Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-27 / 201. szám
1987. augusztus 27., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 így nem lehet behajtani! Mini azt fotónk is # bizonyítja, a két oldalon parkírozó gépkocsik leszűkítik az utat. [A szabadon hagyott szaka- jszon aligha közlekedhetne, 'illetve férne el egy nagyobb [jármű (például kukásautó). [Miskolcon, a Vörösmarty 'utca 1—IS. számú bérházakhoz tartozó kukákat sajnos éppen ilyen figyelmetlen parkolások miatt nem tudják rendszeresen kiüríteni a Közterület-fenntartó Vállalat dolgozói, mert nem tudnak behajtani a szemét- tárolókig. Ügy gondoljuk, elsősorban a lakók érdeke a szabad út biztosítása. Fotó: L. J. kellemetlen inzultusoknak tehetik ki magukat az ittas emberek miatt. Nemrégen szem- és fültanúja voltam, amikor egyértelműen kétes hölgyek idősebb férfiaknak tettek ajánlatot, de mindez fordítva is történhet, azazhogy egy gyanútlanul hazafelé igyekvő nőt szólít le egy ittas férfi. Ezt a területet elsősorban gyerekeknek alakították ki, akik bizony nagyon sok rossz példát látnak így. Ezért is szeretném az illetékesek figyelmébe ajánlani: sűrűbben ellenőrizzék ezt a kis parkot, biztosítsák jobb megvilágítását. A jelenlegi körülmények között zavaró és veszélyes itt játszani, pihenni. Ní csökkentsük tovább városunk amúgy is kevés zöldterületét azzal, hogy italozóhellyé züllesztjük. Dr. Vitányi Andor Miskolc Gyalogosok, utasok kérése A villamosvágány cseréje Miskolcon a Gyula utcához ért. Több hete felszedték a régi síneket, és azóta két hatalmas gödrön kell átkelniük a túloldalra igyekvőknek. A közelben található a 78-as és 7í)-es körzetek orvosi rendelője, s a rendelésre járó betegeknek nehéz és balesetveszélyes így közlekedniük. Sajnos már lábtörés is volt. Könnyíteni lehetne a gyalogosforgalmat ideiglenes átjáró (deszkalapok) elhelyezésével. Másik észrevételem is a közlekedéssel, illetve az utazással kapcsolatos. Több megállóból eltűntek a padok, melyeken jó volt megpihenni a buszra várva. Hiányoznak a Vasgyári Rendelőintézet melletti megállóból, s a Marx téren a korábbi 5 ülőkéből már csak kettő van meg. Utastársaim nevében is kérem az illetékeseket, helyezzenek el minél több megállóban padokat. Tarczi Tibor Miskolc Idejében — olcsóbban Június első felében leadtam két darab nyugdíjas lüzelöutalványomat a nyék- ládházi Tüzép-lelepen, melyről átvételi elismervényt kaptam. Arról tájékoztattak, hogy az 50 q szenet és 5 q tűzifát 1—2 héten belül kiszállítják, tehát nem kell gondoskodnom fuvarról, előleget sem kell fizetnem, mert utólag csekken elszámolják. Türelmetlenül vártam a tüzelőt, miközben a magánfuvarosok egyre-más- ra szállították a szenet megrendelőiknek. Július végén, több hetes várakozás után elmentem a Tüzépre érdeklődni a késedelem okáról. Meglepő volt a válasz: rövidesen megkapom a tüzelőt, de már a felemelt áron. Bosszantott és bántott ez az eljárás. A Tüzépnek tudnia kellett volna, hogy a megrendeléseknek mikor és mennyiben tudnak megfelelni. Erről pedig reálisan kell tájékoztatni az ügyfeleiket. Magánfuvarossal egyébként idejében hozzájutottam volna tüzelőmhöz, és megtakaríthattam volna a nyugdíjamból jó néhány forintot. (Cím a szerkesztőségben) Válaszol az illetékes Rovatösszcállitásunk július 30-i számában megjelent „Miért kell clihcz kút tanú?” című írásban felvetettekre Garad István, a közterület-felügyelet vezetője válaszolt: — A leírt cselekmény szabálysértésnek minősül. így az 1968. évi I. törvényben előírtakat kelt alkalmazni. A panaszos, bejelentésekor csak az általa feltételezett elkövető birtokában lévő avasi pinceszámot tudta közölni, más konkrét adatot nem. A szabálysértési eljárás során a hatóságnak kell bizonyítania a cselekményt, tisztáznia az elkövető személyét. Sajnos a panaszos által közölt adat nem volt elegendő a?, eljárás megindításához, sőt bejelentéskor közölte, nem tartózkodott a helyszínen, csak feltételezi. Hogy a 15 fa- gyalbokrot az építkező pince- szomszéd pusztította el. A bizonyításhoz pedig kell a két tanú. A törvény nem írja elő konkrétan a két tanú szükségességét, csak meghallgatásukat, a gyakorlatban az egy állítás egy tagadás egyenlősége dominál. A panaszos a leírt esetben tanúként nem szerepelhet. Háborgását, miszerint: ügye kurtán- furcsán nyert elintézést, és ezzel együtt az írás „élét” sem tudom elfogadni. A bejelentőt felvilágosítottuk, hogy az eredményes eljárás lefolytatásához, aktív segítsége szükséges, melyet meg is ígért. Őszintén sajnálom, hogy eddig erre nem került sor. Városunkban egyre gyakrabban fordulnak elő hasonló rongálások. Visszaszorításukat csak a lakóhelyüket szeretők segítségével tudjuk eredményesen végrehajtani. Tisztelettel kérem városunk lakóit, legyenek segítségünkre az ilyen és hasonló cselekmények elkövetőinek felderítésében, és az ellenük kezdeményezett szabálysértési eljárás eredményes lefolytatásában. Összeállította: Bodnár Ildikó A kazincbarcikai „Mazsola" cukrászdában augusztus 14-én egy tortát rendeltem, amivel iker unokáimat szerettem volna születésnapjukon felköszönteni. A megrendelést írásban felvették tőlem és kifizettem a lOft». forint előleget. Szóban megegyeztem az üzlet egyik dolgozójával, hogy 16-án, vasárnap délután 3 órakor érte megyünk. A megbeszélt időpontban ott voltunk, vittük a kis gyertyákat .is magunkkal, — de hiába. A vezetőnő sajnálattal közölte, hogy a tortát eladták és visszaadta az előleget. Hiába reklamáltunk, torta nem volt. El lehet képzelni, milyen kedvvel indultunk a születésnapra. Unokáink már az ajtóban vártak, s nem győztünk magyarázkodni. Látni kellett volna csalódott arcukat! A gyerekeket ugyanis a legkevésbé vigasztalta, hogy miért nem köszönthettük őket a várva várt tortával. Jó lenne, ha hasonló csalódástól megkímélné vásárlóit a Mazsola cukrászda. Suszter Péter Múcsony, Kossuth út 125. sz. Küldjön egy érdekes fotót! Hová tegyem? Beküldte: Leskó Imre, Tárcái Születésnap — torta nélkül- FANTASZTIKUS REGE — Erzsébet? — Igen. — Khm . . khm . . . bocsánat ... — Foxman. torkát re| szelve. József felé fordulva ! bemutatkozik. — A fiatalurat még nem ismerem. A nevem Emanuel Foxman. A vőlegényem ... látja, professzor úr. milyen kedves [ fiú? Ugye. József, te igazán | kedves fiú vagy? — Igen. igyekszem... A - kedvedért. Csakis a ked- I vedért. .. — Képzeld József, a professzor úr a delfinekről be| szélt nekem ... nagyon érdekes dolgokat mondott..., hogy a delfinek nyelvét miért nem lehet megfejteni... és hogy mennyire okosak, pedig őket nem a munka tette okossá ... — Ha nem a munka, akkor mi teszi okossá az embert? A professzor hallgat, Mária, mintha vizsgázna, úgy magyarázza Józsefnek az előbb hallottakat, hogy azzal a professzor tetszését is megnyerje. — Először is, az ember nem delfin és a delfin nem ember. — Ennyit én is tudok . .. — József morog, mint egy álmos kisfiú. — De mindezt csak a delfinek tudnák elmondani, ennyi delfinnel ■kapcsolatos rejtélyt csak a delfinek lennének képesek megmagyarázni. Nahál, de gyönyörűek! — József csak most veszi észre a medencét. a delfineket... Igazán gyönyörűek. Foxman csöndesen, elégedetten mosolyog. Aztán megszólta! : — Nézze, fiatail-ember. Tudom, hogy maga rákkutatással foglalkozik. Válaszoljon nekem egy kérdésre: miiért van az, hogy noha minden második ember rákiban hál meg, az állatok közt szinte ismeretlen a betegség? — Az állatok többsége nem betegségben pusztul el. A többségnek egyszerűen nincs ideje arra, hogy valamilyen halálos betegséget szedjen össze magának. Mire megbetegedne — ahogy mi, ember,dk a betegséget definiáljuk —, már meg is ette egy má9i,k állat. — Természetesen. De azért én elgondolkoznék azon, hogy a rák, a sejt- burjánzás csak néhány kultúrnövényben és az embernél fordul elő ... egyébként nem. — Azt hliszem, professzor úr, hogy az állatok eleve egészségesebben élnek, mint az emberek többsége. — József úgy érzi, hogy a professzor csak udvariasságból beszélteti, ezért le akarja zárni a -beszélgetést. — Tudja, professzor űr, ha a véleményemet kérdezi, ennyit ‘mondhatok mindössze: az állatok többet vannak levegőn .. . — Igen! Ez az! Maga nagyon értelmes dolgot mondott, tudja meg, fiatalember! S tudja-e, hogy hol a 'legtisztább a levegő? — Tudom. A vízben. — -Bravó, fiatalember! Maga igazán pompásan gondolkozik! Öröm magával beszélgetni! Most már értem magát, kedves Márta, mindent értek... és gratulálok. — Ugyan, professzor úr ... ez a szakmám. Ezt tanultam. — És a megoldás? Mi a megoldás? — Ezt nem tudom. Sajnos, fogalmam Sincs. — No, egyet ajánlhatok. Hallgasson ide, fiatalember! Az án intézetemben minden dolgozó számára kötelező a vízhez szoktatás néhány gyakorlatsorozata. Az én dolgozóim -életében — én legalábbis ezt szeretném — a víz nem idegen, ellenséges elem, hanem segítő orvos, jól-elkű barát. Nyugtatja az idegeket, gyorsítja az agyműködést, fejleszti az izmokat, s pompás levegőhöz juttatja a tüdőt, az egész szervezetet. — Professzor úi\ az úszás valóban nagyon egészséges... — Ej, fiatalember, -nem az úszásról van itt szó: a vízről, mint élemről. Próbált már maga vízben szeretkezni!? — Nem kérem, nem ... bár, nem hiszem, hogy ez idetartozna ... — Nem baj. Csak a példa kedvéért mondom. A vízben sokkal könnyebb. jólesőbto, lebegöbb a mozgás ... — Aikkor a -madarak, miért nem a levegőben szeretkeznek ? — Nagyon -kedves fiú maga ... — Foxma-n nevet. — Igazán nagyon vicces ... Remek, igazán remek... Egyébként azért nem. mert alkkor lezuhannának: hiszen a madarak fajsúly,a nem azonos a levegőével. De a hálák, az ember fajsúlya hozzávetőleg annyi, mint a víz fajisúlya;. — Igaza van, professzor úr, valóban csak szellemes- fcedtam. Bocsásson meg. — Semmi baj. Jót nevettem. Igazá-n jót nevettem ... Szóval, a vízben való szeretkezést csak azért említettem, hogy félihívjam a figyelmét arra a látszólag mellékes .körülményre, hogy a vízben -mozogni sokkal kényelmesebb, hogy úgy mondjam: lelkesítőbb, mint a földön, vagy akár a levegőiben. — Repülni se lehet rossz... — sóhajt föl Márta, ártatlanul. — A repülés folyamatos rauttka, leszámítva a sikló- repülés rövid szakaszait... A mad arák a legszabadabbak, de a legbutá'b'bak is. Ali-g lehet őket valamire megtanítani... — A sólymok nem huták ... — Dehogynem. Jó, rendben: dolgozni azt tudnak, elismerem. De játszani.. . érti Mária... az emberrel ■ játszani még a legjobban idomított madár sem tud. De nem erről van szó. A fiatalembert én arról akarom mindössze meggyőzni, hogy az élet számára a víz sokkal megfelelőbb -közeg, mint a szárazföld. Vagy a levegő ... — Ezt elismerem... de miért fontos ez most? — Nézze, fiatalember ... magát külön meg kell kérnem ... ahogy megkértem Máriát is... hogy ne nevessen ki egy öreg tudóst ... *— Hová gondol, profesz- szor úr? — No-no. M-ajd meglátja. Szóval, akkor elmondanám a kedvenc rögeszmémet. A vízről és a delfinekről van szó. — Fox-man nagy lélegzetet vesz, aztán folytatja. — Én a génekkel, az álöröklődéssel, az átörökítéssel - foglalkozom. Pontosan tudom, hogy az ember nem csupán az emlékezetével, nem csupán az agyával, az idegeivel emlékezik, hanem a génjeivel, a 'kromoszómáival is. És amennyire meghatároznak minket az emlékeink. éppen annyira határoznák meg a génjeink is. Tehát, és ez a lényeg, az emberiségnek van kollektív emlékezete. Ez .a kollektív emlékezet legpontosabban az erkölcs, a szép, az igazság fogalmazásakor érhető tetten. És persze, az Isten fogalmának megalkotásában ... A professzor megáll a -beszédben, a delfinek medencéjét bámulja. József és Mánia egymás mellett, kicsit összebújva hallgatják Fox-mant. A -rövid szünetet arra használják fel, hogy -még közelebb bújjanak egymáshoz. — Foly tatom ... most -már mindegy ... Meg kell, hogy értsék. Fontos, hogy legalább a fiatalok megértsék ... hiszen róluk van szó. A jövő csak a fiataloké ... Szóval, azon kezdtem el -gondolkozni, hogy mi lesz a mii földi civilizációinkkal, hogy mi 'lesz velünk. Számításokat végeztem, éjjeléken át számoltam, és számoltattam a -komputerekét. És v-égül arra jutottam, hogy a Földet nem azért kell -majd elhagynunk, mert kihűl a Nap, nem azért, mert elfogynak az energiaforrások, nem azért, hogy valamilyen kozmikus katasztrófát kikerüljünk, nem azért, mert megtetszik egy másik bolygó, hanem azért, mert a Földön, ezen a m-i 'kedves Földünkön elfogy az oxigén és elfogy a tiszta víz. Márpedig levegő és víz nélkül az ember nem tud élni. Sőt, azt hiszem, az általunk ismert állatok és növények se képesek levegő és víz nélkül élnii. (Folytatjuk) n Játszótér vagy zugivók helye? Miskolcon, a Sajtóházzal j szemben lévő kis parkot, illetve játszóteret a közelmúltban rendezték, felújí- I tották, kerítését lebontották. IA közvilágítása viszont rossz, gyenge, különösen az esti órákban kétes elemek gyülekezőhelye lett a park. A közelben található két j „italbeszerzési" forrás csak i súlyosbítja a helyzetet — az egyik szombat—vasárnap is nyitva tart — mert a különféle italokkal megpakolt szatyrokat a parkba viszik, s a palackok tartalmát, a padokon ülve kényelmesen elfogyasztják. Akár szabadtéri vendéglőnek is nevezhetnénk, már csak a pincér és a kidobólegény hiányzik. | Reggeltől estig ilyen közönség látogatja ezt a helyet. A kerítés megszüntetésével . sokan itt mennek át a közeli bérházakba, utcákba, nem gondolva arra, milyen
