Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-09 / 160. szám
1987. július 9., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A szigorodó gazdasági környezethez 'kénytelen-'kelletlen, de alkalmazkodni 'kell! Hol vamndk már azok az idők, amikor nagyvonalúan legyintettünk a visszajáró forintokra. Elődeink öröméire spórolósabba'k lettünk. Spó- roló'sabbak otthon, és a munkahelyeken is. Beosztóbb lett a csatád, s be- osztóbb a vállalat. Szűkülnek a reprezentációs keretek, kevesebb az in- dokolatlan kifizetésekkel járó vállalati nagyvonalúság. Óvatosabban bánunk a költségeinkkel. Osztunk, szorzunk, s a'hol tudunk, takarékoskodunk. Óvatosabban bánunk eszközeinkkel, erősödi a gazda szemlélet. Ennek a jelenségnek tipikus példája a mezőgazdaságban a mostanság sokat emlegetett háztáji integráció. Belső ellenőrből lett gazda Aki mer, az nyer Dánfi Dezső és Bogárdi Ferenc, a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke, illetve közgazdasági és pénzügyi vezetője értetlenül néznek egymásra. Hogyhogy miért adtunk ki negyven tehenet háztájiba? Az elnök kezdi el a beszélgetést. — Szövetkezetünk egy 400 férőhelyes szakosított tehenészeti teleppel rendelkezik. A korábban meghirdetett kereskedési program és a jól tervezett munka következtében a tejtermelés magas, 1986-ban például egy tehéntől 5174 liter tejet fejtek. Igen ám, de ez átlagszám! Következésképpen vannak ennél magasabban és alacsonyabban termelő egyedek. Ha mi minden évben javítani szeretnénk a termelés színvonalán, akkor selejteznünk kell. Azaz az alacsonyabban termelők helyére magasabb tejtermelésre képes tenyészállatot kell beállítani. — A selejtezés korábbi rendje szerint az elapasz- tott teheneket vágóállatként értékesítettük — folytatja a gondolatot Bogárdi Ferenc —, a selejtezés értékesítési ara és a nyilvántartási ár közötti különbség viszont legtöbbször veszteséget jelent az adott gazdaságnak. S ez a kisebb gond. A nagyobb, hogy sokszor olyan tehenek is vágóra kerülnek, amelyek egyébként jól termelő egyedek voltak, csak koruk, vagy termelési színvonaluk miatt maradtak el az átlagtól. Sajnáltuk ezeket az állatokat, de továbbtartásukra csak most nyílt lehetőség. — A lényeg, — veszi visz- sza a szót az elnök —, hogy volt nekünk egy ölven férőhelyes, régi, magtáros te- hén'istállónk Mezőnagymihá- lyon. Miután ez az épület egyedül állt, sokáig nem tudtuk gazdaságosan üzemeltetni, így raktárként hasznáíSzervezeti keretet keresnek a termelőszövetkezetek ahhoz, hogy az eddiginél többet tehessenek az agrár- turizmus fellendítéséért. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Továbbképzési és Oktatási Központjának gyámkodásával a. közös gazdaságok számára megteremtették a részvényjegyzés feltételeit; a jelentkező termelőszövetkezetek tagjai lesznek majd a rövidesen megalakuló Agrotours Rt- nek. A részvényjegyzés sikeres volj/í 91 termelőszövetkezet összesen 30 millió forintot irányzott elő arra, hogy a közös gazdaságok tulajdonában lévő létesítményeket, épületeket a későbbiekben kihasználhassák, a szervezett vidéki turizmus szolgálatába állíthassák. A kötvényjegyzés egyelőre be is fejeződött, további feliratkozásra most nincsen lehetőség. a részvénytársaság megalakulása után azonban várhatóan újabb közös gazdaságok is csatlakozhatnak a szervezethez. A közös gazdaságok az első felmérés szerint mintegy tűk. Ügy gondoltuk tehát, hogy a továbbtartásra érdemes tehenekkel együtt, kiadjuk az épületet is, ha lesz rá jelentkező. Lett. Mégpedig a belső ellenőrünk személyében, ' aki már korábban is tartott otthon fejős teheneket. Kiss Tibor, nyolcvan tehén közül választhatott, azzal a feltétellel, hogy a kiválasztott „szerencséseket'’ három évig tartja tenyésztésben. Persze tudjuk, van olyan egyed is, amely már a tizedik laktációjánál tart, ezért az új gondozó is élhet a selejtezés lehetőségével. — Mi lesz a borjak sorsa? — Egyezkedésünk szerint minden 440 nap után egy új kisborjúval kell gazdagodnia a közös gazdaságnak. A borjú természetesen a szövetkezeté, ám azt a gondozó megválthatja kétezer forintért. Természetesen ezt is, és minden más, aprónak tűnő, de lényeges kérdést, szerződésben rögzítettünk. —■ A szövetkezet a háztáji integrációval mekkora haszonra tesz szert? A közgazdasági vezető gyors számvetést végez. — Nyertünk évente tehenenként minimáiliisan 4000 liter tej értékesítését, amely a termelőszövetkezeten keresztül történik, s így a közös gazdaság pénzforgalmát javítja. Aztán a tejértékesítés után járó ártámogatás, amelynek egy részét megosztjuk a kistermelővel. Aztán miénk a született borjú is, ha azt nem veszi meg a gondozó. Ám veszítettünk egy jó belső ellenőrt, hiszen Kiss Tibor most már teljes munkaidejét a tehenei?; között tölti. Ö viszont — bár kétségtelenül sokat dolgozik, hiszen télen-nyáron, hóban vagy tűző napsütésben, hétköznap és ünnepnap családtagjaival együtt kint van az 100 olyan létesítménnyel rendelkeznek, amely már jelenleg is, vagy a későbbiekben — kisebb-nagyobb átalakítással, korszerűsítéssel — alkalmas vendégek fogadására, elszállásolására. Általában kisebb épületekről van szó, az összes hely egyelőre mintegy 2500— 3000-re tehető. Ám már így is lehetővé válna a hazai és a külföldi vendégek fogadása. A falusi turizmus felkarolására is mozgósítja majd az erőket a téeszek új szervezete; a fizetővendéghelyek számának bővítésében is érdekeltek lesznek. A mezőgazdasági szakmai programok szervezését szintén felvállalják, miután bebizonyosodott, hogy a hazánkba látogató külföldi vendégek között szép számmal vannak olyanok, akik szívesen tanulmányoznák a magyar növény- és állattenyésztés, kertészet eredményeit szakképzett idegenvezetővel és természetesen megszervezett kiegészítő programokkal, kirándulással, nyaralással egybekötve. állatok között — minden értékesített tej litere után 7 forintot kap. Miután egy tehén évente minimálisan 4000 liter tejet ad, s a gondozó 40 téhenet vett „bérbe”, könnyen kiszámítható, mennyi árbevételben részesül egy évben. Am néki kell a takarmányról gondoskodni, és az egyéb felmerülő költségékről is. A közös gazdaság természetesen minden, tartás közben felmerülő gond orvoslásában partner. * A háztáji integrációval végül is mindenki jól jár. A szövetkezet azért, ment ezáltal a közös nagyüzem vagyonát növeli. A bérlő azért, mert így — legyen tag, alkalmazott vagy más munka- területen dolgozó —, igaz, kemény munkával, de jelentős jövedelemihez juthat. Jól jár a népgazdaság is, mert olyan érték termelődik — borjú és tej —, amely a háztáji integráció megléte nélkül sohasem' képződne, tekintettél arra az egyszerű tényre, hogy ezek a terme- lőájilatok már nem is élnének. A minap a kormány által megh i r d etet t gazdaság i -1 á r - sadalmi kibontakozási program többék között megállapítja : ... „A kisegítő-kiegészítő gazdaság, valamint a magántevékenység a szocialista gazdaságnak szerves része. Bátorítani kell minden olyan kezdeményezést, tevékenységet, amely a nemzeti jövedelem növekedését és a lakosság életviszonyainak javítását szolgálja. A nagy- és kisüzemek közötti munka- megosztás és együttműködés fejlődjön. Teremtsék meg a társulás feltételeit, s ez is járuljon hozzá a nagyüzemek munkáját segítő termelési háttér kiépüléséhez.” Balogh Andrea Az ENSZ támogatásával Nemzetközi haltenyésztési tanfolyam Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO közreműködésével szervezett nemzetközi haltenyésztési tanfolyam fejeződött be szerdán a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben. A továbbképző oktatáson tizenöt ország szakemberei vettek részt. Többségük afrikai és ázsiai országokból érkezett. A magyar- országi haltenyésztés takarmányozási, egészségügyi, műszaki-fejlesztési, ökonómiai eredményeit tanulmányozták. A három hónapos program egyharmadát elméleti, kétharmadát pedig gyakorlati foglalkozások töltötték ki. Téeszek a mezőgazdasági Turizmuséi! Az tsm-mmmm és a miskolci rádió MEZŐKÖVESDEN A város egyik új épületében kapott helyet több szolgáltatóegység Szolgáltatás és közérzet Hogy milyen fontos társadalcxmQ/ö politikai C/FO kérdésnek GqV) tekintik Me- zőkövesden a szolgálta- ■^9)0 tást, arra az '-'U is bizonyíték, hogy a városi tanács éppen a közelmúltban tekintette át a kialakult helyzetet, s jelölte meg a főbb tennivalókat. Hogyan lehetne jellemezni a szolgáltatás mai hely- » zetét? Sok más településhez hasonlóan Mezőkövesden is rendkívül összetett a lakossági szolgáltatás, hiszen állami, szövetkezeti szervek és kisiparosok egyaránt jelen vannak ebben az ágazatban. Tulajdonképpen a jelentősebb szolgáltatóipar,i beruházások — zömmel tanácsi támogatással — Mezőkövesden is az ötödik ötéves tervben valósultak meg. A létesítmények többsége alkalmas arra, hogy hosszabb "távon is kielégítse az igényeket. Természetesen a fejlődés nem állt meg, amire jó példa, hogy nemrégiben létrehozták a városban a Fényszöv és a Cipész Kisszövetkezet új szolgáltató részlégét, amihez a tanács ezúttal is hozzájárult. Azt talán nem szükséges bővebben magyarázni, hogy a gépjárművek erőteljes növekedése megkívánta a javítókapacitás bővítését Mezőkövesden is. így, a személygépkocsik javítását egyrészről az áfész által, a hetvenes évek közepén létesített autószerviz végzi, de részt vesznek ebben a munkában a kisiparosok is. Az autószervizben évente átlagosan 18—20 ezer gépjármű fordul meg, ahol egy idő óta nemcsak a Volga, Lada, Skoda, Wartburg, Trabant típusú gépkocsik garanciális javítására rendezkedtek be, hanem a személygépkocsik kötelező műszaki vizsgáztatását is vállalják. A meglévő kapacitással nincs is különösebb gond, ám sok esetben túlságosan hosszú a javítás ideje, amiben viszont döntően közrejátszanak az al- Katrészbeszerzésben uralkodó áldatlan állapotok. Arról azonban leginkább az autótulajdonosok tudnának nyilatkozni, mennyire elégedettek a javítás minőségével, színvonalával. Az elektronikai eszközök és a háztartási gépek javításának több, mint hatvan százalékát országosan a szocialista szektor vállalja, míg a mosás-vegytisz- tításban ez az arány megközelíti a kilencven százalékot. Mezőkövesden a következőképpen fest a helyzet: a híradástechnikai cikkek, elektromos háztartási gépek javítását egyrészről a Delta tanácsi kisvállalat, másrészről a kisiparosok végzik. A kapacitás tulajdonképpen rendelkezésre áll, a szolgáltatással kapcsolatban mégis sok észrevétel, panasz fut be az illetékesekhez. Kétségtelen, ezen a területen is gondot okoz a rossz alkatrészellátás, különösen az elektroákusztiklai cikkek, háztartási gépek esetében nehezíti a javítást. Fontos része a szolgáltatásnak a textil-, illetve a vegytisztítás, amiről a városban az áfész vegytisztító részlege és mosodája, valamint a Patyolat Vállalat gondoskodik. Ügy tűnik, a rendelkezésre álló kapacitás elegendő, az meg különösen jó hatással van a szolgáltatás színvonalára, hogy két szervezet folytatja ezt a tevékenységet. Az áfész például a városon kívül összesen huszonkét községben létesített felvevőhelyet, annak ellenére, hogy ez a szolgáltatás számára veszteséges, de vállalja a lakosság, a tagság érdekében. Persze, eddig még mindig megtalálták a módját annak, hogy más ipari tevékenység jövedelmezőségének fokozásával ellensúlyozzák a textiltisztításban elmaradt nyereséget. Érdekes, hogy az építőipari szolgáltató kapacitás már nincs összhangban az igényekkel. A mezőkövesdi telephelyű Építőipari Szövetkezet. nem foglalkozik családi házak, melléképületek építésével, javításával, illetve felújításával. Ez a munka teljes egészében a kisiparosokra vár, ők azonban, cisak részben tudnak ennek az igénynek megfelelni,. Javító és méretes szolgáltatást végez a lakosságnak a Cipész Kisszövetkezet, a Szűcs ipari Kisszövetkezet és a Mérusz, továbbá néhány kisiparos. A szolgáltatás tárgyi feltételei jók a Cipész Kisszövetkezetnél, megfelelőek a Mé- rusznál. Elgondolkodtató észrevétel, miszerint a kulturált és színvonalas munkavégzés feltételei a Cipész Kisszövetkezet esetében a legjobbak, mégis itt a leggyengébb a szolgáltatás színvonala, elsősorban a kiszolgálás hagy maga után kívánnivalót. A Szűcsipari Kisszövetkezet szolgáltatását egyre nagyobb mértékben igényük Mezőkövesden, csakhogy a kisszövetkezet mégis csökkenti tevékenységi körét, mondván, korszerűtlen, szűk helyiségben kénytelen dolgozni, önkéntelenül is felvetődik a kérdés: milyen segítséget lehetne nyújtani a kétségtelenül meglévő helyiséggond megoldásához. A személyi szolgáltatás körébe tartozik egyebek között a fényképészet, fodrászat, továbbá a manikűr, pedikűr, videofelvétel-készítés, rovar- és rágcsáló- irtás, takarítás sfb. A fényképészetiben és a fodrászatban szövetkezeti és magánkisipar van jelen, a többi területen kizárólag a kisiparosok látják el a szolgáltatási teendőket. Ezzel el is érkeztünk a nagy kérdéshez; mi lesz a kistelepülések szolgáltatásé-' val? Mert ez egyre jnkább gondként vetődik fel. Ugyanis olyan helyzet állt elő, hogy a vállalatok, szövetkezetek maguk dönthetik, illetve döntik el, hogy a számukra nem gazdaságos szolgáltató ágazatban tovább működnek-e, vagy pedig abbahagyják ezt a tevékenységet. S persze, így vannak ezzel a kisiparosok is, akik közül mintegy félezren a legkülönbözőbb szakmákban a községekben, kistelepüléseken tevékenykednek. Lovas Lajos
