Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

1987. július 1., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaság Miskolcon _________________ e r •rí . z-i S3: P y| H Híd egyetemi i tudoRánvos-ipari parkokig ,.Végy egy alapítványt, szórd meg a helyi hatósá­gokkal. de ne felejts el egy * zsenge egyetemet helyezni a közepébe. Kend meg egy kis műszaki kutatással, öntsd le egy erős akaratú megyei kormányzóval, ad j hozzá egy 1 elsőrangú építési terület, ,J majd keverd össze néhány s építésszel és építési vállal- d kozóval. Óvatosan vágj koc- fc kára egy tucat kisvállalatot, a| majd azt is add hozzá. Várd •j. meg, míg a keverék felforr j. és tegyél bele egy csipetnyi j. érett ipart is. Kavard meg ó alaposan, hagyd kelni, majd iű lassú tűzön főzd meg egy e darabig. Aztán még édesít- t. sük meg az egészet egy ka- >. nalnyi tőkével és fűszerez­i- zük meg kreativitással.” I- (Sven-Thore Holm, az i- IDEON Tudományos Park I, szervezője és igazgatója, a J tudományos parkokról.) Egy garázsban kezdődött Ma már legenda övezi a Stanford Research Parkot, ahonnan a Szilícium-völgy kinőtt. A történet úgy kez­dődött, hogy az egyetem ve­zetése elhatározta területei, épületei egv részének tartós bérletbe adását azon válla­latok részére, akik magas műszaki színvonalú temékek kutatására, fejlesztésére szo- . ros együttműködési készség­ről tesznek tanúbizonyságot. Ezekben a kísérleti műhe­lyekben továbbá lehetőséget adtak az egyetemi oktató, kutatógárdának többletjöve­delem szerzésére, illetve a megfelelő infrastrukturális (műszer, hardware, informá­ciós rendszer stb.) háttér biz­tosításával be kívánták még csalogatni egyéb területekről is a fantáziadús, tökével bí­ró vállalkozókat. Mindezek­kel sikerült megoldani az oktatók, kutatók, valamint, az iparban dolgozók folyama­tos szakmai egymásrahatását. kialakult a munkaerő-mobili­záció, a katedra és a kutató-, termelőhely között. Az okta­tók egy része piacérett ter­mékeinek birtokában, sa­ját vállalkozások alapí­tásába kezdhetett a be­fektetési lehetőséget kereső, ún. vállalkozó tőkék, a Ven­ture Capital-ok koncentrálá­sával. A hatás az egyetem hallgatói között sem maradt el. 1932-ben Hewlett és Packand Stanford egyetemi diákok a park területén, egy „garázsban" fejlesztették ki az első oszcilloszkópot, olyannyira sikeresen, hogy a nevüket viselő multinacio­nális nagyvállalat ma közel 70 ezer alkalmazottat fog­lalkoztat. A századfordulón 800 ipari foglalkoztatottal bíró stan- fordi kistelepülés napjainkra a modern kor eddigi legmo- numentálisabb kutatási-fej­lesztési, termelési fellegvárá­vá vált, hiszen 1982-ben ezen a területen 2736 üzem és 264 leányvállalat működött, amelyek jelentős része vala­mely nagy vezető világcég kötelékébe tartozót*. Az egyetem közelsége mel­lett a fiatal műszakiak szá­mára vonzó minőségi élet- körülmények. a jó kereseti és a gyors előmeneteli lehe­tőségek, igen fontos szere-_ pet játszottak abban, hogy a tőke számára, e térség igen vonzó legyen. így aztán nem lehet csodának tekinte­ni, hogy két tinédzser számí­tógépekkel kapcsolatos fej­lesztési eredményeire alapoz­va, 1970 körül létrehozott Apple cég is itt bontotta ki szárnyait, s vált mára szá­mítógép-nagyhatalommá. A csábító környezet természe­tes velejárója, hogy ezen a helyen az 1980-as évekre, a piaci helyzet hihetetlenül kiéleződött. A Boscherd Electronics elnöke szerint ,A Szilícium-völgyben élni olyan, mint úthengerrel ver­senyezni. Egészen addig, amíg haladsz, nem ér utol, de ha elfáradsz és leülsz, széttapos”. Tekintettel az előbbiekre, természetessé vált, hogy ebben a miliő­ben az értékrend centrumá­ban a kimagasló eredmény áll. Az itt dolgozók szamá­ra a munkatempó rendkívül intenzív, s nap mint nap meg kell küzdeni a túlélésért. A kezdeti becsalogató taktika szerepét felváltotta a kör­nyezet és a legendás völgv vonzereje. Ezért a parkba való bejutás élenjáró telje­sítményekhez kötött, minden­napos a sikeremberek tün­döklése és bukása, esetleg újraemelkedése. Az ezen körzetben tevékenykedők permanens stresszben élnek, ami az alkotó kedvet, len­dületet igen jelentősen fel­fokozza. a helyi illetékesek jól tudják, hogy létkérdés a legjobb szakemberek meg­tartása, ezért a műszaki, infrastrukturális háttér biz­tosításán túlmenően a csúcs­technológiáknak megfelelő kutatási eredmények támo­gatására rendkívül kedvező adórendszert, pihenési, kul­turális, szociális lehetősége­ket igyekeznek teremteni. A Szilícium-völgy hatásai természetesen Nyugat-Euró­pára is átterjedtek, ahol is szervezésük okai három fő csoportra oszthatók: egy-egy ország, vagy régió viszonylag kisebb tőkeráfordítással, gyorsan és hatékonyan kí­vánta nem megfelelőnek ítélt termelési struktúráját átalakítani, egyes iparágak, az ezeket művelő iparvidékek csődhelyzetbe kerültek, ame­lyek újraélesztését csúcstech­nológiákra alapozva, óhajtot­ták megoldani, a helyi fog­lalkoztatási problémákat, új munkaalkalmak létesítésével, élenjáró technológiák betele­pítésével látták célszerűnek megszüntetni. Hazai parkosítás Magyarországon a hazai előkészítési és szervezés* munkákkal összefüggő koor­dináló, tanácsadó feladatok ellátására 1986 augusztusában jött létre az Innovációs Par­kokat Koordináló Tanács, amelyben az IPM, OMFB, MM. az MTA Központi Hiva­tala. TPB titkársága, MSZMP KB. további! az érdekelt egyetemek — így a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem is —, intézmények és vállala­tok vesznek részt. Jelenleg központi támogatással, 2 in­novációs park szervezése van folyamatban. Az egyik a Mikroelektronikai és Mechat­ronikai Tudományos Park, amely az IPM, OMFB és a BME között 1986 májusá­ban létrejött keretszerződés­ben foglaltak alapján jönne létre, a nevében is jelzett területeken fejtve ki tevé­kenységét. A másik, a Sze­ged Dél-alföldi Innovációs Park GT bázisát az ÁTB és a TPB döntései szerint léte­sülő — az OMFB, az MTA és az IPM által támogatott — biotechnológiai ipari nagy­laboratórium képezi. Az IPM megbízása alapján a József Attila Tudományegyetem szervezésében, mintegy 20 vállalat, szervezet jelezte ed­dig csatlakozási szándékát az innovációs park alakításához. A park mikrobiológiai és bio­technológiai kutatások vég­zésére, és az eredmények felhasználására jönne létre. 1986 októberében alakult az MTA—ATOMKI gesztorálása mellett a Hajdú-Biihar me­gyei nagyvállalatok összefo­gásával a Debreceni Tudomá­nyos és Műszaki Park. Első lépésben a parkot működte­tő, megszervező menedzser- irodát hozták létre, melynek jelenlegi létszáma 8 fő. Az országban számos más he­lyen folyik saját erőkre tá­maszkodva innovációs park szervezése, így például Veszprémben, Pakson. Pé­csett és Miskolcon is. Mis­kolcra rövidesen visszaté­rünk. Dr. Csornai Zoltán Folyamatosan vizsgálják a kitermelésre kerülő szénmezö vastagságát Vatta és Bükkábrány kö­zött szkréperek, nagy teljesít­ményű markológépek és te­hergépkocsik dübörgésétől hangos a táj. Ebből is jól kivehető, hogy dolgozik a külszíni lignitbánya, amelyet két évvel ezelőtt létesítettek Bükkábrány határában. Nagy- réde térségétől egészen Ernő­dig terjed az a szénmezö, amelyet sokéves kutatómun­kával tártak töl, s az üze­meltető Mátraaljai Szénbá­nyák irányításával megkez­dődhetett az itt található csaknem hatszázmillió ton­na lignitvagyon kitermelése. A bánya létrehozása szerves része annak a szénbányá­szat szerkezetváltását célzó programnak, amely a bükk­ábrányi külfejtés nagyará­nyú bővítését irányozza elő. A bánya beruházása a tervek szerint halad. Az el­múlt esztendőben már 430 ezer tonnát termelt, az idén ennek a mennyiségnek már több, mint a dupláját, 960 ezer tonna lignitet hoz fel­színre. Ennek egy részét a lakosság vásárolja meg, több százezer tonna lignitet pedig a Tiszapaikonyai Erő­műben hasznosítanak ener­giatermelésre. Csákó-Lovas Magyar találmány sikere Több lengyel és NSZK-be­li cég már megvásárolta an­nak a magyar találmánynak a használati jogát, amelynek eladásáról jelenleg holland, angol, ollasz és amerikai vál- lalaitokkal tárgyalnak. Az eljárás és a berendezés ed­dig nem ismert, hatékony és egyszerű módon tisztítja meg belülről az üzemek, gyárak csökéményelt, klíma- csöveit és szellőzőit. A találmány tulajdonosa, a Fővárosi Kéményseprő- és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat olyan környezetikí­mélő technológiát keresett, amely alkalmas a Budapes­ten több ezerre tehető ma­gas lakóépületek szemétle- öntőinek tisztítására is. Az eljárás lényege: a szemétle- dobó tetejéről csörlő húzza felfelé a tisztítóberendezést. A körben forgó fémkefék meglazítják a cső falán le­rakodott szennyeződést, ame­lyet azután speciális folyé­kony anyaggal, nagy nyo­mású fecskendővel mosnak le. A berendezés illatosít és fertőtlenít is. Az eltávolított szennyeződést biológiailag megtisztítják, s csak azután eresztik a csatornáikba, il­letve helyezik el a lerakó­helyeken. Budapesten a fő­városi, vidéken pedig a me­gyei Kényényseprö és Tüze­léstechnikai Szolgáltató Vál­lalatoknál rendelhető meg az újszerű munka. A tisztí­tás egy tízemeletes háznál például 3200 forintba kerül. (MTI). Egy csavarás a gombon, egy szál gyufa — máris ég a tűzhelyen a gázláng. Egy gombnyomás — duruzsol, melegít a parapett-kályha. Így van ez ma a magyar háztartások közül minden harmadikban, ahová már el­jutott a vezetékes gáz. Sok ez? Kevés? A nem­zetközi összehasonlításban álljuk a versenyt, sok hoz­zánk hasonló éghajlatú or­szágban még kisebb a gáz­zal ellátott lakások aránya. Ám Csehszlovákiában a háztartásoknak mintegy 45— 50 százaléka, az NDK-ban és Franciaországban 50—55 százaléka, az NSZK-ban 55—60 százaléka rendelkezik vezetékes gázzal. Nyilvánva- , Hollandiához nem mér- ítjük magunkat, ahol — a sngermelléki nagy gázme- >knek köszönhetően — ma Jár minden lakásban van vezetékes gáz, de az előbb említett országokhoz jó len­ne felzárkóznunk. Hazánkban a vezetékes földgáz mellett sokan hasz­nálnak palackos propán-bu­tán gázt. A fogyasztók szá­mát — pontos nyilvántartás nincs — 2 millió 630 ezerre becsülik. A szakemberek szerint e téren gyakorlati­lag telített a „piac". Évente mintegy 40 ezer új fogyasz­tó jelentkezik ugyan, ám nagyjából ugyanennyien tér­nek át a palackos gázról a vezetékesre. Múlt év végéig 343 település csatlakozott a gázhálózatra. Ma már a vá­rosi ranggal rendelkező te­lepülések 80 százaléka be­kapcsolódott a vezetékes gázrendszerbe. A fogyasztók számának szaporodása fölvetette a problémát: valamilyen mó­don meg kell oldani a csúcs­időszakban jelentkező igé­nyek kielégítését. S lehető­leg úgy, hogy az minél ke­vesebbe kerüljön. A megoldást a föld alatti gáztárolás jelentette. Több­féle módszert ismernek. A legkézenfekvőbb, amikor víztelepekben, vágj’ kime­rült kőolaj- és földgáz-tele­peken hoznak létre föld alatti gáztárolókat, nemrit­kán néhány ezer méter mélységben. Itt tulajdonkép­pen nem üregekben tárolják a gázt, hanem abban a po­rózus, kemény, szivacsszerű kőzetben, amelyből koráb­ban a szénhidrogént kiter­melték. Igaz, ebből nem le­het olyan gyorsan vissza­nyerni a gázt, viszont ez a viszonylag legolcsóbb. Első­sorban a heti, de főleg a téli-nyári, szezonális gáz­igény-egyenetlenségek ki­egyensúlyozására szolgálhat. Noha ezek a föld alatti gáztárolók már évek óta „besegítenek'', az 1986—87-es tél volt az, amikor a zavar­mentes ellátásban már iga­zán nagy szerephez jutottak. A téli időszak kezdetére több, mint egymilliárd köb­métert sikerült visszasajtol­ni a három tárolóba. Ez bi­zony nem kis mennyiség, s a hosszú, hideg télen, ápri­lis elejéig, bizony maradék­talanul el is fogyott. Az el­múlt télen az ország teljes igényének 14 százalékát ezekből termelték ki. A VII. ötéves tervben to­vábbi. mintegy száz telepü­lést kapcsolnak be a vezeté­kes gázellátásba. Mivel az ezredfordulóig szeretnénk a gázzal ellátott háztartások arányát 35, esetleg 40 szá­zalékra növelni, elengedhe­tetlen, hogy a gáztárolók továbbfejlesztésének koráb­bi két ütemét egy harmadik kövesse. A szakemberek sze­rint az évtized végére a na­pi csúcsigények kielégítésé­ből 38 és fél százalékot a föld alatti gáztárolóknak kell magukra vállalniuk. Az ezredfordulóra pedig ez az arány már elérheti a 45 szá­zalékot. A bővítés során mintegy 60 százalékkal növelik a ki­termelhető gáz napi meny- nyiségét, összesen 24 millió köbméterre, a tárolható készletek pedig elérik majd az 1,8 milliárd köbmétert. A gázprogram — s ebben a föld alatti gáztárolás fej­lesztése — nem torpanhat meg. Hiszen az igények — noha a lakossági hozzájáru­lás tetemes — szinte határ­talanok, s az ország energe­tikai koncepciójába is bele­illik, hogy mihamarabb mi­nél több lakásba jusson el a földgáz. T. P. Folyamatos munkarendben dolgozik a bánya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom