Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-25 / 226. szám

1987. szeptember 25., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 és teljesítmény A személyi jövedelemadóról szóló törvénytervezet vitái so­rán vissza-visszatért az aggály: nem vezet-e majd a sá­vos progresszivitás a teljesítmények visszafogására? Hogy milyen mértékű adó veszi el a kedvet a többletmunká­tól, arról már nem volt szó. De hát meglehetősen nyilvánvaló, hogyha a többletmunkáért járó ezer vagy kétezer forint fele az adóhivatalt illeti, akkor már nincs nagy kedve hozzá az embernek. Csakhogy mi van azzal, akinek feltétlenül szüksége van még erre az ezer vagy kétezer forintra is? Aligha marad más választása, mint hogy dupla annyi munkát végezzen el érte. Ha pedig nemigen volt rá szüksége, talán eddig sem tü­lekedett túlságosan a különmunkáért. Hiszen annyi kellemes dolgot .lehet művelni a szabadidőben! A választás lehetőségei különben nem is mindig áll fenn. Nem utasíthatja vissza az ügyeletet az orvos, vagy a gyógysze­rész, mondván, hogy az ügyeleti díj felét adóba kell befizetnie, a másik feléért meg eszébe sincs lemondani az esti tévéné­zésről. De furcsán néznének a túlórát hasonló érveléssel vissza­utasító tanárra, vagy városi buszsofőrre is. „Szerencse”, hogy orvosok, tanárok, gyógyszerészek, gépkocsivezetők egyelőre nemigen vannak kitéve annak a veszélynek széles e hazában, hogy ügyeleti, vagy túláradíjaikkaf a 48 százalékos adósávba lépnénék. De tapasztalataim szerint az „álláshalmozók" többségét sem a mohó pénzszerzési vágy sarkallja többletmunkára. Az esetek jókora hányadában a mellékállásból, eseti megbízásokból szár­mazó bevétel nélkülözhetetlen kiadásaik fedezéséhez. E kiadá­sok között rendszerint tetemes hányaddal szerepel a kölcsön- törlesztés. Ha meg nem, akkor a többletmunka jövedelme nél­kül az emberi élet végső határáig tolódna ki lakásszerzési esé­lyük. Ez a csoport teljesítmény-visszafogásra nemigen gondolhat. Inkább többletteljesítményre kényszerül az elért szint megtartá­sához. A kérdés csupán laz, le$z-e erre még ideje és energiá­ja, kivált ha már eddig is 60—70 óra volt a heti munkaideje? Bizonyára akadnak természetesen olyanok is, akik a túl nagynak tartott adóteher miatt nem vállalkoznak bizonyos ed­dig elvégzett munkákra. Ám úgy sejtem, ez a csoport társa­dalmi szinten kevesebb gondot fog okozni az adóreform be­vezetése után, mint az előbbi. É. I. Kiskertek növényvédelme Hogy a magasba emelkedjenek a házak, először mélyre kell ásni ... Miskolci mélyépítők dol­goznak az Avason. Az idegenforgalomból is pénzelnek Feljebb törnek Már a naptár szerint és ténylegesen is ősziesre for­dult az időjárás. A vegetá­ciós időszak lassan véget ér, a gyümölcs- és zöldség­féléket . hamarosan betaka­rítják, a fák a hűvös reg­geleik hatására sárgulni kezdenek, lehuilllat'ják loirpb- I julkat. Van-e még n'övény- i védelmi tennivaló ez idő­szakban a kiskertekben ? Br.ről kereteztük Balogh Zol­tánt, ’’iá! Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Növényvé­delmi 'és Agrokémiai Állo­más szalkuniénnökét. — Természetesen tenni­való — mint mindig — i most is van bőven, csak­hogy a permetezőgépek, vegyszerék helyiét most az ásó, a geréblye és más ker­ti szerszámok veszik át. Ahhoz, hogy a nyár gyü­mölcseit sökáig élvezhessük, a raktározás során ügyel­jünk arra, hogy mindig egészséges gyümölcs kerül­jön betárolásra. A férges, rágott, sérült termést fris­sen fogyasszuk el, ha ez már nem lehetséges, .akkor rakjuk a komposzttelepbe. Á betakarítás 'után is fánimaradó összeaszalódott- mondás gyümölcsmúmiákat szedjük le, hiszen ezek, a következő évi fertőzés elin­dítói. Ugyanígy járjunk el az utóbbi .időszákban saj­nálatos módon elszaporo­dott anainytfairú lepke nagy téli hemyófésZkeivel. A fákról lehulló lombot összegereblyézve komposz­tálhatjuk, vagy egyszerűen az ásás során a talajba forgatjuk. Ezáltal számos kórokozó gombát semmisít­hetünk meg. A lebomlás megkönnyítése végett ásás előtt 2—3 dkg/im2 műtrá­gyát szórjunk a talajfel- színre. Ne feledkezzünk meg a mér korábban letenmett nö­vényeinkről sem. Különö­sen fontos ez a málnánál, ahöl a beteg — didimeliás, elsíiinlöés — vesszőik 'kivágá­sé, elégetése időszerű ten­nivaló. A fák törzsére kössünk hutlámpapír öveiket, mely főleg a fiatal fáknál a rá­gás ellen véd, másrészt szá­mos kártevőnek telelési he­lyül szolgál, összegyűjti azokat, s majd a fél végén leszedve, elégetve a követ­kező évi munkánkat kömy­nyí'tbetjülk meg. Lassan indul az őszi csúcs Egyelőre nem növekedett az igény a vasúti szállítá­sok iránt, még most sem • sikerült behoznia a MÁV- nak a januári kedvezőtlen időjárás miatti három és fél-négymillió tonnás elma­radást. Nem indult meg a szo­kásos időben az őszi csúcs- forgalom sem: a cukorrépa érésének késése miatt csak a napokban kezdődhetett a répa szállítása. Az előrejel­zések szerint az elkövetkező hetekben mintegy 4 millió tonnányi répát takarítanak be, ebből 2,8 millió tonna kerül vasútra. Ugyancsak most indul a tüzelőanyagok szállítása, a lakosság részé­re 1,7 millió tonna szenet és tűzifát fuvaroznak ezen az őszön a vasúti kocsik. Augusztus vége óta folya­matosan szállítják a vago­nok a növényolajgyárak számára az olajos magva­kat, összesen 700 ezer ton­nát. Építőanyagokból két és fél millió tonnát, műtrágyá­ból 1,3 millió tonnát szál­lítanak vasúton az év utol­só harmadában, összessé­gében még 42,6 millió ton­nányi áru elfuvarozására számít a vasút, azaz eny- nyire van szükség ahhoz, hogy a 118 millió tonnás évi szállítási tervét telje­síthesse. A MÁV megtette szoká­sos intézkedéseit, hogy az őszi csúcsforgalom zökkenő- mentes legyen. A járműja­vító üzemekben elvégezték a fővizsgálatokat és -javí­tásokat. Közvetlen kapcsola­tot teremtettek a nagyobb fuvaroztatókkal, így hozzá­vetőlegesen pontos képet kaphattak arról, hogy me­lyik vállalatnak mikor, mennyi vagonra van szük­sége. Az idén is meghirdet­ték a hétvégi rakodási ver­senyt. A hátralévő hóna­pokban a hétvégeken össze­sen 6,9 millió tonna áru be­rakását kell elvégezni, hogy egyenletessé válhasson a kocsik kiállítása. A MÁV tisztában van az­zal, hogy lépnie kell, ha nö­velni akarja a megbízások számát. Ezért újfajta, . kez­deményezőbb fuvarszervezési gyakorlatot vezetnek be a vasútnál. Az eddiginél aktí­vabban kutatják, hol van olyan áru, amelyet gazdasá­gosan lehet vasúton fuva­rozni. Felajánlják, hogy a teljes szállítási láncot meg­szervezik, háztól házig jut­tatják el az árut, sőt egyéb szolgáltatásokat is nyújta­nak, így például vállalkoz­nak raktározásra, rakodás­ra. A kezdeti lépések si­kerrel jártak, mind több megbízásra sikerül szert ten­ni. Az otthonteremtés, a vá­rosképformálás, s egyálta­lán, az építés legkevésbé látványos része és feladata a mélyépítőkre hárul, ök készítik az alapokat, s amint kijutnak a gödörből, megszűnnek a teremtés lát­ványt adó kirakatában sze­repelni. Árnyalja a képet az a tény hogy a megtépázott hírű Miskolci Mélyépítő Vállalatról van szó. Valósá­gosan és képletesen is ki kellett másznia a gödörből ennek a mintegy ötszáz em­bert foglalkoztató, s évente 200 millió forintot produkáló cégnek a gödörből. Másként, jobban kellett csinálni: úgy, hogy az anyagilag is, és morálisan is szétrázódott csapat visszaszerezze önbi­zalmát, s bizalmat kapjon újra a piacon ... Azon a piacon, amelyen éppen a változó gazdasági körülmé­nyek miatt egyre több az eszkimó, mint a fóka, azaz a korábban páholyban lévő kivitelezők most futnak a megrendelő, a munka, a pénz után. így hát majd’ két esztendővel ezelőtt kétsze­res hátránnyal vágtak bele, kezdték újra a mélyépítők. A szeptember 2-án tartott műszaki-gazdasági konferen­cia adott lehetőséget a számvetésre és a mérlegké­szítésre. Az igazgató, Nyeste Gáspár mondotta: a válla­latnál, a követelményekhez való igazodásban egyre mar­kánsabban jelentkezett a hatékonyság, a minőség és a megbízhatóság növekedése. Mire alapozódik ez az óvatos optimizmus, az előz­mények ismeretében tudva azt, hogy ennek a kollektí­vának a kicsi dicsőség is sikert jelent, s éltető am­bícióval szolgál? Erről be­szélgettünk az igazgatóval. — A csapat egy része ki­cserélődött, változtak az em­berek és a munkakörök. Vezérlő elvvé a teljesít­ményt tettük. Egy-egy épí­tővezetőség önállósága és felelőssége megnőtt, egy-egy ilyen kollektíva szinte sajá­tos kisvállalkozásként mű­ködött, illetve működik. Szoknunk, szoktatnunk kel­lett egymást az újhoz. Nyu- godtabban is készülhettünk és tervezhettünk, hiszen megfelelő mennyiségű meg­rendelést mondhattunk ma­gunkénak. Tavaly ilyenkor még nem tudtuk, hogy év végén mit csinálunk. Kidol­goztunk egy kétvariációs tervet. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a feszesebb, a több nyereséget hozó válto­zat valósul meg. Fő tevé­kenységünk a magánerős la­kásépítéshez kötődik. Szir­mán előközművesítést vé­geznek az embereink, a Feszty Árpád utcában, s az Avason is dolgozunk. Jó partnerünk a Digép és a BVK is. Tőlük növekvő mennyiségű és minőségű munkára, megrendelésre szá­mítunk ... Igyekszünk min­den fillért megfogni a fo­rint reményében. Így példá­ul a kihasználatlan munkás- szálló egy részében turistá­kat fogadunk. Szolid, de olcsó szálláshely ez. A tava­lyi hárommillió forintos rá­fizetés erre az évre eltű­nik. Ami a munkerő-ellá- tottságot illeti, arra sem le­het panaszunk. Igaz, hiány­zik néhány kőműves, ács; hegesztő szakmunkás... De a törzsgárda tagjaival min­den, speciális szakmához kö­tődő tanfolyamot elvégeztet­tünk. A kubikosokkal és segédmunkásokkal viszont olyan helyzetbe kerültünk, hogy már válogathatunk is. Nem kényszerülünk minden jelentkezőt felvenni. A Miskolci Mélyépítő Vál­lalatot 1951-ben alapították. Jól prosperáló, csendes cég­nek tartották évtizedeken át... Most, tanulva a múlt hibáiból, szeretnének föl­jebb emelkedni a ranglis­tán a miskolci mélyépítők. (brackó) j Szüreti napok Sopronban A világhírű kékfrankos - szőlöfürtben, és kiforrva, lopóban A vállalatvezetők igénylik a szakemberek tevékenységét A munkavédelem és a vállalatok A Borsod Megyei Mun- ikavédelmi Bizottság szep­tember 24-én ülést tartott. A bizottság 'tagjai ezúttal a Borsodi Szénbányák Válla­lathoz látogatták el. A ki­helyezett ülésen elsőként a megyei vállalatok, intézmé­nyeik és egyéb gazdálkodó fi zenveze t eik m unlklavéde Imi tevékenységéről, a munka­védelemmel foglalkozó szak­embernek felkészültségéről és nem utolsósorban anya­gi- és erkölcsi el ifim ér ésük­ről hallgattak meg jelen­tést. K'uttdr Barna, az LKM munkavédelmi osztályának vezetője a jelentést 'készítő bizottság nevében többek között elmondotta: a me­gyei szervezetnek időnként arról is .tájékozódnia kell, hogy a megye munkavédel­mi helyzetét alapvetően be­folyásoló szakmai szerveze­tek hogyan végzik tevé­kenységüket, s milyen se­gítséget igényéinek további munkájukhoz. A mostani vizsgálatba a vasipari, vegyipari, anyag­ipari, élelmiszeripari válla­latok, illetve a gazdaságok és termelőszövetkezetek kö­zül ötven gazdálkodó szer­vezetet vontaik be. A ta­pasztalatok szerint a veze­tőik mind az ipari vállala­toknál, mind a szövetkeze­teknél kellő súllyal kezelik a munkavédelmi hálózat tevékenységét. A vizsgált időszakban a baleseti mutatók a megye gazdálkodó szervezeteinél, intézményeinél általában tovább javultak. Különösen azoknál a vállalatoknál csökkent a balesetek száma az év első felében, ahol a munkavédelem szervezett keretek között működik. A vizsgánál kitért az em­lített munkaköriben dolgo­zók szakmai felkészültségé­re, s összegzésiképpen e te­rületen is kedvező változás figyelhető mag. Az ipari vállalatoknál minden veze­tőnek van, míg ä szövetke­zeteknél minibegy 10 száza­lékának nincs megfelelő szakmái képzettsége. A szákmái színvonal emelke­déséhez nagy segítséget nyújt a Miskolcon immár tíz éve folyó 'munkavédel­mi képzés, amely elsősor­ban a felsőfokú szakisme­retek elsajátítására ad le­hetőséget. A jelentés készítői arról is meggyőződihették, hogy a legtöbb gazdálkodó egység­nél igénylik a munkavéde­lemmel foglalkozó szakem­bereiket, s az eredményes gazdálkodás érdekében a szervezetre a jövőben is nagy feladatok hárulnak. É©pen ezért, javítani kell a működéshez szükséges tárgyi feltétéleket, a terüle­ti oktatóbázisok fölszerelt­ségét, műszerezettségét, amely egyben elősegíti a hitelesebb adatszolgáltatást, s nem utolsósorban a bal­eset-megelőzés hatékonyab­bá tételét célozza. A bizottság tagjai a vita során számos hasznos ja­vaslatot vetettek fél, me­lyeket a beszámolóhoz csa­tolva továbbítanak a fel­sőbb irányító szerveikhez. A munkavédelmi bizott­ságot ezt követően Kiss De­zső, a Borsodi Szénbányák Vállalat vezérigazgatója tá­jékoztatta a Vállalat mun­kavédelmi hálózatának mű­ködéséről. az iparág jelle­géből adódó sajátos felada­tokról, majd a résztvevők ellátogattak a rudolfteiepj föld alatti munkahelyekre. Csákó Gyula J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom