Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-12 / 137. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ESZA XLIII. évfolyam, 137. szám 1987. június 12. Péntek Ára: 1,80 Ft i—. ; ■■v -r-y- " : v ■ ­Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Az ÉRV is felkészült A társadalmi ellenőrzés Népszerűtlen feladat? „TÜRAJÁRATOK” HEVESBEN KÉTSZÁZEZER CIKK ÁRA BORSODBAN EGYSÉGES FELLÉPÉS Nem kell vízhiánytól tartanunk Vettem egy doboz konzer- vety Az árcédulán alul ti­zenhat, de felül tizennyolc forint volt. Aztán a pénztár­nál huszonkettőt blokkoltak, mondván, hogy emelkedett az ár, csak nem volt ide­jük átjavítani. Ugye, nem ismeretien a kép Önök előtt. Szinte naponta találkozunk ilyen és ehhez hasonló „ár- dzsungellel”. Persze, becsap­va, megkárosítva érezzük magunkat. Ám minden egyes áru mellé — kétszázezer cikk van forgalomban me­gyénkben — nem állítha­tunk egy-egy ellenőrt. A fo­gyasztói érdekvédelem elő­térbe került ugyan, de a helyzet nem változott. Egye­sek azt mondják, hogy az új üzemeltetési formák élet­be lépése óta növekszik az érdeksértések száma, mert a licitálás terheit a fogyasz­tóra terhelik az üzletekben. Ilyen megállapításokat hall­hattunk azon a tanácskozá­son, amelyre öt megye szak- szervezeti képviselőit hívta meg a hét elején a Szak- szervezetek Országos Taná­csa Közgazdasági és Élet­színvonal-politikai osztálya, a Szakszervezetek Borsod-Aba- ú.i-Zemplén Megyei Tanácsa területpolitikai osztálya. A tapasztalatcsere célja az volt, hogy megismerjék a részt­vevők a társadalmi ellen­őrök szerepét és kapcsola­tát az állami szervekkel, és a jó tapasztalatokat honosít­sák szűkebb pátriájukban. A vitában részletesen hall­hattunk egy-egy megye fo­gyasztói érdekvédelmi mun­kájáról, az ellenőrzések fon­tosságáról és tapasztalatai­ról. Heves megyében 320 társadalmi ellenőr tevékeny­kedik, s a választások után szeretnék négyszázra emel­ni ezt a számot. Eddig egyénenkénti oktatást alkal­maztak, most úgy gondol­ják, csoportokban végzik ezt a jövőben. Az aprófal­vak ellenőrzésére úgyneve­zett túrajáratokat hoztak létre, amelyben egy-egy cso­port dolgozik egyszerre a területen. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a mintegy 3000 keres­kedelmi egységre 300 társa­dalmi ellenőr jut. A kép­zést megyei szinten egyna­pos oktatással is igyekeznek segíteni, de ezen a területen akad még tennivaló, hiszen az erre képzett kereskedelmi szakemberek is nehezen tud­ják követni a változásokat. Hajdú-Bihar megyében 464 társadalmi ellenőr dolgozik, és a választás után sem ter­vezik a létszám növelését. Nógrád megyében 200 el­lenőr van, s többen nem szívesen vállalják ezt az úgymond népszerűtlen fel­adatot. Elhangzott, hogy nem a spontán, hanem az elő­készített, szakmailag meg­alapozott ellenőrzések a ha­tékonyak, így ezek számát kell növelni. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében jelenleg 500 társa­dalmi ellenőr tevékenyke­dik, de a választások után 800-ra növelik számukat. Megyénkben 123 olyan tele­pülés van, ahol félezernél is kevesebb a lélekszám, itt az alapvető élelmiszer-ellá­tással is gondok vannak. Ho­gyan is beszélhetnénk itt fogyasztói érdekvédelemről? ötvenmilliárd forint éven­kénti kereskedelmi forga­lomnál hogyan várhatjuk a társadalmi ellenőröktől, hogy követni tudják az újabbnál újabb szabályzókat, rende­leteket? A vállalatok jö­vedelemcentrikussá váltak, így nem érdekük a fogyasz­tói érdekvédelem. Fhán Péter, a SZOT köz- gazdasági és életszínvonal­politikai osztályának vezető­helyettese összefoglalójában elmondta, hogy nem szabad illúziókat táplálni a társa­dalmi ellenőrökkel szemben, reális célt és feladatokat kell meghatározni számuk­ra. Hangsúlyozta a megyék közötti koordináció lehetősé­gét és fontosságát. A mun­kaidőalap-kedvezmény létre­hozása jelenleg napirenden van, így a cél- és témavizs­gálatoknál talán megoldható lesz a munkahelyekről a kikérés. A leglényegesebb azonban, hogy a vállalati, tanácsi és társadalmi ellen­őrök együttműködve lépje­nek fel a fogyasztói érdek megsértői ellen. Nem titok, hogy az út- és hídfenntartásra fordítható anyagi eszközök évek óta nem fedezik a szükségletet. Számolni kell tehát az utak és hidak műszaki állapotá­nak gyors romlásával, az ebből eredő népgazdasági károk növekedésével és az­zal, hogy nagyon sokba ke­rül majd, ha később halaszt­Három megye nyolcvanhat települését és három városát látja el az Észak-magyaror­szági Regionális Vízművek. Az elmúlt évi szárazság el­lenére, területükön, sehol sem 'kellett vízkorlátozást al­kalmazni. A gondokról, az idéi csúcsfogyasztásra való felkészülésről, a telepek fej­lesztéséről kaphattak isme­reteket, információkat a szakemberek az ÉRV szoká­sos évi tájékoztatóján. — Felkészülésünk nem kampányszerű, hanem egész évben folyamatos — mondta Vékony Ernő, az ÉRV igaz­gatója —, hiszen a biztonsá­gos ellátás ezt igényli. Igaz, most csökkent a vízigény, hi­szen június 10-én például csak 100 ezer köbmétert ad­tunk a rendszerbe, de tavaly július 29-én 166,9 ezer köb­métert, és ebben az évben is lehet ilyen csúcsfogyasz­tás. A csökkenést azzal ma­gyarázzuk, hogy az üzemek jobban, gazdálkodnak a víz­zel és a családi házakban nem fogyasztanak annyit, hi­szen ott vízóra működik. A fogyasztói igény csökke­nése nem jelenti azt, hogy kevésbé kell gondosan ké­szülni a nyárra, hiszen a készletek végesek, és a mi­hatatlanná válik radikális átépítésük. Éppen ezért min­den lehetőséget meg kell ragadni, használni annak ér­dekében, hogy a károk nö­vekedése lassuljon. Ehhez nyújt segítséget a Közlekedéstudományi Egye­sület, amikor június végén az útügyi konferencia ke­retében Sárospatakon fóru­mot teremt a szakemberek­nek olyan technológiai és szervezési lehetőségek meg­ismerésére, illetve megis­mertetésére, amelyek a mai nem könnyű gazdasági hely­zetben is alkalmazhatók. Ha ezek az eljárások véglege­sen nem is oldják meg a gondokat, legalábbis bizo­nyos mértékig meghosszab­bítják útjaink, hídjaink élet­tartamát. A sárospataki tanácskozás résztvevői részletesen átte­kintik a szóba jöhető meg­oldásokat. Megvitatják a főváros útgazdálkodásának kérdéseit, de behatóan fog­lalkoznak majd a 30 ezer kilométernyi országos háló­zatokon kívül a további 60 ezer kilométert kitevő ta­nácsi utak problémáival is. Ami a hidakat illeti, az újjáépítési program körül­belül két évtizede befejező­dött, azóta csak állagmeg­óvási munkálatokra volt le­hetőség. A gondok elsősor­ban a betonhidaknál jelent­keznek, mert a beton na­gyon érzékeny a téli sózás­ra, ami nemcsak a burko­latot, haném a hídszerkeze­tet is megtámadja. Még sze­rencse, hogy a közutak túl­nyomó részét nem beton, hanem aszfaltburkolat fedi, ami, ha jól készítették el, 8—10 éven át viseli el ép­ségben a forgalom terhét. nőség sem mindig a leg­jobb. A karbantartást elvé­gezték, erre 64,5 millió fo­rintot, a rekonstrukcióra 39 milliót költöttek. A miskolci és a kazüncbaroikiai üzem- igazgatóságnak sem kell víz­hiánytól tartania, jelenleg megfelelőek a készletek. Az elmúlt év szeptemberében a Sajóládi Víztisztítóművet is üzembe helyezték. Naponta 20 ezer köbméter jó minőségű vizet képes a rendszerbe ad­ni, igaz, most nem működik, mert nem kell Miskolcnak annyi víz, mint amennyit az előzetes szerződés szerint igényelt a város. Az ellátási biztonságot fokozza, hogy Izsófalván és Rudabányán a- csőhálózat rekonstrukcióját elvégezték. Törekednek a hálózati veszteség visszaszo­rítására. Mezőkövesd és térségében két forrásból biztosítják a vi­zet, s a szakemberek elvé­gezték a tárolómedencék tisztítását, valamint a háló­zatmosatást. Miskolcon is megtörtént a mosatás a há­Ballai László, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke csü­törtökön Miskolcon járt. A munkalátogatást tevő ven­déget Józsa László, a NEB A Miskolci Nyár immár hagyományos rendezvény- sorozatának sajtótájékozta­tóját a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában tar­tották tegnap délelőtt. Több előzetes információ, reklám, a készülődésről szóló híradós után Gépelné Tóth Rózsa, a Miskolci Vá­rosi Tanács elnökhelyettese a már véglegessé (legalábbis minden remény szerint) for­málódott műsorösszeállílás- ból emelt ki néhány való­ban figyelemre méltó prog­ramot: Haydn Nelson mi­séjét, a Mozart-esteket, a nemzetközi fesztiválok ha­gyományos két találkozóján (Kaláka és dixieland) túl a Cigány folklórfesztivált, va­lamint a Kabaré-kert poli­tikai kabaréját. Az idén is zeneközpontú műsorsorozat a legszélesebb közönség igények kielégítésé­re törekszik, műfaji sok- * színűségével. Már tapasz­talható néhány eredménye annak a hosszabb időre szóló folyamatnak, amely­nek eredményeként a szín­vonalas, magas művészi kö­vetelményeknek és a leg­kényesebb igényeknek is lózat egy részében, de a csúcsvízmű területe még hátra van, ezért tapasztal­hatjuk mostanában, hogy sárgás a víz, a vas-mangán kicsapódása miatt. Alsózsol- cán három kút van, de most egy sem működik, így itt most rendszeres fertőtlení­tést végeznek. A csúcsvíz­műben levő ötven kút tisz­títását is elvégezték. Ebben az évben is sok a panasz, hogy gusztustalan a víz. Igaz, ez nem tartozik szorosan a nyári ellátáshoz, de azt is megtudtuk, hogy a sajóládi víz sok évig, 1981 —1986 között tisztítatlanul ment a rendszerbe, és a hat év alatt lerakodott vas-man­gánt még a mosatás sem tisztítja ki egyszerre. Az optimális kihasználás és az üzemzavar gyorsabb el­hárítása érdekében Kazinc­barcikán 1981-401 működik a telemechanikai rendszer és ezt most Miskolcon is kiépí­tik. (obe) megyei elnöke tájékoztatta a népi ellenőrök borsodi te­vékenységéről. Ballai László találkozott Fejti Györggyel, a KB tagjával, a megyei pártbizottság első titkárá­val, s dr. Ladányi József megyei tanácselnökkel is. megfelelő produkciók méltó, .kulturált játszóhelyeken ke­rülhetnek a vendégek, a kö­zönség elé. Az a széles tár­sadalmi összefogás, amely ezt az erőfeszítést és szán­dékot kíséri azt bizonyítja, hogy a város vezetői és la­kói bizalmat szavaztak an­nak a törekvésnek, amelyik városunkat a — sokszor pejorativen használt — „iparváros” kategóriájából a kultúra, a művészet és hu­mánum alakítójává, befoga­dójává teszi. Halmai László, a Városi Művelődési Központ igaz­gatója szintén kiemelte azt a társadalmi összefogást, ami a színpadi, zenei mű­helykísérletek rangjának megfelelő „pódiumot” bizto­sít, a „tenni tudó és tenni akaró művészeknek pedig lehetőséget a bemutatkozás­ra". A Miskolci Nyár szaktá­borai elsősorban az,, itt la­kók igényeit elégíti ki, de több tábor feltétlenül szá­míthat országos és nemzet­közi érdeklődésre éppúgy, mint a nyári rendezvények zenei, színházi programjai. — ing — L A kirakatban dolgoznak Elkészülte utón - nem két­séges - Miskolc egyik leg­szebb épülete lesi a megyei könyvtár mellett épülő Tech­nika Háza. Sok vállalat, in­tézmény összefogásával ké­szül az építmény, amelyet a Borsod Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat középület- építő «építésvezetősége hoz tető aló, Szálai Antolné ve­zetésével. Róla és csapata munkájáról szól cikkünk a harmadik oldalon. Az apro­pót a hétvégi építők napja szolgáltatta. Sárospataki tanácskozás A KNEB elnöke Borsodban „A város őszinte megnyilvánulása” Miskolci Nyár —muliii nwri Az utak állapotáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom