Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

1987. július 25., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 A müncheni olimpiai sta­dionban csütörtök este 22 000 néző tekintette meg a nyugatnémet Dieter Hoeness búcsújátékát. Két szupercsapat, a Bayern München és a Liverpool összecsapását a hazaiak nyerték 3-2 (2-0) arányban. Góllövők: Matthäus (31.), Hoeness (43.), Wegmann (71.), illetve Aldridge (73.), Barnes (83.). Hoeness sikeres pálya­futása alatt 288 mérkőzést játszott a nyugatnémet baj­nokságban és 127 gólt lőtt, míg a nemzetközi kupákban 27 alkalommal volt eredmé­nyes. Megoldották a házi feladatot Az út most válik igazán rögössé Ha egy csapat bajnoksá­got nyer és felkerül a leg­jobbak közé, akkor az rend­szerint egetverő öröm forrá­sa. Nos, egy évvel ezelőtt a Borsodi Építők Volán SC női asztalitenisz-csapata ab­szolút fölénnyel végzett az élen a második vonalban, mégsem vetette szét az öl­töző falát a jókedv. A magyarázat? Röviden: a lányok kötelező házi fel­adatot oldottak meg. A küz­delmek indulását megelőző­en ugyanis tíz szakemberből tízen jósolták meg a BÉV SC sikerét. Játéktudásban, hozzáállásban felülmúlták a vetély társaikat, felkerülésük ezért aztán a magától érte­tődő, természetesnek tűnő dolgok közé sorolódott. Molnár Anna, az egykori válogatott, most játékosed­zői minőségében hallgatja a gondolatfüzért és közben egyetértőén bólogat. Majd arról beszél, hogy az NB I-es küzdelmeket megelőző­en volt egy kis vitájuk a klubvezetéssel, amely — sze­rintük — túlságosan magas­ra helyezte a mércét velük szemben. Fel kell kerülni az A-csoportba! — hangzott a célkitűzés, s ezen azért vitatkoztak, mert soknak tartották a két esztendő alatt történő „ugrálást”. Az NB I-től távol töltött egy év alatt jelentős válto­zások történtek az ellenfe­lek háza táján. A Statiszti­ka-iskolából kikerülő fiata­lokkal „teleszórták” a csa­patokat, akik zöme erősö­dött. A BÉV SC leigazolta Galambost, hogy Molnár mellett legyen, iaki képes vállalni a terhekből. Ennek ellenére Beleznay Mátyás ed­ző úgy ítélte meg, kevés az esély az A-csoportba való kerülésre, s a játékosok ha­sonlóan vélekedtek. Molnár Anna azt is hozzáteszi: nyo­masztónak érezték a célt, mert minden találkozón úgy kellett az asztalhoz állniuk, -hogy csak a győzelem jelent elfogadható eredményt. A helyzet akkor vált különö­sen reménytelenné, amikor a fővárosban kikapták a Pos­tás SE gárdájától, ráadásul 15-10-re! Molnár azt mondja, arcul- csapta őket a vereség, mert szerették volna a feljutást, de akkor, abban a pilla­natban olyan távolinak tűnt minden. Győrött a BÉV SC nehéz csatában nyert, itt­hon minimális sikert (13-12) Molnár Anna az elmúlt idény­ben játékos-edzőként tevékeny­kedett a BÉVSC élvonalbeli női csapatánál. ért el a Postással szemben, aztán -mégis -bekövetkezett a csoda: a fővárosilak kikaptak a győriektől, s a miskolci lá­nyoknak ölükbe hullott a felkerülés! A játékos-edző most de­rűs arccal jár-kel, s végzi a felkészülés olykor gyötrel- mes penzumait, de azzal pontosan tisztában van: a magasabb besorolás szinte leküzdhetetlen nehézsége­ket állít eléjük. Mielőtt er­ről bővebben szólnánk, ér­demes végiglapozni a fősze­replők bizonyítványát. Te­hát: Galambos erőssége volt az -együttesnek, minden ta­lálkozóra komolyan készült, s nem adott egyetlen poént sem olcsón az ellenfeleknek. Molnár: nem -maradt adós az eredményekkel, de a ket­tős szereposztás vélemé­nyünk szerint kicsit szét­forgácsolta az erejét, elő­fordult, hogy nem tudott kellő mértékben koncent­rálni egy-'egy találkozón. Kriston: hozta a tőle várt összecsapásokat, nem voltak nagy kilengései, ötre nem -nagyon lehetett kalkulálni, de nullázni is csak egyszer ■láthatták. Badarász: kiszá­míthatatlan versenyző! A jobbak ellen mindig többre képes, az egál partikat azon­ban egészen nagy valószínű­séggel elveszíti. Fegyelme­zetlenségek is terhelték a számláját, nem véletlen, hogy utolsó figyelmeztetésig jutottak vele kapcsolatban. Meg kell komolyodnia, töb­bet is élérhet. Kertész: újonc létére átlagon felüli produkcióval rukkolt elő, 3 nyert mérkőzésre általában mindig jó volt, fejlődése tö­retlen. Abban, hogy végül is a BÉV SC az őszi idényt im­már az elit kategóriában, az ország nyolc legjobb együt­tese között kezdheti, min­denképpen jelentős részt vállalt a patrónus, a szak­osztály támogatója, a Bor­sod Megyei Á-llami Építő­ipari Vállalat vezetése. Ha gond volt, igyekeztek azt or­vosolni, nem azt kutatták, miként lehetne megtorpe­dózni az ötleteket, elképze­léseket. S hogy mi várható a szeptemberben kezdődő baj­noki küzdelmeik során? Hát..., kevés esetben lesz mosolygós a miskolci lányok arca. Egész egyszerűen arról van szó: pillanatnyilag nincs a mezőnyben olyan együt­tes, amelyik ellen a győze­lem legparényibb esélyével léphetnének asztalhoz. Ez így leírva kicsit bántó, de Molnár Anna osztja véle­ményünket, sőt arra kér, próbáljuk meg helyesen fel­térképezni az -erőviszonyo­kat, nehogy a sportág bará­tai diadalmenetét várjanak tőlük. Erre most nincs reá­lis lehetőség. Jobbak, ütő­képesebbek, egységesebbek az ellenfelek, a pesszimiz­mus ennek ellenére mégsem jellemzi a BÉV SC lányait. Azzal valamennyien tisz­tában vannak, hogy senki nem vár tőlük világrengető dolgokat, nyíltan leírják őket, s éppen ez az, ami erőt adhat. Az esélyesseg terhétől való -megszabadu­lás következtében nyugod- tabban játszhatnak, s a-kép- zettehb, jobb ellenfelekkel szemben nagyobb a bizo­nyítani akarás bennük. Mol­nár úgy mondja: lesznek itthon szép győzelmeik, szí­vesen várják tehát a nép­kerti terembe az érdeklődő­ket, jól fog esni nekik a szurkolás, de mindez aligha jelenthet elég fogódzót a tartós A-csoportbeli tagság­hoz. De mégis: sportsze­rűbb, ha egy magát vala­mire is tartó csapat nem retten vissza a feladattól, mintha a második vonalban hétről hétre szállítaná a győzelmeket. Az ugyanis alapszabály: fejlődni csak nívós küzdel­mekben lehet. A BÉV SC lányai a rögösebb útra lép­tek. Csak legyen erejük vé­gigmenni rajta! Doros László Megoldás, összefogással A DVTK-stadiontól nyu­gatra eső terület, az uszoda környéke, az elhanyagolt ré­gi labdarúgópályák, a bega- zosodott környék, éles ellen­tétje a jól sikerült Killián- lakótelepnek. Lakókat, ta­nácstagokat, a város párt- és állami vezetőit régóta foglal­koztatja ez az éles kontraszt, s végre úgy néz ki, megol­dást nyer — ha lépcsőzete­sen is! — a probléma. Az .illetékesek július 20-án. egyeztető értekezletet tartot­tak, a kivitelezéssel kapcso­latosan. A rendezési munká­latok egyik fő szervezője és irányítója Bartus Elemér, a kertészeti vállalat igazgató­ja, a következő tájékoztatást adta: — Sikerült közös ne­vezőre jutnunk, s társadalmi összefogással minél előbb el­tüntetni az egyik legsikerül­tebb lakótelep tőszomszédsá­gából a szemétler-akatot. Az érdekeltek képviselőivel már megtörtént a több mint 15 hektárnyi terület „bejárása", az azonnali és távlati tervek és teendők összehangolása. A szűkös anyagi lehetőségek miatt a teljes sportliget ki­alakítása csak szakaszosan képzelhető el. Most az első szakaszban mintegy 3 hek­tárnyi terület rendezésére ke­rül sor, két ütemben. Az első fázisban a törmelék eltávo­lítását végezzük: szánkózó-és napozódombot alakítunk ki, -majd a területet termőföld­del borítjuk, füvesítjük, par­kosítjuk. A szükséges felada­tok 80 százaléka társadalmi munkával elvégezhető, s en­nek megvannak a reális-alapjai. Az ÉÁÉV és az Ép- fu illetékeseitől határozott ígéretet kaptunk, de minden további segítséget üzemektől egyaránt remélünk és öröm­mel vesszük. — Folyamatos, az anyagi lehetőségek biztosította ütemben, belátható időn be­lül az egész terület rendezé­se megoldható. Reményünk van arra is, hogy sikerül megtalálni a régi Szudi-ta- nyai melegvizű forrást, s ak­kor az egész DVTK-stadion, uszoda, s az egyre bővülő sportliget legfőbb gondját, a vízellátást is megoldjuk. A sportliget kialakítása társa­dalmi igény, és csak társa­dalmi összefogással valósul­hat meg. Tokaj-Certa Kupa Mi múlik az MLSZ-en és mi a borsodiakon? Ai izraeli Ben Ezra (fehér mezben) erőteljes játékkal vétette észre magát. Lázár bombáz kapura a magyar-bajor mér­kőzésen. Ebből a lövésből nem lett gól. Homonnai (jobbról) kétszer is bevette a Bajor tartományi válogatott hálóját. Az izraeliek ellen viszont már nem ment neki a játék. Laczó József felvételei A HÉT ELEJÉN már- rná-r féltünk... Amikor a norvégok és a jugoszlávok után a csehszlovákok is visszaléptek, összecsaptak a hullámok a rendező, a Bor­sod Megyei Labdarúgó Szö­vetség feje fölött Foghíjas lesz a mezőny? ML lesz a már eladott jegyekkel, bér­letekkel ? Elmarad néhány találkozó? — ilyen és eh­hez hasonló kérdések kava­rogtak a „levegőben”. Az­tán egyenesbe jött minden, belépett Hegyalja ifjúsá­gi válogatottja (előzőleg ugyancsak behívót kaptak a bajorok és a borsodi ifik is). A mezőnyt tehát — ha nehezen is — de összehoz­ták, hogy. nem a tervezett legénységekből? Ez a leg­kisebb -baj! A nagyobb az, hogy csorba esett a Tókaj- Cerjta (korábban Tokaj- Hegyalja) Kupa tekinté­lyén, rangján, veszélybe került az esemény. Félő: a negyedik tornát nem kö­veti majd az ötödik... Gyorsan tisztázni kellene: igényt tart-e a Magyar Lab­darúgó Szövetség a küzde- lemsorozatna, hajtandó-e to­vábbra is támogatni (az idén 400 ezret adtak), és az sem mellékes, hogy a tes­tület latba veti-e nem el­hanyagolható súlyát a To­kaj-Certa megmentése ér­dekében ? Az előkészületek során a borsodi szövetség elnöke (aki az MLSZ el­nökségének is tagja) több­ször félreórtóetetüanüi kife­jezte: az az érzése, hogy az országos szövetség nem veszi komolyan a tornát. Tárgyalásit, érdekegyeztetést javasolt, hogy mindkét fél tisztán láthasson! LEÍRTUK MÁR: a To­kaj-Certa Kupa sikere ér­dekében sokan és sokat dolgoztak — a szervezők­től a szakácsokig, a tolmá­csoktól a társadalmi mun­kásokig. Panasz nemigen lehet rájuk, igyekeztek leg­jobb tudásuk szerint ellát­ni feladatúkat. Mégis akadt egy-két apróság, melyek mellett nem lehet szó nél­kül elmenni. Komfortosab­bá kell tenni az ellátást, kiszolgálást (ebbe beletar­tozik az is, hogy a szobák­ban legyen elegendő fogas, törülköző, stb.), figyelni kell a mérkőzések elosztá­sára és akkor elkerülhető lesz a tarcali „malőr”. Fél­reértés ne essék: nem a tarcaliakat akarom bánta­ni, akik vagy két hetet dolgoztak azért, hogy pá­lyájukat, sporttelepüket al­kalmassá tegyék a mécs­esek lejátszására. Mégis ke­letkeztek zavarok, mert az öltözőépület szűk, nem ké­pes egyszerre négy csapatot kiszolgálni. Ezt a szervezők figyelmen kívül hagyták, így a játékosok akkor öl­töztek és fürödtek, amikor éppen „üresedés” volt. Szük­ség van a kihelyezett cso­portmérkőzésekre, de csak akkor, ha a tárgyi feltéte­lek (a pálya állapota, a szociális létesítmények te­herbíró képessége) elérik az elfogadható szintet! A TAVALYIHOZ KÉ­PEST persze előrelépés is történt. A megnyitóünnep­ség igazán elérte a nem­zetközi szintet, az újhelyi­ek nagyot alakítottak a résztvevő csapatok zászlai- nak látványos „bevonulá­sával”, a bemutató műsor­ral, a küldöttségek köszön­tésével. Árulták sapkát, tri­kót, bérletet, tombolát, meg­vendégelték a játékosokat, vezetőket, igyekeztek felejt­hetetlenné tenni a borsodi napokat. Az Elzett Certa vállalatáról külön kell szól­ni, nemcsak azért, ment szponzorként „szálltak” be (200 ezer forinttal), hanem erejükből még fogadásra, ajándékokra is futotta. Szó­ba is került, hogy segítő jobbjuk nélkülözhetetlen (különösen a mai gazdasági helyzetben). SÁTORALJAÚJHELY „focivárossá” nőtte ki ma­gát az elmúlt napokban. Otthont adott a finneknek, bajoroknak, izraelieknek, magyaroknak, továbbá a Ferencvárosi TC 50 fős gyereksulijának is. Simon Gábornak, a Sátoraljaújhe­lyi TK elnökének igencsak megszaporodtak a teendői. LEZAJLOTTAK a selej­tező találkozók (egy tegna­pi meccsről a lapzárta „ör­döge” miatt nem tudunk beszámolni), s bár a hely­osztókat holnap vívják, mérleget máris készíthe­tünk. A gyenge kategóriá­ba tartozik Hegyalja és a bajor tartományi együttes. Az utóbbi meglepő, hiszen az NSZK-ban igen magas a futballkultúra. A bajorok csak remek testalkatukkal tűntek ki, fizikai képessé­geik mellé nem párosult a technikai tudás. A finnek küzdőképességükkel, az iz­raeliek tudatos játékukkal hívták fel magukra a szur­kolók figyelmét. Helytállt a Borsodi ifi és összessé­gében a magyar válogatott is, melyben klasszis képes­ségű fiatalok nem kaptak helyet. HOLNAP VÉGET érnek a küzdelmek. Az aranyér­met eldöntő összecsapásnak Sátoraljaújhely ad otthont, a kezdési idő 18 óra. Ellő­mérkőzést — 16 órától — a hetedik helyért „fellépő” csapatok vívnak. Sárospa­takon ugyancsak két talál­kozó szerepel a program­ban. Az ötödik helyért 14 órától, a harmadikért pe­dig 16-tól lépnek gyepre a fiatalok. Kolodzey Tamás * Lapzártakor érkezett, A- csoport: Magyarország— Finnország 3-2 (2-2).Pnügy, 500 néző. Vezette: Kurmai. G.: Hiltunen (öngól). Föl­des, Lázár ill. Riissanen Lindaberg. Jók: Földes ill. Lind-eíbeig. További eredmények, B- csoport: Hegyalja váloga­tott—Borsod megye váloga­tott 0-3 (0-2). NDK—Len­gyelország 3-0 (2-0). K. N. Bayern München—Liverpool 3-2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom