Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-04 / 208. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 208. szám 1987. szeptember 4. Péntek Ära: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Kádár János fogadta a holland külügyminisztert Kádár János a Központi Bizottság székházábon fogadta Hans van den Broek holland külügyminisztert. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja csütörtök délelőtt a Központi Bizottság székha­zában fogadta Hans van den Broek holland külügymi­nisztert, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívásá­ra hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szí­vélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nem­zetközi élet, mindenekelőtt az európai biztonság és együttműködés, valamint a magyar—holland kapcsola­tok néhány időszerű kérdé­séről. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter, valamint Iván Tivadar, hazánk hágai, Janine Catharina Ferringa, Hollandia budapesti nagykö­vete és Hendricus Vijver- berg utazó nagykövet. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke délelőtt a Parlamentben fogadta a hol­land külügyminisztert. A megbeszélésen kölcsönösen hangsúlyozták, hogy a nem­zetközi helyzet javításában, a bizalom építésében min­den országnak megvan a maga szerepe és felelőssége. Mindkét részről példamuta­tónak minősítették a magyar ■ Hem forog a napraforgó? Megyeszerte ígéretes a kép Ilyenkor — betakarítás előtt már nem igazán vonzza a határt szemlélő embert a napraforgó sárga tömege. A napraforgótábla ma már szürke, öregesen szikkadt. Elsuhanunk mellette, szinte észre sem véve, hogy már nem húzza ki magát, mint a nyár közepén, hanem tá­nyérját lehajtva jelzi: bevé­geztetett. Ám a szakemberek számá­ra talán most a legszebb. Főleg ha azt mondhatják, amit az idén. Mármint, hogy megyeszerte ígéretes a !kép, s ha nem jön közbe vihar, akkor — az aszály ellenére is — kedvező termés várha­tó. A napraforgó vetésterüle­te lassacskán kezdett növe­kedni megyénkben, ám nap­jainkra elérte azt a határt, amelyet már nem érdemes túllépni, mert ez a külön­böző fertőzések szempont já­(Folytatás a 3. oldalon) —holland kapcsolatokat, s méltatták a kelet—nyugati együttműködésre gyakorolt kedvező hatását. Kiemel­ték, hogy a két ország vi­szonyának zavartalanságá­ban alapvető szerepet ját­szik egymás helyzetének és álláspontjának tiszteletben tartása, ami a mostani tár­gyalásokat is mindvégig jel­lemezte. Ugyancsak a Parlament­ben fogadta a holland dip­lomácia vezetőjét Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az eszmecserén egy­behangzóan kedvezően érté­kelték Magyarország és Hollandia politikai, gazdasá­gi, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatainak fej­lődését, és kifejezték a két ország kölcsönös érdekeltsé­gét az együttműködés terüle­teinek bővítésében. A holland vendéggel a nap folyamán megbeszélést foly­tatott Veress Péter külke­reskedelmi miniszter. Hans van den Broek dél­után sajtókonferencián ta­lálkozott a magyar és a nemzetközi sajtó képvise­lőivel. A külügyminiszter láto­gatásának tapasztalatait ösz- szegezve elöljáróban igen gyümölcsözőnek minősítet­te a magyar vezetőkkei, min­denekelőtt a Kádár János­sal, Németh Károllyal, Grósz Károllyal és Sarlós István­nal folytatott megbeszélése­it. amelyek középpontjában a kétoldalú kapcsolatok kér­dései álltak. Hangsúlyozta, hogy az eszmecserék új le­hetőségeket nyitottak a kon­taktusok további erősítésé­re a politikai életben csak­úgy, mint a gazdaság és kul­túra területén. A többi kö­zött a gazdasági együttmű­ködés ösztönzését szolgálja a beruházásvédelmi egyez­mény is. Hivatalos magyarországi lá­togatásának befejeztével Hans van den Broek, a Holland Királyság külügyminisztere csütörtök délután elutazott hazánkból. Mint az már hagyo­® mány, a Borsodi Szén­bányák Vállalat több ezer tagot számláló szocia­lista brigádjai az idén is csatlakoztak a SZOT által meghirdetett munkaverseriy- mozgalomhoz, s ugyancsak ott vannak a borsodi bá­nyászbrigádok az ágazati versenyben is. Az első fél év értékelése alapján el­mondható, hogy az itteni kollektíváknak nincs szé­gyenkezni valójuk. Nem egy csapat igen előkelő helyet foglal el a rangsorban. így többek között a nagy aknák versenyében a második és harmadik helyezettek Bor­sodból kerültek ki. A veze­tő veszprémi kollektívát a lyukóbányai és a feketevöl­gyi bányászok követik a rangsorban, de 'hetedik he­lyezésükkel a putnokiak is említést érdemelnek. A kis aknák versenyében a dobo­gó második fokán áll je­lenleg Szeles-akna. A verseny során külön értékelik a frontfejtési bri­gádok elért eredményeit is. A komplexen gépesített tö­megtermelő szocialista bri­gádok közül, mint az ko­rábbi eredményeik alapján (Folytatás a 3. oldalon) Gyémántcsiszoló a tervek között ílj munkahelyek Miskolcon A Chinoin ampullatöltő gyárának létrehozásához is segítséget nyújtott a miskolci tanács $ (Fotó: Balogh) # KILENC ÉS FÉL A HUSZONÖT MILLIÓBÓL 6 ÓVATOS, VARAKOZO VÁLLALATOK # A KÖZHASZNÚ MUNKA HASZNA A figyelmeztető adatok, prognózisok hatására Mis­kolcon az országban első­ként határozták el a ta­nácsi munkahely-fejlesztési alap létrehozását. A város- fejlesztési tervben foglaltak szerint a 25 millió forint­ra rúgó összeget a VII. öt­éves terv idején kell fel­használni. Az alap segítsé­gével elsősorban a korsze­rű, modern tevékenységek letelepítését, új üzemek lét­rehozását lehet támogatni. A városban a korábbi évek­hez képest mind többen járnak hosszabb ideig meg­felelő munka után. A mun­kahely-fejlesztési alappal az ő gondjaikon próbál meg enyhíteni a tanács. Milyen sikerrel? Mennyi fogyott el a 25 millióból, hogyan hasz­nosították a pénzt? Többek között ezekről a kérdésekről tájékozódott tegnapi ülésén Miskolc Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A tervek, elképzelések sze­rint Miskolcon — a teljes foglalkoztatás megteremtésé­re — az évtized fordulójá­ig 2600—3000 új munkahely létrehozására van (volna) szükség. A vb ülésén Orosz István, a munkaügyi osz­tály vezetője hangsúlyozta, hogy a tanácsnak önmagá­ban nincs és nem is lesz ereje több ezer új munka­hely megteremtésére. Véle­ményét alátámasztják az adatok, amelyek szerint ed­dig kilenc és fél milliót köl­töttek el a huszonötmillió­ból. A Miskolci Patyolat Kis­vállalat biotechnológiai la­boratóriumot épített és sze­relt fel, a munkához 5,4 millió forintos visszatérí­tendő támogatással járult hozzá a tanács. A laborató­riumban 40 érettségizett lány jutott munkához. Te­vékenységük várhatóan jö­vedelmező lesz, a kölcsönt a nyereségből fizetik vissza. Az úgynevezett húzó ága­zatok letelepítését elősegítő Innovációs Centrum Rt. megalakításához 3 milliós jegyzéssel járult hozzá, a tanács, azaz ekkora össze­get tett a tőkéhez. A rész­vénytársaság egyrészt 30—40 (Folytatás a 2. oldalon) Bányászsikerek Borsodban

Next

/
Oldalképek
Tartalom