Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-26 / 200. szám

1987. augusztus 26., szerda

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Politikai rendszerünk megújítása

||apjainkban mind erőteljesebben foN galmazódik meg az a felismerés,

■■ hogy időszerűvé, sőt szükségszerűvé vált politikai rendszerünk megújítása, korszerűsítése. Többfajta tapasztalat és megfontolás erősíti ezt a következtetést. A legközvetlenebbül a ránk nehezedő gazdasági gondok, amelyek gyökereit kutatva, előbb-utóbb mindenképpen eljutunk a politikai intézmények tevékenységéig is. Hiszen hazánkban a gazdaság és a politika sok-sok szállal fonódik össze: az állami, a társadalmi szervek munkásságának középpontjában a gazdasági problémák megoldása áll, más oldalról nézve pedig a termelés és az értékesítés feltételeit, igen nagy mértékben politikai, állami döntések szabályozzák. A politika persze nem mindenható — napjainkban igencsak szembetűnően mutatkozik meg, hogy a gazdaság objektív törvényeit semmilyen politikai szándék nem helyezheti hatályon kívül —, de a hatékony döntési mechanizmus, a jól működő érdekegyeztetési tevékenység sokban előreviheti a gazdasági kibontakozást. Ma már világosan látható, hogy a világméretekben felgyorsuló tudományos-műszaki haladással lépést kell tartani, a gazdasági reform soron következő tennivalóit véghezvinni csak úgy lehetséges, ha politikai intézményrendszerünket korszerűsítjük, továbbfejlesztjük.

Vajon milyen irányban célszerű ezt a korszerűsítést véghezvinni?

Akadnak, akik úgy vélik, hogy jelenlegi politikai rendszerünkben immár kimerültek a demokratizálódás lehetőségei és tartalékai. A tapasztalatok azonban amellett szólnak, hogy ez a feltételezés indokolatlan. Ogy tűnik, nem az a helyes, ha a mai intézményrendszert valami alapvetően mással kívánnánk felváltani, hanem ha a jelenlegi kereteket megőrizve visszük végbe a kívánatos változtatásokat.

Annál is inkább, mert az új intézmény- rendszer meghonosítására vonatkozó javaslatok zöme valójában visszavezetne bennünket egy történelmileg már meghaladott korszak, a polgári demokrácia politikai berendezkedésének körülményei közé. Csakhogy a politikai pluralizmus, a többpártrendszer kérdését nálunk már végérvényesen eldöntötte a ' történelem. Nem mintha elvileg elképzelhetetlen lenne egy ilyenfajta politikai felépítmény a szocializmus építésének időszakában, ám a mi körülményeink között ennek kialakítása már minden szempontból lehetetlen lenne. És indokolatlan is.

Politikai rendszerünk középpontjában a párt áll, ezért a korszerűsítési törekvések természetszerűen igénylik a párt vezető szerepének újbóli átgondolását is. Ezzel kapcsolatban is találkozhatunk különféle elképzelésekkel. Olvashatók tanulmányok, amelyek körülbelül olyan szerepet szánnak a pártnak, amilyennel valamely alkotmányos monarchia uralkodója rendelkezik: szimbóluma és valamiféle garanciája az adott társadalmi berendezkedésnek, de a politikai döntéshozataltól és cselekvéstől távol tartja magát. Ezzel szemben az élet által sokszorosan igazolt tény, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozás sikere nem kis mértékben éppen a pártszervezetek, a kommunisták cselekvőkészségén és -képességén múlik. Ezért a politikai rendszer megreformálásának semmiképpen nem a párt irányító szerepének csökkentése a célja, hanem éppen e tevékenység hatásosságának,, eredményességének fokozása.

Ám e törekvés a jelen viszonyok között akkor kecsegtet sikerrel — és ez is kezd világosan kirajzolódni —, ha a párt nem merül el az operatív intézkedések tömkelegében, ha nem kíván minden feladatot magára vállalni, hanem az eddiginél jobban megosztja azokat a politikai rendszer többi összetevőjével, az állami, társadalmi. érdekképviseleti szervekkel. A politikai rendszer megújításának egyik fő útját éppen ebben kell keresnünk.

Az állami — képviseleti és igazgatási, kormányzati és tanácsi — szervek tevékenységét olyan irányban indokolt fejlesztenünk, hogy számottevő mértékben növekedjék önállóságuk és felelősségük. Hasonló módon célszerű szélesíteni a tömegszervezetek, társadalmi mozgalmak, érdekképviseleti szervek, szövetségek és egyesületek mozgásterét, cselekvési terét is. Az élet azt igényli, hogy lépjenek fel önálló kezdeményezésekkel, az eddiginél nagyobb mértékben váljanak a politika alkotóivá, a döntéshozatal részeseivé, a különféle érdekek kifejezőivé, és képviselőivé. S történjék mindez jobban a nyilvánosság színe előtt, legyen a közvélemény nagyobb mértékben beavatva az érdekek összevetésének és rangsorolásának menetébe. Ügy is mondhatnánk: váljék erősebbé a társadalmi részvétel a döntések meghozatalában és megvalósulásuk el- lenőrzéséban, vesse magát alá minden állami és politikai szerv jobban a lakosság, a választók, a szervezet tagjai kontrolljának.

Napjainkban már nem kevés jelét látjuk e tendenciák kibontakozásának. Jelzi ezt például, hogy a párt a gazdaságitársadalmi kibontakozás fő vonalának, koncepciójának kialakítását tekintette feladatának, a részletes teendőket viszont a kormány dolgozza ki, és a parlament dönt róluk. E program koncepciójának és részleteinek megformálásában — e munka minden fázisában — önálló javaslatokkal, észrevételekkel vett részt valamennyi társadalmi, érdekképviseleti szerv. A KISZ a Jövőnk a tét! akció keretében egész tagságát bevonta az elgondolások kialakításába, s a kibontakozási programmal kapcsolatos javaslatait az MSZMP Központi Bizottságának ülése előtt nyilvánosan közzétette sajtójában. A' tömegkommunikáció, a lapok híradásaiból tudomást szerezhetünk az országgyűlési bizottságok, képviselőcsoportok eleven és olykor éles vitáiról. Egyszóval, a politikai rendszer megújulása nemcsak terv, elgondolás, hanem elemei máris jelen vannak a közéletben, a politikai intézmények működésében.

Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok minden bizonnyal sokat segítenek a megújítási koncepció véglegesítésében. Pártunk történelmi hivatásának tesz eleget, amikor a. politikai rendszer továbbfejlesztését kezdeményezi, élére áll e folyamat kibontakozásának, és idejében megteszi az élet által igényelt lépéseket.

A Drótgyár dróthúzóüzemében

II Drótgyárhan már megkezdődön

a szerkezetátalakítás

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának nagy jelentőségű július 2-i állásfoglalásában olvasható: „...A kibontakozás érdekében fel kell gyorsítani az intenzív fejlődéshez, a világgazdasági folyamatokhoz történő igazodást, a tartós változásokat szolgáló szerkezetátalakítást, a műszaki fejlődést, s mindezekkel a hatékonyság javítását...”

A kormány stabilizációs programtervezetében az ipar- politikai elképzelések is helyet kapnak, hiszen az ipar súlyának megfelelően döntő szerepet játszik a társadalmi-gazdasági kibontakozásban. Érdemes hát szemügyre venni a tárca által összeállított vaskos anyagot, amely az ipar szerkezetátalakítási feladatait, céljait tartalmazza.

A napokban a December 4. Drótművekben jártunk, ahol mindenekelőtt arról érdeklődtünk, hogyan ítélik meg a szerkezetátalakítás megvalósításának lehetőségeit.

— Nagy érdeklődéssel tanulmányozzuk az Ipari Minisztérium cselekvési programját és az i'par szerkezet- átalakítási feladatait összegző anyagot — mondja Kiss

A TIGÁZ két megyében — Hevesben és Borsodban — százezer háztartást lát el energiával. Mégpedig a többi szolgáltatóhoz képest, speciális helyzetben: egészen a gázkészülékekig felel a zavartalan ellátásért, a rendszerek hibátlan működéséért.

A vállalat dolgozói az idén a szokatlanul hosszú fűtési időszak miatt csak május végén kezdhettek hozzá a karbantartási munkákhoz a meglévő, jelenleg üzemelő rendszeren. Többek között kicserélték a korrodált vezetékeket, felújítottak jó néhány nyomásszabályozó állomást. Az ilyenkor szokásos, gázszünetet jelentő napok lassanként megszűnnek, mindössze egyre lehel számítani Ózdon — a hónap utolsó napján. Ez egyben azt jelenti, hogy szeptember 1- jén befejeződnek a karbantartások és rekonstrukciók. Ez utóbbi tevékenység során számos korrodált vezetéket műanyaggal cserélitek ki a biztonság érdekében, amit — a szűk pénzügyi keret elle-- nére — sikerült megteremteni.

A fogyasztók számára kevésbé látványos munkák mellett a vállalat eleget tesz a gáztörvényiben előírtaknak: folytatja a készülékek ötévenkénti kötelező felülvizsgálatát. Szakemberei formanyomtatvánnyá 1 jelzik, mikor érkeznek, de sajnos, sokan semmibe veszik ezt, gyakran találnak zárt ajtót. Pedig az a nem túlságosan magas összeg, amit az ellenőrzésért fizetni kell, megéri, már csak azért is, mert jobb érzés úgy vágni a télnek, hogy a fogyasztó tudja, minden rendben, nem éri meglepetés.

A fogyasztókkal való együttműködés egyébként is célja a TIGÁZ-nak, jelszavuk, hogy csak együtt érnek el eredményt. Hozzátartozik ehhez az is, hogy a már megvizsgált és javításra szoruló készülékeket már mosit, a nyár vége felé érdemes rendbehozatni. Tulajdonképpen az adja írásunk aktualitását, hogy Katona Zoltán megkért, hívjuk fel a gázzal fűtőket, minél előbb jelentsék be ilyen igényüket. Még van alkatrészük, szakembereik nincsenek túlságosan leterhelve, tehát aki most javíttat, az még megúszhatja különösebb utánjárás nélkül. Később csúcsosodnak az igények és a munkák, ráadásul az alkatrész-ellátás (mint másutt) a TIGÁZ-nál is olyan, amilyen, akadozó.

mondták — ez megbosszulja magát, lehet, hogy később már a többszörösét kell fizetni.

Annak ellenére, hogy a gáz nagyon veszélyes, viszonylag kevés a baleset. Főként az idősek — feledé- kenység! — és a gyerekek — játékosság! — okoznak bajt. Elvétve fordul csak eiő, hogy valahol szivárog a gáz, tehát robbanásveszély áll fenn. Nem árt leírni az ilyenkor hívható telefonszámot: 36-173. A szám éjjel- nappal él, mert a telefonra üzenetrögzítőt szereltek. A gázosok ígérik, hogy amint tudnak, a helyszínre érkeznek, erre eddig sem igen lehetett panasz. Éppen ezért, a szolgáltatók gyors megjelenését ösztönző minisztertanácsi rendelet végrehajtása várhatóan nem okoz gondot a TIGÁZ-nál, az ígért időn belül felveszik a munkát.

Mint mindig, mostanában is gondot okoznak azok, akik notóriusan nem fizetnek a gázért — a fogyasztók 1—2 százalékáról van szó. Sok per, hiábavaló utánjárás. A hosszas nemfizetés vége természetesen a szerződés- bontás, amit — mivel a gázóra a lakáson belül van — nem is olyan könnyű foganatosítani. Fölösleges hercehurca annak is, aki veszi a gázt, és annak, aki adja.

M. iSz. Zs.

Az idő sürgeti azokat is, akik most vezettetik be lakásukba a gázt. A területek önerős bekötése csak október 1-ig történhet, természetesen, megfelelő műszaki előkészítés után. Volt már rá példa, hogy a jelzett határidő után kötötték be valahová a gázt, s ezért sok helyen meg kellett szüntetni a szolgáltatást, ami • ösz- szel sok kellemetlenséggel járt. Vagy előfordult, hogy a már jelentkezettek közül valaki meggondolta magát és visszalépett, gondolván,

hogy később majd valahogy rákötik az ő lakását is a hálózatra. Csakhogy: a gázt nem lehet „valahogy" levezetni a hálózatról, csak pontos tervek és kivitelezés után. Ezért a TIGÁZ ragaszkodik az Október 1-jei határnaphoz: a többi fogyasztó és természetesen az újak érdekében is.

Néhány érdekesség még azokról, akik gázzal fűtik a lakást, melegítik a vizet. Úgy tűnik, könnyebben adnák ki pár száz forintot tv- javításra, mint mondjuk egy konvektor felújítására. Pedig—mint. a TIGÁZ-nál elBéla igazgató. — Munkatársaimmal együtt igen jelentősnek tartom az ipar szerkezetátalakításának rövid-, közép- és hosszú távú elképzeléseit, a szelektív iparfejlesztés cselekvési programját, mert évekre megszabja a tennivalókat a struktúrafejlesztésben, piacépítésben, vázolja a műszaki fejlesztési irányokat és erőforrásokat, bemutatja az iparpolitikai, gazdasági-társadalmi környezetet, az ágazatközi együttműködés lehetőségeit.

Örömmel állapítottuk meg, hogy a szerkezetátalakítási feladatokat taglaló, csaknem kétszáz oldalas anyagban a mi javaslataink is benne szerepelnek, ami azt bizonyítja, hogy a vállalatok, üzemek, szakemberek, tudományos fórumok széles körű bevonásával készült a program.

Simcsik Károly gazdasági igazgatóhelyettes egyebek között'azt emelte ki, hogy a program rendszerszemléletű, az ipari szerkezetátalakítás igényét, feladatait, hatását a társadalmi környezettel ösz- szefüggésben vizsgálja. S persze különbséget tesz a távlati és a mai, napi célok között. Ugyanakkor, az egész anyagon végigvonul a minőség, a hatékonyság, a termelékenység javításának gondolata, hiszen ettől függ, miként tudunk alkalmazkodni a meglevő ipari szerkezettel a piaci követelményekhez.

S itt elérkeztünk mondandónk lényegéhez.

— A termékszerkezet korszerűsítése ugyanis nem újkeletű számunkra — vélekedik Simcsik Károly. — Már eddig is tettünk lépéseket annak érdekében, hogy növeljük a versenyképes, minden piacon jól értékesíthető termékeink arányát. — A vállalaton belül folyó műszaki fejlesztés, termékszerkezet-váltás egyik jelentős eredménye a betonfeszítő pászma kikísérletezése és üzemszerű gyártása. Termékünk az idén megkapta a BNV nagydíját. S nem érdemtelenül, hiszen az új betonfeszítő pászma importot helyettesít, sőt ebben az évben mintegy háromezer tonnát — mintegy kétmillió dollárért — skandináv piacokon értékesítünk.

Az ipar szerkezetátalakítási feladatait tartalmazó anyagban szó van róla, hogy tovább kell bővíteni a gumiipar versenyképes gyártmányainak, a mélyfúrótömlő, tehergépkocsi- és traktorabroncsköpeny termelését a Taurusban.

— Hogyan kapcsolódik mindez a December 4. Drótművek tevékenységéhez?

— A dolog egyszerű — mondja Simcsik Károly. — Megállapodtunk ugyanis a

Taurusszal, hogy kikísérletezünk egy olyan különleges acélhuzalt, amely alkalmas a nagynyomású mélyfúró- tömlő, továbbá traktor- és tehergépkocsi-tömlő gyártásához. Számításaink szerint mindkettőnknek jó üzlet lesz. mert az említett termékek kelendőek a világpiacon.

A program szerint a vaskohászatban a gyártástechnológia korszerűsítésével bővíteni kell a jobb minőségű karbon- és ötvözött acélok és a feldolgozottabb termékek arányát. E korszerű termékeket többek között az LKM és a December 4. Drótművek állítja elő.

— Számos termékünknél tervezünk korszerűsítést — újságolja Kiss Béla. — Így például szándékunkban áll, hogy a sodronykötél termékcsaládon belül is növeljük a továbbfeldolgozott gyártmányok arányát. A szerkezet- átalakítási programhoz kapcsolódóan már lépéseket tettünk annak érdekében, hogy belátható időn belül megvalósítsuk a nagy szilárdságú, horganyzott vezetékhuzal gyártását, amit USA-szab- vány szerint képzelünk el. Eddig ezt a terméket importból szerezte be a népgazdaság. A gyártáshoz természetesen egy vállalat kevés, társakra van szükség. Így esett, hogy a Magyar Kábel Művekkel és a Trans- elektro Külkereskedelmi Vállalattal közösen vállalkozunk a feladatra. Ha minden a tervek szerint halad, a jövő év első felében megjelenünk az új termékkel a piacon.

Mint hírlik, a December 4. Drótművek az elmondottakon túl még számos területen tervez változtatást, korszerűsítést. Persze számolva azzal, milyen pénzügyi lehetőségek állnak a vállalat rendelkezésére. Vannak elképzelések az építőanyagiparban használatos termékek korszerűsítésére, nagyobb választékot kínálnak a felhasználóknak, s csekély ráfordítással javítják az anyag- és energiafelhasználást. Mindig annyit lépnek, amennyit a fejlesztési lehetőségek megengednek. Ha kevésnek találják a vállalat pénzét, társulnak más gazdálkodó szervezetekkel, így könnyebben és rövidebb idő alatt érik el a kívánt sikert.

A Drótgyárban nem titkolják: szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a kohászati ágazat a külkereskedelmi mérlegben százmillió dollár pozitív szaldót mutasson fel. Ehhez ők, a gyárban előállított korszerű, versenyképes termékek értékesítésével 18 millió dollárt tesznek ez év végéig.

Lovas Lajos