Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-11 / 188. szám
1987. augusztus 11., kedd T ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Meglehet, a cím olvastán valaki arra gondol, a továbbjutás kérdése dőlt el valamely sportágban két csapat között. A tisztesség úgy kívánja, azonnal közöljük, hogy ez esetben az „összesítés” nem két meccs eredményének számtani műveletét takarja. A „művelet” ezúttal vizsgálatot jelent. A szerencsi népi ellenőrök — megyei vizsgálat részeként — végezték ezt el „A közművelődési intézmények kihasználtsága, működési machanizm-usa, a társadalmi vezetőségek funkcionálása” címmel. Ahogyan ez szokott lenni, a népi ellenőröknek nem volt lehetőségük minden intézmény létezéséi számba venni. Először is választottak tehát. Szerencs város és vonzás- körzete tíz „egységét” nézték meg, tették olt fel kérdéseiket, kértek választ. A jelentés, amely a vizsgálódás során tapasztaltakat foglalta jelentéssé, természetesen csak ösz- szesítést vállalhat, magára. Azt pedig tudjuk, hogy 'az ösz- szesítések — természetükből fakadóan — nem szólhatnak minden konkrétumról. A szerencsi népi ellenőrök vizsgálatának jelentése (vagy előterjesztése) sem vállalhatta magára minden részletnek a pontos elemzéséi. Első olvasatban ez az anyag sem rosz- szabb, sem jobb tapasztalatokat nem tud (hat) közölni — mint amilyeneket a megye más városainak környékéről ismerünk. íme, egy pglda: „... azok a főiskoláról kikerült, végzett személyek, akiknek egyik szakmájuk valamilyen tanári szak, iskolában helyezkednek el többségükben. Ezt azzal indokolják, hogy a nappal végzett munka, a szabad hétvégék, a nyári szünet kedvező, a kereseti lehetőségek is jobbak." Erről a tényről — hogy tehát a népművelő pályát sokan hagyják el — az elmúlt időszakban többször írtunk a megye más helyeiről is. A tendencia, úgy tűnik, erősen tartja magát. A népművelőre nagy nyomás nehezedik, mint erről a szerencsi népi ellenőrök vizsgálati anyaga ugyancsak szól. Az esetek többségében mostoha tárgyi környezetben, a tartalmi munka iránt megfogalmazott igényeknek messze meg nem felelő intézményekben kell dolgozni. A mai társadalmi-gazdasági helyzetben aligha hihető, hogy éppen a közművelődési szakemberek és intézmények tudnának látványosan „prosperálni”. Meg kell elégedni azzal, hogy ki-ki a maga helyén — az irányításban, a művelődési házban, az állami gazdaságnál vagy vállalatnál — próbálkozik, küszködik. Hiszen az úgynevezett „befogadók” ritkán tolonganak a kulturális programok, ismeretterjesztő előadások, irodalmi estek környékén. Az idő pénz. .. A népi ellenőrök Szerencsen és környékén elvégezték a maguk vizsgálatát. Javaslatokat is fogalmaztak. „Összesítésben” azt lehet mondani ezekről a javaslatokról, hogy: egyenként mind kiváló, időszerű gondolatot tartalmaz. Például: „Űj művelődési módszerek kialakításával tegyék lehetővé (ti. a közművelődési szakemberek) a gyorsuló élettempó mellett rövidebb idejű, de sokoldalú hatást biztosító formák széles körű elterjesztését... Az intézményi művelődésen belül kapjon nagyobb hangsúlyt a munkakultúra fejlesztése, a második szakmák megszerzésének segítése, a szakismeretek, a mindennapok hasznos gyakorlati ismereteinek az emberek érdekeivel' megegyező terjesztése .. ." „összesítésben” azt lehet erre mondani: reménykedjünk ... : i>i . . . (I. 11. j.) Újabb könyv az MDS-röl A napokban kerül a könyvesboltokba Graham Hancock és Enver Carim műve Az AIDS társadalmi háttérrel