Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-22 / 223. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 1987. szeptember 22., kedd Az akupunktúra - nálunk Magyarországon az aku- punklúrás gyógymódot még ma is valamiféle misztika övezi. Sok hazai szakember sem hisz igazán ebben a gyógyító eljárásban, a laiku­sok jó része pedig éppen el­lenkező véleményt vall. s az akupunktúra „csodatévö ere­jében” bizakodik. Mi az igazság? Ennek eldöntése természetesen a szakembe­rek dolga; annyi azonban bi­zonyos, hogy tőlünk mind keletre, mind nyugatra al­kalmazzák az említett gyógymódot többféle beteg­ség kezelésénél is. 1984-ben az MTESZ egyik tagegyesületén belül — a Magyar Biofizikai Társaság­ban — létrejött az akupunk­túrával foglalkozó munka­csoport, Titkára dr. Eöry Ajándok. Neki tettünk föl néhány — bizonyára sok ol­vasót foglalkoztató — kér­dést. — Egyáltalában, egy tü miként hathat a szervezet­re? — Tudvalévő, hogy a tű testbe szúrt hegye mele­gebb, mint a kiálló vége. Ennek a hőmérsékleti kü­lönbségnek a hatására olyan hőelem jön létre, ami állal elektronok áramlanak a tűn keresztül. Ezek az elektro­nok olyan másodlagos ké­miai folyamatokat indítanak meg, melyek jótékonyan hatnak bizonyos szervekre. — Melyek ezek? — Az epe, a máj, a szív, a vékony- és vastagbél, a gyomor, a lép, a hasnyál­mirigy, a vese és a hólyag. Az ősi kínai elképzelések szerint a pszichés funkció­kért a szívburok a felelős, a hármas melegítő funkció pedig az energiáért. Az utóbbi alatt a táplálék fel­dolgozása értendő, vagyis a fogyás, .hízás irányítható a hármas melegítő funkció ré­vén. jálA' felsoroltakon kívül tény, hogy a kínaiak már három-négyezer évvel ez­Eufópái, sőt világviszony­latban is jelentős, hazáink hé­vízkincse;; Az ország terü­letének 40—50 százaléka al­kalmas hévíztermelésre, mert amíg másutt a Föld közép­pontja felé haladva átlago­san 33 méterenként emelke­dik a hőmérséklet 1 Celsi- us-fokkal, addig nálunk ez a távolság csupán 18 méter. Az ország több mint 000 hévízkútja percenként össze­sen 300 köbmétert megha­ladó mennyiségben — 25 Celsius-foknál magasabb hő­mérsékletű — meleg vizet szolgáltat. Ám ennek a geo­termikus energiának mind­össze 20 százalékát haszno­sítjuk, főleg strandfürdőik vízellátására és részben épü­letek fűtésére, melegvíz-el­látására. A haszontalanul el­folyó geotermikus energ.ia­előtt gyógyítottak reumati­kus mozgásszervi betegsége­ket. — Hazánkban hányán fog­lalkoznak akupunktúrával? — Több mint kétszáz or­vos alkalmazza ezt az olcsó gyógymódot, jórészt magán­praxis keretében, pedig va­lójában kórházakban, intéz­ményekben lenne a helye. Hogy hol van erre lehető­ség, az igen változó. Sze­rencsére akadnak már olyan főorvosok, akik beengedik ezt az eljárást intézményük falai közé, ám nem ritka, □ki kijelenti: amíg ő a ve­zető, addig intézményében nincs akupunktúra. Az ilyen jelenségek ellenére mégis, mintha változna a megíté­lés. Ezt bizonyítja, hogy be­látható időn belül kapható lesz az OMKER-nél Kínából importált tű. — Kérem, beszéljen mun­kacsoportjuk tevékenységé­ről. — Célkitűzésünk, hogy tö- mörítsük azokat a magyar szakembereket, akik a szó­ban forgó területtel kíván­nak behatóbban foglalkozni. Ezenkívül a képzés, to­vábbképzés a feladatunk. Ennek jegyében június ele­jén harmadik alkalommal rendeztünk továbbképzést, ahol mór harmadszor tartott hasznos előadást a finn P. J. Pötninek professzor. Igyekszünk fénymásolatban sokszorosítani, hozzáférhető­vé tenni a szükséges