Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
1987. július 1., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Egyesületi élet Alig van olyan község (és város még kevésbé), ahol ne működött volna legalább egy önkéntes tűzoltó-egyesület, gazdakör vagy asztaltársaság, amely időnkénti közös rendezvényeivel, elhunyt tagjai hozzátartozóinak segítésével ne bizonyította volna egyesületi jellegéi. Egészen 11)411-ig, amikor az egyesületek nagy részének leendőit állami intézmények, vállalatok vélték át. Napjainkban reneszánszát éli az egyesületi mozgalom. Nem túlzás: gomba módra szaporodnak a különböző egyesületek, s már 1983-ban kimutatta a Központi Statisztikai Hivatal, hogy hazánk minden harmadik felnőtt lakosa valamelyik egyesületnek tagja. Ez _a szám az azóta eltelt években tovább növekedett, s noha' nincsenek róla újabb adatok, valószínű, hogy a különböző, kisebb-nagy óbb egyesületek ' tagjainak száma összesen elérte a felnőtt lakosság 50 százalékát is. Mindez alig hat esztendő alatt történt, az Elnöki Tanács 1981-ben hozott törvényerejű rendeletét az egyesületekről. Ebben leszögezte, hogy egyesületnek tagja lehet minden nagykorú magyar állampolgár. Azóta ez a kör tovább bővült: ha az egyesület alapszabálya megengedi, kiskorú is beléphet, söl alakultak — elsősorban a , sport területén — kifejezetten ifjúsági egyesületek is. Ami pedig a magyar állampolgárságot illeti: ez sem minden esetben alapfeltétel. Alakítottak egyesületeket hazánkban tanuló külföldi diákok, s — például — a Bem József tábornok nevét viselő magyar—'lengyel egyesületben mindkét nép fiai részt vesznék a kulturális munkában. A legtöbb egyesület kulturális, művelődési célú. Országszerte alakultak irodalmi egyesületek, amelyek sokáig szinte nem is tudtak egymásról. Az idén országos találkozót tartottak Győrött, s a művelődési miniszter volt a főelőadó. Szeptemberben pedig a művészeti körök tartanak összejövetelt Az azonosság keresése Zebegényiben, a házigazda a Szönyi István Emlékmúzeum Baráti Köre lesz. Külön érdemes szólni a vá rosszépí tőkről, akiknek egyesületei csaknem minden városban, sőt nagyközségekben is megalakultak. Kétség som fér ahhoz, hogy céljaik nemesék és'haladók: minél otthonosabbá, kulturáltabbá, korszerűbbé lenni szűkebb hazájukat. Ám mindehhez pénz kell. többnyire nem is kevés, s itt már gyakori az ütközés az egyébként a célokban egyetértő tanácsokkal. Sőt: előfordult már olyan esel is, hogy a városszépítö egyesület minden városfejlesztési jogot magának követelt. Holott vitathatatlan: a város vagy község „gazdája"a választolt tanács. Egyesület alakulását is a tanácsnál kell bejelenteni. Nem engedélyt keli kérni, csupán — legalább tíz aláírással — bejelenteni a le- rületileg illetékes tanács igazgatási osztályán az egyesület megalakulását. Ha az igazgatási osztály harminc napon belül nem jelent be kifogást az egyesület — vagy annak tagjai — ellen, ki lehet mondani a megalakulást. A tanácsi osztálynak csupán azt kell megvizsgálnia, hogy az egyesület céljai nem ellentétesek-e a Magyar Népköztársaság alkotmányával és az egyesületekről szóló törvényerejű rendelettel. Gazdasági tevékenységet nem fejthet ki egyesület —, de alapíthat például gazdasági társulást, amely viszont már nem az egyesületekre vonatkozó rendelkezések alapján működik. Szép számmal vannak baráti körök, amelynek tagjait az fűzi össze, hogy az országnak ugyanabból a városából, megyéjéből származnak vagy éppen egyazon iskolába jártak valaha. Némelyikük szép példáit adja a szűkebb haza iránti szeretetnék, még ha van is abban jó adag nosztalgia. A fővárosban lakó sárospataki „öregdiákok" és sokan mások időnként ösz- szejönnek, meghívják szülőhelyük vagy iskolájuk mai vezetőit egy-egy előadásra, baráti összejövetelre, máskor kibérelnek egy autóbuszt vagy vasúti kocsit és felkeresik ifjúságuk színhelyét. Ez is jól mutatja az egye- s ü lelek szaporodásé n a k egyik lő okát: mind többen vannak, akik a mai elidegenítő világban az azonosságot, az összetartozást keresik. Azt igyekeznek kifejezni az egyesület-alapítással, hogy tartozni kell valahová. Hamarosan — valószínűleg már az előre tervezett 1989-es időpont előtt — az Országgyűlés elé kerül az egyesületekről szóló törvényjavaslat. Javában tartanak a tanácskozások a népfrontnál, mostanában összegezik az eddigi tapasztalatokat. részt vesznek a megbeszéléseken különböző szakemberek, köztük az Igazságügyi Minisztérium törvényelökészí tő. főosztályának képviselői. S mert a jelen és a jövő alapja — ha sokára ismertük is fel — a múlt, máris pályázatot hirdettek az egyesületek történetének feldolgozására. Célja nem csupán az, hogy tisztábban lehessen látni: milyen jellegű és célú egyesületek működtek a múltban, hanem mindenekelőtt a tanulságok összegyűjtése, a jó hagyományok átvétele és továbbfejlesztése. No meg az, hogy az egyesületeken keresztül mind több ember „tanulja" a közélet iséget, a tevékeny részvételt a kisebb és az országos közösség örömei- ben-gondjaiban. V. E. A kastély főhomlokzata (baloldalt). A Festetics-címer (középen). Épületszobrászati remekmű (jobb oldali kép). A világhírű keszthelyi Festetics- kastély több éves rekonstrukciója után újra eredeti pompájában fogadja a kirándulókat, a turistákat. Megújult a Festetics-kastély lizenlíoniiis zempléni szolgáltatás Önkéntes jogkövetés - állampolgári fegyelem Gépjárműjavító és szervizállomás épül megyénk zempléni részén, Pálházán. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság létesíti az új üzemet, elsősorban saját gépparkjának javítására. A gazdaságnak ugyanis ezen a vidéken nagy kiterjedésű üzemegységei vannak. Az olt használt erő- és mun- k agópdk, szá 11 í tóeszközök, különböző erdöművélö és fakitermelő berendezések javítását így szinte a „helyszínen" tudják elvégezni. A több mint 13 millió forintos beruházás során Mezöpancl-elemekböl a helyszínen összeszerelt 430 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot létesítettek. Ebben kap helyet többek közölt a gépkocsimosó és -zsírozó mellett, két javítóhajó, továbbá a villany- szerelő- és a lakatosműhely, n kompresszorház. az alkatrészraktár. Itt alakították ki a dolgozók szociális létesítményét. az étkezőt, valamint az öltözőt. Az új üzem befejező munkálatait végzik, s az a tervek szerint még az idén elkészül. A pálházai javító és szervizállomás azonban nemcsak az erdőgazdasági üzemek igényeit elégíti ki. Kapacitását úgy állapították meg, hogy külső megrendeléseket is tud fogadni. Mint máshol, úgy a zempléni vidéken is megnőtt a gépkocsik száma. Ezeknek szervizelését és vizsgákon történő felkészítését' is vállalják majd. Évente mintegy 400 személygépkocsi javítására lesz kapacitásuk. Ugyancsak ellátják a környező tsz-ek gépjavítását is. Ez az előzetes felmérések szerint mintegy 200 gépet jelent. így az üzem évente mintegy 700 gép szükséges szervizelését tudja elvégezni. Növekszik azok száma, akik erkölcsi elveinket, a törvényesség követelményeit nem tartják magukra nézve kötelezőnek. A népfront megyei elnöksége is ezzel a témával foglalkozott. Az ülésen először a katolikus papi békebizotlság munkájáról számol be Hol- czer József esperes. Az elnökség megállapította, hogy az egyházakkal — közte a katolikus egyházzal — az állami és társadalmi szervek kapcsolata rendezett. Számos olyan terület van (ha- zafiság, család, bűnözés, alkoholizmus kérdése), ahol lehet és szükséges együtt dolgoznia a népfrontnak az egyházzal. Äz önkéntes jogkövetés témájában, a vitában részt vevők megemlítették, hogy jelenleg több mint ötezerkétszáz jogszabály van éleiben, ez az állampolgárok többsége számára követhetetlen. „Túlszabályozott'’ az állampolgári lét, s éppen ezért — bár az önkéntes jogkövetés belső meggyőződést feltételez — kevesen igazodnak el a jogszabályokig jszerű kutatási szerződéseket köt a megrendelő vállalatokkal az Országos Húsipari Kutatóintézet. Egy-egy feladat megoldására úgy vállalkoznak, hogy az eredményből maguk is részesülnek, ily módon a korábbinál lényegesen jobban érdekeltek a téma gyors és nyereséget hozó megoldásában. Az intézet eddig öt ilyen szerződést kötött állatforgalmi és húsipari vállalatokkal. ban. Nem egy esetben maguk a törvényhozók sem tudják betartatni az új szabályt (lásd a szabadságolások új rendje), s ezért már a megszületés pillanatában kénytelenek kivételeket, engedményeket tenni, A vélemények szerint nem újabb jogi szabályok, hanem egyértelmű törvények kellenének, amelyek végrehajtásában a következetességet számon lehetne kérni. Olyan törvényekre, amelyek követik a társadalmi változásokat. A felszólalók külföldi példákkal élve javasolták, hogy ne a minisztériumok, hanem a törvényhozás, az Országgyűlés alkossa a jogszabályokat is. Az elnökség javasolja a népfronlbizottságoknak, hogy az illetékes szervekkel együttműködve rendszeresen felemezzék az önkéntes jogkövetést. az állampolgári fegyelem helyzetét, az előforduló hiányosságokat, és határozzák meg az ebből adódó feladatokat. Működjenek közre a tanácsi rendelettervezetek kialakításában, és segítsék az ellenőrzést. Teljesítésük nyomán jelentős nyereségtöbblethez jutottak a megrendelők, ám jutott a kutatóhely számára is. Összesen 1,4 millió forint származott az új megoldások nyomán keletkező vállalati haszonból. Ebből az intézeti részesedés meghaladta az 500 ezer forintot; ezt az ösz- szeget egyebek között műszerparkjuk fejlesztésére fordítják. Kutatás - közös érdekeltséggel Mezőgazdasági fiataloknak Újra indul a Vándorbot A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Élelmiszer-gazdaságban Dolgozó Fiatalok Tanácsa újra indítja Vándorbot elnevezésű szakmai tapasztalatcsere- programját, amelynek keretében idén a honi gabona- vertikumot mulatják be. A cél — mint tavaly, most is — a hazai és a külföldi korszerű technológiák, módszerek megismertetése, a végtermékszemlélet erősítése, a megszerzett ismeret- anyag alkalmazásának és az idegen nyelv tanulásának ösztönzése az ágazatban dolgozó fiatalok körében. A hazai tapasztalatcsererendszerben részt vehetnek mindazon közép- és felsőfokú végzettségűek, az élelmiszer-gazdaság vállalatainál, intézményeinél dolgozó, harminc év alatti fiatal szakemberek, akik legfeljebb öt éve fejezték be tanulmányaikat. A tapasztalatcserék egynaposak. Jelentkezni a bemutató vállalataihoz címzett postai levelezőlapon, telexen vagy telefonon, a név. munkahely, szakképzettség, életkor feltüntetésével, egyénileg lehet. Jelentkezési határidő: a kiválasztott helyszín fogadási időpontját megelőzően egy héttel. A hazai tapasztalatcseréken részt vett fiatalok számára — korlátozott számban — a KISZ lehetőséget biztosít külföldi tapasztalat- cserére is. Ehhez azonban az is szükséges, bogy a jelentkező legalább három hazai tapasztalatcserén részt vegyen, a fejlesztési elképzeléseit pályázat formájában juttassa el a KISZ KB Élelmiszer-gazdaságban Dolgozó Fiatalok Tanácsának, s szükséges az angol vagy német nyelv alapfokú ismerete. (A pályamunkákban a tapasztalatcseréken látott módszerek, technológiák vállalati alkalmazásának lehetőségeit, az új eljárásokat kell bemutatni. A pályamunkák terjedelme 15—30 oldal lehet.) Javasolt témák: A búza minőségjavításának lehetőségei, a fajta és agrotechnika szerepe. A gabonatermesztés helye, szerepe a vállalat gazdálkodásában, a jövedelemtermelő képesség növelésének lehetőségei. Költség és jövedelem optimalizálásának lehetőségei a gabonatermesztésben. A gabonatermesztés (búza, kukorica) termesztéstechnológiájának fejlesztési lehetőségei. Veszteségek forrásai — mennyiségi, minőségi — a gabonatermesztésben, csökkentésük lehetőségei. Egy adott üzem gabona, faj- és fajtaszerkezetének hatása a megtermelt (megtermelhető) gabona mennyiségére, minőségére. A gabonanemesítés, vetőmag-előállítás, vetőmagforgalmazás értékelése, fejlesztésének lehetőségei. A gabonafelvásárlás rendszerének értékelése, a gabonatárolás helyzete, a termelő és felvásárló érdekviszonya, javaslat a továbbfejlesztésre. A jeligével ellátott pályamunkákat két példányban a KISZ KB Élelmiszer-gazdaságban Dolgozó Fiatalok Tanácsa titkársága címére (Budapest, Pf. 72.1388) „Vándorbot'’ megjelöléssel postán lehet beküldeni. A pályamunkák beküldési határideje: 1988. január 15.
