Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

1987. június 11., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Nekünk kell körültekintőbbnek lennünk... Minden tragédia szörnyű, történjék az bárkivel is. De nincs meg rá zó bb hír annál, amikor g y er mekbaleselek r öl írattunk, olvasunk. Ez a kor­osztály a legtoiszolgáiMatot- tabb, legvédtelenebb, még ha ismerik is a közlekedés sza­bályait. ök még nem tud­nak minden helyzetben kö- r ült dkin tőén, m eggo n d ol tan cselekedni, s elég egy jelen­téktelen figyelemelterelő kö­rülmény, s máris megtörtén­het a baj. A televízió Ablak című műsorában hallhattuk, hogy Szeged után Debrecen egyik lakótelepi útján is búkikanót alakítottak ki a sebesség korlátozására, a szág üldözők visszafogására. Ügy gondo­lom, hogy a sajnos gyakori gyermetobalesetek megakadá­lyozásénak nem ez az egyet­len módja. Visszatérő téma az is, hogy ne jussanak jo­gosítványhoz vezetésre al­kalmatlan személyek, illetve kiszűrjék, a járművezetéstől eltiltsák a közúti forgalom­ra veszélyt jelentőket. Rövidesen megkezdődik a nagy nyári vakáció. Sok gye­rek tölti idejét a szabadiban, játszótereken, lakótelepek ut­cáin. Kerékpároznak, lab­dáznak ..., s játék közben előfordul, hogy megfeledkez­nek az óvatosságról. Nem kevés azófcnak a gyerekek­nek a száma sem. akik a kirándulást, a strandolási választják, s ezért indulnak útnak. Töltsék bárhol szabadide­jüket, úgy gondolom, ne­künk, felnőtteknek kell na­gyobb felelősséggel, figye­lemmel gondoskodni bizton­ságukról, vigyázni rájuk. Pásztor György Küldjön egy érdekes fotót! Vevőre várva. Üsző Zsiguli a Tiszán. Beküldte: Dojcsák István, Girincs Beküldte: Katona Istvánné, Miskolc r Ózdi turisták sikere Az egri Agria Sportklub elnöksége tizenharmadik alkalommal rendezte meg az Agria városismertető versenyt a természetjáró szakosztályok számára. Az országos verseny során több mint hatvan csapat mérte össze tudását, leleményességét. A vetél­kedőn szép ózdi siker született. Az Ózdi Kohász SE természet- járó szakosztálya felnőtt kategóriában megszerezte az első he­lyezést, és elhozták a harmadik helyezést is. Ifjúsági kategóriá­ban szintén eredményesen szerepeltek, a fiataloik második he­lyezést értek el. Kerékgyártó Mihály, Ózd Többen fordultaik szer­kesztőségünkhöz leveliben, te­lefonon és személyesen is az­zal a kérdéssel, hogy a kör­nyezetvédelemmel kapcsola­tos észrevételeikkel, javasla­taikkal, illetve panaszaikkal hová, melyik illetékes szerv­hez fordulhatnak. Erről tá­jékoztatjuk most olvasóin­kat. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos, valamiint a zaj­ártalommal összefüggő ügyekben az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal felügyelőségei jár­nak el. A vízminőség-véde­lemmel kapcsolatos hatósági feladatokat az Országos Víz­ügyi Hivatal szervei, a víz­ügyi igazgatóságok látják el. A levegőtisztaság-védelem­mel kapcsolatos elsőfokú hatósági jogkört a helyi ta­nácsok vb szakigazgatási szervei közé tartozó elsőfo­kú építésügyi hatóságok gya­korolják. Mivel sók esetben a szük­séges intézkedés megtételé­nek gyorsaságától is függ az eredmény, vagyis a környe­zetkárosítás megszüntetése, ezért célszerű bejelentésük­kel, panaszukkal, vagy ja­vaslataikkal közvetlenül az intézkedésre jogosult szer­vet felkeresni. Zöldtakarót a bérházakra örömmel tapasztaljuk, hogy Miskolcon az utóbbi időben sok tét ültettek, fü­vesítették a közterületeket. Akad azonban még bőven tennivalónk, hogy szebbé te­gyük városunkat, egészsége­sebbé levegőjét. Követhe- jük például Paks, vagy Bu­dapest példáját, ahol már a bérházak V. emeletéig fel­kúszott a „zöldtakaró", az­az a vadszőlő. A miskolci panclházak falai továbbra is szürkék, bár az egyhangúsá­got oldják a régi házak tűz­falaira festett reklámok. Ezek viszont nem termelnek oxigént, amire különösen nagy szükség lenne a zsú­folt lakótelepeken. A zöld­del borított falak a rossz le­vegőjű városunk lakóinak minden bizonnyal sokat je­lentenének, s a vadszülők telepítésével szebbé, üdébbé varázsolnánk környezetün­ket. Kuthi Lászlóné Miskolc Szép hagyományt elevenítettünk fel... Iskolánkban második al­kalommal rendeztük meg a madarak és fáik napját, melynek keretében vetélke­dőn méntük össze tudásun­kat. Elsőként Herman Ottó életével és munkásságával kapcsolatos kérdéseikre vála­szoltunk, majd különböző madár,hangokat, képekről ma­darakat, növényeket kellett felismernünk. Ezek a felada­tok kicsit megizzasztották bennünket, de nem annyira, mint társainkat, alkilk isko­lánk környezetét szépítették. Minden osztálynak külön kis területe van, amit ezen a napon tanárainkkal együtt tovább csinosítottunk: gyo­mot irtottunk, vírágpalántá- kat ültettünk, padokat fes­tettünk, kapáltunk, gereb­lyéztünk. Délre iskolánk és környéke új arcot öltött. Szüléink elbeszéléséből tud­juk, hogy a II. világháború előtt ez a nap a diákok ked­ves ünnepe volt. örülünk, hogy ilyen szép hagyományt eleveníthetünk fel, különösen most, amikor a természetvé­delem mindannyiunk szá­mára nagyon fontos. Tóth Erika és Négy esi Mónika Miskolc, 15. Sz. Ált Iskola tanulói így nem lehet a termelői kedvet fokozni Nagy érdeklődéssel olvastam az Észak-Magyarországban „Az állami támogatás szükséges" című cikket, melyben töb­bek között szó volt a hátrányos helyzetbe került Állatfor­galmi és Húsipari Vállalatról. Meglepett, hogy a húsmirribi- nált ka paci tásíkiihias znál tsága alig haladja meg az ötven szá­zalékot. A Mezőkeresztesen élő kistermelők azért bosszankodnak, bogy a felnevelt sertéshízóikat nehezen akarják átvenni. Sok kistermelő kötött az áfésznél hizlaláisi szerződést, köz­tük én is harminc darabra. Gyalkran előfordul, hogy az ál­latokat nem veszik át idejében, a hízók így túlsúlyba ke­rülnek, s ez anyagilag kedvezőtlen a tartóiknak. Jelenleg Mezőkeresztesen közel 400 sertést jelenítettek be, de szinte kiszámíthatatlan, hogy 'miikor veszik át. A szövetkezet vá­góhídja nem tudja feldolgozni, a húsipar pedig nem tud a szövetkezettel megegyezni az átvételben. így viszont, a kistermelők kedvét veszik el az állattartás­tól, a hizlalástól. Okos József Mezőkeresztes Cigónyonkét Mezőkövesden A Mezőkövesdi Városi Ta­nács június 2-án megrende­zett cigányankétjára a várt­nál többen jöttek el nem­csak Mezőkövesdről, hanem környékéről is. A rendezvé­nyen szó volt a város mű­velődéspolitikai helyzetéről, az egészséges életmódra ne­velés legfontosabb kritériu­mairól, s arról, hogyan se­gíti a tanács a hátrányos és veszélyeztetett gyerek-éket. Az előadásokat színes kul­túrműsor követte, melyet a sályi, a szomolyiai, a bogá­csi és a mezőkövesdi Martos Ferenc Általános Iskola ci­gánytanulói adtaik elő. Az ankét résztvevői elis­meréssel szóltak a rendez­vényről, s kérték, alakuljon, működjön cigánylclub. Tusay Dénesné Mezőkövesd Hiányoznak a padok Az elmúlt óv őszén elvit­ték a padokat a miskolci Szentpéteri kapui kórház mindkét fedett auitóbusz- megállójából, s azóta sem •hozták vissza. Ezekre nagy szükség lenne, hiszen a kór­házba. illetve a kórházból jövő betegeiknek, időseknek, jó lenne a várakozás idejét ülve tölteni. Szeretnénk, ha mielőbb gondoskodnának az illetékesek a padok vissza­helyezéséről. Arday Béla Miskolc Szeretném tudni, s gon­dolom, mások is, miért nem látja el a posta hívószám­mal a telefonfülkéket Mis­kolcon és környékén. Tudo­másom szerint néhány vi­déki városban már vail ilyen. Sokan várnak tele­fonra, akik számára ez a lehetőség segítséget jelente­ne, hiszen így arra is lenne mód, hogy egy megbeszélt időpontban, az ismert szá­mon hívni tudnának. A Kos­suth rádió egyik korábbi „Jó reggelt” műsorában foglalkoztak ezzel a kérdés­sel, s elmondták, hogy a posta szerint, ez műszakilag megoldható, de visszaélésre is alkalmat ad. A műsor szerkesztője megkérdezte: Ha ezt Pécs városában meg­oldották, akkor miért nem lehet máshol is bevezetni? Sok telefonra váró helyze­tének javítása érdekében, ké­rem az illetékesek segítsé­gét, intézkedését. Binder Iván Mályi * A Miskolci Postaigazgató­ság távközlési osztályvezetője, Ombódi Béla válaszol: — Nem tervezzük a nyil­vános távbeszélő-készülékek hívószámainak nyilvánosság­ra hozását, felhívhatóságát Ha a hívószámokat a fül­kékbe kiírnánk, lehetőség nyílna arra, hogy a 01-beje­lentőn keresztül, belföldi vagy nemzetközi kapcsolási kérjenek a hívó fél kilété­nek ismerete nélkül. Ilyen hívások költségének befize­tésére nem kerülne sor, a kár a postát terhelné. Más vidéki városokban sem ismertek a hívószámok. Olyan távbeszélő-állomás azonban Miskolcon is van, melynél a fülkében lévő azonosító szám bemondásá­val táviratot lehet feladni, vagy belföldi kapcsolást le­het kérni. A hívó fél sze­mélyi adatainak bemondásá­val és a felmerült ,költség befizetésének vállalásával, a posta a kapcsolást létrehoz­za, illetve a táviratot továb­bítja. Az ilyen nyilvános távbeszélőfülkék színes tájé­koztató táblákkal vannak el­látva. Vizsgáljuk annak lehető­ségét, hogy Mályiban is ki­alakítsunk hasonló nyilvános állomást. A napokban szerkesztősé­günkhöz érkezett levél a sze­rencsi városkép csúfításáról ad hírt. Mint Varga Gáborné órás kisiparos írja, néhány hó­napja mindenféle eiővetes bejelentés, vagy tájékoztatás nélkül majd három méter magas betonfallal vették kö­rül a Kiosz-székházzal (Kis- vásártér 14.) szemben levő piacot. Idézet a levélből: „A látvány rettenetes, már csak őrök hiányoznak...” Körülnéztünk a helyszí­nen, és tényleg nem túlzás, ami á levélben áll. A vá­sártér nem mondható nagy­nak, eddig senkit nem za­vart az ott folyó élet, nyüzs­gés, zsibongás. Sőt! A piac mindenütt színfolt. Ha vala­miért szükséges volt a be­kerítés, hát megértjük. Ám lehetett volna másképp is..: D. K.-s !o ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BODNAR ILDIKÓ Telefonfülkék - hívószámmal?

Next

/
Oldalképek
Tartalom