irodal­makat, jegyzeteket, jobb könyveket. Az Országos Or­vostudományi Intézet és Könyvtár segítségével hozzá­jutunk fontos, külföldön megjelenő szakcikkekhez. Ezek fordítását, sokszorosí­tását is megoldottuk. Egyéb­ként nagy szükségünk len­ne egy olyan szaklapra, amelyik rendszeresen köz­kinccsé tenné a friss ered­ményeket. — A Biofizikai Társaság állítólag új módszereket dol­íorrás komplex kiaknázására most több minisztérium és főhatóság pályázatot hirde­tett. A pályázat kiírói Tamási város strandfürdőjét és kör­nyékét jelölték ki minlate- rülelnek. Ennek példáján ke­resztül kell tervezni ugyanis a hévízhasznosításra olyan komplex megoldást, amely majd más területek hévíz­készletének kiaknázására is elvi-gyakorlati útmutatást ad. Tamási hévízkíncse egye­bek között lehetővé teszi egy fizikoterápiás gyógyfür­dőegység létrehozását, új, fe­dett úszó-, tan- és melegvi­zes medence építését, a gozott ki a helyes diagnózis megállapítására. — Valóban. Olyan hordoz­ható műszert alakítottunk ki. amely segítségével objektív diagnózis születhet. Ez az előfeltétele sok funkcionális változás előidézésének, mely­nek révén javulhat a vér­kép, vagyis megszüntethető a vérszegénység, azután sza­bályozhatjuk a vérnyomást, gyógyíthatjuk a gyomorfe­kélyt. A műszer segítségével megállapíthatók a hatásos pontok. A kezelés befejezté­vel mérhető a hatás, hiszen ha az értékek kiegyenlítőd­nek, a kezelés eredményes volt. — Kínálásokkal is foglal­koznak? — Természetesen. Nem kis eredmény, hogy Magyaror­szágon az akupunktúrával foglalkozók tisztában van­nak a kezelések hatásmecha­nizmusával. Kidolgoztunk ezenkívül egy akupunktúra­információs rendszert. Köz­érthetőbben : létrehoztunk egy nemzetközi számítógé­pes programcsomagot, mely­nek forgalmazási jogót mi kaptuk meg. Az informáci­ós rendszer lényege, hogy a megfelelően beprogramozott számítógép megmondja: adott betegségnél milyen pontok jönnek számításba, ezek ana­tómiailag hol találhatók. — A terveikről mit mon­dana el szívesen? — Számitógépes szakértői rendszer kialakításán dolgo­zunk. A betegségtünetekből logikai következtetéssoroza­tot kívánunk levonni a gyó­gyításra. Például egy Ps- kingböl származó szakkönyv hatszáznegyvenhárom esetét is számítógépre visszük. Cé­lunk, hogy rendszerezzük; adott kérdésre milyen tudo­mányos eredmények — vá­laszok — léteznek szerte a világon. strandon és a környező terü­leten álló épületek fűtését, melegvíz-ellátását, továbbá a fürdési idény meghosszabbí­tását a téli időszakra is. A pályázati kiírást már át­vehetik az érdekeltek a Mélyépítési Tervező Válla­latnál (Budapest, V. kerület, Váci utca ll/'b.), s a kész terveket legkésőbb december 11-ig kell postán beküldeni az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumnak. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására 580 ezer fo­rintot irányoztak elő. A bí­rálóbizottság legkésőbb de­cember végéig hirdeti ki a pályázat eredményeit. (MTI) Merre jár a turista? Bottal, bakancsban, hátizsákkal Motorizáció ide, autózás oda, léteznek még a bakan­csos, hátizsákos túri: ták. Ök csak addig utaznak autó­busszal, vagy vonattal, ameddig feltétlenül muszáj, aztán az apostolok lován, azaz gyalog folytatják az utat. Az igazi turista — vallják — lassabban jár, de tovább ér, többet lát meg a természet szépségeiből, szer­vezetét fizikai próbára teszi, közben művelődik, szórako­zik. — Az idei nyár több ok­ból is emlékezetes lesz szá­munkra — mondja Lendecz- Ici László, a megyei termé­szetbarát-szövetség elnöke, a DVTK szakosztályvezetője; — Augusztus végén, szep­tember elején eseményekben és élményekben gazdag idő­szakot zártunk, s már most készülődünk az őszi prog­ramokra. Mindenképpen szól­nom kell a megyei szövet­ség túrasorozatáról, amely­nek keretében a Bükk-fenn- síkon és az aggteleki karszt­vidéken a szélesebb közön­ség által nem látogatható, különlegesen szép barlango­kat kereshettük fel, járhat­tuk be szakavatott barlan­gászok segítségével, kalauzo­lásával. Megnéztük például az Ostromos cseppköveit, lát­hattuk a Baradla sokaknak még ismeretlen járatait. A természetjárás mellett így amatőr barlangászokká vál­tunk. Megismerkedhettünk a föld alatti világ rejtelmei­vel, titkaival. Ezek a túrák népszerűek voltak, ősszel folytatjuk őket. — Napjainkban már nem­csak szóbeszéd tárgya, ha­nem egzakt felmérések, sta­tisztikák tanúskodnak arról, hogy egyre kevesebb a sza­badidőnk. Az emberek több­ségének szinte minden per­cét lefoglalja a munka, a másodállás, a gmk, hiszen csak ezen a módon tarthat­juk meg életszínvonalunkat. Hogyan mutatkozik meg ez Évi túlságosan csendes, visszahúzódó kislány volt. „Egyáltalán nem ütött a szü­leire" — gondolta az osztály­főnöke, amikor megismerte a jómódú, magabiztos, be­szédes, házaspárt. Próbálta rávenni a szülőket, írassák be Évii napközibe, hogy gye­rektársaságban legyen, biz­tosan jót tenne neki. Így ugyanis sokat van egyedül, egész délután nincs kihez szólnia. A szülők azzal ér­veitek, a gyereknek otthon mindene megvan, s a tanu­lással sincs semmi probléma. „Avval nincs is” — állapí­totta meg az osztályfőnök magában... Erikáéknál kiscicák szü­lettek. Évi kikerekedett szemmel hallgatta a beszá­molót. Erika hirtelen ötlet­tel megkérdezte tőle, nem akar-e egy kiscicát? Évi meglepődött, s látszott raj­ta, hogy nagyon szeretné, de nem meri mondani. Erika másnap hozott neki egy fekete-fehér kis gombo­lyagot, kilyuggalt cipősdo- bozban. A gyerekeknek egész délelőtt nem volt nyugtuk, mindig csak a cicával akar­tak játszani, itatták a tiz­G. .1. A geotermikus energia hasznosítása Ai erdő, o mező, a hegységek szépségét igazán csak gyalog lehet felfedezni ... a jelenség a természetjárók életében? — A megyei természetba­rát-szövetség 1849 felnőtt és 6103 igazolt ifjúsági tagot számlál. Majdnem 8 ezren vagyunk tehát, ami az or­szág 19 megyéjéből a leg­magasabb létszám. A külön­böző programokon, rendez­vényeken, könnyebb és ne­hezebb túrákon összesen 2767-en vettek részt. Ügy érzem, joggal mondhatom el, hogy a gyalogos turizmus népszerűsége nálunk nem csökken, sőt, ha kellő fi­gyelmet fordítunk rá, akkor az ázsió még emelkedhet is. Mire alapozom ezt a véle­ményem? Nos, az egészség megőrzéséről, visszaszerzésé­ről, fenntartásáról nagyon sok szó esik napjainkban. A turista viszonylag kis befek­tetéssel, és voltaképpen szó­rakozva ápolhatja egészsé­gét. A természetjárás alkal­manként ugyan megerőlte­tő, ám a fáradtságért kár­pótol bennünket a táj szép­sége, a természet felfedezé­se. A túrák a legtöbb' eset­ben valamilyen történelmi nevezetesség, irodalmi em­lékhely, vagy különleges ter­mészeti környezet felkeresé­sére indulnak. — Akkor nézzünk néhány példát, ebből az esztendő­ből. A barlangtúrákon kívül, hol, merre voltak a borsodi természetjárók? — A szokásosnál jobban sikerült az idén a nyári mi­nősítőtábor. Ezt július 16-a és 19-e között Sárospatakon, a végardói strand területén tartottuk meg, illetve ott rendeztük be sátortáborun­kat. A tábor 80 sátorból állt, és összesen 327 természet- járó vett részt benne. A leg­fiatalabb közülük Kiss Re­náta, 15 hónapos kislány volt, két barátnőjével, a 16 hónapos Varga Ildikóval, s a 29 hónapos Joó Eszterrel. Végardóról indítottuk a mi­nősítőtúrákat a Tengerszem­hez, Királyhegyre, sőt, az országos „kék túra” útvona­lán a füzéri várhoz, vala­mint Nagymilicre. A tábo­rozok közül többen teljesí­tették az előírt feltételeket, így minősített tagjainkká váltak. Szerencsére nagyon jó időjárást fogtunk ki, minden feltétel adott volt tehát, hogy hasznosan tölt­sük el ott a nyári napokat. — Ha jól tudom, a DVTK terméázetjárói Magyarország egyik távolabbi pontját, tör­ténelmi vidékét, Göcsejt ke­resték fel. — Zalában hatvanötén öt napot töltöttünk el. Az él­mények között valószínűleg ez a túra lesz a legmara­dandóbb. Megismerkedhet­tünk a Zalai-dombság szép­ségeivel, Zalaegerszegen pe­dig megnéztük az olajbá­nyászok szabadtéri múzeur mát, s beszélgettünk maguk­kal az olajbányászokkal. El­mondták, miként változott a sorsuk az elmúlt évtizedek­ben, beszéltek arról, hogyan kínlódtak annak idején a kezdetleges, excenteres fú­rókkal, és hogyan birkóztak meg a zsanai gázkitöréssel. Láttuk a göcseji skanzent, ahol korabeli eszközök, s az eredeti módon felállított há­zak segítségével ismerhettük meg az egykori paraszti életformát. A turisták büszkék arra, hogy nemcsak járják;'a ter­mészetet, hanem megpróbál­ják óvni, védeni a környe­zetet. Az idén a korábbi évekhez hasonlóan több munkatúrát szerveztek. A turistajelzéseket 131 kilomé­ternyi erdei úton festették át, renoválták a garadnai forrás kútját, megtisztítot­ták környezetét. A Bálvá­nyon kicserélték a Petőfi kilátótorony elkorhadt ele­meit, s teljesítette feladatát a társadalmi erdei szolgá­lat, amelynek tagjai a ki­rándulókat figyelmeztetik a természeti értékek tisztelet­ben tartására. (udvardy) Kapcsolat óraira kap jjol. simo­gatták, sétáltatták. Évi bol­dogan vitte haza Cirmit (vé­gül is ez a név tetszett meg neki, így nevezte el a kis­cicát.) A gyerekek még napokig beszéltek a macskáról, kér­dezgették Évit, mit csinál a kis kedvenc, mit eszik, mit iszik, hol alszik. Évi pedig felszabadultan mesélt,. . A következő héten hétfőn Évi a szokásosnál is csende­sebb, sápadtabb volt, s mi­kor faggatni kezdték, mi a baja, sírva fakadt. Nagy ne­hezen kiderült: hazajött az édesapja külföldi útjáról, s felháborodott, hogy a macs­kát a lakásban találta. — Nekem nem fog nyá­vogni, meg a padlószőnyegre piszkítani! — mondta, s nya­kon csípte, majd bevágta a csomagtartóba a cicát. Évi nem tudta, mi lett a cicá­val, de látszott rajta, na­gyon megviselte Cirmi el­vesztése. Az osztályfőnök soron kí­vüli családlátogatásra szánta el magát. Úgy ment, hogy előbb a marhát találja ott­hon, őt győzze meg, s re­ménykedett, ketten majd csak könnyebben szót érte­nek az apával is. Minden tudását, ékesszólását latba vetette a kislány irt. Végül megegyeztek a szü­lőkkel: a saját kislánya oda­adja Évinek az aranyhör- csögjét. Ez csendes, nem nyávog, s a kislány vigyáz­ni fog. hogy ne mászkáljon el a lakásban. Másnap el is vitték Éviek­hez egy ötliteres befőttes- üvegben a kis állatot. A két kislány megbeszélte, hogyan kell gondozni, etetni. Néhány hét múlva szinte elérzékenyülve olvasta az osztályfőnök Évi fogalmazá­sát legkedvesebb „barátjá­ról”, az aranyhörcsögről. Grassalkovich Mária Szeptemberi napsütésben Délután a szökökútnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom