Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-04 / 208. szám
\ 1987. szeptember 4., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Képviselik a kormányprogramról a z országgyűlési képviselők Borsod- Abaúj-Zemplén megyei csoportja augusztus 13-án tartott ülésén megvitatta a Pariáment elé kerülő kormányprogram-tervezetet. A téma fontosságát bizonyítja, hogy — mint hírül adtuk —. a megjelent huszonnégy képviselő közül tizenhatan szólaltak fel. A képviselőcsoport üléséről szóló tudósításunkban terjedelmi okok miatt a felszólalásokból csak egy-egy gondolatot emeltünk ki, ezért a közelgő Országgyűlés előtt újból felkerestük képviselőinket, arra kérve őket, fejtsék ki részletesebben gondolataikat, véleményüket, javaslataikat. Nagy László: Feloldani az ellentmondásokat Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén legutóbb hozzászólt a vitához Nagy László, a krasz- nokvajdai Bástya Termelő- szövetkezet elnöke, megyénk országgyűlési képviselője. Sokak szerint olyan gondokat vetett fel, amelyet a későbbi kormányprogram kialakításában érdemes figyelembe venni. — Tény, hogy szükség van erre a programra, a szigorúbb feltételekre, mert ez az egyetlen út, amelyet megjárva a mostani nehéz helyzetünkből kilábolhatunk. De — és itt, szakterületemnél maradva — néhány kérdés számomra válaszolatlanul maradt. Elsősorban a mező- gazdaság műszaki-technikai ellátásának színvonalát féltem. A program kimondja: csökkenteni kell a nyugatról — devizáért beszerezhető — gépek számát. Igen ám, de nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a hetvenes évek elején, amikor megteremtettük világszínvonalú me\ zőgazdaságunk alapját, azt éppen a korszerű technikának, a zárt technológiáknak köszönhettük. És azóta a Claas Dominátorok, IH-mun- kagépek, és sorolhatnám hosszan tovább, beépültek termelésünkbe, alapvető eszközeivé váltak a mai termelésnek. Sajnos KGST-relá- cióban ilyen teljesítményű gépek jelenleg még nincsenek. Ha a világpiacon akarunk maradni, s hatékonyan akarunk termelni, erre a technikára továbbra is szükség van. — Van, amit sérelmesnek érzett... — Nos, igen! Szerintem, • lehet, hogy ez csak saját véleményem, de szerintem jelenleg a mezőgazdaság hatékonyságának megítélése szélsőségesen rossz. Tudományos, áltudományos nézetek szerint drágán termel. Elvileg talán bizonyítható e tétel, ha elfelejtkezünk arról, hogy a költségek hetven százalékát az ipari eredetű eszközök képviselik., (Gépek, alkatrészek, műtrágyák, vegyszerék. — A szerk.) Mi, mezőgazdászok. azt tartjuk, az ipar termel drágán, s összehasonlítva más országok mutatóival, e felvetés jogosságát azt' hiszem kár vitatni. — Először használt egy olyan műszaki fogalmat, amelyet talán átvesz a közgazdaság. — Kétkörös fékrendszernek neveztem a belső érdekeltségi rendszer, s kormány- program által hirdetett bér- szabályozás ellentmondását. Egyetértek azzal, hogy az érdekeltség a teljesítményen alapuljon. Hogy egy-egy nagyüzem szabadabban döntsön bérezési kérdésekben. Igen ám, de ennek a döntésnek lehetőségét lényegében kivették a kezéből. Adókkal fékezik egyszer a bértömeg- kiáramlást. Ez önmagában helyes, de akkor mi szükség ugyanennek üzemi szabályozására? Mert meghatároznak egy bázist, amit két-há- rom százalékkal lehet csak évente növelni. Egy gyenge adottságú termelőszövetkezet, amely bár megkezdte a felzárkózást erősebb társaihoz, kedvezőtlen helyzetbe kerül. Példaként; a mi szövetkezetünk mostoha adottságú. Bár az elmúlt éveket nyereséggel zártuk, bérszínvonalunk most is alig éri el a tagonkénti 56 ezer forintot. (Egy jó adottságú gazdaságban ugyanez a mutató kilenc- ven-százezer forint.) így náluk akar háromezer forint is juthat bérfejlesztésre, amíg nálunk alig 1600 forint! Vagyis tovább fog növekedni a szakadék a csak adottságra alapozott mezőgazdasági termelés között. És én hiszem, hogy az itt, északon termesztett búzára, gyepen nevelt marhára, fán termett gyümölcsre ugyanúgy szükség van, mint az alföldi terményekre. — kármán — Merre forog a napraforgó? Megyeszerte ígéretes a kép (Folytatás az 1. oldalról) ból több veszélyt jelentene. Borsod-Abaúj-Zemplénben 1965-ben mindössze 5640 hektáron termesztették e növényt á gazdaságok. Az ösz- szes szántónak ez 1,76 százalékát jelentette. 1970—75 között 11 ezer hektár volt a napraforgó vetésterülete, az V. ötéves terv időszakában ez közel 20 ezerre emelkedett, s a nyolcvanas évek közepére pedig meghaladta a 23 ezer hektárt. (Kiemelkedő évnek 1981 számított, 25 710 hektárral.) Ám nemcsak a terület növekedett, hanem' ezzel együtt a termésátlag is, különösen az utóbbi hat évben. Az 1965-ös hektáronkénti 678 kilogrammos terméssel szemben a legjobbnak számító ’83-as esztendőiben 2045 kilogrammot ért «1 a megye, Ter- méseredményeinlk azonban — többé-kevésbé — de mindig elmaradták az országos átlagtól. Mindez a közelmúltban Mezőkövesden megtartott napraforgó-fajtabemutatón hangzott él. A napraforgó egyébként elég „nehéz” növény. Termesztésében-mind a termés- eredményeket, mind az értékesítést figyelembe véve — sok a kockázati tényező. Bár egyik legfontosabb ipari (olaj) és takarmánynövényünk, mégis szerepelt már a „bukottak” listáján. Ez többek között drága, és nem egész hatékony növényvédelmének „köszönhető”, valamint a nem stabil értékesítési lehetőségeknek. Ám nyereséget is bőven hozhat, mint a Dél-borsodi Állami Gazdaságban, ahol a sörárpa után a legjövedelmezőbb növény. A szántóterület közel 10 százalékán termesztik immár 8 éve, s fajtakísérleteket is végeznek. Most 28 hibridet vontak vizsgálat alá. A szubjektivitást kizáró bírálat érdekében az egyes fajták kódoltaik, s csak a végeredmény birtokában tudják meg a kódhoz tartozó nevet. A fajtakiválasztás fő paraméterei : a termőképesség, béltartalom (olajtartalom), illetve a betegségekkel szembeni rezisztencia. Országosan 16 minősített napraforgóhibrid és -fajta van a földeken. Régebben inkább a külföldi hibrideket részesítették a szakembereik előnyben, ám mint á kísérletek is bizonyították, a hazaiak termőképessége legalább olyan (de némelykor jobb), mint a külföldié. A megye fajtaszerkezetében már van néhány hibrid, melyet ideje lecserélni. Lassan el kell kezdeni a betakarítást. Az optimális időpont meghatározása elég nehéz. Hisz ha túl korán kezdjük, akikor a magtári kezelés okoz gondot, ha késve, akkor pedig a magper- gés, „madárkár” lesz nagyobb. Az előrejelzések alapján bizakodva várhatjuk az eredményt, s különösen a Dél-íborsodi ÁG kísérleti fajtáinak, hibridjeinek bemutatkozását, melyek a jövőbeni még jobb termés, nagyobb ellen állóképesség, így nagyobb biztonság megteremtésében játszanak fő szerepet. Dobos Klára Bányászsikerek Borsodban (Folytatás az 1. oldalról) el is várható, az élen jelenleg is a lyukóbányai Gagarin frontfejtési kollektíva áll. A 122 főt számláló csapat féléves eredményét tekintve jelentős túlteljesítést mondhat magáénak. Az első hat hónap során közel 50 ezer tonnával több szenet küldtek a felszínre, mint a tervezett mennyiség. Harmadik helyen a putnoki Blaha Béla fronti kollektívát jegyzik, de az első tíz között lelhető a lyukói Kun Béla (8.), és a feketevölgyi Frankel Leó (9.) nevét viselő szocialista brigád. A kismunkahelyi kollektívák ágazati rangsorában, az úgynevezett jövesztő rakodógéppel gépesített vágathajtó brigádok között ugyancsak találkozhatunk a Borsodi Szénbányákat képviselő csapatokkal: a képzeletbeli dobogóról éppen csak lemarad a lyukói Farkas Bertalan és a feketevölgyi Gagarin elővájó kollektíva, de tekintettel a minimális hátrányra, még bízhatunk az előkelőbb helyezésükben. Nem ilyen kedvező a kép a hagyományos kismunka- helyeket illetően, e sorban borsodiakkal csak a 14. helyen találkozhatunk, az Ede- lényben dolgozó Petőfi szocialista brigád érte el ezt a helyezést féléves szinten. A közeli napokban ugyancsak értékelték a vállalaton ÁGAZATI ÉS VÁttALATI MUNKAVERSENYEK belül folyó munkaverseny féléves eredményeit. Mint megtudtuk, 1987-re 428 brigád összesen 7102 fővel csatlakozott a versenyhez, s kötött szerződést. Mint azt a statisztikai adatok is bizonyítják, féléves szinten a gazdasági egységek és a szocialista brigádok eleget tettek a szerződésben foglaltaknak. Az aknák közötti vetélkedésben a szelesiek állnak az élen, őket követi Lyukóbá- nya, a harmadik helyet az edelényiek foglalják el. A frontfejtési szocialista brigádok közül a vállalati versenyben a Putnokon dolgozó Szemere Zoltán által vezetett csapat vezet, második: a feketevölgyi Veres Sándor irányította tömeg- termelő munkahelyi kollektíva, míg a lyukói Krebán Béla vezette fronti brigád a harmadik. Az elővájók sorát Berentés Gyula feketevölgyi kollektívája vezeti. Az év első hat hónapjában eredményesen dolgozó munkabrigádok részére az anyagi elismerés sem maradt el: a kifizetett jutalom meghaladta a 900 ezer forintot, míg áz erkölcsi elismeréseket a hagyományoknak megfelelően a most megrendezendő bányásznapokon vehetik át a kollektívák. Külön kell említést tennünk arról, hogy a felsorolt eredmények mellett az üzemek és aknák dolgozói, a szocialista brigádok tagjai a fél év során 9600 kommunista műszakot - töltöttek a munkahelyeken, amely 47 ezer társadalmi munkaórának felel meg. A termelési érték pedig meghaladta a 14 400 tonnás meny- nyiségeti A Borsodi Szénbányák gazdasági, párt- és társadalmi vezetése a brigádok részére külön versenyt hirdetett az októberi forradalom 70. évfordulója tiszteletére. Az I—IV. havi eredményeket tekintve e téren is szép sikerek születtek. A fronti brigádok közül kiemelkedő eredményt ért el a Pongó Bertalan vezette csapat, melynek tagjai a 20 ezer tonnás különvállalást 44 800 tonnára teljesítették. A vágathajtók közül az ugyancsak Szeles-aknán dolgozó, Pecséri József csapata áll az élen, a vállalt 70 méterrel szemben 243 méter vágatot készítettek el négy hónap alatt. — csákó — Körkép a tavalyi Bkfdijas termékek sorsáról Mi lett a tavalyi őszi BNV-n nagydíjat nyert 17 termék sorsa, mennyit állítottak elő belőlük, s a vásárlók véleménye megegyezik-e a szakértőkből álló zsűri véleményével vagy eltér attól? A textilruházati termékek ■közül az 1986. évi őszi BNV-n öt nyerte el a nagy- díjak Csáknem valamennyi jelentős sikereket ért el azóta a hazai és a külföldi piacokon egyiarántfA Kispesti Textilgyár nagydíjas Duplex szöveteiből tavaly százezer, az idén az első fél éviben pedig már 140 ezer négyzetméternyit értékesítettek, főiként a hazai és a nyugateurópai partnerek körében. Belföldön elsősorban a szállodák kívánságára gyártottak nagyobb tételeket az újszerű anyagból, ezzel szerelték fel például a Stadion és a Rege Szálló szobáit, fürdőszobáit. A 140 centiméter szélei textíliák mellett megkezdték a jobban felhasználható 160 centiméter széles termékek gyártását is. Sikeresnek bizonyult a nagydíjas alsóruházati termék család is, amelyet a Habselyem Kötöttárugyárban állítottak elő. A poliészter alapanyagú háló- ruháikból az idén 28 ezret adtak át á belkereskedelemnek, 55 ezret pedig tőkés országokba szállítottak. A könnyed, elegáns és jól kezelhető kelméből készült hálóruhák ma már újabb mintákkal is készülnek. A továbbfejlesztett termékekből eddig mintegy 5 millió forint értékben adtak el tőkés partnereiknek. A Zalaegerszegi Ruhagyár fiatal és középkorú férfiak számára tervezett, kétféle színkombinációval készült BNV - nagy díj as ö ltözéke i iránt lényegesen kisebb volt eddig az igény, mint amire a gyártók számítottak, a kereskedelem nem rendelt ezekből a ruháikból. Nagy karriert csinált viszont a Debreceni Kötöttárugyár úgynevezett Intarzia-ruha- családja. Ezekből 1987 első felében 5500-at adtak el belföldön, 15 ezret pedig Finnországban, illetve Francia- országban. Most készülnek újabb modelleket tervezni, hiszen divatcikkekről van szó, amelyeken változtatni kell, mielőtt unalmassá válnának. A Soproni Ruhagyár díjazott tavaszi-nyári ruhái szintén megnyerték a vásárlók tetszését. A fekete-fehér színű modellcsaládból á gyár eddig ' 8 ezret állított; össze, s ez a mennyiség ele-; gendőneik bizonyult a hazai üzletekben. Ezeket a cikkeket az idei nyárra szánták, jövő év.i gyártásúikat. már; nem tervezik. A kozmetikai újdonságok közül a debreceni Helia Társaság nagydíjas krémjeit nagyon hamar megismerte és megszerette a közönség, ezért az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb .mennyiségiben szállították a hazai üzletekbe. Jelentős a külföldi érdeklődés is: jelenleg hat országiban próbálják ki a kozmetikai cégek a Helia- termékelket, ám megfelelő vizsgálatok után várhatóan vásárolnák is belőlük. A Kőbányai Gyógyszeré rugyár kamillakivonattal készült Fataulissimo termékeiből a várakozásnak megfelelően, mintegy 80—100 ezer üvegnyit értékesítették eddig. Az arclemosó tejből és toniik- ból szállítottak már Közép- Amerikába és Kanadába is.
