességé­ben mutatta be egy tájegy­ség népköltési anyagát, és áttekinthető rendbe fegyel­mezte a nemzeti hagyomány- őrzés szándékával összegyűj­tött roppant népköltészeti kincset. Iskolateremtőén igé­nyes volt a vándormotívu­mok és változatok, valamint a nyelvjárási hangalakok le­jegyzésében, hogy „ ... mint hajdan az égő csipkebokor­ból a választott nép istené­nek szózata, hangozzék e szerény vadrózsabokorból is a magyar hongeniusz szava, bizonyságot teendő arról: hogy a székely föld is ... az élő magyar nyelv egyik clas- sicus földrésze...” A Vad­rózsák azonban nemcsak er­ről tesz tanúságot: Kriza ál­dozatos munkával létreho­zott gyűjteménye jóvoltából vált a székelyek régmúlt íze­ket idéző motívumkincse, bal­ladáik komor világa szépiro­dalmunk, kultúránk szerves részévé. Kriza még 1842-ben bocsá­tott ki felhívást a Vadrózsák székely népköltési gyűjte­mény előfizetésére, de rész­ben a bekövetkezett forra­dalmi idők, majd a Bach- korszak adta egyéb elfog­laltságok miatt az csak jó­val később, 1863-ban jelen­hetett meg hídvégi gróf Mi­ké Imre erdélyi nyugalma­zott kincstárnagy, cs. k. bel­ső titkos tanácsos, „minden szép, igaz és jó hazafias szellemű pártfogójának, a nagy székely embernek” tá­mogatásával Kolozsvárott. A második kötetet, elsősorban anyagi okok miatt, már nem tudta megjelentetni, majd halála — 1875 — után Arany László és Gyulai Pál állí­tott össze kisebb válogatást, s azt a ihirmadik kötetként kívánták megjelentetni. Vé­gül is az egész kiadás le­került a napirendről, s csak a felszabadulás után, 1048- ban bukkant rá a Magyar Tudományos Akadémia pin­céjében az elázott, megpené- szesedett papírkötegek kö­zött Gergely Pál á közel 1800 lapnyi székely népköl­tést, népszokást, szógyűjtést, meseszöveget tartalmazó Kri- za-kéziratra. A Vadrózsák ma már nem igényel részletes ismertetést, méltatást. Egyedül Ortutay Gyula megállapítását kell idejegyezni: „Valójában Kri­za gyűjteménye ébresztette rá az olvasókat a balladák sötét pompájával, a dalok friss kedvességével, s a mesék bűbájával a paraszti alkotá­sok szépségére." Az Akadémiai Kiadó Rep­rint Sorozatában most meg­jelent Vadrózsák-kötethez Kriza Ildikó írt bevezető ta­nulmányt, bemutatva Kriza János indulását, költői pá­lyáját, a Vadrózsák születé­sét, a ballada felfedezését, a Vadrózsa-pöröket, valamint a második kötettel kapcsola­tos ismeretanyagot. A Vad­rózsák reprint kiadására szí­ves örömmel hívjuk fel az érdeklődő irodalombarát ol­vasók figyelmét. (bm) Rádió mellett Versmondás és fizta- Két érdekes műsort hal­lottam csütörtök este (Kos­suth 19.45—20.26, 22.40— 22.55). Az időpont (véletlen) egybeesésén kívül nincs is közös nevező a műsorok között. Mert, hogy jön ösz- sze a versmondó-író és a neves fizikusunk? A kérdés persze le Is leplezi egyolda­lú (bölcsész) érdeklődése­met, Mert Palotai Erzsit a könyvei alapján régóta is­merem. Kevesen tudnak ma olyan lelkesen és szépen írni versről, élő és rég ha­lott költőkről, művekről és művészekről, mint ő. A 80. születésnapja alkalmából ké­szült műsorban A versmon­dó és író egyetlen művésze­te is ezekről a témákról be­szélt: az életéről, az iro­dalomról. Küzdelmes és szép élet