Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. július 25., szombat Kalász László: A homlokomra ül a szél ráncom vizét kiissza lázamtól rögtön útrakél mikor jő vajon vissza nézek utána: merre száll keletnek-e vagy délnek meghajlik néhány szegfűszál apró leheletének Elzúgott már a zivatar fölöttünk gallyak úsznak zavaros sodrásban jönnek a tehenek haza meg a disznók s korcsmába indul száradozni az ember jöjj boldog idő amikor majd se gally sem állat sem ember nem iész kivetve s fa állat ember otthona lesz ez a Föld Micsoda fény a nappal! sugárzunk sugarakkal de árnya van a fának árnya a pillantásnak pilláink nyomot hagynak húnytán a pillanatnak midőn ha percek érnek: mintha madarak lépnek könnyűden eltaposnak ráncokkal csiliagoznak micsoda fény lesz éjjel: sugárzunk csillagfénnyel fiz asszony és a szerelem Újabb könyv esem égévé 1 csábít olvasásra a Medicina Könyvkiadó. Az asszony és a szerelem címmel francia és olasz novellákat válogattak egy kötetbe. Nos, igazi nyá­ri olvasmányról van szó, no­ha a téma — még a leg- frivolafbb, legpikánsabb fel­dolgozásiban is — nagyon is komoly. ízléstelen lenne most az AIDS-veszélyre utalni, mert a csapda más­hol és mélyebben van. Szá­zadunk olvasója újra és újra elcsodálkozhat, gyö­nyörködhet azon, hogy ezek a mediterrán írók (népek) a reneszánsz óta milyen ter­mészetes egyszerűséggel és nyíltsággal tudtak beszélni a szerelemről. A dolgot szó- kimondóan anniak tekintet­ték, .ami. Miért érdekes ez? Mert már Freud előtt is ész­revették, hogy a keresztény nevelés torzításai olyan gát­lásokat, elíojtódásokat oltot­tak az emberekbe, amelyek végső soron neurózishoz ve­zettek. (Tessék csak belela­pozni a magazinok orvosi üzeneteibe!). A prüdéria és a tudatlanság csak látszólag ellentéte a szabadosságnak. Lényegében ugyanazon do­log két végletéről van szó, •mint amikor az inga kilen­dül hol erre, hol arra. Ko­runk szex-irodalma, szemlé­lete azért sivár, mert üres, csupán technikának tekinti azt, ami sokkai mélyebb, lé­nyegibb. Gyaníthatóan ezért maradnak hatástalanok ezek a hol komolykodó, hol fri­volkodó orvosi üzenetek is. A kíváncsiskodó kamaszok (és mások) egyszerűen nem tudnak mit kezdeni velük. Távol álljon tőlem, hogy a derék doktor uraik tudását vagy jóhiszeműségét két­ségbe vonjam! De igenis nyíltan és soviniszta módon is a művészetre szavazok, tehát az ábrázolásra, ha úgy tetszik, a romantikára. Az olasz reneszánsz .meste­reinek a tollán a téma nem egyszerűen humoros vagy erotikus, de játékos is. Ha kell, csúfondáros, máskor meghatóan szomorú, mint maga az élet. Helyesebben maga a tóma: a szerelem (a testi is) nincs kiszakítva, el­különítve az életből, hanem szerves részének tekintik. Miért nem voltak ezek az emberek neurotikusaik, mint századunk embere? Leegy­szerűsítenénk a dolgot, ha azt mondanánk, hogy mert természetesebbek, őszintébbek voltak. A szen­vedést, a csalódást is ismer­ték — olykor bele .is hal­tak —, de nem bonyolódtak bele saját lelki gubancaik­ba. Tessék csak elolvasni ezeket az olasz, francia no­vellákat! Szinte halljuk a harsány nevetést, kunco­gást, amellyel a sógorok, ko­maasszonyok zaftos törté­neteit elmesélik. Márpedig a jó nevetés többet ér egy do­boz fejfájás elleni tablettá­nál ... h. s. A Szépleányok Ózdon A Szépleányok című ma­gyar dokumentumfilm an­kétjét rendezi meg a Bor­sod Megyei Moziüzami Vál­lalat és az ózdi Kun Béla Művelődési Központ július 27-én, hétfőn délután öt órai kezdettel Ózdon, a mű­velődési központban. A film — mint .ismeretes — a szo­morú emlékű magyar szép- ségkirálynő-választás kulisz- szái mögé enged bepillan­tást és kutatja annak a .tra­gédiának okait, amely e ver­seny folytatásaként követke­zett be. A film vetítése után a két alkató — Dér András és Hartai László — találko­zik a nézőkkel, és együtte­sen vitatják meg a tanulsá­gokat. Jóllehet a rendez­vény .a diákcentrum kereté­ben jön létre, arra felnőtt érdeklődőket is szívesen vár­nak. 1 Szellemi érték - szellemi áru l c 1 I i 1 ’ « < i Aki felületesen szemlélőd­ve járja a hazai városok ut­cáit, akár megyeszékhe­lyünk, Miskolc forgalma­sabb útvonalait, vagy h.a ép­pen külföldi az illető és tá­jékozatlan a hazai viszo­nyokban, netán nem ért, nem is olvas magyarul, né­mely látvány nyomán azt állapíthatja meg, hogy nem volt hiába a sok évtizedes akció, mozgalom, ez az or­szág valóban olvasó ország lett, ez a nép olvasó nép, kulturálódó nép, amely szin­te megállás nélkül szívja magába a szellemi táplálé­kot és hovatovább nemcsak életének természetes velejá­rója lesz a művelődés, az önművelés, hanem .abban már olyan fokra jutott, (hogy itt igen magas szelle­mi szinttel kell számolnunk. S mert a szellemi termékek fogyasztása magas — leg­alábbis forintértékben mér­ve —, igen sokféle szellemi érték kerül megvásárlásra, nagyon pezsgő lehet .az a szellemi élet ' is, amely eze­ket a javaikat létrehozta, ír­ta, komponálta: Ha pedig ilyen sok nálunk a szellemi ■alkotó, ilyen sok .az alkotó értelmiségi, úgy ebben az országban olyan értelmiségi bázissal, ollyan szellemi erő­tartalékkal rendelkezünk, amit nem „a poklok kapui sem fognak ímegdönteni”, hogy megyénk nagy szülött­jét, Kossuth Lajost idézzük, hanem az előttünk álló gaz­dasági-társadalmi feladatok­nak is játszi könnyedséggel megfdlalünlk, könnyen tehe­tünk eleget az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1987. július 2-i e témakörbe vágó állás­foglalásának. Tartok tőle, hogy a be­vezetőben említett látvány csalóka. Igaz, hogy például Miskolc utcáin lassan úgy sorakoznak a könyvárusok, mint a híres Szajna-parti bódék Párizsban, s az álla­mi könyvterjesztési hálózat árudái mellett megjelentek az újabban megszaporodott, újkeletű kiadók, vagy „pro­filtágított” kiadók terméke­it, meg a magánkiadásban megjelent könyveket és egyéb nyomdatermékeket kí­náló árusok nagy létszámú hada, és ezek első látásra könyvet árulnak, kuLtúrát terjesztenek, a könyvet, a tudás anyját .kínálják az ol­vasó nép egyedeindk. Igaz, hogy egyes mozipénztárak előtt hosszú sorokban kí­gyóznak a filmre éhes né­zők — főleg ifjak és olykor ■nyugdíjasok —, .igaz, hogy a hanglemezeket kínáló bol­tokban is folyamatosan csö­rög a pénztárgép, s minden valamirevaló vendéglátóhely előtt plakátok hirdetik: itt pedig nemcsak étkek és ita­lok várják a nagyérdeműt, hanem szórakoztatás, kultú­ra, neves — neve minden­kinek van nálunk! — fővá­rosi művészek közreműkö­désével. Ha a járókelő esetleg ar­ra is kíváncsi, miért állnak sorba az emberek, az utcai újabb könyvárusok miket .kínálnák, milyen hangleme­zeket vesznek és mi az, amit vendégműsor gyanánt produkálnák a vendéglátó­helyeken, érdekes dolgokat tudhat meg. Megtudhatja például, hogy a kultúra fo­galma hihetetlenül tágan értelmezhető, annak körébe mindenféle üzleti meggon­dolások is beférkőzhelnek, b efu rakodhatnak. M eg tu d - hatja, hogy például a for­galmazott filmek között meghökkentően magas arányt képviselnek ,a mű­vészeti alkotásnak nemigen nevezhető film- és videó- ipari gyártmányok, s ebből adódóan igen sokan a vere­kedés kung-fu filmek soro­zatos látogatása során eset­leg elsajátíthatnak bizonyos fogásokat, magatartási for­mákat, esetleg azokat ,a har­ci kiáltásokat is, amelyekkel éjszaka a csendes utcák la­kóit riogatják fel álmukból; azt is megtudhatja, hogy a hollywoodi álomgyárak tö­megcikkei, az egy kaptafára készített kalandfilmek és azok egyéb országbeli után­zatai jelentik a zömét a ve­tített filmeknek. És ez nem­csak az agyforraló kánikulá­ban van így, hanem mindig! Pedig hisszük és valljuk, hogy számunkra milyen fon­tos a film, amely egyszer­re tud százezrekhez és mil­liókhoz szólni. Csiak kérdés persze, hogy amikor Lenin ezt mondotta, csaknem het­ven évvel ezelőtt, gondolha­tott-e arra, hogy a filmmel, mint kultúrahordozóval, mi­lyen visszaéléseket követ­nék majd el a század utol­só negyedében. Filmeket su­gároz a televízió is. Puskin halálát Bulgakovtól és Aranyidőt Krúdytól. De va­jon hány Külvárosi őrszoba és egyéb ízlést és gondol­kodást deformáló produk­tum jut egy-egy Krúdyra. Bulgakovra és más értékek­re?! Az arányokkal valami nagy ibaj van ... Érdemes megnézni a könyvkínálatot az utcán. Valamikor magam is sok­szor írtam róla, hogy ná­lunk is ki kellene adni az olcsó papenbook-okat, azaz a papírkötésű könyvek so­rát, hogy viszonylag ala­csonyabb áron értékekhez jusson az olvasni vágyó em­ber. Nos, a korábbi jó pa- perbook-szerű sorozatok — Olcsó Könyvtár és társai — mintha felszámolódtak vol­na, s helyüket elfoglalták a többségben irodalmi értéket nem jelentő, vagy éppen egyenesen irodalomellenes kiadványok, a legkülönbö­zőbb magán-, szövetkezeti ,és egyes hivatásos kiadók tö­megcikk gyanánt közreadott árud. Most nem .is a sport ürügyén egymást gyialázó irományokra és azok 70 fo­rint körüli árára gondolok, hanem például a legkülönbö­zőbb „csábos” kiadványok­ra, .a szex-könyvekre, ame­lyek rajzos ábrákkal, fotók­kal „oktatnak”, a legkülön­bözőbb életrajzi és pletyka- kötetekre, a minden irodal­mi szintet alulmúló töme­ges árufélékre, amelyek egyik ét -m ás i kát olykor még nangos állami kiadó neve is fémjelzi, hiszen az is a pi­acról él és versenybe kény­szerül a kisvállalkozásokkal. (Az ,is igaz, hogy az állami vállalat e kiadványok hasz­nából fedezi az értékek ki­adásának költségeit, míg a kisvállalkozó csak ilyeneket ad ki, ennélfogva nem kell a hasznát értékekre fordí­tani.) Huszonöt-huszonnyolc év­vél ezelőtt, amikor dr. Hirsdhfer Imre felvilágosító könyve, A nők védelmében megjelent, meglehetősen szélsőséges vélekedéseket váltott ki. Pedig akkor na­gyon kellett ilyen okos fel- világosító szó. S ilyen bizo­nyára kell most is. De nem •az apécaélettől idegenkedő művésznők önreklámjai, sokágú szerelmi életük rek­lámozásai. Nem lenne ér­dektelen megvizsgálni, va­jon abból a nem lebecsü­lendő forintösszegből, amit hazánkban könyvre köl- ; tünk, mennyi jut irodalmi, ! valódi ismeretterjesztő és szakirodalmi értékekre és | mennyi a könyvkülsejű , nyomtatványokra. Főleg jó , lenne azt megtudni, hogyan , készülnek ilyen gyorsan — ^ laz értékek rovására a gyiat- . ra áruk, esetleg az ünnepi •alkalmakra kiadni tervezett, vagy éppen a tankönyvek előállítását, kiadását is kés­leltetve — ezek a munkák, milyen ezek terjesztési mechanizmusa, a pontosan ítélni nem tudó járókelők 1 ’ milyen hányadát ejtik téve­désbe azzal, hogy becsap­ják: azt .hitetik él vele, hogy könyvet vásárol, holott csak nyomtatványt, milyen ősz- szeget vonnak el .az igazi , 1 értékek vásárlásétól. Hasonló a helyzet, ha nem j is ilyen mér lékben, a hang- lemezeknél, a vendéglői szó­rakoztatásban ; a vidéki hakniműsorokban pedig — tisztelet a kivételnek — j nemritkán egészen alpári ál- .lapatok uralkodnak, s a szín- vonal csökkenésével fordí­tott .arányban emelkedik a belépőjegyek ára. Messze kanyarodtak el a gondolataim. Nap mint nap látóim és érzékelem mind­ezeket. Ismerek harmincon túli tisztességes felnőtteket, ■akik meggyőződéssel hiszik, hogy ők olvasó emberek, mert rendszeresen megve­szik a vitázó kiadványokat, a színész-életrajzokat, lát­ták Bruce Lee minden film­jét, Bud Spencer minden ka­landját és meglehetősen ott­honosak .a távol-keleti ön- ' védelmi-hiarci tudományok­ban. Irodalmi értéket vi­szont elvétve olvasnak, vagy egyáltalán nem, művészi ér­tékű filmre nincsen pénzük — pedig csak harmadannyi­ba kerül a jegy! — és a színházat is csak szapulják, de nem nézik. Tartok tőle — azt hiszem, joggal! —, hogy nem erről a szellemi felkészültségről van szó az említett KiB-áWásfoglalás- ban, a gazdasági-társadalmi kibontakozásban nem erre — az arányaiban ijesztően nagy — rétegre, erre a szel­lemi erőnek látszó álértel- miségi tömegre kell építe­nünk. De velük is számol­nunk Ikell, akiket ál-szelle­mi értékekkel kínálnak, sőt etetnek... Benedek Miklós Játéksziget az Úttörőstadionban Budapest Főváros Taná­csa V. B. Ifjúsági és Sporthi­vatala július 25-től augusz­tus 16-ig „Játéksziget” elne­vezéssel sport- és kulturá­lis műsorokat szervez a margitszigeti Úttörőstadi­onban, minden szombaton és vasárnap. Elsősorban a 6—14 éves gyermekeknek, illetve a csa­ládoknak szeretnének lehe­tőséget biztosítani. Szombatonként 13 és 18 óra között többnyire sport­műsorokat, vasárnap 10 és 13 óra között pedig kulturá­lis programokat rendeznek. Július 25-én például cél- badobóverseny, karatebemu­tató, fejelő- és hula-hopp- vetélkedő, futóverseny, láb­teniszbajnokság, lövészet, sakkszimultán, tenisz-, csalá­di vízilufl-vetélikedő és szi­geti kocogás lesz. (MTI) Dóra kikötője Feledy Gyula rajza ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom