Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-28 / 176. szám

1987. július 28., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nemzetközi összehasonlítás Hazai építőipaiunk telje- sítményiómelk megítélésekor nem szöktök alapult venni a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok adatait. Nemcsak azér.t nem, mert ezekből igen kevés van, hanem azért is, mert hajlamosak vagyunk egy-egy ágazatunkat önma­gáihoz, tervéhez, saját igé­nyeinkhez mérni. Pedig ta­nulságos az összevetés, hogy a hasonló vagy éppenséggel teljesen eltérő adottságú or­szágok építőipara miiként fejlődött az utóbbi éveidben. A szakembereknek ugyanis szükségük van a fejlődési irányira, hogy eredményein­ket és elmaradásainkat ah­hoz ménve értékeljék. De egész gazdaságunk számára nélkülözhetetlen a megmé­rettetés, hiszen nyitottsá­gunkhoz feltétlenül hozzá­tartozik a nemzetközi érté­kek ismerete. A MUNKAKULTÚRA LEMARADÁSA Amikor más országokéhoz viszonyítjuk saját építőipa­runkat, csínján kell bánni az adatokkal, mert a statiszti­kai gyűjtés eltérő módsze­rekkel folyik. Az azonban pusztán tapasztalati úton is megállapítható az épületek minőségi színvonalát tekint­ve, hogy a legnagyobb le­maradás a munkakultúrában van. sok oika közül most csak arra utalunk, hogy épí­tőink elavult, leromlott gé­pekkel dolgoznak, a munka­erő szaktudása pedig gyak­ran elmarad attól, amit a kor megkövetel. A nyugati országokkal ösz- szehasonlítva, nem pusztán a lakásépítésben van pótol­nivalónk, hanem elsősorban az otthonok használati és esztétikai értékében: nálunk vagy túl kicsi, vagy túl nagy az alapterület (az észa­ki államokban nem divat' „váraikat” építeni, a 70 négy­zetméter körüli otthon az általános), mozdíthatatlan, változtathaltaitlan az alapraj­zi elrendezés, kisebb a be­rendezések választéka, gyen­gébb a kivitelezés technikai színvonala, s ezáltal rosz- szaibb és lassúbb is. A szo­cialista Országokéval össze­vetve azonban jobb a kép, néhány technikai mutatóban csupán az NDK előz meg bennünket. Ipari építésünkkel r lár nincsen szégyenfoeznivállónk, igaz, az saját átlagunkat is meghaladó színvonalú. Ezzel a szocialista országok élvo­naléiba tartozunk, kivéve az építés szervezettségét. A KGST-ORSZÁGOK ÉLMEZŐNYÉBEN A mezőgazdasági létesít­mények kivitelezői maradék­talanul megfelelnék a hazai igényeknek, ám ez nem je­lent „dobogás” helyezést a világban. Különösen akkor nem, ha arna gondolunk, hogy szakiparunk nem min­dig áll helyzete magaslatán. Márpedig ma a külföldi épí­tési piacokon ez alapköve­telménynek számít. További megmérettetést jelentenek az élelmiszeripari üzemek, ame­lyek színvonalában egyre magasabbak a követelmé­nyek la nemzetközi poron­don. A kommunális, egészség- ügyi építésben viszont van már b ü s zkélk edn i v a 16 n k is, mert nemzetközi mércével mérve is jónak mondhatók szerkezeti rendszereink, tech­nológiáink. Ezek minőségét itt is a befejező munkák rontják le esetenként, vala­mint az alkalmazott és .meg­lehetősen elavult épületgépé­szeti rendszerek színvonala. Néha mégis csodákra képes Nagyjavítás az ÓKÜ finntagarmmta Egyéves folyamatos terme­lés utón tegnap, hétfőn reg­gel a tizenkét napra és nyolc órára tervezett nagyjavítás­ra leállt az Ózdi Kohászati Üzemek finomhengerművé- nék közép- és atoroncssora. A nagyjavításra a vállalat mintegy 10 millió forintot fordít és a munkákban öt­száz szakember vesz részt. Az elkövetkező napokban a karbantartók egyebek között elvégzik a középsori henger­sor-motor teljes revízióját, az I. számú raktár-daru fő­javítását, a főhajtóművek és görgők felújítását. A karban­tartók ígérete szerint a fő­javítást határidőre, a költ­ségkeretet nem túllépve, bal­esetmentesen elvégzik. Az Ózdi Kohászati Üze­mek a kiváló minőségű mun­ka esetén célprémiumot fizet a nagyjavításban részt vevő karbantartóknak. Korszerű védőruhák Az Országos Munkavédel­mi Tudományos Kutatóinté­zetben új védőruhákat fej­lesztettek ki a Tengőben dolgozó magyarok részére. A Vegyépszer fővállalkozá­sában kint lévő dolgozóknak igen szélsőséges időjárási vi­szonyok közepette kell helyt­állniuk, szabadban végzett munkájukat nehezíti a met­sző szél, a szálló por, s té­len a nemritkán mínusz 30 —40 fokos hideg. A hagyo­mányos védőruhák, amelye­ket magukkal vittek, nem ilyen éghajlati viszonyokra készültek, s nem bizonyultak mindig megfelelőnek. Ezért a Vegyépszer megbízta a kutatóintézetet új, speciális védőöltözetek kifejlesztésével. A munka fél évig tartott. A fejlesztések eredményeként olyan szendvics-szerkezetű védőruhákat alakítottak ki, amelyek a legnagyobb hideg­ben is melegen tartják a tes­tet, s ugyanakkor könnyen lehet bennük mozogni. A me­legebb időszakokra is készül­tek védőöltözetek. A fejlesz­téseknél az időjárási viszo­nyok mellett azt is szem előtt tartották, hogy milyen mun­kát kell a kinn lévőknek vé­gezniük, ezért lángmentes, saválló öltözeteket is kiala­kítottak. Most először ké­szítettek védőruhákat úgyne­vezett nem szőtt textíliából, amelyek nem lyukacsos szer­kezetűek, s így főként a szél ellen nyújtanak védelmet. Üj kiegészítőket, kesztyűket, lábbeliket, védőszemüvege­ket, fejvédőket, meleg sap­kákat is terveztek a munka- védelmi szakemberek. Védő­kesztyűkből például 12 tí­pust alakítottak ki, aszerint, hogy milyen művelet elvég­zéséhez lesz rájuk szükség. Az első próbaszériákat szí­vesen fogadták a kinti ma­gyarok, s használhatóságuk­ról kedvező a véleményük. E tapasztalatok alapján hama­rosan sor kerül az új védő­eszközök munkavédelmi mi­nősítésére, majd sorozatgyár­tásuk megkezdésére. Az új fejlesztésű védőöltözeteket a hazai vállalatok is haszno­síthatják a későbbiekben, a melegebb védőruhákat pél­dául a hűtőiparban és az építőiparban, a nem szőtt textíliából készült öltözetek pedig a mezőgazdaságban, elsősorban permetezéskor te­hetnek jó szolgálatot. (MTI) Kerékpárok Csepelről Újra divatba jött a biciklizés. A megnövekedett hazai kerékpárigény legnagyobb részét a Csepel Művek Kerékpárgyára elégíti ki, ahol évente 250 ezer darab kétkerekűt, 27-féle tí­pusban, 40-féle változatban készítenek. Az utóbbi időszakban megváltoztatták a termék- szerkezetet, mert a vásárlók az egyszerűbb túra- és kempingjárművek helyett a sport-, ver­seny- és BMX-kerékpárokat keresik az üzletekben. Jön a barna cukor! ez az ágazait, gondoljunk csak a Hilton Szálló építé­sére. Ettől függetlenül is a szocialista országok élmező­nyébe tartozunk, és tiartoz- hatmámik a világéba is, ha javítani tudnánk kommuná­lis építésünk szervezettsé­gén, ezzel együtt csökkente­ni a kivitelezés idejét. Nemcsak magyar jelenség, hogy az utóbbi években csökkent az építési munkák aránya és .növekedett a fenn, tartási megbízásoké, a kar­bantartásé, a felújításé. Ez a folyamat a nyugat-európai országokban már korábban végbement, ezért kidolgoz­ták ennek építési módsze­reit, amelyeket hazánk is át tudott venni. Ebben különö­sen a szellemi töke haszno­sításának van nagy szerepe, és újból fontosak lettek a kétkezi munkások, mert a felújításokat csak részben lehet iparosított technoló­giákkal elvégezni. A LEGFONTOSABB: A MINŐSÉG Az építési piacnak akár­melyik szeletét, területét vizsgáljuk is, önkritikusan megállapítható, elég jelentős lemaradásunk az ipari hát­térben, a szerkezetfejleszté­sekben. Ezek a világon min­denütt pénzbe kerülnek, és nálunk is az a törvény, hogy ezek fejlesztésének anyagi alapjai döntően az építőipa­ri termelés növekedéséből származhatnak. Jól hangzó befejezésként: sok mindenre mondják ma­napság, hogy egy országnak olyan ipara (esetünkben: építőipara) van, amilyet megérdemel. Ám ha ennek a sommás megállapításnak a mélyére nézünk, meg kell ál­lapítanunk azt is, hogy ered­ményeink is vannak, s ab­ban nagy szerep jutott az időben végrehajtott iparosí­tásnak. A továbbfejlődéshez elengedhetetlen a háttéripar felzárkózása, a befejező szak­ipari munkák színvonalának javítása, a szervezettség nagyléptékű fejlődése. Sz. K. Kedvezmény az öntözi gazdaságoknak Június végéig 82 millió köbméter vizet használtak fel öntözésre a mezőgazda­ságban. Ez a mennyiség a szokásos első félévi meny- nyiségnek mintegy 50 száza­léka; a csökkenést a csapa­dékos időjárás indokolta. Július első felében azonban megváltozott a helyzet; a sok napsütés és a hőség meggyorsította a talajned­vesség elpárolgását. A Tisza völgyében a talaj 50 centi- méteres felső rétegében 60 százalék alá csökkent a nö­vények által felvehető víz­készlet, ez az arány Szabolcs­ban és Borsodban már csu­pán 35—52 százalék. Indo­kolt tehát a mesterséges vízpótlás, s ennek megfelelő­en nap mint nap újabb nagy­üzemi gazdaságok kezdik meg a szántóföldi növények, főleg a burgonya, a cukor­répa és újabban a kukorica öntözését. A gazdaságok ezúttal is kedvezményben részesülnek: az öntözési vízszolgáltatás alapdíjának csupán 20 szá­zalékát kell megtéríteniük, a 80 százalékot az állami költ­ségvetés fedezi. Az Országos Vízügyi Hivatal és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeménye­zésére most intézkedés tör­tént arról is, hogy a legna­gyobb napi áramfogyasztás háromórás időszakaiban fel­ár nélkül használhassák a villamos energiát azok a nagy automatikus öntözőberende­zések, amelyek éjjel-nappal működnek. Az OVH szak­emberei azzal számolnak, hogy július utolsó harmadá­ban az öntözésre berendez­kedett gazdaságok túlnyomó része megkezdi a meterséges vízpótlást. Viszonylag nyugodtan tel­nek a Szerencsi Cukorgyár­ban az idei szezon előkészü­letének napjai. A féléves mérleg szerint a tavalyi kampány sikerrel zárult, el­adtak minden gyártott cuk­rot. Ez azt jelenti, hogy majdnem 62 millió forint nyereségre tettek szert a gyár dolgozói.. Jelenleg azon fára­doznak, hogy más cégektől vegyenek cukrot, s azzal a továbbiakban is ellássák partnereiket. A jó kapcso­latok ugyanis megkívánják, hogy a szerencsiek raktároz­zanak és ne a kereskedők, akiknek erre sem helyük, sem lehetőségük nincs. * A rutinszerű, normál kar­bantartási munkákkal is jól haladnak, az üzemi részpró­bák a javítások sikerét iga­zolják. A saját és külső munkavállalók által végzett korszerűsítési, fenntartási munkákat kissé módosítja, ■hogy valuta híján bizonyos tőkés importból származó gé­beket nem itudtak beszerez­ni. Ezért alkatrészek vásár­lásával újítják fel a nagy ér­tékű tőkés berendezések egy részét. Fenntartásra 86, be­ruházásra csaknem 41 mil­lió forintot költenek az idén a cukorgyárban, úgy, hogy minél hatékonyabb legyen a cukorkinyerés és, hogy egy­úttal csökkenjen az energia­felhasználás. * Ennél nagyobb gondot okoz a répa állapota. Tíznapon­Akár a kémia hónapjának is nevezhetnénk augusztust, ugyanis öt különböző té­májú, de a maga nemében -igen fontos, kémiai tárgyú nemzetközi tanácskozásra kerül sor a fővárosban. Az események sorát az augusztus 9-én kezdődő, a fotokémia tárgykörével fog­lalkozó nemzetközi tanácsko­zás nyitja meg, másnap kez­dődik a természetes anyagok kémiáját tárgyaló fórum. Az eseménysorozat legjelentő­sebb rendezvényének, min­den túlzás nélkül az Elméleti Szerves Kémikusok Világ- kongresszusa (a WATOC) ígérkezik, amely az első ilyen jellegű összejövetel a vilá­gon. A már említett három esz­mecserén kívül augusztus 14- én kezdődik még egy úgyne­vezett szatellit szimpózium, amely az optikai aktivitás témáját; tűzte napirendre. Az ötödik konferencia, amely ■ként mintát vesznek a gyár termelési körzetében — Haj- dú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Borsod megyében — a -répá­ból. A laborvizsgálatok sze­rint a répatestek cukortar­talma magasabb, mint tavaly ilyenkor volt. A baj, hogy a hasznos cukor mellett az aszály hatására megnőtt a culkorkiesést gátló anyagok mennyisége is. Leszorításuk­ban a csapadéknak lehet szerepe. Nagyon várják a cuikorgyáriak az esőt azért is, mert félő, hogy a szomjazó répa új levelet hoz és azt szintén a cukortartalom ro­vására teszi. Számítanak a gyárban ar­ra, hogy éppen az aszály mi­att az idén is nagy keletje lesz a tejsavas baktériumok­kal tartósított, nedves répa­szeletnek. A termelőüzemek már előre lékötötték az egész mennyiséget Ha azonban nem esik, félő, hogy nem tudják kielégíteni a tsz-ek, gazdaságok igényét. A jó -partneri kapcsolatok fenn­tartása pedig nagyiban függ ettől — vallják a cukorgyár­ban és drukkolnak, hogy a hétvégi esőt újabbak köves­sék. * Az őszi szezonra való ké­szülődés közben jut idő egy kedves -kötelességre is. A Szerencsi Cukorgyár két év múlva, 1989. augusztus 17-én ünnepli alapításának száza­dik évfordulóját. Az erre alakult centenáriumi bizott­szintén szatellit szimpózium lesz, a molekuláris elektroni­kával, illetve a bioszámító­géppel foglalkozik. Ez utób­bit, azaiz a bioszámítógépek­kel foglalkozót, nem a Ma­gyar Kémikusok Egyesületé­nek közreműködésével szer­vezik, mint a megelőző né­gyet, ennek a rendezője az Eötvös Loránd Fizikai Tár­sulat. A találkozók szenzációjá­nak ígérkezik az a tény, hogy a három legjelentősebb tanácskozás munkájában öt Nöbel-díjas tudós vesz részt, a tervek szerint az USA-ból, a Szovjetunióból és Japán­ból. Az öt különböző eszme­cserén várhatóan több, mint ezer szakember lesz majd je­len a világ minden tájáról. A legjelentősebb tanácsko­zásról külön is érdemes szólni, -mivel az elméleti szer­ves kémia voltaképpen a vi­lágban a csúcstechnológia köréhez tartozik. E ludo­ság a közelmúltban ülése­zett és megállapította: rend. ben haladnak az előkészüle­tek. Forgatják a gyárról szó­ló filmet, ősbemutatója a 100. évfordulón lesz. Készül a jubileumi évkönyv, amely­ben régi és mostani dolgo­zók, történetek egyaránt helyet kapnak. Ügy terve­zik, hogy egy gyárral egy­idős épületben gyártörténeti gyűjteményt hoznak össze, ebben -tárgyi és személyes emlékeket -állítanak ki. A nagyüzem vezetői írtak a vi­lág összes cukorgyárának: mintát kértek termékeikből, hogy bemutathassák, hol tart a világ cukoripara. Képző­művészeket láttak és látnak vendégül, cserébe a gyár életét bemutató alkotásokat várnak. Felújítanak és kiál­lítanak régi gépeket. És ter­mészetesen rendbehozzák a gyár udvarát, a parkosítá­sok zöme az idén ősszel lesz. * Végül -egy jó hír a külön­legességek kedvelőinek. A TVK-ban már gyártják azo­kat a szép, litografált mű­anyag zacskókat, amelyekben rövidesen forgalomba hoz­zák a barna cukrot. A nyu­gaton már divatos édesítő­szer annyiban tér el fehér társától, hogy kevésbé fino­mított, és mint a neve is jelzi, barna. Van -egy -kis zamata és található benne sok olyan hasznos anyag, amit a fino- mítottból kivonnak. Ügy mondhatnánk, hogy teljesebb értékű, mikroelemekben gaz­dagabb ez a cukor. Nyilván sok híve a-kad majd a fo­gyasztók között, akik párt­fogolják a természetes táp­lálkozást. mányág képviselői ugyanis, tudásuk birtokában egy kis túlzással élve képesek a szá­mítógépek segítségével úgy­mond méretre szabni a kü­lönféle molekulákat, s ezál­tal meghatározott tulajdon­ságú anyagok előállításának lehetőségét megteremteni. Az Elméleti Szerves Kémikusok Világszövetsége 1982-ben alakult meg, s 1985-ben Olaszországban határozta el a szervezet, hogy az idén Budapesten rendezi meg az első világkongresszust, amelyre mintegy 20 ország­ból közel 300 szakembert várnak. Az egyik munkacso­portban a kifejezetten elmé­leti jellegű kérdések kerül­nek terítékre, míg a macik­ban a különböző módszerek gyakorlati alkalmazásáról lesz szó. Ezenkívül a -talál­kozón kapja meg tíz elmé­leti szerves kémikus a világ- szövetség emlékérmét is. M. Sz. Zs. Augusztus: nemzetközi kémikustalálkozók hónapja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom