Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-04 / 182. szám
1987. augusztus 4., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Családok születése Nevelőszülők tábora Sárospatakon Másodszor szervezi meg a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet és a Sárospataki Városi Tanács a nevelőszülőknek és .gyermekeiknek a nyári táborozást. Először tavaly júliusban kilenc család, harminckilenc gyermekével tölthetett el egy hetet Sárospatakon, a Móricz Zsig- mond Kollégiumban, az idén' kilenc nevelőszülő és harminckét gyerek vette birtokba a szálláshelyet. Bütiné Zborai Éva, hivatásos pártfogó: — A gyerekek pillanatok alatt összebarátkoznak, meg az anyukák, apukák is. A közös sors, azonos problémák ugyancsak adnak témát egymásnak. Egyébként a kánikulai napsütés nélkül is kellemes időtöltés megismerkedni a város történelmi nevezetességeivel, és sétálni a Bodrog mentén. Sokféle játékos vetélkedőt, sportversenyt szervezünk a gyerekeknek, moziba megyünk,' a hét végén pedig a zempléni túra következik; ellátogatunk Kőkapura és Telkibányára. A csakhamar összesereg- lett társaságban ismerős arcot pillantok meg. He bó Andrásné, Tériké néni, már az elmúlt évben is járt itt: — Igen, akkor öt gyermekemmel jöttem. Most is itt vagyunk egy páran — mutat a körülötte levő apróságokra. — Ha jól emlékszem, Sza- laszendről jöttek ... — Valóban. Van a táborban egy földim is, Horváth Jánosné, Erzsiké, aki három gyermekével érkezett. — Tavaly, a szalaszendi asszonyok sokat meséltek Sárospatakról. Élményben gazdagon, kipihenten érkeztek haza. És őszintén szólva, agyondicsértek mindent, Magam is kíváncsi lettem, és örülök, hogy eljöhettem. Valóban jó dolog ez az akció, és bizonyára jó szívvel veszik a nevelőszülők, hogy évente megismétlik és gondolnak ránk. Mert bizony a mi nyaralásunkat nehezebb megoldani, mint mondjuk egy kétgyermekes családnak. Germus Imréné Göncről társult az üdülőcsoporthoz: — Három gyerekkel jöttem. a hétéves Ferikével, az ötesztendős Krisztiánnal és Tamáskával, aki mindössze négyéves. Édestestvérek. így fogadtam magamhoz őket. Jóllehet, amikor elhatároztam, vállalkozom a nevelésre, akkor úgy gondoltam, hogy csak egy gyermeket hozok otthonomba. Másként alakult. A testvéreket nem lehet szétszakítani. És én örülök annak, hogy együtt nőhetnek, nevelkedhetnek fel nálam. Azóta ismét hangos lett az otthonom. A kollégium bejáratánál melegítőbe öltözött fiú és leány tollaslabdázik. Testvérek. Oláh Ágnes tizenöt éves, öccse, Feri, tizenkettő. Mint mondják: — ózdról érkeztünk apus. sál — merthogy így hívják nevelőapjukat, Mezei Bélát. — Először jöttünk ilyen táborba, reméljük jól érezzük majd magunkat. Velünk van még Pisti — ő a harmadik, tizenhárom esztendős testvér, aki most a kollégiumban bóklászik társaival. A nővér után Feri folytatja a beszélgetést: — Sajnos a mamánk — Mezei Béla felesége — két évvel ezelőtt meghalt. Nagyon szeretett bennünket. Azóta kicsit üresebb lett a ház, de mi igyekszünk megszépíteni apus mindennapjait, aki gondoz bennünket, és gyermekeiként nevel. — Emlékeztek a szüléitekre ? Hosszú hallgatás következik, pedig bizonyára nem először tették fel nekik ezt a kérdést. Ágnes válaszol: — Szerintem a fiúkban éppúgy nem maradt meg semmi a szüléinkről, mint bennem. Nem is nagyon maradhatott, hiszen háromévesek voltunk, amikor intézetbe kerültünk. Azóta pedig nem tudunk róluk semmit. Soha nem látogattak meg ... De nem is hiányoznak .. . A nevelőszülők körébe tartozik Bácsi József és felesége is, akik tíz éve vállalkoztak e szép hivatásra. Most két kisfiú és két kislány van otthonukban. Vanda és a .két srác; Tibor, meg Lajos, tizenhárom évesek, Beáta hét. Mind a négyen különböző családból érkeztek annak idején az intézetbe, most azonban jó ideje már testvérekként élnek. És az udvaron, amelyen népes gyereksereg „munkálkodik” tollaslabdával, hintákkal és egyéb játékokkal, olyan érzése támad az embernek, mintha egy nagy családba csöppent volna. Jóllehet, apróbb cívódások, súrlódások itt és közöttük is vannak —• ahogyan otthonainkban, családunk körében. A köztük rövidke időt eltöltő vendég úgy tapasztalja, ezek a gyerekek átéltek, átélnék valamit abból, amit úgy hívunk: otthon ... Monos Márta A Házi Jogtanácsadóban Az új gyámügyi eljárás A jogszabályrendszer lényegében a módosított családjogi törvényre épül, s a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságok intézkedési lehetőségeit határozza meg, de a felnőttvédelem, azaz a gondnokság szabályait is magában foglalja. A rendelet alkotóinak az volt a célja, 'hogy Végre gyermek- és em- Iberközpontúbban, kevesebb bürokratikus tortúrával lehessen intézni az állanapolgárok ügyeit. Ugyanakkor ,azt tartották szem előtt, hogy a rendelet sokféle intézkedési lehetőséget kínáljon, teliát az igényekhez jobban alkalmazható, rugalmas, tágítható jogszabállyal szolgálja a rászorulók ügyét. Lényeges, hogy ,az állampolgárok alaposabban megismerjék e rendeletet, hiszen sokszor szükségük lehet rá, akár válás után, a gyermekelhelyezésnél, akár a veszélyeztetett gyermekek esetéiben. Vajtán és Boglárlellén Lisztérzékeny és cukorbeteg gyerekek üdültetése Köztudott, hogy a SZOT a vakációban nemcsak a szüleikkel együtt — családos beutalással —, hanem önállóan is nyaraltatja az általános iskolásokat. Kevésbé ismert, hogy nemcsak az egészséges kisdiákok, hanem a beteg gyermekek beutalását is lehetővé tette. A 17 üdülő közül kettőben lisztérzékeny és cukorbeteg tanulók pihenhetnek háromszázan— háromszázan az augusztusi két turnusban, vagyis az ország vatameny- nyi említett betegségekben szenvedő általános iskolása kaphat kedvezményes beutalót. A többi gyermeküdülőben a nyári utolsó csoport csak tizenegy napos, azaz augusz. tus 29-én befejeződik. A lisztérzékeny és a cukorbeteg kisdiákoknál a késő, szeptember 1-jei üdülési zárást az indokolja, hogy a nyaralásuk ne legyen megrövidítve, vagyis kéthetes maradjon a turnus. Mindkét helyre a teljes általános iskolás korosztály beutalható. Lehetséges a különnemű testvérek együttes üdülése is, mivel a csoportok koedukáltak. A gluténmentes diétát igénylő lisztérzókeny általános iskolások a Fejér megyei Vajtán, a Zichy kastélyban üdülhetnek. Korábban az ilyen gyerekek ki voltak rekesztve a nyaralás örömeiből, mivel a speciális diétát — melynek alapanyaga búzaliszt helyett kukorica és rizsliszt keveréke — nem biztosították számukra. A vajtai kastély 25 holdas parkjával, KRESZ- és sportpályáival nagyszerű lehetőség. Idei újdonság, hogy a nyaralásuk alatt a kis beutaltak játékos formáiban megismerkedhetnek a számítógép használatával. Ehhez hét Primo számítógép és három televízióhoz csatlakoztatható játék áll rendelkezésre. További újdonsága hétakadályos, 800 méteres erdei tornapálya. Az is kedvező változás, hogy nemcsak a község — az üdülőtől 2,5 kilométerre található — termálvizű strandján lehet fürödni, hanem helyben is, a 15x8 méteres medencében, és a kisebbeknek ajánlható két pancsolóban. Boglárlellén idén ötödik alkalommal táborozhatnak az inzulinkezelést igénylő cukorbeteg kisdiákok. Ök előadásokat hallgatva megismerkedhetnek a betegségükkel összefüggő táplálkozási ismeretekkel, sőt még azt is megtanulhatják ho- gv.an tudják önmaguknak beadni az inzulint. Itt a program a fürdésre, sok-sok játékra épül. A cukorbetegek részére nem napi 44 forintos élelmezési nyersanyagnormából biztosítják az étkezést, mint a többi gyermeküdülőben, hanem kereken 100 forintból. Szükségessé teszi ezt az ötszöri helyetti hétszeri étkezés, valamint a fehérjékben, vitaminokban gazdag, ugyanakkor zsírokban és szénhidrátokban szegény táplálkozás. A beteg gyermekek üdülőjegyei — mivel a beutalás orvosi javaslatra történik — nem a szokásos úton kerülnek az alapszervezetekhez. A lisztérzékeny gyermekek beutalásával az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet Gastro- entorológiai munkacsoportja foglalkozik. (1094 Bp. Tűzoltó u. 7—9.) Az inzulinkezelést igénylő cukorbeteg kisdiákok kiválasztását a SOTE I. sz. Gyermekklinika Diabetes Ambulancia végzi. (1083 Bp., Bókái J. u. 53.) Jelentkezni lehet a megyei gyermekgyógyász szakorvosnál, de az említett két szerv vizsgálja felül a jogosultságot. A szakszervezetek végzik a beutalást. Az üdülő- jegyek név szerinti megjelö- 'éssel kerültek ki valamelyik szülő szakszervezeti bizottságához. Ha idén véletlenül valamelyik gyermek kimaradt a jelentkezésből, vigaszul szolgálhat, hogy jövőre ismét lesz mód a lisztérzékeny és a cukorbeteg általános iskolások SZOT- szervezésben történő nyaralására. —is— FANTASZTIKUS REGE — Lesz tennivalóm abban is? — Nézze, Dan. Ha a maga hírei1 igazak, akkor maga na_ gyón fontos dolgot fedezett fel. Ilyenkor két út közül választhatunk: vagy menesztjük magát, mint az ellenséges ügynökség hozzánk beépített emberét, vagy bizalmat kap továbbra is. Még nem tudom, mi lesz a döntésem ... ne haragudjon meg ezért. — Értem, Főnök. Én nem. akarók bizonygatni semmit, de egyrészt: a híreimért felelősséget vállalok, másrészt szeretem ezt az ügynökséget, harmadrészt: tisztelem a maga bölcsességét. Egyébként ön don't, belátása szerint. — Helyes. Örülök, hogy megegyeztünk. Kérem, holnap ugyanilyenkor hívjon fel, hogy megbeszéljük a Magnólia-akció részleteit. — Köszönöm, Főnök. A viszontlátásra. Jones kezet nyújt a fiatalembernek, aki jól szabott, pompás ruhájában elsiet. Jones jegyzetel, még egyszer szemügyre veszi az Einstein- szobrot, föláll. Odalép a szoborhoz, s a szobor szeme sarkából kiemel egy apró szerkezetet. Nagyítót vesz elő, s a mini kazetta szélén, fölnagyítva olvasható: MGB. „Legalább ennyi előnyünk legyen” — mondja félhangosan, sóhajtva. Zsebre vágja az apró szerkezetet, a nagyítót, s elindul kifelé a parkból. Míg távolodik, hirtelen tavaszi zápor indul, ernyők bomlanak, a park hirtelen kiüresedik, a szél fenyegetően fúj: mintha a természet is tudná, hogy most a világban valami fontos dologitörténik. A pad előtt már egész kis tócsa áll, látszik benne a magnóliabokor virága. A szél összefodrozza a vizet, de a magnólia — törékenyen ugyan —, de mégis jól látható. Egy szirom hull a tócsába. 3. Jones prüszköl, mint egy ázott kutya. Charlie nevet rajta, a többiek dermedten nézik főnökük szárítkozását, esetleg forgolódását. — Tailán fedjük be a .Feltalálók Kertjét... — mondja Charlie, és vörös haját olyanra borzolja, mint amilyen most a Főnök megázott üstöké. — Idesüss, Charlie ... Azért ez mégiscsak valami... — És felmutatja az apró készüléket. — Öcska poloska, Jones. Téged még érdekelnek az ilyesmik? Vannak sokkal korszerűbb módszerek is. — Tudom, Charlie, de most nem a módszer a lényeg. — Hát mii, aranyiőnököm? —- Az, hogy az MGB beindult. Megmozdult. Lépett. Ez a bizonyíték. — Ö... Dán hozta a hírt? — Charlie is megkomolyodik, hiszen a hivatásáról, s mellesleg az életéről van szó. — Igen, a hírt Dán hozta. De ez a kis poloska a bizonyíték, hogy az MGB tényleg beindult. Frissek, üdék, dolgoznak, mint az elsőnapos tengerészjelölték. Azt hiszik, bírják a tempót. De szerencsénk van. Légy szíves, küldess egy üres poloskát a Feltalálók Kertjébe, s tétesd Einstein szeme sarkába. Van nekünk is MGb jelű poloskánk? — Van hát, Főnök. Mink nincs nekünk? 4. A Feltalálók Kertjében még esik az eső, de Jonas egyik munkatársát ez nem zavarja: esernyője alól pillog tatva - gyorsan megtalál ja Einstein szobrát. A szobor szeme sarkába illeszti a kazettát, s eltávozik. 5. Fiatal nő érkezik a kertbe. Fálialkabátjálban mulatságosan fest, zörög, zizeg, emberi alakja alig felismerhető. Az Einstein-szoborhoz érve, a szobor bal szeméhez nyúl, de ott nincs, amit keres. A jobb szem sarkában azonban megleli. Kicsit megáll a mozdulatsorban, mint aki nem jól emlékszik valamire. Aztán megfordul, indul el. A pad előtti tócsába véletlen belelép, a magnóliaszirom látszik a talpán. 6. Városi utca. Este van, de meg mindig esik az eső, a nedves aszfalton jól látható a fényreklámözön színes ragyogása. A fóliakabátos nő tűnik fel, siet valahová. Felnéz egy épület homlokzatára. A homlokzaton ez olvasható : GÉNIBANK. A nő ösz- szébbhúzza magán a kabátot, siet tovább. A Génbank épületéből kilép Mária. Beül az épület, előtt álló taxik egyikébe, retifcüljéből előveszi lyukkártyáját, a taxi elindul. Mária autója — anélkül, hogy Mária kormányozná — elindul. Mária púdert rak az orrára, nézegeti magát a taxi tükreiben. Mária haja hosszú, szőke, hullámos. Bekapcsolja mikrokompute- rét, amely egyszerre rádió, magnetofo'n és jegyzetfüzet, zenét hallgat. Hosszan szól a zene, Mária zeneszóra autózik. Közben kézitáskájából elővesz egy vörös parókát, szőke fürtjeit belegyömöszöli. A tükrökből egy érdekes arcú, vörös nő néz rá visz- sza, kiölti rá a nyelvét, nevet, Fiatal, egészséges és szép. Szól a zene, tavasz van és autózik. Mi kell még? (Folytatjuk) Sátoraljaújhelyi utcakép.