címmel. A napilapokban, folyóiratokban egyre több írás foglalkozik „a történelem eddigi legnagyobb közegészségügyi katasztrófájával”. Hazánkban olyan átfogó tanulmány, elemzés azonban még nem jelent meg, amely AIDS-kutatóktól továbbítaná a betegséggel kapcsolatos tapasztalatokat. A kötet őszintén — néha kissé túlozva — tárja fel a betegség valamennyi kérdését. Előrevetíti a járványnak nemcsak az egészségügyre, hanem a politikára, a gazdaságra, a törvényalkotásra kifejtett hatásait. Egészségügyi beruházások A terveknek megfelelően halad az Országos Onkológiai Intézet diagnosztikai tömbjének és központi élelmezési üzemének építése. Az ez évi munkára 150 millió forintot irányoztak elő. Az összesen 630 millióba kerülő beruházás egyik része hamarosan elkészül, az élelmezési üzem befejezési határidejét. ugyanis várhatóan több hónappal előre hozza a fő- vállalkozó. A szegedi 410 ágyas klinikai tömb építése — amely egymilliárd forintba kerül — azonban nem úgy alakul, ahogy tervezték. Az épületnél ugyanis süllyedés indult meg, ami miatt a közelmúltban le kellett, állítani a munkálatokat. Szakemberek vizsgálják, hogy megállítha- tó-e ez a folyamat. Jelenleg az építkezést ismét folytatja a Medinvest, de állandóan műszerekkel ellenőrzik az épületet. Emiatt a korábban nagyon jó ütemben készülő klinikai tömbnek a beruházása lelassult, s a befejezési határidő várhatóan fél évet csúszik. A harmadik kiemelkedő beruházás a Semmelweis Orvostudományi Egyetem külső klinikai tömbjének rekonstrukciója, amelynek során felújítják a pszichiátriai és neurológiai, valamint az urológiai klinikát. E több évig tartó munka ez évi üteme jócskán elmarad a tervektől. A lemaradás nagyrészt azzal magyarázható, hogy a fővállalkozó Szolnoki Állami Építőipari Vállalatnál ez év elején átszervezést hajtottak végre, s ezért viszonylag nehezen kezdődött el a rekonstrukció. A minisztérium és a vállalat képviselői a napokban megtekintették a beruházást, s úgy értékelték, hogy a lemaradás jelentős része a második fél évben behozható. A kisebb összegű beruházások közül jó ütemben végzik a Városmajor utcai érsebészeti klinika felújítását. Az 500 milliós beruházás egyik része már elkészült, a műtőblokkot tavaly üzembe helyezték, a diagnosztika épületét az I. fél évben adták át. Jelenleg a régi épületek felújításán dolgoznak. Sokakat érdeklő téma a hévízi tófürdő helyreállítása. A munkálatok második ütemének tervei elkészültek, s a fürdési szezon végeztével hozzálátnak a végleges hely- I reállításhoz. Tisza-part IXlyárs veszedelem: Kullancsok évtizedekkel ezelőtt is kínozták az embert, de akkoriban ez ritkán járt komoly következménnyel. Ma azonban már köztudott: egyes kullancsok súlyos betegséget okozó vírusok hordozói, például az agyvelőgyulla- dást terjeszthetik. Bár .a kullancsoknak csak töredéke fertőzött (az arány csak tízezlrelékekben fejezhető ki), mégsem tudhatja senki, hogy ha kullancsot talál a bőrén, az fertőzött-e vagy sem. A kullancs nemcsak az embert támadja meg, hanem a legelésző háziállatokat is, így többek közt a kecskét, a szarvasmarhát. Ha ezeket az állataikat olyan kullancs támadta meg, amelyben kórokozó van, ez a kullancs csípésével átkerül az állatba, majd az állat által szolgáltatott tejbe .is! Bármennyire is egészséges tehát a közvetlenül az állatból származó tej, a házi tejet nyersen, feiforra- lás nélkül ne fogyasszuk, mert fertőzhet! A kullancs csípése nemcsak az agyvelőgyulladás vírusait