Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-20 / 196. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Két és fél hete kezdődőit az IKM-ben az éves nagyjavítás. A munkák - ahogy mondani szokták - ütemesen folynak. Hozzájárul ehhez, hogy a résztvevő cégek képviselői jó munka- és személyes kapcsolatot alakítottak ki egymással. Erről és a javítások során bevezetett új megoldásokról szál írásunk az 5. oldalon. Fotó: Balogh Imre Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Tettekkel igazoljuk! Vajon eszébe jutott-e már valakinek, hogy egymás mellé tegye, összehasonlítsa a világ alkotmányait? Bizonyosan kiderülne, hogy valamennyi más, egymással össze nem cserélhetők. Lehetnek, sőt vannak is sokukban az emberiség közös történelméből fakadó és a mai általános erkölcsi törvényeknek eleget tevő azonos és hasonló gondolatok, mint például az emberi jogok tisztelete — de működőképes alaptörvény csak az lehet, amely az adott állam sajátosságaihoz igazodik, fejlettségével összhangban van, igényeit szolgálja. Testre szabott alkotmányban lehet csak jól mozogni. A miénk ebben az említett összevetésben a világ leghaladóbbjai, a legneme. sebben csengők közé tartozik. Kimondja az alapelveket, amelyek ma a korszerű államisághoz, társadalmi léthez szükségesek. Megfelelő keretet ad mindehhez. E szó nagyon fontos, hadd ismételjük meg, keretet ad. Más kifejezéssel élve: lehetőséget, ösztönzést. Az alkotmányt — mint annyi sok mást — lehet holt könyvtári polcokon tartani, de forgatni is. Népnek és vezetőknek. Magyarországon ma a közéletben a legnépszerűbb, az egyik leggyakrabban használt szó: a tett. Köznyelvre lefordítva: tudjuk, mit kell, vagy kellene csinálni, hát rajta! Igaz, alkotmányunk betűje és szelleme alapján sok, régóta érvényes törvény jött már létre, mégis, ez a tett- szomj rá is vonatkozik. Éppen mert egy olyan ország alkotmányáról van szó, amelynek parancsolóan szükséges tovább fejlődnie és az új követelményeknek megfelelően kell ezt a keretet kitöltenie tartalommal. Akkor élénkülnek fel a cikkelyek, költözik új élet beléjük. A múlt évtizedekben felépült itt egy ország, létrejött a szocialista társadalmi rendszer — nem azért, mert mindenki lépten-nyomon elővette azt a füzetet, amelynek címlapján ez áll: „A Magyar Népköztársaság Alkotmánya” —, hanem azért, mert az ebben foglalt gondolatok uralkodóvá lettek. Csakhogy az idő halad, a sors új próbák elé állít bennünket, s a kérdés egyebek között így hangzik: meríthetünk-e még ebből, az alkotmányba sűrített szellemi erőforrásból? Magyarország a hatvanashetvenes években 'tekintélyt szerzett magának a világban, jelen témánk nyelvére fordítva a szót; éppen azért, mert az alkotmányunkba foglaltak egész sora valósággá lett. Napi munkánk malmában olykor nem is gondolunk arra, hogy a nemzetközi közvélemény milyen éberen nézi: átmegy-e a gyakorlatba, amit egy-egy ország alaptörvénye elvontan előír. Természetesen ez esetben sem az történt, hogy külföldi politikusok vagy Balaton-látogató turisták kézbe vették ezt a füzetet — egyszerűen körülnéztek, figyeltek és látták "a tényeket, tetteinket. Észrevette a világ, hogy érvényesülnek nálunk az emberi jogok, sokszínű vélemények bontakoznak lei, magyair turisták tömege jelenik meg külföldön; hozzánk látogató politikusok immár őszinte szavakat hallottak sikerekről és kudarcokról. De mindenekelőtt találkoztak a magyar reformgondolatokkal,, amelyek egyrészt szocialisták, másrészt csak ránk jellemzően nemzetiek. Semmi erőszakoltság nem volt szükséges, amikor ezt lényegében a szocialista alkotmány megvalósulási folyamatának neveztük. Ma az ország szorult helyzetben van, a társadalmi fejlődésnek új szakaszba kell lépnie. De a legkitűnőbb alkotmány sem lendít automatikusan . előre. Nem is ez a hivatása. Politikusok, közgazdászok, műszaki emberek kidolgozták a menetrendet, amelynek alapján ki lehet elégíteni azt az igényt, amelyet az egész ország ma így vall: tettek kellenek! De azért az alkotmányban foglaltak oldaláról is közelíthetünk ehhez a feladathoz. Minden állampolgárnak — olvasható alaptörvényünkben — joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek intézésében. Nagyon időszerű ez a mondat két okból is. Abban a bizonyos menetrendben előkelő helyet foglal el a követelmény, hogy a gazdasági reformhoz demokratikus társadalmi-politikai kibontakozás csatlakozzék. Ez pedig más szavakkal a döntésekben való részvétel kibővítését jelenti. De a tétel fordítva is igaz: hiába ez a lehetőség, ha az állampolgár nem él vele. Nem léphetünk tovább, ha nem válunk e szempontból is tevékennyé. A társadalmi méretű közömbösség, a csak- a-magam-hasznának a keresése rossz módszer, mert kiapadhatnak maguk a forrásod amelyek ezt a „magam hasznát” táplálják. Most látszik csak igazán, drámaian, mennyire összefügg az egyén és a társadalom érdeke. A közügyekben való részvétel — döntésekkel és munkával — nemcsak jog, kötelesség is, magunk és a köz iránt. A vezetőktől új gondolkodásmódot, a szellemi és a fizikai munkástól új minőséget, tanulási, önfejlesztési képességet kíván. A nemzetközi közvélemény tudja, hogy nehézségekkel küzdünk. De aki külföldön jár és e témáról folytat beszélgetéseket — -akár rangos politikusokkal, akár átlagemberekkel —, tapasztalhatja, hogy azok a hatvanas-hetvenes évek nem múltak el nyomtalanul az ottaniak emlékezetében. Ez a kifejezés: magyar — még mindig jól cseng. Benne van az elismerés a múlt két évtized és a bizalom a jövendő iránt. Hisznek a magyar reformgondolat életerejében. Ha úgy tetszik, abban a képességünkben, hogy a mának megfelelő új tartalommal tudjuk megtölteni az alkotmányunk adta kereteket, s az alaptörvény igazságait tettekkel igazoljuk. Gyarapodott a szolgáltatás Putnokon Az átadásra váró üzem népgazdasági szinten ugyan nem; jelentős, de a község és környéke számára fontos szerepet tölt be. Ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Visnyovszki Károly, a megyei Kiszöv osztályvezetője azon az ünnepségen, amelyet augusztus 19-én rendeztek Putnokon. Tegnap avatták ugyanis azt a komplexumot, amely egy helyen tízféle szolgáltatást nyújt a lakosságnak. A Kiszöv osztályvezetője elmondta, hogy több mint 5,3 millió forintért varázsolták újjá a Putnoki Vegyesipari Szövetkezet ruhatisztító részlegét, hogy a megye egyik legszebb szolgáltató udvarát alakítsák ki. Magyar László, a Putnoki Vegyesipari Szövetkezet elnöke a kivitelező Sajó—Han- gony-völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat munkáját méltatta; a szakemberei fél év alatt végeztek az átalakítási munkálatokkal. Ennek révén meg lehetett szüntetni a szétszórt, korszerűtlen műhelyeket és felvevőhelyeket, hogy egy kulturált környezetben lévő centrumban kapjanak helyet a lakosság által leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások. A közönség augusztus 24-től keresheti fel a 'szolgáltató udvart, ahol férfi- és női fodrászat, kozmetika, órás, cipőjavító, textiltisztító, híradástechnikai és háztartási gépeket javító műhelyek, valamint ezek felvevőhelyei, illetve motortekercselő részleg és a szövetkezet saját termékeit árusító sportruházati üzlet várja az érdeklődőket. F. I. Feledy Gyula rajza Szénszállító szalag Biikkábrányban A bükkábrányi külszíni bányaüzem területén az elmúltesztendőben fogtak hozzá a szén továbbítására szolgáló szállítószalag építéséhez. Ezután az öt kilométer hosz- szú szalagrendszer segítségével érkezik a lignit a Bükk- ábrány határában, létesített vasúti pályaudvarra, innen pedig a vagonokba. Az idén csaknem egymillió tonna szén kitermelése a cél a hatalmas lignitmezőről. A mintegy 1800 kalóriatartalmú szén, nagy részét a Tiszapalkonyai Erőmű és a Gagarin Hőerőmű használja fel villamos energia termelésére. A szállítószalag mintegy kétszázmillió forint költséggel valósult meg. Ennél a beruházásnál már a jövőre is gondoltak: a mintegy másfél méter széles gumiszála gr end- szer évi két és fél millió tonna lignit elszállítására is alkalmas. A szalag meghajtására nyolc, egyenként 320 lóerős villanymotort építettek be, melyek összesen 1400 kilowatt árialmot fogyasztanak óránként. A szállítószalag próbajá- ráfását szerdán kezdték meg a bányaüzem szakemberei. XLili. évfolyam, 196. szám 1987. augusztus 20. Csütörtök Ára: 2,20 Ft