az övé, mert minden­kor megszépítette rajongá­sának és munkájának a tár­gya: az emelkedett emberi szó és gondolat, az iroda­lom. Iskolát teremtett pu­ritán versmondásával, ami­kor az még nem volt divat. Erre csak az képes, akiben alázat és hivatástudat mun­kál. Nem „szerepelni” akart, magát mutogatni, hanem szolgálni. A közönségét is természetesen Megütötte az in'tenjiűban (Salamon István készítette) a fülemet egy mondat, miszerint a mun­kások és a nagypolgárok hallgatták szívesen a verset. Mit szól(na) ehhez egy szo­ciológus? Hogyan is írta Ady? Éhe a szónak, éhe a szépnek, hajt titeket. .. Ho­gyan is volt ez? Hirtelen hűtőm le magamat: Most csak heti egy (azaz egyet­len!) órában kapnak irodal­mat a leendő munkások a szakmunkásképző intézetek­ben ... Vajon „vevők” len­nének-e Palotai Erzsi mű­soraira? A másik műsort, amolyan háttérrádiózásként kezd­tem hallgatni. Wolf Tibor beszélgetett Palló Gábor tu­dománytörténésszel Eötvös Lorándról. Bizony nem min­dent értettem meg, de azt igen, hogy jeles tudósunk 80 évvel ezelőtt olyan mé­réseket végzett saját készí­tésű műszereivel, amelyek­re csak most kezd igazán fel­figyelni a tudományos vi­lág! De micsoda szégyen, mondhatnék, blama — ez is csak most. derül ki —, hogy a nagy tudósunk munkássága nincs feldolgoz­va, s így nagy része még ma is hozzáférhetetlen a kutatóknak (is). Annak ide­jén, azaz 1906-ban a pro­fesszor két tanítványa már publikálta a kutatási ered­ményeket, de maguk a mé­rési adatok elvesztek(?!). A tudomány most jutott el ab­ba a stádiumba, amikor igazolni tudja Eötvös Loránd tudományos hipotéziseit és méréseit. A magyar tudo­mány nagy dicsősége ez, amit el is ismer a világ. Jó ilyesmit (is) hallani mos­tanában, amikor a tudás le­értékelődéséről olvashatunk minduntalan. Ma már csak komoly felszereléssel (és tőkével) rendelkező intéze­tek tudnak lépést tartani a tudománnyal. így volt ez száz éve is, amikor Eötvös Loránd méréseket végzett a torziós ingával, amikor Jed­lik Ányos, egy vidéki gim­názium szertárában megcsi­nálta a dinamót? Mi hajtot­ta őket? Mi volt a titkuk? Lessük el! (horpácsi) Képek, naplók, viták Enyhén szólva, parázs vi­ta jellemezte azt a nemré­giben, Bostonban tartott ta­lálkozót, amelyen körülbe­lül 30 amerikai és holland szakértő vett részt. Ám ez­úttal nem politikai vagy ke­reskedelmi ügy állt a szó­csaták középpontjában, ha­nem egy — első pillantásra egyszerűnek tűnő — kérdés: valódinak tekinthető-e az az öt, különböző amerikai múzeumokban található Rembrandt-kép, amelynek eredetiségét az elmúlt hóna­pokban jó néhány művészet- történész kétségbe vonta. EREDETI VAGY SEM? Természetesen korántsem csupán esztétikai vagy kul- túrhistóriai kötélhúzásról van szó, hiszen a dilemma mö­gött (Rembrandt vagy sem?) súlyos dollármilliók forog­nak kockán. A világhírű New York-i Metropolitan Múzeum vezetői számára sem mindegy, ki kell-e cse­rélni eddig féltve őrzött mű­kincseik mellett a feliratot; a holland szakemberek által javasolt szöveg szerint ugyanis csak a „Rembrandt műhelyéhez tartozó ismeret­len alkotó” tábla tekinthető jogosnak. Amint az várható volt, az eszmecserén nem sikerült közös nevezőre jutni. Amíg a jelenlevő amerikai szakér­tők bizonyos stílusjegyekre hivatkoznak, s kitartottak az eredetiség mellett, addig a hollandiai székhelyű, 1969- ben alapított Rembrandt- kutató alapítvány jelenlevő tagjai (más festészeti motí­vumokat értékelve nyomaté­kosabbnak) kétségbe vonták azt. Persze nehezen is lehetne mindez másként. Hiszen sok­szor koruokbeli vagy század eleji alkotók képei körül is bizonytalanság terjeng, hogy­ne lenne ez így sok évszá­zaddal ezelőtt tevékenykedő mesterek esetében? Nyílt ti­tok, hogy napjainkban egy­re kiterjedtebb a műkincs- hamisítás szférája: a bűnö­zés e sajátossága festők egész sorát foglalkoztatja. Valószínűleg a leghivatot- tabb tudósok is zavarba jön­nének, ha végleges véle­ményt kellene mondani egy- egy vitatott hitelességű Pi­casso- vagy Dali-alkotás ügyében. Mi több, a hami­sítás szinte külön „művésze­ti ággá” nőtte ki magát, s egyes alakjainak, például Clifford Irvingnek, Tom Kea­tingnek, Van Meegerennek és De Horynak az „alkotá­sai” a maguk nemében ki­emelkedőnek számítanak. MŰSZERES VIZSGÁLATOK Emlékezetes marad az a botrány is, amit Konrad Ko- jau, a Hitler-naplók szerző­je kavart. A hírhedt figura, aki szélhámosságával súlyos presztízsveszteséget okozott az állítólagos dokumentumot közlő nívós, nyugatnémet Stern magazinnak, ugyanis nem érte be e területtel, ha­nem a festmények világába is „átrándult”. Kedvenc mes­tere — nyilatkozta többször — Chagall, Van Gogh és Dali volt. Ügy tűnik egyébként, hogy az írásvizsgálat az elmúlt években rohamléptekkel fej­lődött. Részben éppen a Hit­ler-naplók ügye keltette hul­lámok nyomán több nyugati országban kiterjedt kutató­munka folyik — bár leg­többször változatlanul „tisz­tán” bűnügyi vagy gazdasá­gi területen veszik igénybe a szakértőket. Elvégre oly­kor egy levél vagy akár egy aláírás hamisítása, egy üz­leti szerződés előre- vagy visszamenőleges datálása is óriási haszonnal kecsegtet­het. Esélyük mégsem túl nagy: ha a kérdéses okirat eljut a laboratóriumokba, manap­ság alig van esélyük arra, hogy az aprólékos műszeres, kémiai és kromatográfiás vizsgálatok ne fedjék fel a valóságot. Ma már azt is ki lehet mutatni — írta egyik összefoglalójában a New York Times —, ha korabeli papírra, korabeli tintával, de most születik egy írás, mi­vel a tintaszemcsék ionván­dorlása csalhatatlanul árul­kodik a tényekről. HADAKOZÓ SZAKÉRTŐK A festmények és műalko­tások ügye persze más. Ott a vita általában nem az élet­kor körül zajlik, hiszen a mai keletű, ám középkori­nak álcázott, mégoly töké­letes kivitelű képek hamisí­tásai is könnyen kiszűrhe­tők. Az viszont, hogy a va­lóban 1630 táján festett al­kotás kinek az ecsetvonásai­ról árulkodik, más kérdés, s érthetően jóval tágabb te­ret hagy a művészettörténé­szek hadakozásának. E. E. Mindahányunk szolgálatában Nyolcszáz ellenőr Bizonyára az lenne a meg­nyugtató, ha arról számol­hatnánk be, hogy nem kel­lenek társadalmi és belső el­lenőrök, mert a keres­kedelemben és a szolgálta­tásban a legszabályosabban végzi mindenki a. dolgát. ' Amíg azonban eljön ez az időszak, addig arról kell be­szélnünk, hogy a jelenleg dolgozó társadalmi ellen­őröknek csöppet sincs egy­szerű feladatuk a naponta változó árak és az új gaz­dasági szabályzók, miatt. Er­ről volt szó az SZMT-elnök- ségének legutóbbi ülésén,. Az életszínvonal alakulá­sának jelenlegi viszonyai kö­zött fokozottabb az igény, a fogyasztó érdekeinek még kö­vetkezetesebb védelmére. A közelmúltban választották új­já a társadalmi ellenőröket, akik segítik az állami fel­ügyelet munkáját. Ebben az évben, megyénkben nyolc- százán, ebből Miskolcon há­romszázan dolgoznak, ami azt is jelenti, hogy ha csak egy­szer ellenőriznek is éven­ként, az már- négyszáz vizs­gálatot jelent a kereskedel­mi és vendéglátóipari egy­ségekben. Oktatásuk azonban nehéz­ségiekbe ütközik, pedig; nagy szükség lenne rá, hogy a különböző szakmákban dol­gozók, csekély kereskedelmi tapasztalattal rendelkezők is felkészülten vehessenek részt, a munkában. Ezt a felada­tot az állami ellenőrző szer­vekkel közöseni szeretnék megoldani. Az is gond, hogy a városi szakszervezeti bi­zottságok egy része nem irá­nyítja megfelelően az ellen­őrzéseket, nem fogja össze a területen munkálkodókat. A tárgyi feltételek is hiányoz­nak, nincs elegendő hitele­sített mérőeszköz és; utazási költségtérítésként mindössze 15 forintot kapnak az ellen­őrök. Ezeket a feladatokat rö­videsen meg kell oldania a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának, hiszen csak így tudják hatékonyan segíteni a cél- és témavizsgálatok so­rán az állami ellenőrzést. MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor. — 0.05: Műsoris­mertetés. — Kb. a.15: Mai prog­ramok. — 8.20: Hogy tetszik lenni Baranyáiban? — 9.00: A hét zeneműve. — 9.30: A hét költője. — 9.40: Szöveges MK. — 9.42: Ki kopog? — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Operaáriák. — 11.00: Katonadalok. — ,11.20 Balázs Árpád dalaiból.. — 11.33: Napfogyatkozás nyara. Regény- részletek. 1. rész. — 11.54: Rek­lám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Reklám. — 12.45: Utak, ösvények ... — 13.00: Klasszi­kusok délidőben. — 14.05: Mű­sorismertetés. — 14.10: Illyés Gyula: Kháron ladikján. — 14.25.: Operettrészletek. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Évfor­dulónaptár. — Tamási Áron. — 15.30: Kóruspódium. — ifi.05: Ka­rinthy Frigyes gyerekkora. — 17.00: Gazdasági magazin. — 17.30: Találkozás Ferencsik Já­nossal. 37. rész. — 18.00: Ger­gely Anna énekel. — 10.14: Es­ti mese. — ,18.25: Könyvújdon­ságok. — 8.28: Műsorismertetés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Beszélgetés Kapolyi László ipa­ri miniszterrel. — 19.55: Napéj­egyenlőség előtt. — 20.55: Hét­főn háromkor. Hangjáték. — 21.25: A szeptemberi fordulat. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Kattogó kabaré. — 23.30: Haydn: C-dúr szimfónia. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: Zenés műsor. — 0.05: Népdalok, néptáncok. — 8.50: Torna. — 9.05: Napközben. — 12.00: Hírek. — 12.10: Zenés játékokból. — 12.25: Kis ma­gyar néprajz. — 12.30: Népzene. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig. — 16.58: Műsor- ismertetés. — 17.08: Újdonsága­inkból. — 17.30: ötödik sebes­ség. — 18.30: Tip-top parádé. — 19.05: Operaáriák. — 19.30: Sportvilág. — 20.00: Reklám. — 20.05: Rookújság. — 21.05: Nó­ták. — 21.30: Pillanatkép zené­vel. — 22.16: A francia sanzon történetéből. 7. rész. — 23.20: Könnyűzene. — 0.15: Éjfél után. BARTÓK: 6.05: Muzsikáló reg­gel. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.07: Időszaki kiállítások. — 8.10: Hándel-íiangverseny. Vezé­nyel: Németh Pál. — 9.30: Ope­rarészlet. — 10.30: A Things együttes hangversenye. — 11.00: Kamarazene. — 11.42: Zenetör­téneti értéktár. — 12.42: Fúvós- zene. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Riportműsor Baranyá­ról. — 13.35: Zengjen a muzsi­ka. — 14.05:' Kamarazene. — 15.00: Olasz muzsika. — 15.56: Salome. Opera — 17.39: Barokk kamarazene. — 18.20; A hét ze­neműve. — 18.50: Egészségün­kért. — 19.03: Műsorismertetés. — 10.05: Operaáriák. — 19.35: Gyűriványi Ráth György dip­lomahangversenye. — Közben: Kb. 20.20: Trivulzio történetei. Novella. — Kb. 20.40: A hang­verseny-közvetítés folytatása. — Kb. 21.39: Nagy slágerek. — Kb. 22.05: Madrigálok. — 22.20: Orgo­namuzsika. — 22.50: Ránki György műveiből. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod. Heves és Nógrád megyé­ből. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. — 18.25 —18.30: Lap- és műsorelőzetes. mozi KOSSUTH: öld meg a Sógunt! Mb. színes japán kalandfilm. 16 év! Kiemelt 1. helyár! Kez­dés: 9 és 11 órakor. Macsko fo­gó. színes magyar rajz-játélrfllm. Felemelt helyár! Kezdés: 13 óra­kor. Malom a pokolban. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: hn5 órakor. Most és; mindörök­ké. Mb. amerikai film. Felemelt helyár! 14 év! Kezdés: 7 és 9 órakor. — IIEVESY IVÁN FILM­KLUB: Az álarcos lovas legen­dája. Mb. színes amerikai wes- ternfilm. 14 év! Felemelt hely­ár! Kezdés: f5 órakor. Szörnyek évadja. Színes magyar film. 16 év! Kezdés: f7 órakor. — HE­VESY VIDEO: Chikara árnyéka. Színes amerikai bűnügyi film. Kezdés: flO, fl2 és f3 órakor. — TÁNCSICS: Pat Garrett és Bil- ] ly, a Kölyök. Színes amerikai westernfilm. 14 év! Kiemelt, 1. helyár! Kezdés: f4 f0 és f8 órakor. — TÁNCSICS KAMA­RA: Fehér lótusz. Színes kínai kalandfilm. Kezdés: í5 és f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Jessi és barátnői. Színes ame­rikai bűnügyi vígjáték. Kezdés: 9, 11, f3, f5 és f7 órakor. — SZIKRA: Csók, Anyu! Színes magyar film. 14 év! Felemelt j helyár! Kezdés: f5 órakor. A Sárkány útja. Színes hongkongi ! kalandfilm. 14 év! Kiemelt, 2. helyár! Kezdés: f7 órakor. — FÁKLYA: Szupermodell. Mb. színes amerikai krimi. 16 év! Kiemelt, 1. helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. Szépleányok. Szí­nes magyar dokumentumfilm. 14 év! Kezdés: 4 órakor. — FÁKLYA KAMARA: De fiatalok voltunk. Mb. színes szovjet film. Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA VIDEO: Meztelen ököl. Színes amerikai bűnügyi film. Kezdés: Í3 és Í7 órakor. — MISKOLC, ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Ma­radok hűtlen hive. Mb. színes amerikai filmvígjáték. Felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — MISKOLC-TAPOLCA, ADY: A halált a hangyák hozzák. Mb. színes csehszlovák krimi, j 14 év! Kezdés: 7 és 9 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI | EGYETEM: Víz és szappan. Mb. színes olasz filmvigjáték. Felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — KRÜDY: Most és \ mindörökké. Mb. amerikai film. 14 év! Felemelt helyár! Kez­dés: Í7 órakor. — MISKOLC- HÁMOR, BÜKK: Malom a po­kolban. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: f6 órakor. — SZÍR- | MA, RADNÓTI: A smaragd ro­mánca. Amerikai kalandfilm. Kiemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — PERECES: A sánta dervis. Színes magyar film. Kezdés: 6 órakor. — KAZINC­BARCIKA. BÉKE: A sánta der­vis. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: 4 órakor. — Mackenna aranya. Színes amerikai wes- ternfilm. Kiemelt 1. helyár! Kez­dés : 6 és 8 órakor. — LENIN- VÁROS, DERKOVITS: Élni és meghalni Los Angelesben. Mb. színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f6 és 18 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: A szenvedély hatalma. Színes holland film. 18 év! Kez­dés: 6 és 8 órakor. — SÁROS­PATAK, RÁKÓCZI: Indiana Jones és a végzet temploma. Színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt, i. helyár! Kezdés: hn4, 6 és n9 órakor. — SÁTOR­ALJAÚJHELY : A cápa 2. Szí­nes amerikai kalandfilm. 16 év! Kiemelt, 2. helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — ÓZD, BÉKE: Egy nő vagy kettő. ®4b, színes francia filmvígjáték. Felemelt helyár! Kezdés: 5 ’és 7 Órákor. — ÓZD, ADY: Harmadik típusú ta­lálkozások I—II. Színes amerikai tudományos-fantasztikus film. 14 év! Dupla, felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: Szamárköhögés. Szí­nes magyar film. 14 év! Kezdés: 5 és 7 órakor. — TOKAJ, PE­TŐFI: Áruló a vezérkarban. Mb. színes lengyel film. 14 év! Kezdés: 6 órakor. — EDELÉNY. MÁJUS l.: Krokodil Dundee. Színes1 ausztrál filmvigjáték. Ki­emelt, 1. hely ár! Kezdés: f6 órakor. — ENCS: Az ifjú Fran­kenstein. Amerikai paródia. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. RÓNAI VIDEOMOZI Chikara árnyékában Amerikai westernfMm Kezdés: 15. 17 és 19 órakor A klubteremben! Szakcsoport, jó kereseti lehe­tőséggel kőműves szakmunká­sokat és betanított munkásokat felvesz. Jelentkezni az 52-184-cs telefonon. Szakcsoport, jó kereseti lehe­tőséggel építésvezetőt felvesz. Jelentkezni az 52-184-cs telefo­non, A 31. Sz. Állami Építőipari Vállalat kazincbarcikai munka­helyére felvételre keres magas- építési gyakorlattal rendelkező dolgozókat építésvezetői, techni­kus és művezető beosztásba. Kereseti lehetőség megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen a 31. Sz. AÉV 18. Sz. Főépítés- vezetőség munkaügyi csoport­ján, Bcrcnte. Telefon: 11-211, 22-75-ös mellék. MH 139 369. A gyulai Gyógyüdülőszövetkezet az üdülők harmadik ütemére TAGSZERVEZÉST HIRDET. Az építkezés 1988-ban kezdődik, s 1990-ben fejeződik be. A szövetkezetnél évi 28 napos (2x14) egy- és másfél szobás üdülési jog vásárolható. A jog irányárai: 85, illetve 100 000 Ft -f- 3000 Ft tagdíj és 1000 Ft biztonsági alap. Érdeklődés és felvilágosítás: 5700 Gyula, Rábai Miklós u. 2. Telefon: 62-039/66, üdülőszövetkezet. 1111 Budapest, Karinthy Frigyes u. 22, Telefon: 851-072, COOPHOTELS A basis „művészete”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom