Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-18 / 194. szám
1987. augusztus 18., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szakmaváltó munkások A Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat felszámolásának ügye mostanában olyan általánosításokra okot adó példa, mint az a bizonyos állatorvosi ló, amelyen minden betegség egyszerre szemléltethető. Kicsiben ugyan, de pontosan tükrözi gazdasági átrendeződésünk lehetséges útjait, megoldásait, a velük járó nehézségeket. A jogutód nélküli felszámolásra ugyanis eddig nem sok alkalom volt, ezért hát a jogi eljárást is most kell megtanulniuk a vállalati, a megyei embereknek, a pénzügyi alkalmazottaknak. Ennek lebonyolítása során az egyik legnehezebb feladattal akkor találták szembe magukat a felszámolók, amikor a meglévő — bár a vállalati fénykorhoz képest meglehetősen megcsappant — munkáslétszám megnyugtató elhelyezéséről kellett dönteniük. Az építőiparban jelentkező gondok meglehetősen speciálisak és eltérőek például attól, amilyenek Óz- don, vagy még korábban, a bányavidékeken voltak tapasztalhatók. Azért ez a megkülönböztetés, mert az építőipari ágazat egésze sem hasonlítható össze a többi iparvállalattal, lévén eltérőek a munkafeltételek, a munkakörülmények, a belső szervezeti rend és a munkaszervezés. Szakmái, pontosabban szakmunkásai is csak annyiban azonosak például a kohászokkal, hogy náluk sem egyszerű dolog átváltani a régi, megszokott életből egy másik, ismeretlenbe. Márpedig ilyen napokat élünk mostanában. Azok az építőipari szakmunkások, akik már pályaválasztásukba belekalkulálták a maszekolás, a fusizás lehetőségét és anyagi többletét, most nem nagyon lehetnek elkeseredve. A kőművesekre, az ácsokra mindig és mindenhol nagy a szükség, különösen napjainkban kelendőek a jó szakiparosok, amikor a megrendelők szívesen térnek vissza a régi,. hagyományos, kézi technológiára. Ám sok, saját szakmájában jól képzett ember (vasbetonszerelők, gépészek) kénytelenek elgondolkozni eddigi pályafutásukon és föltenni a kérdést: mi legyen ezután : Mert az ő szaktudásukra — bár természetesen szükség van — nemigen tartanak igényt azok a nagy építőipari vállalatok, amelyek még talpon maradnak, jövedelmező munkát vállalnak. Különösen nehéz helyzetbe kerültek azok, akik a túlzott szakmai szétfor- gácsolódás „áldozataiként” csupán egy-egy részmunkához értenek, arra kaptak képesítést. Például a hidegburkolásból egyre nehezebb megélni, sokkal egyszerűbb az élete annak, aki két, esetleg három szakmában is jártas. Az ilyen univerzális emberek iránt még a dekonjunktúrák idején is érdeklődnek a vállalkozók, a vállalatok. Habár az építőipar nem tipikusan női szakma, mégis vannak, akik kisegítőként, vagy könnyűgépkezelőként ide szegődtek. Számukra munkát keresni és találni nem lesz köny- nyű feladat, talán a mezőgazdasági kisüzemek, kisszervezetek alkalmazni tudják őket. Gondjuk megoldása olyan problémákat vet fel, mint általában a szakképzetlen és idős embereké. Méltányos esetekben viszont számítani lehet arra, hogy igénybe vehetik a korengedményes nyugdíjazást. Az erejük teljében lévő fizikai munkások előtt több lehetséges út áll: vagy átkerülnek egy másik vállalathoz, ha az igényt tart szaktudásukra, vagy pedig vállalják az átképzést, egy új szakma megtanulásának minden gyötrelmét, azzal a perspektívával, hogy ebben jobban boldogulhatnak. Ehhez újraelhelyez- kedési támogatást is igénybe vehetnek. Nyilván vannak, akik maguk keresik a megoldást, és az építőiparban dolgozók nem panaszkodhatnak a szűkös lehetőségekre : önállóvá válhat, akinek szakmája azt megengedi és ezáltal a magánépítkezések piacán szállhat újból a versenybe. Beszállhat a kisszervezetek valamelyikébe is, legvégső esetben pedig más ágazatba kerülve folytatja az életét. A gazdaságban zajló szerkezeti megújulást, átalakulást most — kissé késve — követi a munkaerő lassú idomulása az új formákhoz. S mivel az új szervezetek általában a valóságos piaci igények alapján szerveződtek, várhatóan megindul a jók kiválasztódása, a gyengék további térvesztése. Az, ami a gazdaságpolitikai cél volt s marad a jövőben is. Sz. K. Számítástechnikai zsebkönyv A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Számítástechnikai Statisztikai Zsebkönyv, amely a KSH legfrissebb hazai és nemzetközi adatait tartalmazza hazánk és a világ onszáigáinalk számítógép-állományáról, ezek értékéről és alkalmazásáról, s 'kitér egyéb ek közt arra is, hogyan gyarapítja a számítógépparkot a turistaforgalomban behozott gépék mennyisége. Az a'dlaítofc tanúsága szerint Magyarország közületi számítógépparkja meghaladja a 38 ezret. Döntő többségük, csaknem 37 ezer a mikroszámítógép, 1800 a kis, 297 a közepes, s mindössze néhány a nagy teljesítményű gép. Az enosi bútorgyárban ízlésesen berendezett irodában, kényelmes bútorok között — ikirválttképp, ha saját termékről van szó — általában kellemesen érzi magát az ember. A valóság természetesen rácáfolhat erre. Erről esett szó azon a beszélgetésen is, melyet a közelmúltban folytattunk a BUBIiV Encsi Bútorgyárának igazgatói szobájában. Takács Bertalan igazgató kissé elkeseredetten arról beszél, hogy az eredményes fél év ellenére is szorongással telnek a napok a gyámban. Mint mondja: — Közel fél évitizede vezetem a bútorgyári kollektívát, de olyan nagymérvű alapanyagár-növekedésit, mint amilyen az idei fél év során befcöiv.et'kezett, még nem tapasztaltaim. A bajokat csak tetézte a devizaór- foilyiamwemelkedés, melynek következtében az import alapanyagok ára is jelentősen megugrott. (Az encsi bútorgyár termékeinek zöme külföldről beszerzett anyagokiból készül.) Szinte egyik napról a másikra egy sor jó termék elő- áillítása veszteségessé vált, gyártásukkal le kellett állni. Az eredmény: a hat hónapra tervezett nyereségnek alig ötven százaléka teljesült. Ezt az eredményt is csak hallatlan erőfeszítések árán tudták elérni. — Az eredeti célkitűzés elérésére még úgy sem volt remény, hogy az első fél év során több gazdasági mutató jellenitősen javult. így például a rossz minőségből származó veszteség az említett időszakiban 50 százalékkal csökkent, s ma már szinte alig beszélhetünk selejitről. Sajnos, a már említett 9—10 százalékos atepanyagár-eme- lés „elvitte” a várt eredményt, — A .gyár \eddigi történetében mindenkor jelentős szerepe volt az exporttermelésnek. \Az Mén hogyan alákult la 1helyzet? — Bár több területen hátrányba kerültünk, az elért eredményeikkel elégedettek lelhetünk. Halt hónap alatt fennállásunk óta most szárnyaltuk túl a 12 millió forint értéket, s amii .még ennél is lényegesebb: első ízben bútoroztunk be tőkés piacon szállodát. — hallhatnánk erről részletesebben? — A KOjM holland légi- társaság egy szállodáját szeréltük fel az encsi gyártmányú berendezésékkel, s ez a munka egymagában 4 miilMó forintos tőkés árbevételt eredményezett. A helyszínen 10 szakemberünk dolgozott, s az ott szerzett tapasztalatokra építve azt várjuk, hogy a jövőben gyárunkban is jelentősein sikerül javítani a munkakultúrán. S azzal, hogy már újabb szállodák is érdeklődtek termé- keiruk iránt, úgy érezzük, betörtünk egy eddig számunkra ismeretlen területre, amely kedvező gazdasági feltételekkel párosulhat az élkövetkezendő évékben. — Egyelőre azonban maradjunk |a mánál. Az alap- anyagárak növekedését figyelembe véve, |mi várható az év második felében? — Az újabb energiaáremelkedés tovább fokozza gondjainkat, s azzal is számolnunk kell, hogy az elmúlt években még jó árfekvésű bútoraink közül több veszteségessé válik, s így ki kell majd vonnunk a piacról. Ez vonatkozhat a szocialista exportra is. — Ez azt is jelentheti, Elkészült a minőségvizsgálatok eredményeinek féléves mérlege. A KERMI szakemberei az év első felében még forgalomba nem hozott közel 3000 hazai és mintegy 2500 importáruról adtak szakvéleményt. A hazai gyártók újdonságainak száma a múlt év első feléhez képest 15 százalékkal növekedett, ugyanakkor az importból származó cikkeké 13 százalékkal csökkent. hogy a jövőben csökken az encsi bútorválaszték, s számos eddig kedvelt terméket hiába keresünk majd az üzletekben? — Az utóbbival sajnos számolnia kell a vásárlóközönségnek, de azt is el kell mondanom, hogy a választékkal remélhetően nem lesz baj. A gazdálkodási körülményék arra kényszerítenek bennünket, hogy az eddigitől intenzívebbé tegyük a ter- mékkorszerűsítési törekvéseinket. Itt kell megemlítenem, — bár mi nem veszünk részt az őszi BNV-n —, hogy az őszszel 25 új termékkel jelentkezünk a piacon, s reméljük, ebből több megnyeri majd a vásárlók és a kereskedelem tetszését. — Végezetül arról is szólnom keik bogy a régi vásárlóközönség megtartása érdekében tennivalóink között szerepelnek olyan műszaki intézkedések is, amelyekkel egyik-másik közkedvelt bútorunk esetében csökkenteni tudjuk majd az önköltséget, s így árainkban nem következik be változás. Lesznek viszont olyan gyártmánycsoportjaink, ahol az áremelkedést kénytelenek leszünk továbbhárítani. Mindezek ellenére bízunk abban, hogy termékeinket továbbra is keresik majd a piacon, amely egyben gazdasági eredményeink egyik lényeges alapjául is szolgál. Csákó Gyula A KERMI szakemberei a vizsgálatok alapján megállapították, hogy a magyar gyártmányú új árult 82 százaléka, míg az importból érkezett cikkek 81 százaléka elégítette csak ki a minőségi követelményeket. Ez az arány még1 mindig a minőség javulását mutatja, ugyanis az elmúlt esztendőben a bemutatott termékeknek mindössze 75 százalékát engedte forgalomba hozni a KERMI. Minőségvizsgálatok Halálos balesetek Az állattartó telepen az aknába először leereszkedő dolgozó csalt nem akart a felszínre jönni, elindult hát utána a másik is, hátha segítség kell a dugulás áttöréséhez. Eltelt néhány perc, s a sötét csatornába bebújt a harmadik is. Aztán a negyedik ... S a mélyben, a képződő gázoktól, mindannyian meghaltak. Sajnos, ez néhány éve megtörtént. Ma már viszont hasonló tragédiának kisebb a valószínűsége, mivel létezik már olyan műszer, amely jelzi, ha már veszélyessé vált a lent tartózkodás. De ki őrizheti meg annak az életét, aki gyanútlanul meghúz egy ártatlannak tetsző borosüveget, amiben azonban nem rizling kotyog, hanem növényvédő szer? Méreg, amit titokban a nagyüzemi vegyszerfelelős a zárt raktárban barátjának fejtett palackba. Aki azt hazavitte, s letette a polcra. S minden esztendőben előfordul ilyen sajnálatos eset. Ez is balesetnek minősül, mint ahogy az is, amikor a munkagép kardántengelye széttépi kezelőjét. A szippantás autó vezetőjét, aki figyelmetlenül, az óvó rendszabályokra nem ügyelve nyúlt -a forgórész felé. Tavaly ily módon öten vesztették életüket. De — és erről is kell beszélni — ezeknél a baleseteknél nemcsak a figyelmetlenség okozta a bajt. A tragédia bekövetkezését elősegítette, hogy ezeken a gépeken alkalmazott védő- burkolat nem felelt meg igazán funkciójának, azaz alapvetően hibás konstrukciójú. S még hosszasan lehetne folytatni az ezekhez hasonló szomorú történeteket, az elmúlt évben ugyanis a földeken, a gyümölcsösökben, a gépek mellett, a műhelyekben százhuszonhatan haltak meg különféle balesetekben. De miért vagyunk százhuszonhattal kevesebben? Elkerülhetetlen ez? A vizsgálatok egyértelműen azt derítették ki ismételten, hogy az agrárbalesetek döntő többségéért a figyelmetlenség, a felületesség, a túlzott magabiztosság, az elemi biztonságtechnikai ismeretek hiánya, a trehány- ság a felelős. Bizony, megnyugtatóbb volna, ha ennek ellenkezője lenne az igaz, az, h.a azt lehetne megállapítani, hogy nem az emberi gondatlanság, hanem az eszközök, a technológia hibáztatható első helyen. így könnyebb lenne az életóvó megoldásokra is rátalálni, hiszen legnehezebb az ember viselkedésén, szokásain, magatartásán változtatni. Teendő tehát akad bőven e (éren. Akkor is, ha az élelmiszer-gazdaság üzemi baleseti statisztikája az elmúlt időszakban valamelyest javult. Mert kétségtelen, hogy kedvezőbbé vált a kép, hiszen az összes balesetek száma is — az 1985-ös 28 ezerről 24,5 ezerre — csökkent, mint ahogy mérséklődött ezen belül a súlyos csonkulásos, illetve a halálos kimenetelű balesetek aránya is. iEz tény, azonban ez elégedettségre egyáltalán nem ad, adhat okot. Abban nincs a szakemberek körében vita, hogy az üzemi balesetek hátterében többnyire emberi mulasztás áll. De miért sértik meg eny- nyien a szabályt, miért a gyakori figyelmetlenség? Tán azért, mert túlérőltetjük magunkat a második és a harmadik gazdaságban, a háztájiban, a másodállásban, s már fáradtan érünk a munkahelyünkre? Ez is lehet az egyik ok, de ezenkívül van még számtalan. Műszeres méréseken alapuló vizsgálatok megállapították azt, hogy a mező-, az élelmiszeres a fagazdaságban csaknem 130 ezer embert — a dolgozók 8,2 százalékát — ér munkája közben két vágj7 több veszélyes és ártalmas hatás. E termelési tényezők ■elhárítása azzal egyenlő, hogy gépesíteni kellene a nehéz fizikai munkát, illetve azzal, hogy a jövőben senki ne tevékenykedjen olyan térben, ahol ártalmassá válhat a levegő. E célok elérését az agrárminisztérium a műszeres vizsgálatok kötelezővé tételével, munkavédelmis szakemberek képzésével, az ez irányú kutatások finanszírozásával — évente erre több mint hatmillió forintot fordítanak — támogatja. A Műszaki Fejlesztési Alapból átutalt forintok olyan munka- védelmi szempontból fontos feladatok megoldásához járultak hozzá például, mint a gabona-, a malomipari és keverőüzemi porrobbanások megelőzése, a folyékony műtrágyakészítés veszélyes technológiai folyamatainak megszüntetése ... H. I. Keníolajszűro teherautókhoz Megkezdték a tehergépkocsinkhoz való kenőolajszűrő sorozatgyártását a Mietalon Soproni Vas- és Járműipari Szövetkezetben. A konstrukciót magyar szabadalom alapján fejlesztették ki a Közlekedési Miniszérium anyagi támogatásával. A berendezés nagy előnye, hogy inemcsalk az olajba kerülő szilárd szennyezést, hanem a folyékony szennyezőanyagukat is kiválasztja. A berendezés óránként 15—20 liter olajat áramoltat át, s tisztít meg. A tehergépkocsiba pótlólagosan beépített berendezés együtt fejti ki hatását a gyárilag beszerelt úgynevezett főáramkörű szűrővel, s számottevően javítja a tisztítási folyamat hatásfokát. A tisztán tartott motorolaj ke- nőképes'ségét hosszabb ideig megtartja: a számítások szerint üzemideje ötszörösére emelkedik. így ritkábban kell olajat cserélni, kevesebb fáradtolaj keletkezik, ami jelentős megtakarítással jár, és környezetvédelmi szempontból is előnyös. A tervek szerint az idén mintegy 3000 kenőolajszűrőt állítanak elő, de megvannak a feltételiek abhoz, hogy jövőre akár 10 ezer készüljön. Az új terméket az . Autókéi- Vállalat értékesíti. A gyártók tervezik, hogy jövőre 'kifejlesztik a berendezés személygépkocsihoz alkalmazható változatát' is. (MTI) Laczó J. felv.
