Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-29 / 229. szám

1987. szeptember 29., kedd

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

Az Észak-Magyarország a törvényről

Hogyan adózzunk?

Takarékbetétből, értékpapírból származó jövedelem

11. §

(1) A takarékbetétből, a takaréklevélből (a továbbiakban együtt: takarékbetét), a kötvényből, a kincstárjegyből, a szövetkezeti részjegyből, a szövetkezeti célrészjegyből, a vagyonjegyből, a részvényből és a külön jogszabályban meghatározott egyéb értékpapírból (a továbbiakban együtt: értékpapír) származó bevétel (például kamat, osztalék, járadék) egésze jövede' lemnek tekintendő. A lejá- j rat előtt megszűnt, tízéves , vagy annál hosszabb tarta- I mú életbiztosításból származó bevétel esetén a jövedelmet a végrehajtási rendelet állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt jövedelmeket nem kell bevallani, és azokat az összjövedelem (14. §) számításakor figyelmen kívül kell hagyni.

Egyes kis összegű kifizetésekből származó jövedelmek

12. §

(1) A jogi személy, a vállalkozói adó hatálya alá tartozó magánszemély, a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, a szakcsoport és a társasház (a továbbiakban együtt: kifizető) által kifizetett egy szerződésből származó — egyébként adóelőleg levonása (22. §) alá eső — bevétel egésze jövedelem, ha a bevétel a 2000 forintot nem haladja meg.

(2) Ezt a jövedelmet nem kell bevallani, és az összjövedelem (14. §) számításakor figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Az (1)—(2) bekezdésben foglalt rendelkezések a munkaviszonyból származó jövedelemre nem alkalmazhatók.

Egyéb jövedelmek

13. 8

(1) Az 5—12. §-ban nem szabályozott bevételt a jövedelem kiszámítása során az annak megszerzése érdekében felmerült és elismert költségekkel csökkenteni kell.

(2) A végrehajtási rendeletben meghatározott költségek legfeljebb évi 12 000 forint összegig vehetők figyelembe. Egyébként a költségek a vállalkozói adóra vonatkozó jogszabályok szerint számolhatók el, feltéve, hogy a magánszemély az erre irányuló szándékát az adóhatóságnak előzetesen bejelenti.

III. fejezet

Az adó alapja és mértéke, mentességek és kedvezmények

, Az adó alapja

o-' <-■ "T/t - .If-.., :i

o ' T14. 8 1 2 * * 5

(1) Az adót a magánszemély egy naptári évben megszerzett összes jövedelmének (a továbbiakban összjövedelem) az adómentes jövedelmekkel (15—16.

§) és a 17. S-ban meghatározott kiadásokkal csökkentett része (adóalap) után kell megállapítani.

(2) Az adóalap megállapítása során a jövedelmeket

— a 11—12. §-ban, a 18. 8

(5) bekezdésében és a 33. 8 (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel — össze kell vonni.

Adómentesség

15. 8

Mentes az adó alól:

1. a társadalombiztosítás keretében nyújtott anyasági segély, temetési segély, családi pótlék, jövedelempótlék, házastársi pótlék, árvaellátás, végkielégítés, szociális támogatás és lakbér-hozzájárulás, továbbá a két vagy több árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott állandó özvegyi nyugdíj;

2. a gyermekgondozási segély, a vakok személyi járadéka, a szociális és nevelési segély a sorkatona hozzátartozóinak járó családi segély, a társadalmi szociális gondozók tiszteletdíja, a sokgyermekes anyák pénzjutalma, a nemzeti gondozottak gondozási díja, valamint a hadigondozási járadék;

3. a végrehajtási rendeletben meghatározott, súlyosan testi fogyatékos személy jövedelméből évi 12 000 forint; a megváltozott munka- képességű dolgozók rendszeres szociális és átmeneti járadéka;

4. a természetben nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás;

5. az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú gondozásának, nevelésének családban való biztosításáért, Valamint az ápolásra kihelyezett betegek gondozásáért kapott díj, illetve térítés;

6. az intézeti, állami nevelést követően kapott önálló életkezdési támogatás;

7. a szakmunkástanulóknak, valamint a közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak ösztöndíja, pénzbeli szociális támogatása, jövedelemkiegészítő pótléka és jutalma;

8. a sorkatonák, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező katonai tanintézeti hallgatók illetménye, és a leszerelő sorkatonák egyszeri pénzjuttatása;

9. a jogszabályban meghatározott kötelezettség

alapján kapott tartásdíj, kártalanítás; kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést;

10. a jogszabályban meghatározott mértékű költség- térítés, költségátalány;

11. a magánszemély tevékenységére való tekintettel nyújtott, a 10. pont alá nem tartozó költségtérítés, illetve annak a végrehajtási rendeletben meghatározott része;

12. a jogszabályban meghatározott vagy 1987. január 1-jét megelőzően megállapított természetbeni juttatás, illetve annak pénzbeli megváltása ;

13. a találmány átruházásáért, megterheléséért, illetve hasznosításáért az eredeti jogosult részére találmányonként kifizetett egész összegnek a 100 000 forintot meg nem haladó része;

14. a KST-betétnek, az iskolai takarékbélyegnek, az átutalási betétszámlának, a látra szóló takarékbetétnek, a látra szóló csekkszámlabetétnek és a devizaszámlának a kamata, valamint az ifjúsági takarékbetétnek és egyéb, lakás célú takarék- betétnek a kamata, illetve prémiuma, ha a betét összegét lakás vásárlására, építésére, bővítésére használják fel;

15. a biztosítási jogviszony alapján kapott összeg, kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási összeget, valamint a lejárat előtt megszűnt, tízéves, vagy

annál hosszabb tartamú életbiztosításból származó jövedelmet;

16. a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelemnek az a része, amely évi 500 00.0 forintot meg nem haladó bevételből származik ;

17. a földjáradék, a háztáji és illetményföld megváltásának összege, valamint a termelőszövetkezet használatában, de tagja vagy kívülálló tulajdonában levő földterületnek a szövetkezet részére történő értékesítéséből származó jövedelem;

18. a lakásbérleti jogról való lemondásért kapott térítés;

.19. a lakás vásárlásához, építéséhez nyújtott szociálpolitikai kedvezmény, a vissza nem térítendő munkáltatói, illetve helyi tanácsi támogatás;

20. a lakástulajdon vagy lakótelek átruházásáért, illetve lakásbérleti jogviszony folytatásáért kötött tartási vagy életjáradéki szerződésből származó jövedelem;

21. a hatósági intézkedés alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyból származó jövedelem;

22. a tíz évnél régebben megszerzett ingatlan vagy vagyoni értékű jog átruházásából, valamint az ilyen vagyoni értékű jogról való lemondásból származó jövedelem;

23. a tíz évnél nem régebben megszerzett ingatlan értékesítéséből származó jövedelemnek az a része, amelyet — az ingatlannak a szerzés idején képviselt forgalmi értékét meghaladóan — a magánszemély a végrehajtási rendeletben meghatározott időszakon belül saját maga, házastársa, volt házastársa vagy gyermeke részére lakás vásárlására, építésére, bővítésére fordított;

24. az ingó vagyontárgy nem üzletszerű értékesítéséből származó, évi 100 000 forintot meg nem haladó jövedelem;

25. az örökség, az ajándék, a nyeremény, valamint az illetékfizetési kötelezettséggel járó más vagyoni érték megszerzése;

26. az állami kitüntetésekkel járó pénzjutalom, továbbá az egyéb kitüntetésekkel járó, illetve társadalmi munkáért kapott jutalomnak a végrehajtási rendeletben meghatározott része;

27. az egészségügyi intézmény által fizetett donordíj és gyógyszernek emberen való kipróbálásával kapcsolatban a beteg részére fize tett díj;

28. az egyházi személynek egyházi szertartásért magánszemély által adott vagyoni érték.

16. 8

(1) Mentes az adófizetési kötelezettség alól az a magánszemély, és adómentes az a jövedelem, akinek, illetve amelynek mentessége nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján áll fenn.

(2) A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszternek a külügyminiszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó.

Az összjövedelmet csökkentő kiadások

17. 8

(1) Az adó megállapításakor az összjövedelemből levonható:

:— az alapítvány céljára (Ptk. 74/A—74/E. 8);

— a közérdekű kötelezettségvállalásra (Ptk. 593—596. §) fordított összeg.

(Folytatjuk)

' '

Állandó készenlétben

Üi ü

Szűcs Ferenc körzeti megbízott monológja

— Kimondani is nehéz a számot, ebben az évben már az ötvenedik születésnapomat ünnepeltük, életem hatodik évtizedét taposom. Annak pedig már huszonkét esztendeje, hogy itt a Hegyalján, Monokon teljesítek szolgálatot, mint körzeti megbízott. Hogy rohan az idő ... Mintha csak tegnap történt volna, úgy emlékszem arra a napra, amikortól a rendőrség állományába léphettem.

Ez a számomra nevezetes nap 1961. április 1-jén virradt meg, akkor nem egészen 24 éves voltam. Egyébként a Bodrogközben születtem, annak egyik kis zugában, Lácacsékén. Szüleimmel — egyéni gazdálkodóként műveltük a földet — egészen 1957 novemberéig. Ekkor hívtak be katonának, pontosabban határőrnek. A két év, három hónapnyi szolgálatot a szombathelyi határőrkerületben, az ország nyugati szélén, Kőszegen, illetve Und községben töltöttem. Nehéz évek, hónapok voltak azok, de ott tanultam meg, hogy a fegyelem nem öncélú, a szabályokat, az előírásokat a közösség érdekében kell betartanunk és betartatnunk. Ez a gondolat járt az eszemben, amikor a sátoraljaújhelyi kapitányságon rendőrnek jelentkeztem. Legelőször a taktaharkányi rendőrőrsre helyeztek, ott közterületi szolgálatot teljesítettem. Életem következő állomása Csopak volt, az alapfokú rendőriskola. A harkányi őrs 1962 augusztusában szűnt meg, így a szerencsi rendőrőrsre kerültem. Ott járőr voltam, több mint két esztendeig, majd 1964 őszétől helyettesítettem a körzeti megbízottat. Egy év múlva ismét iskolapadba ültem, elvégeztem a Kun Béla Rend- őrtiszthelyettes-képző Iskolát. 1965. október 16-án neveztek ki Monokra, körzeti megbízottnak .., Közben megnősültem, született egy gyermekünk, s mi neveltük fel a keresztlányunkat. Szülei sajnos, mindketten közlekedési baleset áldozatai lettek.

— Ma már elmondhatom, hogy a környék, s a község Monok otthonommá vált. Gyökeret eresztettem, itt dolgozom, itt élek. Mégpedig állandó készenlétben a munkára. A papír szerint heti 42 óra a munkaidőnk, de nem hiszem, hogy lenne olyan körzeti megbízott, aki ezt az időt képes lenne betartani. A bajba jutott embernek nem mondhatjuk, hogy most nem érek rá, vége van a munkaidőmnek, s akkor sem nézhetjük az órát, ha bűncselekmény tettese után kutatunk. A körzeti megbízottnak magánéletében, s a szolgálat ellátásában egyaránt példát kel.1 mutatnia, hiszen nem követelheti a rendet, ha vizet prédikál és bort iszik.

— Szerencsés embernek vallom magam, hiszen Monok és társközsége, Golop jó feltételeket biztosít munkámhoz. A két községben 3300 ember él és dolgozik. A túlnyomó többség tiszteletben tartja a törvényeket. A közösség kicsit a maga arcára formál mindenkit. Itt még egy tyúklopásnak is gyorsan híre megy, s azon mérik le munkámat, milyen gyorsan

találok a tettesre, mennyi idő alatt juttatom a törvény kezére. Három évvel ezelőtt hat tyúk tűnt el egy idős, golopi házaspár portájáról. Szinte kétségbeesetten kértek segítséget. — A tolvajok rövidesen megkerülték — al- sódobszaiak voltak. Nemrégiben egy hétvégi ház ajtaját törték fel, a tettes csak egy hónapig volt ismeretlen. Még frissebb példa. Az elmúlt héten egy többszörösen büntetett előéletű személy érkezett a községbe. Pénteken este szállt le az autóbuszról, de már szombaton jelentették, itt van. Természetesen, nem az, aki vendégül látta, hanem egy monoki lakos, aki félti a község biztonságát. Ez is hozzátartozik a bizalomhoz.

— Kezdetben az erdészet szolgálati lakásában laktunk, az irodám a tanács épületében volt. A jelenlegi szolgálati lakásomat 1969-ben kaptam, s csak egy fal választja el a körzeti megbízotti irodától. Van egy autóm, amelyet a szolgálatban használhatok, azzal járok át naponta Golopra. A telefon már nehézkesebb, de ha valami baj van, álékor a központos kisasszony segít, s tulajdonképpen percek alatt kapcsolatot létesíthetek a szerencsi kapitánysággal. Am remélem, csak ritkán kell segítséget kérnem a városiaktól. s elvétve zavarja meg a helybéliek életét valamilyen kellemetlen esemény. Segítőtársaimmal, az önkéntes rendőrökkel éppen ennek elkerüléséért dolgozunk napról napra.

(udvardy)

Ta paszta latosere

Hz időskorúak egészségneveléséről

Az időskorúak nemzetközi éve óta — amely 1982-ben volt — eltelt néhány év, de ez nem jelentheti azt, hogy azóta kevesebbet törődünk az öregekkel, nyugdíjasokkal. Számos olyan kezdeményezésről hallhatunk, amely szeretné elősegíteni a munkában megfáradtak, szabadidejének jobb kihasználását, az egészséges életmódra nevelést. Ezeket a helyi kezdeményezéseket segíti és fogja össze az Egészségnevelési Intézet, amelynek legutóbbi referáló ülésén, nemcsak az eddig elért eredményekről, hanem a ‘tennivalókról is

hallhattak a résztvevők, dr. Tóth Judittól, az intézet igazgatójától.

Jó kezdeményezésként hallhattunk azokról a lakótelepi pártalapszervezetekben zajló előadásokról, kiállításokról, amelyeken az orvosok, gyógyszerészek, védőnője is részt vesznek. Az idősek itt tanácsot kaphatnak az egészséges életmóddal, táplálkozással, a házipatika felszerelésével kapcsolatban.

Az Egészségnevelési Intézet segítséget nyújt az öregek napközi otthonainak, idősek klubjainak abban is, hogy olyan kiállítási anyagot, filmeket, könyveket kölcsönözhessenek, amelyeket az idősek nemcsak meghallgatnak, megnéznek, hanem hasznosítani is tudnak.

Közeledik az öregek hónapja, amikor minden társadalmi és tömegszervezet nagyobb figyelmet fordít az idősekre. Ezért is volt hasznos, hogy ezen a tanácskozáson, az ezzel foglalkozó szakemberek ötleteket kaphattak, kicserélhették tapasztalataikat, amelyet rövidesen hasznosítani tudnak.

(obe)

Zempléniek a pákozdi csatában

Szép hagyományunk, hogy a fegyveres erők napján felidézzük a pákozdi csata emlékét. Azokét a hősökét, akik a 48-as szabadságharcnak mindjárt a kezdetén megfutamították Jellasics horvát bán jól felszerelt seregét.

A pákozdi csatában s az ellenség üldözésében egy 740 főnyi zempléni csapat is részt vett. Gyülekezőhelyük 1848. szeptember 11- én, Sárospatakon volt. Ide érkeztek a helybelieken kívül a környező falvak önkéntesei és a szomszédos Sátoraljaújhely lelkes honvédéi. Köztük volt Kazinczy Ferenc két fia: Bálint és Lajos, továbbá a Zsujtán született két Kársa testvér: Endre és Ferenc, akik a sárospataki kollégiumban befejezve tanulmányaikat, Zemplén vármegye szolgálatában álltak, s mint szakírók — Endre zeneszerzőként is —

ismertek voltak Zemplénben, sőt, a megye határain túl is.

A Sárospatakról elindult csapat parancsnoka Pálkövi Antal volt, a kollégium hisítóriatanára, aki őrnagyi rangban teljesített katonai szolgálatot. Mellette Sebecaki András szűcsmester szolgált főhadnagyi rendfokozattal.

A zempléni csapat azt a parancsot kapta, hogy Szolnok felé menetelve csatlakozzék Görgey Artúr önkénteseihez. Mire azonban odaértek, Görgey már átkelt a Dunán, s a zempléniek utánuk vonulva, szeptember 29-én részt vettek a pákozdi ütközetben. Az itt aratott győzelem után Pálkövi honvédéi is Bécs aljáig jutottak az ellenség üldözése közben. Egy részük életét vesztette a schwechati csatában.

Schwechat után a zempléni zászlóalj többé nem

önálló egységként harcolt, hanem 1849 februárjában csatlakoztak Görgey seregéhez. Görgey ekkor a Kö- zép-Tisza vidékén újjászervezte seregét, s ugyanide rendelték fel a Délvidékről azt a hadtestet, amely Damjanich parancsnoksága alatt a szerbek ellen győztes csatákat vívott. Köztük volt a borsodi, aba- úji, zempléni önkéntesekből és 193 sárospataki diákból korábban megalakult kilencedik, a híres vörös- sipkás zászlóalj is.

Így a továbbiakban együtt küzdötték végig a szabadságharcot. Különösen az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat során Szolnoknál, Hatvannál, Isa- szegnél, Vácnál, Nagysalló- nál és Buda visszavételénél tüntették ki magukat, s tettek szert legendás hírnévre.

Hegyi József