Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-02 / 154. szám
1987. július 2., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról) programról kéri tájékoztatást. Az Ózdon feleslegessé vált munkaerő sorsát firtató kérdésre (Magyar Rádió vidéki szerkesztőség) Bányász jd Rezső kifejtette, hogy Őzig dón az ipar szerkezetűtaia- , kilósának jelentős programja ja kezdődött meg. Határo- l2 zottan kell lépni e tekintetik ben, s a kormány el is van 'a szánva e lépéseik ntegléle- z lére, úgy, hogy egyúttal hűlj! mánusan gondoskodik minden érintettről. Ózdon pon- lt tos, személyre szóló felmé- y rések készültek arról: kik j azok, akiket az üzemeken j; belül irányítanak át más y munkakörbe, illetve akik ?j eddigi teljesítményük, mun- g kafegyelmük okán nem ér- n demlik meg, hogy a vállalat gondoskodjon róluk. Ez -| utóbbiak jelentős része már ’ ki is lépett, és sokan má- h sok i's saját maguk kíván- r nak munkát keresni. Mint- •t egy kétszáz dolgozóról a he- lyi tanácsnak kell gondos- ,. kodnia; őket egyelőre köz- 11 hasznú munkával íoglalkoz- tátják. S a nyugdíjazáshoz közel álló 500—530 ember j. helyzetével most külön foglalkozott a kormány és úgy döntött, hogy akiknek az életkora, esetleg megrom- >S lőtt egészségi állapota miatt ,| az átképzés már nem meg- 1 oldás, azoknak meg kell ad- * ni a lehetőséget a korked- vezményes nyugdíjba vonu- ;■ fáshoz. A kedvezményben a legalább 35 évi munkavi- ' szonnyal rendelkező férfi- ak és 25 éve dolgozó nők- részesülhetnék, ha számukig ra más munkakör nem biztosítható és legfeljebb három évük van hátra a nyugS: díjkorhatárig. Hozzátette: a mostani döntés kizárólag az Ózdi Kohászati Üzemeikre érvényes, .ugyanakkor folyik a hasonló jellegű féladatok- rendszerszerű áttekintése is. Az MTI tudósítójának a magyar—szovjet turistaforgalom alakulásával kapcsolatos kérdésére elmondotta, hogy tavaly félmillió szovjet állampolgár látogatott , hazánkba, ez a szám 11 százalékkal meghaladja az előző évit. A magyar kiutazóik száma csaknem 160 ezer volt, s tovább élénkül az . érdeklődés a Szovjetunió j iránt, hiszen az idei első negyedévben több magyar utazott a baráti országba, mint ■ tavaly tavasszal. ÉrtesüléCsak az OKU-re érvényes intés seink szerint a Szovjetunióban a turizmus feltételeinek további javításához is megteszik a szükséges lépéseket. Bányász Rezső egy kérdésre válaszolva rámutatott, hogy a határmenti árucsereforgalom fontos szerepet játszik az érintett területek ellátásában, a választék bővítésében. esetenként országos áruellátási gondok enyhítésében is. Ezért hazánk a forgalom bővítése mellett foglal állást. A magyar—jugoszláv határmenti -árucsere az elmúlt esztendőben némileg visszaesett, a szakemberek szerint főként a megmerevedett áruszerkezei és a magas árszint miatt. A forgalom újbóli fellendítését szolgálhatná az igényekhez jobban igazodó termékek szállítása, és új kapcsolati formák — termelési együttműködés, vegyesvállalatok, bérfeldolgozás — kialakítása. A magyar—csehszlovák határmenti árucsere ugyanakkor az utóbbi években csaknem a négyszeresére emelkedett; a fejlődés a kapcsolatok rugalmasságának, az igényekhez való gyors alkalmazkodókészségnek köszönhető — mondotta egyebek között. A kormány szóvivője (a Népszabadság érdeklődésére) tájékoztatást adott a hazai kábítószerhelyzetről is. Kiemelte, hogy a kábítószer-bűnözés elleni harcról rendelkező két nemzetközi egyezményhez Magyarország is csatlakozott, és ebből adódó kötelezettségeinknek folyamatosan eleget teszünk. Hazánk a kábítószer-kereskedelem szempontjából nem célország, inkább tartalék tranzit-útvonalként szerepel a bűnözők terveiben; itt alapvetően nincs felvevőpiaca az úgynevezett kemény dfogóknak. A kábítószer elleni harcot azonban komolyan folytatni kell, hiszen a jelentős idegenforgalom és a nemzetközi áru- szállítás mind több lehetőséget ad a narkotikumok behozatalára, illetve átvitelére az ország területén. Bányász Rezső végezetül a találmányok, újítások hasznosításáról szólt (a Magyar Nemzet kérdésére). Az újítókedv növekedését mutatja, hogy az újítások vállalati haszna öt év alatt megkétszereződött, 7,1 milliárd forintra nőtt. Várhatóan további ösztönzést jelent, hogy idén január 1-jétől az újítási díjat költségként számolhatják el a vállalatok. (MTI) ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Most még a feltóró-kutató árkokat ássák a fiatalok. Itt is meleg van. (Folytatás az 1. oldalról) ágyakat enélikül ugyanis sötétben jóformán lehetetlen megközelíteni. — Mindettől függetlenül jól érezzük magunkat — veszi át a szót a brigád- vezetők egyike, Kajdacsi László. — A kaja például nagyon jó. Az ónodi fiatalok is igyekeznek kedvünkbe járni. Ma este például ismerkedési műsort szerveztek. — Feltérképeztük már a környéket — sorolja a másik brigádvezető, Ácsai Tibor. — Van aki úszni, van aki pecázni jár a közeli tóhoz. — Mikor van erre lehetőség? — kérdezem a harmadik brigádvezetőtől, Réti Pétertől: — Délutánonként, meg este. Reggel fél nyolctól fél kettőig munka van. Most éppen mélyítjük az úgynevezett kutatóárkot, azután már könnyebb lesz. Talán mi is felfedezhetünk egykét korabeli érdekességet, edénydarabot, cserepet, amit az előző csoportok ástak ki a mélyből, és most ott sorakoznak a kisházban — mutat a vár mellett felépített ideiglenes munkahelyre, a régészek és a restaurátorok szálláshelyére.-—Azonosításra várnak. Az első lelet egyébként már előkerült, Riajk Mátyás társunk találta meg. Egy tizenhatodik századi pipa feje volt. A vármentő környezetvédő tábor harmadik alkalommal fogadja a táborozó diákokat. Július 29-től két hétig a budapesti Katona József Szakközépiskola tanulói, azután majd borsodiak végzik a régészeti ásatásokat. S hogy milyen eredményei vannak ez idáig a munkájuknak? Erről Révész kot ástak a fiatalok. Erre azért volt szükség, hogy körülbelül megtudjuk, milyen vastag a lerakódás. Ügy tapasztaltuk, hogy négy-öt méter mélységben .már gazdag leletek várnak ránk a XVI—XVII. századból. A három év gyűjteményének egy része a felvonulási épületben megtekinthető. Zöldmázas kályhacserepek, amelyeket a XVI. században készítettek, fajanszok, félig-meddig mér összeragasztott cserépedények. A Sajó mentén megépített várfal mellett, a diákok sátortáborának helyén Erdős Géza és Tuskán Attila teljesített őrséget. Jó hírrel fogadhatják délután társaikat, mert mind mondják: — Itt jártak az áramszolgáltató szakemberei. Feltérképezték a terepet és megnyugtattak bennünket; estére már lesz villany a sátrakban. És minden bizonnyal örülnek majd ennék az őket követők is, akik az országos építőtábori hálózat itteni, ónodi környezetvédő táborát választották az idei vakációban. A KISZ Miskolc Városi Bizottságának kezdeményezésére beindított vérmentő táborban korábban ugyanis csak szűkebb pátriánk fiataljai szorgoskodhattak. -Ettől az évtől kezdődően azonban Ónod is beletartozik a KISZ KB országos építőtábori hálózatába, így hazánk más tájairól is eljuthatnak ide a diákok. Monos Márta Fotók: Fojtán László László a következőket mondja: — A mi feladatunk az előkészítés. Ebben segítenek a fiatalok. Egy évben rendszerint kél hónapot dolgozunk a várnál. Ennyi idő alatt elegendő romot termelünk ki. Egy évre munkát ■adv.a ezzel a Műemlékvédelmi Felügyelőség dolgozóinak, akikkel közösen fáradozunk a helyreállításon. Az idén elérkeztünk odáig, hogy már szisztematikusan megkezdhetjük a belső feltáró munkákat a déli oldalon. Kibontottuk a vár déli és keleti falát. Ezt követően a délkeleti sarokbástyát tisztítottuk meg. Tavaly a váron belül négy keresztárLeietek hosszú sora vár a beazonosításra ... Az ember élből az áraktól. Az egyéni gazdák nem 9 titkolják, exportra 35 fo- , rlntért — vagy efölött — akarják adni a gyümölcsöt, de még a lekvárnak való- - ért is egy húszast elkérnek. (Zárójelben megjegyezve, mielőtt valaki félreértené 1, . azaz egy kilogrammért.) A ' vevők tülekednek. Az or- ! szag más részein elfogyott • a kajszi, itt a gönci tájvidéken viszont jó közepes i termés várható. A gyümölcs • még meg sem .termett, de már rekordáron — a szerződések alapján el is fogyott. Befőzni a háziasszony ilyen áron aligha fog, de ami a kedvező; cefrére, pálinkának valónak idén sem naigyon jut. E hírt ki-ki fogadja tetszése szerint. Egy bizonyos: a gönci Kossuth Termelőszövetkezetben az árak ilyen alakulását csak ’helyeselhetik. Csuka István főmezőgaz- dúsz meg is jegyzi; — Van egy régi mondás gazdászok között, a szőlőből ■ megélni nem lehet, esetleg meggazdagodni. Ez a szabály kétszeresen érvényes a kajszira. Az elmúlt három évben gyengén, _ vagy alig termettek a fák. A ráfizetés visszavetette a termelési kedvet, nem egy helyen végső eszközként a fejszéhez nyúltak. Érthetően örömmel fogadtuk azt, hogy idén rekordárat kaphatunk a kajsziért, mert a nagyobb jövedelem azt jelenti, hogy egy másfajta művelőeszköz nyelét fogják meg az itt lakók. Az ásóét, s újból csemetéket kezdenek telepíteni... A sárgabarack rózsaszín virágai végre rózsaszínű reményt ébresztettek. Meg kell mondani, a mai árak kialakulásában nem a termelő a „vétkes", legfeljebb haszonélvező. Tavaly alig termett kajszi a tájkörzetben. Idén az Alföldön hatalmas károkat okozott a fagy. Alig van gyümölcs az ágakon, így a konzervgyárak, exportőrök figyelme — utolsó lehetőségként — Gönc felé fordult. Nem lehet csodálkozni azon, hogy az árak egekig emelkedtek, s kezdünk ott tartani, hogy narancsot olcsóbban veszünk télvíz idején a boltokból, mint a nyári szezonban befőzni való barackot. Azért van a dolgokban, mint minden rosszban jó is. Nem is egy, kettő! Csuka István: — Négyszáz tonna barackra számolunk, amely bizony kétszázzal elmarad a rekordterméstől. A jelenlegi ár viszont tényleg kedvező. Az elmúlt időszakban többször előfordult, hogy kimagasló árakat kínált a kereskedelem. Ám, miután kiderült, hogy a vártnál több barack termett, megkezdődött a „szőrözés", a termék leminő.sítése. — A múltra borítsunk fátylat. Mondhatnák azt, hogy most azért válaszolok így, mert máshol nincs kajszi, s így tőlünk a legrosz- szabb minőséget is átveszik. Igazuk is van! De mi ki akarjuk használni ezt a remek árat, minden olyan gyümölcsöt exportrekeszekbe akarunk rakni, amely a szabványnak megfelel. Bízunk a megrendelőinkben. És éppen ezért, hogy a minőséget fokozzuk, soronként kiadjuk a nagyüzemi ültetvényünket szedésre. Tagjaink, s családtagjaik a konzervipari gyümölcsért egy forint ötiven fillért is kaphatnak. Ha válogatják a terményt, az osztályozásért további 2 forintot, s a .rakodásért is megfizetjük munkájukat. Jól járnak, de mi is, hiszen növekedhet az export aránya. A szövetkezet már az elmúlt években is igyekezett a felvásárlásban főszerepet betölteni. Lemondott a nagyobb haszonról, hogy a kistermelő hozzá, az ő mérlegére hozza a gyümölcsöt, mert a kis nyereség, de nagy árutömeg alapján mindig jól jár. Idén a barack nyereséget hoz a szövetkezetnek. Igen ám, de 120 hektáros területéből 60 már bérlőknek van kiadva. A szüret idejére a göncruszkai dombon sátortábor születik. Ózdi. miskolci, kazincbarcikai, pataki családok jönnek gépkocsistól, sátrastól, gázféeőkkel, matracokkal felszerelve, hogy tíz napon át az érés legkedvezőbb pillanatában szedjék a fáról a kajszit. Ide kívánkozna egy másik szempont, amely a vásárlónak rosszat, a termelőnek viszont jót jelent. — Ez a jó-közepes termés nagy segítség e tájnak. Viisz- szaadhatja a barackba vetett hitet. Hogy motorfűrészek, fejszék helyett újból telepítsenek. Végre előre kellene mozdulni ahhoz, hogy e termőtáj ne csak hírnevét, hanem termőterületét is v.isz- szanyerje. — Akkor önök miért nem telepítenek? — Mondhatnám azt, hogy az állami támogatás ellenére is méregdrága, s nincs termésbiztonság. De akkor ellentétbe kerülnék korábbi szavaimmal. A kajszi évekig veszteséges, de egy kiugró év mindent bepótolhat. Ami itt gond, a munkaerő. Lényegében tíz-tizenkét nap alatt kell leszedni a termést. Diákokat lehetetlen alkalmazni, mert itt az ütődés a gondatlanság két-, háromszoros kárt okoz. Tagjainkat saját szüretük viszont leköti. Ebből kiindulva, híres gyümölcs ide vagy oda, haszon akkor lesz, ha minőségi betakarítás is lesz. Ezt pedig a jelenlegi nagyüzemi szervezetben nem lehet megoldani. Maradnak a szakcsoportok? — GöPcön s környékén, a háztájikon kívül más lehetőséget területgyarapításra nem látunk. Vagyis ott sikerülhet a telepítés, művelés, metszés, ahol a minőségi betakarítás is megszervezhető. A közös gazdaságok ennek a feltételnek — kii kell mondani —. a jövőben nem' tudnak eleget tenni. Viszont koordináló, sőt integráló szerepükkel korszerű gépparkuk birtokában sokat tehetnek a környék barackkultúrájának újbóli felvirágoztatásáért. Mert mondani sem kell, ilyen kiemelkedő árakkal a távoli években nem lehet számolni, de tisztességes jövedelmet a sárgabarack átlagban mindig adhat. És mint az idei év is bizonyítja, a hazai gyümölcsösök megkülönböztetett nagy árbevételű növényé továbbra is a kajszi maradt. — kármán — Hogyan lesz Ifjú vármentők Ónodon