terjeszti, hanem más súlyos betegségek kórokozóit is, például néhány úgynevezett rikettsiás megbetegedést (mely hasonló a kiütéses tífuszhoz), a vérzéses vesegyulladást, a visz- szatérő lázat. Ha a kullancs megcsípte az embert, azért nem érezzük meg, mert nyálában Kullancs érzéstelenítő anyag van. Amellett a kullancs addig furakszik a bőrünkbe, amíg egy hajszáleret el nem ér. Ekkor az ilyen hajszálér falát rágószerveivel elvágja, és a sebbe alvadásgátló anyagot juttat. A vizsgálatok tanúsága szerint a kifejlett kullancsoknak néhány órára (általában valamivel több, mint három órára) van szükségük ahhoz, hogy az előzőekben említett folyamat végén eljussanak az ember bőrén át a hajszálérhez. Ebből is adódik a védekezés legjobb és legbiztosabb módja: 2—3 óránként át kell vizsgálnunk a testünket, nem tapadt-e meg rajta kullancs. Nem lehetetlen, hogy az idejében felfedezett kullancstól megszabaduljunk. Régebben erre azt javasolták, hogy levegőt elzáró módon kenjük be a csípés helyét (például vazelinnal, de akár vajjal, zsírral, sőt még vízzel, de akár nyállal !is), mert levegő hiányában a kullancs önmagától kimászik. Nem ajánlották az erőszakkal való ki- szakítását, mert akkor a bennmaradt, leszakadt feje elgennyedhet. Ez persze igaz, de ez a seb sokkal kisebb baj, mintha a fertőző anyagot már bejuttatta volna. -Ezért ma azt ajánlják, hogy ha 10 —20 perc alatt a zsiradék hatására nem mászik ki magától, akkor tépjük ki csipesszel, hiszen a fontos az, hogy az — .esetleg fertőzött — nyálmirigytől megszabaduljunk. Mivel pedig ezek a potrohúban vannak, a ki tépéssel eltávolíthatók. Ha mégsem vennénk észre idejében a kullancsot, figyeljünk azokra a tünetekre, amelyek a vírusfertőzésre utalnak: egy-két hetes lappangási idő után a fej- és végtagfájdalom, levertség, mely váltakozó erejű, de rövidesen lázas, tarkómerevséggel, hányással járó súlyos állapotba torkollik. Ha az ilyen beteg nem kerül rövidesen e célra kijelölt intézetbe, eszméletvesztéssel, légzésbénulással haláh-a vezető kór támad. De a meggyógyított betegek egy része is maradandó károsodást (bénulást, értelmi zavart stb.) szenvedhet. Az agyvelőgyulladás ellen létezik megelőző oltóanyag. Azoikat, akik fokozottan ki vannak téve a veszélynek, ezért oltani is szokták. Ez az oltás azonban nem nyújt védelmet a kullancs által terjesztett egyéb — szerencsére ritkább — betegségek ellen. Dr. K. K.- fantasztikus regé — Nézd, Charlie, én ebben az öreggel tartok. A delfinekben mindig éreztem valami titkot. — Jones! Az ember termel, a delfin nem termel. Ez a különbség a delfin és az ember között. — A delfin valóban nem termel. De nincs is rá szüksége. Különben is: mi rendőrök se termelünk. Vagy nem mindig termelünk. A nem termelő ember is ember. — Akkor rossz a meghatározásom. De a delfin akkor se ember. — Ezt az öreg se mondta. Annyit mondott csak, hogy a delfin nem állat. — És azt is mondta, hogy nem tudja, hogy micsoda. — Igen. így volt. Charlie hirtelen megtorpan, mert a földön egy fóliakabátot vett észre. — Úgy látszik, már nem kellett a gazdájának. Nézd csak, Jones... itt áll a taxi, ahol hagytuk. — Tudom. Én programoztam úgy, hogy maradjon itt, és ne menjen el senkivel. — Előrelátó vagy. Jones kinyitja az ajtót, beül a kocsiba. Kártyát akar beleilleszteni, de nem sikerül: az előző utas benne felejtette a magáét. — Nézd csak, Charlie ... Egy kártya. Nem a miénk, ugye? — Nem. — MGB? — Igen. — Legalább ennyit tudunk. Ez is lépéselőny. Talán ... lí). Mária és József kézen fogva sétálnak az utcán. — József! — Tessék, szerelmem . . . — Meggondoltam magam. Ne menjünk mégse a mamához. Elfelejtettem mondani, hogy Foxman telefonált. — Mit akart? — Hogy reggel siessek, mert a kísérletéhez nagyon kellek. — Te? — Igenis én! Azt hiszed, én nem tudok semmit? — Dehogyis hiszem ... Csak ez az egész nem tetszik nekem. — József, mindegy. Menjünk haza. Reggel korán kell kelnem. — Kísérjelek haza? — Igen. — És nálad is altiatok? — Igen. Megcsókolják egymást, és kicsit sietősebbre fogják járásukat. Mennek vissza Máriához. 20. Mária mamája nyomogatja videójának hívógombjait, de'hiába: Mária nincs otthon, csak szobájának úszómedencés fala látszik. A mama hosszan nézi, forgatja videóját, aztán láthatóan megnyugszik: nem, Mária nincs a vízben. Foxman sétál a teraszon, delfinjeivel fütyörészik. — Ma már nem kaptok több halat. — Bemegy a teraszról, a hálószobáig három szobán kell átsétálnia. Mindhárom szobán látszik, hogy itt tudós él, s nem valami divatfiú: minden szobában a tudós tevékenységének nyomai is láthatók, nemcsak a feltétlen gazdagság. Foxman öreg ébresztőórát vesz elő, felhúzza. Megmasszírozza homlokát, lefekszik. 21. Lilian telefonál az utcáról. — Főnök, referálni szerelnék. — Géphang hallatszik: „Tessék, hallgatom." — Főnök, Jones ék is akcióba léptek. Éjfél után Foxman fogadta őket. — „És miről beszéltek?” — Ezt nem tudom. Én kívül várakoztam. — „Jól tette. Majd reggel meghallgatjuk, miről beszélgettek. Egyéb ?” — Elvesztettem a fóliakabátom és a taxikártyám. — „Jöjjön be holnap reggel korán, kap másikat.” — Jonesék biztos mindkettőt megtalálták. — „Nem baj, úgyis tudják, hogy dolgozunk. Nem is árt kicsit rájuk ijeszteni." — Akkor reggel. Viszontlátásra, főnök. Lilian kilép a fülkéből, abban a pillanatban lövés dördül. Lilian összeesik, rángatózik a karja, de pisztolyát nem találja. Sóhajt, mint aki utoljára sóhajt. 22. — Kösz, Charlie. Kösz, hogy hazakísértél. — Semmi, főnök, semmiség az egész. — Kérsz inni? — Igen, most már kérek. — Tölts nékem is, meg magadnak is. Charlie tölt, Jones leveszi az ingét, a mellkasát vakar- gatja. — Azért ez jó nap volt, ugye, Charlie? — Jó. — Hát akkor, megérdemeljük. Egészségünkre. — Egészségünkre. Megyek, aludj jól. Jó éjszakát! — Aludj te is, Charlie. Jó éjszakát! 23. Mária és József a szobában szerencsétlenkednek. Láthatóan még sohasem aludtak együtt, kerülgetik egymást, míg vetkőznek. — Fürdeni akarsz? — kérdezi Mária. — Ebben a medencében? Nem is tudok úszni. — Dehogyis itt. .. a fürdőszobában. — Ja? Igen. — A kockás törülköző tiszta. Azt használd. Én fáradt vagyok, majd fürdők reggel. Megtalálsz mindent, ott az ágyad, jó éjszakát! József szerencsétlenül álldogál. — Hát nem együtt alszunk, Mária? — Dehogynem. Nézd, egész közel az ágyadhoz az ágyam. Menj, fürödj nyugodtan. — Megyek. Jó éjszakát! — Jó éjszakát! 24. Hajnal. Ködpára mögül derengnek elő a fények, lassan kirajzolódnak a dolgok körvonalai. Legelébb a közeli bokrok látszanak, aztán a fák, a házak, majd végül a heg.yek is. Az egyik bokor alatt megmozdul Lilian. Véres, sáros. Föltápász- kodik, visszacsuklik. Újra megpróbálja. Sikerül. Bemászik a telefonfülkébe, tárcsázik. — Főnök, meglőttek. — Géphang: „Hol?” — A hátamon. — „Nem így értem. Hol van? Hol van most?” — Egy telefonfülkében, közel Foxmanhoz. — „Azonnal küldök kocsit.” — Köszönöm, főnök. Lilian újra összeesik, kidől a telefonfülkéből. Még él. (Folytatjuk)
