Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-15 / 217. szám
4 . 1 ÉSZ AK-M AGYARORSZÁG 4 —j»jumg3T.Tw—i» i um ■■ pan mii. ■ m ragi^w»»wi ii n—1987. szeptember 15., kedd A képernyő előtt Végnapok - Szomszédok - A halál árnyéka Nem tudhatom az okát, vajon miért várt ilyen sokáig a dobozban a múlt szerdán sugárzott Végnapok, hiszen már 1986. tavaszán készen állt és az akkori, XVI. veszprémi tévétalálkozón be is mutatták. További tizenöt hónap kellett amíg a képernyőre került. Kellett? ... Mindegy, sugározták, láthattuk, és én nagyon örültem neki. Többek között azért is, amit több nézőtől hallottam: végre a sok-sok erőszakot tükröző film, primitív, vagy idegborzoló krimi, egyéb szokványos tucatkészítmény között egy olyan hazai készítésű tévéfilm, amelyben igaz, tiszta emberi érzések tükröződtek, amelynek a története — noha elvileg a távoli Szibéria egy kis falujában játszódott — akár itt is megeshetett volna valamelyik bükki, vagy bodrogközi faluban, s mert, amiről szólt, valóban emberi történet volt és továbbgondolásra sarkall anélkül, hogy akár egyetlen pillanatra is didaktikus lett volna... Valentyin Raszputyin kortárs szovjet író kisregényéből ültették át ezt a művet a hazai televíziósok — Gal- vács Irén fordító, Zahora Mária dramaturg, Czabarka György operatőr és végül, de nem utolsóként Nemere László televízióra alkalmazó és rendező —, tökéletes illúzióját adva a szibériai környezetnek, ugyanakkor általánosan emberivé emelve mindazt, ami egy nagyon öreg néni halálra készülődése kapcsán családjában, környezetében történhet és az emberekről e történések során felrajzolódhat. A közeli elmúlás hírére hazasereglő családtagok mind más környezetből érkeztek, más emberekké lettek a szülői háztól távol, találkozásukban, e kicsike mikrotársadalomban a mai szovjet élet sok figyelmet érdemlő eleme tükröződik, magatartásuk, a halálhír fogadása, egész tartásuk pedig különböző emberi hozzáállásokat villant fel. Nemere László elsősorban a történet hangulatának megteremtésével alkotott kitűnőt, s ebben bizonyára nagy segítségére volt az általa igen szerencsésen megválogatott szereplőgárda. Koncz Gábor otthon élő testvére emelkedik ki leginkább, de igen jó volt Bencze Ferenc, Pásztor Erzsi, Pádua Ildikó is; Kádár Flórának külön érdeméül feljegyzendő, mennyire eszköztelenül és mégis érzékletesen tudta megmutatni, hogy ő nem vérrokon, hanem „csak” feleség, akinek ilyenkor is mások a feladatai és egy kicsit a helye is. Emberi és művészi értékekkel gazdag tévéfilm a Végnapok. Nagyon jó, hogy végre láttuk. Tizedszer jelentkezett csütörtök este a Szomszédok című teleregény. Soha véget nem érő folytatásos voltánál fogva még tíz adás után sem lehet róla úgy kritikát írni, mint egy lezáródó sorozatról, vagy éppen egyedi műről. De nem báj. Ez a teleregény nem azért született, hogy esztétikai mércével méressék meg minden két hétben a harmíncperc- nyi történés, hanem — akár irodalmi, esztétikai engedmények árán is — hétköznapi mánkat láttassa velünk, akik ebben a mában élünk, a televízió eszközeivel megmutassa nekünk néhány család, egy új bérház véletlenül egymás mellé került lakói életében magunkat. Igyekszik frissen reagálni napjaink történéseire, amennyire a tévéfilm készítésének technikája ezt lehetővé teszi, s igyekszik valami példafélét is mutatni: lám, így is lehet bérházban élni. «Bizonyára ezért is hiányoznak belőle e szomszédságok sajnálatosan sókfelé fellelhető negatívumai, a házba került lumpenele- mek közösségellenes magatartása, egyéb hasonlók. (Talán nem is baj, ha nem ad ilyen ötleteket.) Tíz adás után viszont már egyes szereplőkhöz kötődhetünk. Én csaknem minden főszereplővel rokonszenvezek, de leginkább a Julcsit, a kiskamasz lányt alakító Abel Anita került közel hozzám. Sok-sok korábbi film gyermekszerepéből, meg szinkronjából is ismerős ez a bájos gyermeklány, s hiszem, a teleregény későbbi szakaszaiban mind nagyobb lesz a tömegnépszerűsége. Igaz, ő nem brazil színésznő, s nem múlt századi rabszolgát játszik, hanem pesti iskolás, aki magát adja a Szomszédokban. De azért szeretni lehet... A hét zárásaként magyar bűnügyi filmet is láthattunk. Gyurkó László Íírta, Szurdi András rendezte, a címe A halál árnyéka. Gyurkó műve koraibban folyóiratban és önálló kötetben is megjelent. Most több millió néző láthatta, miként öli meg egymást az egykori jugoszláv partizánból lett bűnöző és hajdani harcostársa, a rendőrtiszt a budapesti Duna-szakaszon. Túlzsúfolt volt ez a film, sokkal több volt benne a fordulat, mint hatvanöt percbe fér. Mennyire lehetséges rendőrileg, hogy a Magyarországon elkövetett igen súlyos bűncselekmények — két gyilkosság és egy szentendrei múzeum kirablása — gyanúsítottját rábízzák a leszámolásra készülő külföldi nyomozóra, nem tudom. Mindenesetre ez történt és ezzel a feszült bűnügyi történet melodrama- tikus fordulatot vett; az utolsó, kifehéredő kockákon a halott bűnöző és a halott nyomozó borult egymásra, mintegy egykori partizánharcaik emlékszobraként. Gyurkó izgalmas, motivált jellemű szereplőkkel teli kisregénye nehezen adta meg magát a tévéfilmnék. De így is jobb volt az importkrimik nagy többségénél. Benedek Miklós Diaporáma-mozgalom hazánkban Borsod vármegye képviselete a reformországgyfiléseken MŰSOROK Pécsett rendezik meg október 23-tól 25-ig a IV. Nemzetközi Diaporáma Fesztivált. Hat ország — Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia és az NSZK — közel 60 művésze küldte el jelentkezését. A diaporáma- alkotások versenybemutatója után szakmai konzultációkat tartanak. A fesztiválhoz kapcsolódóan I-Iar- nóczy Örs és Borbély Tamás fotóművészek alkotásaiból kiállítás nyílik. A diaporáma csaknem két évtizede honosodott meg hazánkban — lényege, hogy két állókép egymásra vetítéséből egy harmadik,, minőségileg magasabb rendű, új tartalmat hordozó kép jön létre. A mű hangulati hatásának fokozását szolgálja a látványhoz komponált vagy vágott zene, szöveg, zörej. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek című kiadványsorozat 21, köteteként jelent meg a Borsod vármegye képviselete a reformországgyűléseken című könyv, amely az 1825 és 1848 közötti hat ország- gyűléssel kapcsolatos borsodi vonatkozású legfontosabb eseményeket ismerteti, illetve az ezekhez kapcsolódó iratanyagot adja közre. A közel négyszáz oldalas kötetet talán furcsa is levéltári füzetnek nevezni, de nem ez az elnevezés a meghatározó. Az anyagot* Seres- né Szegőfi Anna adja közre, ugyancsak ő írta a nagyszabású, szinte önálló füzetet is jelentő Bevezetést. A kötetet Högye István lektorálta, a sorozat szerkesztője pedig Csorba Csaba. A Bevezetés részletesen elemzi azt a mintegy negyedszázadnyi időszakot, amelyet hazánkban reformkornak nevez a történetírás, megállapítva, hogy ennek legjellegzetesebb politikai eseményei az országgyűlések voltak, és azt is felvázolva, hogy ez a hazai reformkor miként illeszkedett a korabeli európai történésekbe. Elemzi a Bevezetés az időszakba eső hat ország- gyűlés elé került .indítványokat, törvényjavaslatokat, az azok körül kibontakozott vitákat, a megnyilatkozások hátterét, ismerteti a törvényhozás működési mechanizmusát. S természetesen bemutatja kik képviselték az akkori Borsod vármegyét ezeken az ország- gyűléseken. A reformország- gyűlések borsodi forrásaiból Seresné Szegőfi Anna a legfontosabbakat és legjellemzőbbeket válogatta ki e kötetben. Mivel ez a levéltári füzet további kutatások elősegítését is szolgálja, közli a különböző említett iratok levéltári jelzeteit, ami megkönnyíti a részletes kutatásokban résztvevők további munkáját. Természetesen nem közölheti e kötet teljes egészében a reformkor borsodi történetének forrásait, annak nagyságrendje miatt. De betekintést ad az eseményekbe, felhívja .a figyelmet az eseménydús, érdekes korszakra, amelyről manapság igen sok szó esik, és az ismertetésen túl kedvet adhat a további kutatómunkához.' Az első országgyűlés, amelyet bemutat, az 1825 és 1827 .közötti. Ennek keretében megismerhetjük az 1825. szeptember ,10-i vármegyei közgyűlés jegyzőkönyvét a követválasztásról, olvashatAz építők helyét a Herman Ottó Múzeum .munkatársai vették át a helyreállított pácini > reneszánsz kastélyban, amelyben a bodrogközi kastélymúzeumot rendezik be. A Borsodi Múzeumi Szervezet újabb látványosságát a tervek szerint a múzeumi hónap során, október végén avatják fel és adják át rendeltetésének. A múzeum az ország legnagyobb, egyedülálló reneszánsz kastélya. Műemléki értékét ez adja meg. Története évszázadokra, nyúlik vissza. A 14. században a tokaji vár tartozéka, a török hódoltság után a Seré- di, majd az Alaghi-család tulajdona, mígnem birtokjogát 1571-ben a Mágóchi-család szerezte meg. A kastélyt valószínűleg 1560 és 1581 között építették, illetve bővítették és átépítették, amint azt egy 1581-ből maradt, feliratos kő bizonyítja. Bár a kezdettől a befejezésig csaknem egy évtized telt el, a hajdani fényében pompázó kastély egyik nevezetessége lesz ennek a táj. juk az ott kelt megbízó leveleket, és a közgyűlés által adott Követutasítást, amely nem kevesebb, mint negyvenkét pontban foglalja ösz- sze, mit bíz a megye a követeire az országgyűlésben. Ugyancsak olvashatjuk a Követi végjelentést, Palóczy László és Ragályi Tamás beszámolóját ; majd a kutatók számára közli a kötet az idevonatkozó levéltári jelzeteket. Az országgyűléssel kapcsolatos egyéb irományok cím alatt megtaláljuk pl. a követek fuvarozására szóló rendelkezést, és az ezzel az időszakkal kapcsolatos legfontosabb iratok jelzeteit. . Hasonló módon mutatja be, illetve adja közre a kötet az 1830—1831-es, majd azt követően az 1832—1836- os, továbbá az 1839—1840-es, 1843—1844-es, és végül az 1847—1848-as országgyűlés irományait. Ezeket részletezni itt szükségtelen, szerkezetükben e fejezetek az első, az 1825—1827-es részhez hasonlatosak. Tartalmukban viszont rendkívül érdekesek, izgalmasak, hiszen e kor hazánk történetének egyik igen jelentős, fordulatokat előkészítő időszaka volt, s e fordulatok részben a vármegyékben, részben magán az országgyűlésen érlelődtek. Végezetül megtaláljuk a' kötetben az idegen szavak és a rövidítések részletes jegyzékét, a források felsorolását, és mellékletként igen sok korabeli irat hasonmását, például Ragályi Tamás követ megválasztása után mondott beszédét, Vay Ábrahám 1826-os jelentését, hogy hazaérkezett az ország- gyűlésről, a fcövetválasztás szavazatszedő küldöttségének a jelentését; több nyomtatott kiadványt és eredeti kéziratot, anyagot, közöttük a Kossuth Lajos szerkesztette Országgyűlési Tudósítások egy 1833-as kéziratos lapját, valamint Kossuth Lajos saját kezűleg írt köszönőlevelét 1836-os táblabíróvá választása alkalmából, vagy Palóczy Lászlónak a felvett napidíjakról szóló nyugtáját, és Szemere Bertalan elismervényét a felvett ellátmányról. A mellékletek között utolsóként látható az 1848. március 31-én kelt „Kegyelmes királyi Leirat, független felelős magyar mi- nisterium alakítása iránt.” A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár új kiadványa minden bizonnyal sokakat érdekel a történelemkutatók körén kívül is. Ezért hívjuk fel rá a figyelmet. nak. Amint dr. Szabadfalvi József, a múzeumi szervezet igazgatója elmondta, a kiállítást többéves gyűjtés előzte meg, hogy minél teljesebb képet tudjanak adni a tájegység népművészetéről, népi kultúrájáról is. Az elképzelések szerint a kastély egy részében későreneszánsz bútorokkal berendezett enteriőr kap helyt. A vidék szülöttének, Czinke Ferenc grafikusművésznek adományából létesített kis- galériát, két helyiségben helyezik el. Jelentős helyet kap a bodrogközi táj népművészete, néprajzi értékei, nemkülönben a vidék gazdálkodását, kismesterségeit bemutató tárlat. Bemutatják a kastély fennállásának történetét, valamint a helyreállítás menetét is. Kialakítanák egy közművelődési termet, előadások tartására. A múzeum munkatársai lelkesen munkálkodnak, hogy szűk egy hónap alatt elhelyezzék a tárgyakat, megyénk új idegenforgalmi és művelődési jelentőségű gyűjteményében. rádió KOSSUTH: 4.30 Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai programok. — 8.20: Társalgó. — 9.44: Lehár: Arany, ezüst keringő. — 9.53: Lottósorsolás! — 10.05: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. — 10.25: Éneklő ifjúság — 10.41: Nótacsokor. — 11.35: A Prométhe- usz-rejtély. Szemelvények Mesterházi Lajos regényéből. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Világhírlap. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Fejezetek a jiddis irodalomból. — 15.20: László Margit operettfelvételeiből. —10.05: A kiselefánt kirándul. Mesejáték. — 16.27: Képek és jelképek. — 16.57: Műsorajánlat. — 17.00: A kábítószer mint „öröm- forrás”. Beszélgetés. — 17.30: Beszélni nehéz. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: I-Iol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.28: Műsorismertetés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Rádiószínház. Az utolsó utáni éjszaka. —20.31: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 21.31: Uveghangok. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Két évszázad mérlegén. — 22.50: Vonzáskör. — 23.00: Operaest. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 4.30: Zenés műsor. — 8.05: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.10: Légiparádé. — 12.29: Ma- gyarl Imre népi zenekara játszik. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Nálatok ez hogy van? — 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Mlnt(a)film. — 18.30: Talpalávaló. — 19.05: Műsorajánlat. — 19.10: Csak fiataloknak! — 20.05: Népdalkörök pódiuma. — 20.35: A planétás ember. Goda Gábor regénye rádióra alkalmazva. — 21.05: Újvilági kóborlások. — 22.00: Zeneközeiben a hallgató. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. BABTÖK: 6.05: Muzsikáló reggel. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.07: Időszaki kiállítások. — 8.12: Zenekari muzsika. — 9.22: Operarészletek. — 10.30: Évszázadok muzsikájából. — 11.30: Zenekari muzsika. — 12.15: Orosz szerzők kamaramuzsikájából. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Rádiószinház. — 14.23: Neville Marriner vezényel. — 15.09: A torony — kantáta Ká- roli Gáspár bibliafordítására — bemutató. — 15.25: Zenei tükör. — 16.00: A Beaux Arts trió felvételeiből. — 17.12: Az ajtón kívül. Opera. — 18.30: A Magyar Rádió' szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.03: Műsorismertetés. — 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.35: A Glyndebourne Opera együttese énekel. — 20.03: Mahler: VI. szimfónia. — 21.33: Olasz művészek operahangversenye. — 22.23: Zenetörténeti értéktár. — 23.00 : Kettős portré. Joan Ale- xandru és Kányádi Sándor. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrácl megyéből. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő : Beély Katalin és Zakar János. — 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása. — 18.25—18.30: Lap- és műsor- előzetes. televízió 1. * MŰSOR: 8.40: Tv-torna nyugdíjasoknak. — 8.45: ITV- Stúdium. Gyurmatek. — 9,00: Weöres Sándor: Bóbita. — 9.20: Egy osztályba járunk. Kisiskolások Vietnamban. — 9.50: Te- lelottó. — 10.00: Nyugati országhatár. Szovjet tv-filmsoro- zat. — 11.10: Delta. — 11.35: Mozgató. — 11.45: Képújság. — 16.30: Hírek. — 16.35: Három nap tv-műsora. — 16.40: Nemcsak nőknek. — 16.55: Tízen Túliak Társasága. — 17.35: Kalendárium 1987. — 18.25: Képújság. — 18.30: Reklám. — 18.40: Mini Stúdió ’87. — 18.45: 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal. — 19J0: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Verdi. Olasz életrajzi filmsorozat. — 21.20: Stúdió ’87. — 22.20: Híradó. 2. MŰSOR. 17.45: Képújság. 17.50: Tv-torna. — 17.55: Dél-alföldi magazin. — 18.55: Kalandozás a növényvilágban. — 19.20: Barangolás a művészetek tájain. Gyalog Rómában. NSZK rövidfilm. — 20.05: Az élenjáróktól vaFó leszakadás veszélyei. — 20.40: Kínai rövidfilm. — 21.00: Híradó. — 21.15: Betűreklám. — 21.20: Lampiao, a vadon kapitánya. Brazil tv-filmsoro- zat. — 22.35: Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.55: Hírek. — 9.00: Iskolatelevízió. — 9.20: A szerelem jogán. — 10.45: A rendőrség nyomoz. — 10.50: vi- deostop. — 11.30: A televízió diszpécserszolgálata.. — 12.00: Hírek. — 14.50: Hírek. — 14.55: Szakmunkástanulók műsora. — 15.25: Fiatalok sportja. — 15.55: Érettségizők műsora. — 16.25: i Kelet-szlovákiai magazin. — 16.45: Logikusan véve. — 17.15: Apró lakók a földben, — 17.40: Zenés szórakoztató műsor. — 18.20: Esti mese. — 19.30: Táv- I latok. — 19.10: Gazdasági jegy- j zetek. — 19.20: Időjárás-jelen- j tés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A Kolman-eset. — 21.05: Autósok-motorosok magazinja. — 21.45: Kamarahangverseny. — 22.35: Csehszlovákia barlangjai. — 23.00: Hírek. mozi KOSSUTH: A nindzsa színre- i lép, színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt II. helyár. í Kezdés: 9 és 11 órakor. Élni és ' meghalni Los Angelesben, mb. színes amerikai krimi. Kiemelt j I. helyár, 14 év! Kezdés: f3, hn5 ! 7, és 9 órakor. — HEVE.SY ! FILMKLUB: Az utolsó szó jo- i gán. I—II. Magyar dokumentum- ! film. Dupla helyár, 14 év! Kezdés: f5 órakor. — HEVESY VI- | DEO: Dupla negatív, színes amerikai b.űnügyi film. Kezdés: flO, f 12, és f3 órakor. — TAN- j CSICS: Szamárköhögés, színes ; magyar film. 14 év! Kezdés. f4. A Sárkány útja, színes hong- I kongi kalandfilm, 14 év! Kiemelt II. helyár. Kezdés: f6 és f8 óra- | kor. — TÁNCSICS KAMARA: A : házibuli folytatódik, mb. színes j francia vígjáték. Kiemelt I. | helyár. Kezdés: f5 és f7 óra- ! kor. — TÁNCSICS VIDEO: j Meztelen ököl, színes, amerikai bűnügyi film. Kezdés: 9, 11, í3, | f5, Í7 órakor. — SZIKRA: A : tuareg bosszúja, színes, olasz kalandfilm. 14 év! Kiemelt I. j helyár. Kezdés: f7 órakor. Siker, színes szovjet film. 14 év! Kezdés Í5 órakor. — FAKLYA: Én a vízilovakkal vagyok, mb. színes olasz filmvígjáték. Kiemelt II. helyár. Kezdés: 4, 6, és 8 órakor. — FAKLYA KAMARA : Szaffi, színes, magyar rajzfilm. Felemelt helyár. Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA VIDEO: Chikara árnyéka, színes amerikai bűnügyi filmvígjáték. Kezdés: í3 és f7 órakor. — MISKOLC-TAPOLCA ADY: Víz és szappan, mb. színes olasz filmvígjáték. Felemelt 'helyár. Kezdés: 7 és 9 órakor. — MISKOLC VASAS PARKMOZI: Pat Garrott és Billy, a kölyök, színes amerikai westernfilm. 14 év! Kiemelt I. helyár. Kezdés: 8 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Poszeidon- j ■katasztrófa, színes, amerikai katasztrófafilm. 14 év! Kiemelt I. helyár.^ Kezdés: 5 óra. — SZIRMA, RADNÓTI: Krokodil Dundee ausztrál filmvígjáték. Kiemelt helyár. Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: Miért kell szárny az embernek?, színes szovjet film. 14 év! Kezdés: 4 órakor. — Segítség, felszarvaztak, mb. színes, olasz bohózat. 14 év! Kiemelt I. helyár. Kezdés: 6 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Krokodil Dundee, színes ausztrál film vígjáték. Kiemelt I. helyár. Kezdés: 6 és 8 órakor. — SÁROSPATAK: Becéző szavak, mb. színes, amerikai film. 14 év! Felemelt helyár! K.: hn4 és 6 órakor. — A karatéző Kobra visszatér, mb. színes, japán, krimi, 16 év. Kiemelt I. helyár. Kezdés: n9 órakor. — SATOR- ALJ AÜJHELY, BÉKE: Szépleányok, színes, magyar doku- I mentumfilm. 14 év! Kezdés: 5 órakor. — Silverado, mb. színes, I amerikai westernfilm. 14 év! Kiemelt II. helyár. Kezdés: 7 órakor. — ÓZD, KOSSUTH: Forróvérű kísértet, mb. színes i olasz filmvígjáték. Kiemelt I. helyár. Kezdés: f6 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.: A bál. színes, olasz szövegnélküli ze- ! nés film. Felemelt helyár! Kezdés: Í6 órakor. — ENCS. j Tánckar, színes, amerikai musical. Felemelt helyár. Kéz- | dés: 6 órakor. RÓNAI VIDEOMOZI A SAINT TROPEZ-I CSENDŐR Francia vígjáték Főszereplő; Louis de Funes Kezdés: 15, 17 és 19 órakor A klubteremben! Dolgozókat alkalmaznak A 31. Sz. Állami Építőipari Vállalat kazincbarcikai munkahelyére felvételre keres magas- építési gyakorlattal rendelkező dolgozókat építésvezetői, technikus és művezető beosztásba. Kereseti lehetőség megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen a 31. Sz. AÉV 18. Sz. Főépítés- vezetőség munkaügyi csoportján, Bcrente. Telefon: 11-211, 22-75-ös mellék. MII 139 369. Közgazdasági érettségivel rendelkező, gépírni tudó női munkaerőt sajtóarchiváló munka- j körben azonnali belépéssel alkalmaz a Borsod Megyei Lap- j kiadó Vállalat. Jelentkezés csak személyesen: Miskolc, Bajcsy- Zs. u. 15. I. emelet, 117. szoba. Külkereskedelmi tevékenységben jártas munkatársat keresünk. „Bonyolítás É—2766” jeligére a kiadóba. (bm) Helyreállították a pacim reneszánsz kastélyt