Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Kádár János az MSZMP KB székházában fogadta Lubomir Strou- galt. A találkozón jelen volt Grósz Károly Kettős jubileum jegyében Nemzetközi szimpózium kezdődött az egyetemen Százötven résztvevő, ötven előadás Ladányi József, a megyei tanács elnöke köszöntötte a tanács­kozás külföldi és hazai résztvevőit. Grósz Károlynak, a Mi­nisztertanács elnökének a meghívására hétfőn baráti munkalátogatásra hazánkba napján kezdődött, s augusz­tus 20-ig tartott. A korszerű gabonatermesztés már régen nem kötődik e dátumokhoz, ám az idei betakarítás épp­hogy befejeződött az új ke­nyér ünnepének napjáig. Ho­gyan zajlott az aratáíí? Mi­lyen a búza? Számadásra kértük fel Hartman Bálin­tot, a megyei TESZÖV tit­kárát. — Kezdjük a beszélgetést visszatekintéssel. Bizony, az elmúlt év ősze nem kedve­zett a gabonavetéseknek. Is­mert mindenki előtt, hogy akkoriban igen száraz ősz volt, rendkívül nehéz mun­érkezett Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. kával sikerült csak az őszi vetést időben és megfelelő­en elvégezni. A legnagyobb gondot pedig az okozta, hogy az elvetett magok nem keltek ki. Egyszerűen nem tudtak kikelni, mert nem volt nedvesség a talajban. A gabonatábláik nagyobb része tehát tavasszal zöldellt ki először, márciusban, ápri­lisban erősödött a vetés. A májusi időszak viszont biza­kodásra adott okot. Az ak­kori időjárás ugyanis ked­vezett a kalászosoknak. Be­takarításra 72 240 hektáron érett őszi búza, 1036 hektá­ron rozs, 1555 hektáron ta­vaszi árpa. Összesen 04 336 A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, Marjai József mi­niszterelnök-helyettes és Várkonyi Péter külügymi­niszter fogadta a' nemzeti zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt: Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a déli órákban a Központi Bizottság székha­zában fogadta Lubomir Strougalt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségé­nek tagját, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnökét. A szívé­lyes, elvtársi légkörű talál­kozón véleményt cseréltek a két országban végbemenő társadalmi-gazdasági meg­újulási és reformfolyamatok tapasztalatairól, az időszerű hektáron arattunk kalászos gabonát. A * betakarítás a tervezettől és a korábbi szo­kásoktól eltérően, mintegy két hetet késett. Ennek öka elsősorban a májusi .hűvös, csapadékos időjárás, illetve az, hogy utána a kánikulai szárazságban egy kényszer- érési folyamat indult meg. Lényegében július 13-án kezdhették el a közös nagy­üzemekben az aratást, és a többség augusztus közepére, vagyis az új kenyér ünnepé­re végzett a munkáikkal. Az elhúzódó aratásnak több oka volt. Szövetkezeteink összes­ségében mintegy 650 kom­bájnnal rendelkeznek, ennek túlnyomó többsége az NDK- ból behozott, úgynevezett E- típusú arató-cséplő gép. Van Claas Dominätor, s több korszerű nyugati gép, ám megtalálhatók a régi SZK- típusúak is. Köztudott, hogy az E—512-es és 516-os típu­sokhoz kevés az alkatrész. Ennek ellenére jól sikerült a gépek felkészítése az ara­tásra. A korábbi években a betakarítási munkákat több vendégkombájn is gyorsítot­ta. Az idén viszont, miután az országban szinte egyszer­re érett be a búza, kevesebb arató-cséplő gép jött más me­gyéből és az országhatáron túlról. Az üzemek ezért jobb munkaszervezéssel igyekeztek felgyorsítani a tempót. — Hogyan alakultak a termésátlagok, milyen az' idei búza? — Pontos adataink nincse­nek. Annyi bizonyos, hogy a tervezettől elmaradtunk, a termés mennyiségét illető­en. Érdekességként említem, hogy hajdanán azt mond­tuk: áprilisi árpa maradjon a zsákban. Árpát vetettünk még áprilisban is, s ennek ellenére ebből a növényből tisztességes hozamokat tud­tunk betakarítani. A termés átlaga közel azonos a búzáé­val, amelyet most hektáron­ként 3,7—3,8 tonnás átlagra becsüljük. A Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat (Folytatás a 3. oldalon) Augusztus 31-én, hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között nyílt meg a miskol­ci Nehézipari Műszaki Egye­temen az a 3 napos tudo­mányos nemzetközi tanács­kozás, melyen 150 hazai és külföldi szakember vesz részt, s akik áttekintik a drótgyártás külföldi és ha­zai helyzetét, a fejlesztési lehetőségeket. A rendezők, így a Gépipari Tudományos Egyesület Borsod Megyei Szervezete, a December 4. Drótművek, a Magyar Ká­bel Művek, a Nehézipari Műszaki Egyetem, valamint a Miskolci Akadémiai Bi­zottság két hazai esemény — 150 éves a hazai drót­kötélgyártás és 75 éves a December 4. Drótművek — alkalmából szervezte a kon­ferenciát. A délelőtt tíz órakor meg­tartott ünnepélyes megnyi­tón elsőként Terplán Zénó egyetemi tanár, a GTE el­nöke köszöntötte a megje­lenteket. Ezt követően Ladányi Jó­zsef, a Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megyei Tanács elnöke mondott köszöntőt. Többek között szólt arról, hogy a megyei párt- és tanácsi ve­zetés örömmel veszi: ismét a borsodi műszaki felsőok­tatási központ ad otthont egy nemzetközi tudományos szimpóziumnak. — Meggyőződésem, hogy ez a háromnapos esemény- sorozat tovább erősíti majd az ágazaton belüli gyártók és a termékeket felhaszná­lók kapcsolatát, hiszen az előadások jó alkalmat nyúj­tanak majd a sokoldalú esz­mecserére, a tapasztalatok átadására. A továbbiakban rövid át­tekintést adott megyénkről, különös tekintettel az ipar­ban betöltött szerepéről. Emlékeztetett arra, hogy az ország ipari termelésének 10 százalékát a mi megyénk állítja elő, is ezen belül a kohászati termékek kéthar­mada az itt található nagy­üzemekből származik. Ki­tért rá, hogy megyénk gaz^- dálkodását érzékenyen érin­tette a kohászat jelenlegi válsága, s az elkövetkezen­dő időszakban sürgős ten­nivalók sokasága vár ránk. így többek között jelentős javulás szükséges a feldol­gozottsági szintben. Mivel a műszaki fejlesztéshez szű- kebb hazánkban is biztosí­tott a szellemi háttér, a feladatok végrehajtása so­rán az eddigieknél jobban kell építeni az alkotó em­berek munkájára, a műsza­ki, szellemi erőforrásokra. A megyei tanács elnöké­nek megnyitó szavait köve­tően Fürjes Emil, az Ipa­ri Minisztérium főtanácsosa tartott előadást „A magyar kohászat helyzete és táv­lati fejlesztése” címmel. Többek között gzólt arról, hogy a világgazdasági vál­tozások érintették a > ma­gyar kohászati ágazatot is, különösen az alapanyag- árak és a szállítási költsé­gek hatottak kellemetlenül. S az együttes hatások a ter­melési volumen stagnálásá­hoz vezettek. Továbbá hely­zetünket befolyásolja az is, hogy számos területen kor­szerűtlen technológiai be­rendezésekkel kénytelenek előállítani a termékeket. (Folytatás a 2. oldalon) Diósgyőri kohászok között Az LKM nemesacél liengerdéjének középsorán a hengerészek úgy látják, szakmájuk le­értékelődött az utóbbi időben. Erről és egy szocialista brigád tagjainak életéről szól írásunk a 3. oldalon. (Folytatás a 2. oldalon) Számvetés Régen az; aratás Péter-Pál A csehszlovák kormányfő látogatása kazáakbn Megkezdődött az ói iskolaév

Next

/
Oldalképek
Tartalom