Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-08 / 211. szám
1987. szeptember 8., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Szerencsi bűnözési helyzetkép Van ami javult, van ami nem A gazdasági és társadalmi viszonyok kedvezőtlen irányú változása, a bűnözés okainak szaporodása és felerősödése miatt — a kedvező tendenciák ellenére — a bűnözés helyzete, a fertőzöttség nem javult, az ismertté vált bűn- cselekmények folyamatosan emelkedtek. A fenti megállapítás Szerencsen, a nemrégiben tartott tanácsülésen hangzott el, ahol egyebek között a város és körzete közrendjéről, közbiztonságáról, a bűnelkövetők utógondozásáról is tárgyaltak. Megállapíttatott: Szerencsen és vonzáskörzetében a közrend, a közbiztonság megfelelő. Javult — a különféle szervek összefogásának köszönhetően is — a helyi rendőrség bűnmegelőző tevékenysége. A tanács legutóbb 1985- ben foglalkozott ezzel a témával. Eredményként könyvelhető el, ihogy az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények évek óta csökkenő számban fordulnak elő. Ez az arány nem mondható el a gazdasági, a vagyon elleni, a közélet tisztasága elleni cselekmények esetében. Ami bizonnyal megkönnyíti a bűnözők dolgát, az az, hogy még mindig kevés — illetve nem megfelelő — a biztonsági berendezések száma, állapota. Ezt jól példázza az is, hogy a vagyon elleni bűncselekmények aránya az , összbűnözéshez viszonyítva 45—50 százalék. További „forrás” még a gazdálkodó szervezetek önállóbb tevékenysége, korrupciós kapcsolatainak növekedése, melyeket nem követett a központi és a belső ellenőrzés hatékonysága. Eme tényeket az utóbb végzett rendőrségi vizsgálatok egyértelműen igazolták. Sajnálatos módon a személyek javai elleni bűncselekmények száma folyamatosan emelkedik a területen. A vagyon elleni cselekményeken belüli aránya évente 60—65 százalék között mozog. Itt is szerepet játszik a nem megfelelő vagyonvédelem, a gondatlanság (hétvégi házak, gépkocsik). A gazdasági bűncselekmények az utóbbi két évben ugrásszerűen emelkedtek. Különösen az állami, a szövetkezeti és a magánszektor „érintkezési pontjain” váltak gyakoribbakká a visszaélések. Ezeknél több esetben vállalati, szövetkezeti vezetők is követtek el több millió forintos kárt okozó bűncselekményeket. Okai: az adott vállalat, szövetkezet, kereskedelmi egység vezetésének gyengeségei, a személyi összefonódások, a kereslet és a kínálat összhangjának hiánya. A lakosság biztonságérzetét leginkább az erőszakos bűnözés, az utcák és a szórakozóhelyek rendje határozza meg. Éppen ezért a rendőrség gyakrabban és határozottabban ellenőrzi a közterületeket és ha kell, következetesen és szigorúan büntetnek, örvendetes, hbgy rablásoknál az ismeretlen tettes(ek) ellen indult nyomozások során százszázalékos eredményességet könyvelhettek el. Még néhány megállapítás az elhangzott beszámolóból, melyet Kardos József, rendőr őrnagy tartott a tanácsülésen: nagy számban állandósullak a fiatalkorú elkövetők ('87 első fél évét kivéve), akik többnyire vagyon elleni bűncselekmények résztvevői; növekedett a gyermekkorúak száma; a büntetett előéletűek utógondozása és ellenőrzésük nem megfelelő; a szerencsi terület cigánybűnözése meghaladja a megyei átlagot. Az elhangzottakhoz hozzászólt dr. Túrós András ezredes, a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője is, aki tájékoztatta a résztvevőket a megye bűnözési helyzetéről. (mó—) Beszélgetés Fotó: Balogh Imre Pótolják a terméskiesést Őszi hajtatással pótolják az elemi csapások okozta terméskiesést a baranyai kertekben. Az aszály még a szántóföldi növényeknél is jobban megviselté az intenzív zöldségkultúrákat, ehhez járultak az esőzések okozta kisebb-nagyobb árvizek a Mecsek vidékén és a nagy kiterjedésű jégverések Siklós térségében. A baranyai városok és ipari települések zöldségellátása — nem lévén számottevő nagyüzemi kertészet a megyében — jórészt a kisgazdaságoktól függ, ezért is fontos, hogy a pótlólagos őszi termeléssel mérsékeljék a veszteségeket. A Mecsek—Duna—Dráva közötti területen tavaszonként körülbelül • egymillió négyzetméternyi fólia alatt hajtatnak korai zöldséget a kistermelők. Ök állítják elő a piacra kerülő primőrök 80—90 százalékát. A következő napokban, hetekben várhatóan a fóliasátrak legalább harmadát újra felállítják, és -másodtermésként ismét hajtatnak alattuk zöldséget. Baranyában rendszerint hosszú az ősz, sok a napsütés, így elsődlegesen napenergiát használhatnak fel a fóliás termeléshez. A táj előnyös természeti adottságát aknázzák ki a szabadföldön kertészkedők is. (MTI) Törvények és a pártszervezetek R égi igazság, hogy nemcsak az ember öregszik, hanem a környezete is. Sőt: arról ismerhető meg az évek múlásával „belülről” fiatalon maradó ember, hogy idejében észreveszi, ha valami fölött eljárt az idő. (Természetesen azt is, ha önmaga fölött, s ősz vagy nagyon ritkuló hajjal nem akarja a tizenévesek életmódját utánozni. De ezúttal nem — vagy legalábbis nemcsak — erről van szó.)-S ha még az az ember ráadásul kommunista is — éppenséggel kötelessége minden társadalmi jelenséget észrevenni, ami idejét múlta. Ám észrevenni nem elegendő: szólni, tenni is kell érte, hogy ami elavult, ne hátráltassa tovább a fejlődést. Kötelesség, de — mint a legtöbb kötelesség — nem köny- nyen teljesíthető. Hiszen a megszokásnak is megvan a maga hatalma, s mi tagadás: egyszerűbb rámondani valamire, hogy „eddig jó volt, jó lesz ezután is”, mint azon gondolkozni, hogyan lehet, hogyan kell változtatni. Mindezt oly módon, hogy közben tartanunk kell magunkat ahhoz, ami éppen érvényben van. Legyen az helyi szokás vagy akár jogszabály. Mindenekelőtt azt kell megszoknunk, ami a legnehezebb: hogy sokkal gyorsabban változnak a dolgok, a körülmények mint egykét évtizeddel ezelőtt. S ez nemesük a technika és a tudomány területén van így. Változások korát éljük a társadalomban, a gazdaságban, s bizony megesik, hogy amit alig néhány éve még tilosnak, a szocializmus gyakorlatéval ellentétesnek véltünk — mára kiderül, hogy nagyon is jól összefér a szocializmussal, csak éppen korszerűen, értelmesen, emberségesen kell alkalmazni. Megesik az is, hogy felső szervek, testületek alkotnak egy jogszabályt, amiről a gyakorlat során kiderül', hogy gyorsan „megöregedett”. Jellemző példa: az utóbbi években egymást érték a gazdasági szabályozó-változások, olykor még el se olvashatták a legújabbal az érdekeltek, máris megérkezett annak módosítása. Jó néhány párttitkár, kommunista vezető állapította meg némelyik szabályozóról, már hatályba lépésékor, hogy inkább hátráltatja, mint segíti vállalatának fejlődését, exportképességét, a differenciált bérezést — és így tovább. Ha másból nem, a párt Központi Bizottsága júliusi határozatából, a kibontakozási programból világosan kiderül: ezekről a jelenségekről kaptak jelzéseket az országos vezetők, s amikor a jelzések megszaporodtak és nagyjában-egészében azonos hibákra hívták fel a figyelmet — a politikai (és kisebb részben a rendelkezéseket kibocsátó gazdasági) vezetők siettek kidolgozni a változtatás mód- ját-gyákorlatát. De addig, amíg a rendelkezés érvényben van, azt végre kell hajtani. Kétség nem fér ahhoz, hogy akik kibocsátották a gyorsan korszerűtlenné vált rendelkezéseket, alapvetően jót akartak, szándékuk az volt, hogy gondjaink enyhüljenek, a népgazdaság előbbre lépjen. Ebből kell kiindulnia a kommunista vezetőnek, amikor kiáll a rendelkezés végrehajtásáért. Talán önmagával) is vitatkozik, hiszen korántsem biztos, hogy — ismerve a helyi, a vállalati viszonyokat — már a rendelkezés megjelenésekor egyetért azzal. Ám a kételyek nem mentik fel a végrehajtásban való részvétel kötelessége alól. Mindenképpen nagyon oda kell figyelnie arra, hogy egy törvény vagy rendelet hogyan érvényesül a gyakorlatban. Egyáltalán nem mond ellent ennék az, hogy segítse a megvalósítást. Sőt: ha szívvel-lélekkel kiveszi a maga részét a végrehajtásból, hamarabb fedezi fel azt is, ami korszerűtlen, amin mielőbb változtatni kell. S ha észreveszi, kötelessége tényekkel érvelve jelezni a 'felsőbb szerveknek. Még akkor is, hä pillanatnyilag görbe szemmel néznék rá ezért, ha nyugtalannak vagy pesszimistának tartják. A gyors változások korszakában valóban nem könnyű kommunista vezetőnek lenni, mert egyszerre kell őrködnie az érvényben levő rendelkezések megtartásán és figyelnie, hogy mi újat követel meg az élet. Nemritkán megtörténik, hogy a vállalat, az üzem gazdasági vezetői csak az éppen esedékes tennivalókat látják, minden erejüket és energiájukat azokra összpontosítják — s a párt- szervezetnek, a pártvezetőségnek kell előbbre látnia, a mai feladatok megoldása utáni tennivalókra gondolnia. Természetes, hogy fakadhatnak ebből ellentétek is. Sajnos sók vállalat, szövetkezet vezetője küzd ma súlyos gondokkal, igyekeznek elkerülni a buktátokat. A pártvezetőknek fő feladatúk, hogy — a pártmunka eszközeivel — segítsenek nekik, pontosabban a vállalatnak, amely több száz vagy akár több ezer embernek ad munkaalkalmat. De éppen a vezetésükre bízott dolgozók érdekében előbbre, tovább is kell látniuk: jó előre figyelmeztetni a gazdasági vezetőket a veszélyekre, ugyanakkor jelezni „fölfelé” is a várható s egyáltalán nem a vállalati vezetők és a kollektíva hibájából bekövetkezhető kudarcot. Nehezíti dolgukat az, hogy Tna szinte mindent „ki kell kísérletezni”, a tegnapi, tegnapelőtti módszer ma már egyre kevésbé al-1 kalmazható, s az újat pedig még nem mindig sikerül megtalálni. Voltak idők, amikor számos pártvezető törvényen kívül és fölül állónak érezte, érezhette magát — s voltak, amikor a sokéves megszokás lehetett (ha nem is mindig megalapozottan) az irányadó. Talán külön mondani sem kellene, hogy most valami harmadikat kell megtalálni: rugalmas alkalmazkodást a mindennapi változásokhoz és előre látni a közeli, távoli jövőt egyaránt. Mindezt felelősen, elöl j árvává törvény- tiszteletben, segítve a mindennapi munkát. És a holnapit is, amit most úgy hívunk: társadalmi és gazdasági kibontakozási program. V. E.- FANTASZTIKUS REGENY' 71. A már látott, és ismert komputer belseje. Ugyanaz az ibolyaszínű, steril fény, ugyanaz a berregésre emlékeztető folyamatos hang. Az ismeretlen férfi egy vetítővászon előtt ül, a. képen Jones agyának képei láthatók: felvillan a vásznon Charlie, Lilian, Dan, Fox- man, a delfinek, az egyik képen egy kisfiú telefonál, vagy próbál telefonálni. A kisfiú dühösen lecsapja a kagylót, szétszedi a berendezést, a fülhallgató-részbe egy női arcot ábrázoló fényképet szerel be, majd újra tárcsáz, azt mondja: „Mama! Nagyon félek, sokára jössz haza? Siess! Várlak!” De a készülék most sem válaszol, a kisfiú sírva fakad. Egy másik képen diákos fiatalember, zavartan sétál a Feltalálók Kertjében, kezében hordozható televízió, azt kapcsolgatja, láthatóan vár valakit. Majd egy sugárzóan szép szőke nő jelenik meg, a fiatalember rámosolyog. „Nézd, mit csináltam ... Itt vagy a készülékben... látod?” Valóban, a szép szőke nő ott mosolyog, csodálkozik a képernyőn. „És hol a kamera?” „Egészen kicsike, alig lehet látni. .. ott van a képernyő mellett... de van egy kamera a karórámon is ... ugye szép?” „Igen. Csakhogy ez. engem nem érdekel. .. Ne találkozzunk többé...” A fiatalember földhöz vágja a televíziót és a karóráját. „Rendben”. A következő képeken, a már ismert jelenetek: Jones az irodájában, ahogy fütyö- részik, ahogy Charlie-val, Dannel, Foxmannal beszélget. Jones: az ágyban Lilian- nel. Ez a jelenet egy kicsit más, mint az előző, reális képsorok: az ágyban ugyan Lilian szeretkezik Jones- szal, de néha. egy képernyőn feltűnik a kamaszkori szőke nő is, immár nem utcai ruhában, hanem kibomlott mellekkel, kinyújtott combokkal, fölgerjedt állapotában. Az ismeretlen férfi, akinek háta, tarkója folyamatosan fénnyel megvilágított, egy kis asztalnál gombokat nyomogat. Váratlanul, a komputer távolabbi részén, a „szív” közelében, egyszerre kezd feltűnő, lüktető fénnyel világítani a piros és a zöld jelzőlámpa. A vetítővásznon látható kép ösz- szetörik, helyette a Fekete Gént tartalmazó páncél- szekrény látható kinyitott állapotában, üresen^ Majd Mária, amint magához ölelve a táskáját körbeforogés azt sóhajtja: „Ö, kisfiam, édes kisfiam . ..” Az ismeretlen férfi a szív közelében megnyom egy gombot, egy másik vetítő- vásznon delfineket láthatunk, közöttük úszkál Fox- man is. Az ismeretlen férfi egy mikrofonba a következő szöveget mondja.: „A Génbankot kirabolták. A Fekete Gén eltűnt. Riadóz- tassak? Halló! Halló! Ria- dóztassak?" Foxman ' kiúszik a medence szélére, egy mikrofont akaszt le a medence oldaláról, abba beszél: „Egyelőre nem szükséges. Figyelje Jones agyképét”. — „De a képeket, a komputer adagolja! Nem ad más képet, csak az üres páncélszekrényt.” „Akkor maradjon nyugton. Várjon. A madárkák úgysem tűnhetnek el.” Az ismeretlen férfi idegesen masíroz a komputer belsejében. A fény folyamatosan követi, a hátára tapad. 72. Mária és József a repülőtéri forgatagban. Egymásba karolnak, a bőröndjeiket már leadták, egy önjáró hordártargonca már viszi is a repülőgép felé. — Sikerült. Azt hiszem, sikerült — mondja idegesen Mária. — Benned van már a kapszula? — Még nem. Majd a repülőgépen. Most olyan ideges vagyok. Félek, hogy Foxman mégis csak bemegy a Génbankba, és észreveszi a lopást, — Ez nem lopás! — Mindegy, hogyan nevezzük... Te nem félsz? Józsefből teljesen újszerű, mondhatni: férfias hangok törnek elő: — Nem! Nem félek! — És szeretsz még? — Igen ... — József hangja egészen visszalágyul, el érzékenyülve ismétli meg: — Igen. 73. Lilian és Dán Jones lakása, irodája előtt találkoznak össze. — Hát maga... — kérdezi Dán. — Hát te? — kérdez visz- sza Lilian, ö hamarabb kapcsol. — Csak ide .. . Ebbe a villácskába ... — Én is. — Mehetünk együtt... — Nekem tilos bárkit idehoznom. .Még nekem is csak hívásra szabad. — És most... szabad ? — Ezt Lilian egészen keményen. határozottan kérdezi. — Most... a helyzet olyan, hogy ... te is itt dolgozol? — Ahogy vesszük . .. Fé- lig-meddig... — Ügy nem lehet! Vagy egészen, vagy sehogy. — Ezt Jonestól tanultad? — Igen. Honnan ismered? — A szeretője vagyok ... bocsánat. Lilian jókedvűen pukked- lizik, majd megkérdezi: — Hát te? Hogy élsz? — Tudod, Lilian, lesz egy gyerekem. — A Génbankból? — Igen... illetve, azt akarom mondani, hogy Erzsébet ott dolgozik, és ... — Gratulálok. Fiú vagy lány? Vörös, szőke, barna, fekete? Milyen lesz? — Még nem tudjuk ... — Teljesen saját gyerek lesz? Csak úgy vaktában? — Igen. Vaktában. — Ezt nevezem! Hiába, a szerelem... — Hiába csúfoskodsz velem. Igenis szeretem Erzsébetet. — Ja igen. Akitől a gyereked lesz:... Ez érthető. — Akkor ... megyünk? — Te is itt dólgozol? — Már megint kérdezel... mindig csak kérdezel igenis. Itt dolgozom. — Akkor mehetünk. — Együtt? — Igen. Miért ne? — És mit fog szólni; Jones? — Semmit. Mit szólhatna.] Tudja, hogy előtte is voltak, férfiak az életemben. — És utána? Lilian keményen szembefordul Dannel, így mondja: — Utána nem. (Folytatjuk)
