Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-14 / 191. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! t Ülést tartott a Minisztertanács A kormányszóvivő tájékoztatója A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője, a következő tájékoztatást adta: A kormány beható vita után elfogadta az adóreform keretében bevezetendő általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó törvénytervezetét, és határozott arról, hogy az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács tárgyalt azokról a szociálpolitikai intézkedésekről, amelyek az adóreform életbe lépésekor válnak esedékessé, és úgy döntött, hogy további konzultációkat kell folytatni. A Minisztertanács előzetes bejelentési kötelezettséget rendelt el a szabad árformába tartozó valamennyi ipari termék termelői árának és szolgáltatás díjának tervezett emelésére. A kormány módosította a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről szóló rendeletét. A szerződéses fegyelem erősítése érdekében emelte a minőséghibás és késedelmes teljesítésért, illetve a szerződés meghiúsulásáért fizetendő kötbér mértékét. Szakszervezeti fórum Qzdon Gáspár Sándor látogatása Gáspár Sándor felszólal az SZMT elnökség és az Ózdi Kohászati üzemek szb-ülésén A kormányülést követő szóvivői értekezletén Bányász Rezső (a Magyar Rádió érdeklődésére) kitért a kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi tanácskozásán elhangzottakra. Mint mondotta, a megbeszélésen volt vita. és bizonyos kérdések nyitva is maradtak. A SZOT képviselői például szükségesnek tartották, hogy a jövő évi terv keretében megfelelő szociálpolitikai intézkedések is történjenek. A kormány képviselői a vita során ezzel egyetértettek, és abban állapodtak meg, hogy ezekre az intézkedésekre a következő munka- megbeszélésen visszatérnek. A Minisztertanács most éppen ezekről a szociálpolitikai teendőkről folytatott előzetes konzultációt, és úgy döntött, hogy további megbeszéléseket kell tartani, a többi között a szakszervezetekkel és az ifjúsági szövetséggel. A kormány és a SZOT találkozóján egyébként az adóreform előkészüÖsszefoglaló jelentést tárgyalt meg tegnap, csütörtök délelőtt megyénk népi ellenőrzési bizottsága. A cím önmagáért beszél: „A menye közművelődési intézményeinek kihasználtsága, működési mechanizmusa és a társadalmi vezetőségek tevékenységének a helyzete”... összefoglalóan sem vállalhatta fel ez a jelentés a helyzet megyei feltárását, elemzését. El is hangzott, hogy ez esetben a múzeumokról, a könyvtárakról, az iskolai művelődésről, az aprófalvas térségek közművelődési problémáiról nincsen szó, ezeket a témákat korábban a megyei népi ellenőrzési bizottság már napirendjére tűzte. Most, és itt, tehát az a téma, amit (a művelődési otthon jellegű intézmények helyzete) a megye városi rtépi ellenőrzési bizottságainak értékelése alapján meg lehet, és meg kell vitatni. Van-e értelme egyáltalán azt elvárni, hogy működjenek ezekben az intézméleleit is áttekintették, és úgy állapodtak meg, hogy a törvénytervezet alkalmas az Országgyűlés elé terjesztésre. Ugyancsak eszmecserét folytattak a jövő évi terv fő irányairól, és teljes volt az egyetértés a tekintetben, hogy a terv megalapozása nagymértékben függ az idei második fél év gazdasági eredményeitől. Ezért felkérték a dolgozó kollektívákat arra, hogy tegyenek meg mindent az idei terv teljesítése érdekében. A kormány készülő gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramja kapcsán (a Magyar Nemzet kérdésére) a szóvivő elismerte, hogy a program végrehajtása során adódó nehézségek, népszerűtlen intézkedések kétségkívül terhelni fogják azt a nemzeti egységet, amely az előző évtizedekben kiko- vácsolódott. De hiszünk abban — hangsúlyozta —, hogy az a nemzeti összefogás, (Folytatás a 2. oldalon) nyékben (művelődési központ, művelődési húz, klubkönyvtár) a társadalmi vezetőségek? Nem olyat követelünk-e meg, amiről tudjuk, hogy nincs, vagy nem működik, de ha már előírták, akkor lennie kell?! — kérdezte az első kérdező. — Vajon nem lehetne-e egy útra, közös vágányra terelni a művelődési otthonok bevétel utáni „futását” a kultúrpolitikai célokkal, a színvonallal? — jött a második kérdés. — Az ember azt hinné, hogy az évek múlásával a népművelők körében a szakképzettek száma fog nőni... Most pedig az összefoglaló jelentés azt mondja, hogy éppen ellenkezőleg van! A szakképzettek száma csökken — sok a pályaelhagyás — és növekszik azoknak a száma, akik képzettség, szakképzettség nélkül végzik ezt az igen fontos munkát... — véli az újabb bizottsági tag. természetesen kérdés formájába öntve a végét: mi lehet ennek az oka?... És kérdés Országos biológusnapok A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat biológiai választmánya és a TIT Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete rendezésében országos biológusnapok kezdődtek tegnap délután Sárospatakon, a Comenius Tanítóképző Főiskolán. Dr. Sa- lánki János akadémikus, a biológiai választmány elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, a harmincadik alkalommal megrendezésre kerülő vándorgyűlés témájával — a táplálkozás biológiája — igazodik az egészségmegőrzés nemzeti programjához. Mindkét témával kapcsolatban igen jelentős új kutatási eredmények és felfedezések foglalkoztatják a szakembereket, s ezeknek az új ismereteknek a tudatosítása, a gyakorlatba való átültetése. hasznosítása az ismeretterjesztésre is vár. Nem véletlen, hogy a háromnapos tanácskozás részletesen — több előadással — is foglalkozik azzal, hogy a biológia iskolai oktatásába miképpen lehet a legeredményesebben beépíteni e gyorsan fejlődő tudomány új ismereteit. Tegnap délután egyébként a biológiai napok három évtizedes történetéről szánv.lt •be a- közel másfél száz résztvevőnek dr. Lányi György, a biológiai, választmány al- elnöke, majd három előadás hangzott el a táplálkozás biológiája témakörben. Többek között a kiegyensúlyozott táplálkozás biológiai jelentőségéről szólt a résztvevőknek dr. Rigó János, az Országos Dietetikai Intézet igazgató főorvosa. A témához kapcsolódva egyébként termékbemutatóval egybekapcsolt kóstolót tartott a résát vevő pedagógusoknak, kutatóknak,’> orvosoknak a Natura GT. hangzik el arról is, vajon a gamesz-eknek milyen szerepük lett az elmúlt évek során és — az összefoglaló jelentésből olvashatóan — miben hátráltatják a művelődési intézmények működését?. .. A kérdések tehát meg- lennének. Már ezek is jellemzőek. A válaszadás — és annak tudomásul vétele — után természetesen bővebben is kifejtik a megyei népi ellenőrzési bizottság tagjai a véleményüket mindarról, ami a városi bizottságok vizsgálódásai után ösz- szegzésként most eléjük tárul a helyzetről; a gondokról és a rejtegetni, nem való eredményekről. A művelődési otthon jellegű intézmények társadalmi vezetőségeinek léte és nem működése — kitűnik a megszólalásokból — a helyzet egyik kulcskérdésévé válik. Mik is a gondok? A legelső, az alapgond az, hogy bár szabályozzák e testületek működésének, létrehozásának a (Folytatás a 2. oldalon) A gazdaság szerkezet- átalakításának következtében Ózdon kialakult helyzet a figyelem középpontjába állította a .várost és az Ózdi Kohászati üzemeket. Hetekkel ezelőtt még csak a nehézségekről esett szó a térségben, mára azonban olyan intézkedésekről is be lehet számolni, amelyek rövid időn belül enyhítik a kohászváros gondjait. Tulajdonképpen ezek voltak a fő gondolatai annak a tanácskozásnak, amelyen a Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Tanácsának elnöksége és az Ózdi Kohászati üzemek szakszervezeti bizottsága megtárgyalta a város és térségének foglalkoztatási gondjait. Az ózdi Pártoktatók Házában délelőtt 11 órakor kezdődő eszmecserét Básti János, az SZMT vezető titkára nyitotta meg, aki köszöntötte az ülésen megjelent Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a SZOT elnökét, Herczeg Károlyt, a va- sasssjaíkszervezet központi vezetősége főtitkárát, dr. Vörös Árpád ipari miniszterhelyettest, Dudla Józsefet, a megyei pártbizottság első titkárát és dr. Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét. Básti János a legsürgetőbb feladatról beszélt: a termékszerkezet-átalakításról és a műszaki fejlődésről. ami a számtalan előnyök mellett időlegesen olyan gondot is okozhat, mint amilyen az egyoldalú iparszerkezettel rendelkező Őzdon is tapasztalható. Ez a helyzet a szakszervezeti mozgalom számára is új kérdéseket vetett fel, amelyeket a területi és szakmai szervezetek csak közösen tudnak megválaszolni. A közelmúltban meghozott kormányintézkedések megerősítették azt a hitet, hogy a térségben sem lesz hosszan tartó a munkanélküliség. Ezt követően Kovács Ferenc, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára tájékoztatta az együttes ülés résztvevőit a gyárban kialakult helyzetről. Mint mondotta, a 13180 dolgozó közül ez év végéig összesen 3400-nak szűnik meg a munkaviszonya, s a tervek szerint 1990-ig további 2300 dolgozójától kell megválnia a vállalatnak. A szerkezet- átalakítással együttjáró létszámleépítés felborzolta a kedélyeket a gyárkapun belül, a gyors intézkedések hiánya pedig türelmetlenné tette a dolgozókat. Ez a helyzet csak akkor változik meg, ha a szakszervezeti szervek nyíltan, őszintén feltárják a problémákat, és konkrét válaszokat adnak a munkások kérdéseire. A jövőben az érdekképviselet mellett a vállalati politika befolyásolására is törekednie kell a helyi szakszervezetnek. A vitában tizenheten mondták el véleményüket. Közülük többen is hangsúlyozták, hogy az ózdi munkások több évtizedes eredményes munkájuk alapján joggal várják most gondjaik enyhítését. Szeretnék tisztán látni: mire számíthatnak az elkövetkezendő években, mert a még ma is meglevő bizonytalanság az ország más részeibe kényszeríti a fiatalokat és a legjobb szakmunkásokat. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti vezetés minden szinten kérje számon a gazdasági vezetőktől a létszámleépítés programját, és érvényesítse egyetértési jogát. Herczeg Károly arra mutatott rá hozzászólásában, hogy minden gazdálkodó egységben a dolgozókkal együtt kell kialakítani a kibontakozás cselekvési programját. Gyorsabb és határozottabb intézkedésekre van szükség, mert ezzel egy sor probléma elkerülhető. Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Dudla József is, aki szerint a gondok nagy részét el lehetett volna kerülni az időben meghozott döntésekkel. Különösen igaz ez Borsod megyére, ahol csaknem valamennyi vállalat leépíteni igyekszik a létszámot, s ahol önerőből nem tudnak változtatni az egyoldalú iparszerkezeten. Dr. Vörös Árpád a helyzet javulásáról beszélt. Ezt Özdon mutatja az a 290 millió forintos segítség, amely újabb munkahelyeket teremthet a gyárkapun belül, s az a fejlesztés is, ami a Kontaktában és az EL-CO-ban teszi lehetővé a foglalkoztatottak számának növelését. Az exportlehetőségei is bővültek az ÖKÜ-nek, s a még ma is folyó újabb üzleti tárgyalások tovább stabilizálhatják a gyár kollektívájának helyzetét. Dr. Lotz Ernő vezér- igazgató három pontban jelölte meg a legfontosabb teendőket. A gazdaságtalan (Folytatás a 2. oldalon) Gyárlátogatás az Ózdi Kohászati Üzemekben Elég lesz-e a kevés? Népi ellenőrök közművelődési intézményeinkről mmmummmi
