Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-28 / 202. szám

Viliág proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 202. szám 1987. augusztus 28. Péntek Ára: 1,80 Ft ■ESSSCS ireabflMfl,Hi^^S£&^^:g-reg?3gEig.j&3Hi»g^TaEgS5E£3»rare:^^ Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemp!én Megyei Bizottságának iM&BBBx&Bmmmmmmmmmmma Elegáns fajtát, a ban­da honból származó charo- lais-t tartja legelőin a Szik­szói Állami Gazdaság. Az ország minden tájáról érke­zett szakemberek részvételé­vel a legelőre alapozott hás. marhatenyésztésröl tartottak tanácskozást és bemutatót a gazdaságban. (Tudósítás a 3. oldalon.) A December 4. Drótmüvek edző-üzeme Fotó: Balogh Imre 75 éves a Drótgyár Nemzetközi huzal- és sodrony­szimpózium a miskolci egyetemen Határkép — aratás után Ismét rangos, nemzetközi eseménynek ad helyet a kö­zeli napokban a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem. Augusztus 31. és szeptember j 2-a között rendezik meg a ! nemzetközi huzal- és sod­ronyszimpóziumot, melyre a rendezők — a Gépipari Tu­dományos Egyesület Borsod Megyei Szervezete, a Decem- ‘j bér 4. Drótművek, a Magyar Kábelművek, a Nehézipari Műszakii Egyetem, valamint | a Miskolci Akadémiai Bi- . zottség — másfél száz részt- i vevőt várnak. A 120 hazai ; szakember mellett 9 ország- j ból, 40 külföldi jelenlétére is számítanak. A tanácsko­zásnak külön jelentőséget ad, ! hogy a hazai kötélgyártás az . idén 150 éves. Borsodi vo- , natkozása pedig; a Decem­ber 4. Drótművekben 75 év-' ! vei ezelőtt kezdődött meg a ; termelés. !j Mint tegnap délelőtt, az Akadémiai Bizottság szék- . házában megtartott tájékoz- ■ tatón elhangzott: a szimpó­zium célja, hogy a szakem- í berek áttekintést kapjanak 'í az ágazat jelenlegi helyzeté­ről és a fejlődés lehetőségei- lj ről. A három nap alatt öt­ven előadás hangzik el. s eb­ből 20 alkalommal a külföl- ! di szakemberek számolnak Vilápkongresszus Pécsett csütörtökön meg- j nyílt a X. faluegészségügyi világkongresszus. A négyna- í pos tanácskozás fő témája az ; Egészségügyi Világszervezet | (WHO) által meghirdetett ! „Egészséget mindenkinek j 2000-re!” elnevezésű program megvalósítása a falvakban, az agrárüzemekben. A Nem- j zetközi Mezőgazdasági és | Faluegészségügyi Társaság ! szakmai találkozóján vala­mennyi földrész képviselteti magát, harmincnál több or­szágból négyszázan érkeztek Pécsre. be eddigi eredményeikről, a fejlesztési lehetőségekről. A szervezők nem titkolt célja az is, hogy a szakemberek személyes találkozása segítse elő a kutatók, termékgyár­tók, a termelő berendezése­ket előállítók és a forgalma­zók közötti kapcsolatok erő­sítését. ■. Az egyetemen kiállítást is megtekinthetnek az érdek­lődők. A tíz résztvevő ter­mékbemutató keretében vo­nultatja fel gyártmányait, míg a December 4. Drótmű­vek, a jubileum alkalmából gyártörténeti kiállítást ren­dez. Lassan-lassan zöldjét vesz­ti a táj. Előbb csak szeplő- ként jelent meg a vörös, a sárga, a barna, de mostan­ság minden hűvös hajnali ébredés után a természet át­fest egy darabot a nyár cég­tábláján. Ezzel párhuzamo­san a határ lassan beérleli kincseit, az ember számá­ra pedig megkezdődik a be­gyűjtés időszaka. Sőt, ez már júliusban, a gabonafé­lék aratásával meg is kez­dődött! Egyszóval az augusztusvég már a folytatás... A ke­nyérgabonát lassan követi a burgonya, a napraforgó, a kukorica, a cukorrépa, a * szőlő. Határkép. helyzetkép ara­tás után és egy másik ara­tás előtt... Mit mutat, mit ígér? Szokásos mezőgazdasá­gi tájékoztatónk készítése­kor ezúttal az őszi határ ígéretét tudakoltuk szövet­kezeteink háza táján. Sajópíispöki, Sajóvölgye Tsz, Ribárszki Pál, elnök: — Aratás után — mégpe­dig többször megmunkálva — az összes tarlónk (500 hektár) fekete. Csütörtöktől 800 ember tisztítja, pucolja a 30 hektáron termesztett, s korábban felszedett vörös­hagymát. Sajnos az idei hagymatermés elmarad a vá­rakozástól. Hektáronként 100 mázsát sikerült realizálni, ez sajnos, csak fele a terve­zettnek. A 200 hektár bur­gonya betakarítását a jövő héten kezdjük. A hosszan (Folytatás a 2. oldalon) Vatta szülöttére, a megye főszolgabírójára és másod­alispánjára, országgyűlési követére, az első felelős ma­gyar kormány belügyminisz­terére, az 1843—49-es szabad­ságharc kor mánybiztosára, majd minis, terelnökére em­lékeztek ieg .ap a kis bor­sodi faluban. Százhetvenöt évvel ezelőtt, 1812. augusz­tus 27-én született Szemere Bertalan, akinek emlékét egy szép park és emlékosz­lop őrzi a faluban. Az év­forduló alkalmából az em-i lékoszlop talapzatára elhe­lyezték a kegyelet és a tisz­telet virágait a megyei ta­nács, ‘a Magyar Történelmi Társaság, a vattai községi tanács képviselői. De elhe­lyezték koszorújukat az is­kolások, a helybeli üzemek s a politikus nevét viselő szocialista brigádok is, vala­mint a miskolci 101-es Szak­munkásképző Intézet képvi­selői. Ugyancsak koszorút helyeztek el az emlékoszlop­nál a megyei és a helyi tár­sadalmi szervezeteik képvi­selői. A koszorúzás után falu­gyűlésen idézték meg az ál­lamférfi, a politikus-író alakját. Dr. Csorba Csaba, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Levéltár igazgatója ün­nepi megemlékezésében nemcsak az életút állomá­sait vette számba, a gyer­mekkortól, az iskolás éve­ken át, a megyei közhiva- talnokság lépcsőfokain ke­resztül, a szabadságharcban vállalt tisztségeiig, s az emigráció nehéz éveiig. Ar­ra törekedett, hogy a tettek, a cselekedeték mögött ma­gát az embert idézze meg, a reformpolitikus gondolkodót, — cs. gy. — Illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtö­ki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnökei a kormány szóvivője a következő tájé­koztatást adta: A Minisztertanács megvi­tatta a gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogra­(Folytatás a 2 oldalon) a tanult s tanulni akaró ha­zafit. Nem feledkezve meg arról, hogy emlékeztessen; a megye — Borsod — és a szülőfalu mindig is szere­tettel ápolta nagy fiának emlékét, gondoskodott arról, hogy Szemere alakja ne tűn­jön el a feledésben. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a történelem- tudomány adós egy teljes és reális pálya- és emberkép felrajzolásával. „A korabeli dokumentumok, a kortársi visszaemlékezések ... külön­féleképpen, ellentmondáso­san látják és láttatják Sze­merét — mondotta. — Más Szemere áll előttünk a re­formkor éveiben, más 1848— 49-ben és más az emigrá- ciós években. Vagy talán mégsem más ? Hiszen ugyan­az az ember, csak más-más oldalról ismerjük meg. Kö­vetkezetes erényeiben, kö­vetkezetes hibáiban. Egy bi­zonyos ; becsületéhez, tiszta­ságához, tisztességéhez, ha­zaszeretetéhez nem férhet kétség... A történettudo­mány dolga, hogy felül­emelkedve az egykori kor- társak szemét olykor igen­csak elhomályosító szubjek­tivitáson, Szemere alakját úgy állítsa elénk, amilyen valójában volt, erényeivel csakúgy, mint hibáival. S ta­lán eljön az idő, amikor az érdeklődő nem hamis, hiá­nyos és hibás adatok töme­gét találja lexikonjainkban Szemeréről, lesz egy pontos életrajza s megjelennek új­ra művei.” Tegyük hozzá, a születés jubileuma alkalmá­ból szombaton megrende­zendő tudományos tanácsko­zás már sokat tehet e hite­lesebb, igazabb pályaképért. Emlékezés a szülőfaluban

Next

/
Oldalképek
Tartalom