Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-04 / 130. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. június 3., szerda DZ ÉSZAK és a miskolci rádió _____________Sárospatakon V oltak nyarak és voltak programok Lesznek-e vár játékok Patakon? Mintha először járnék - messziről idevetödve - a Bod- i iog-parti városban, a nyári kulturális élet ürügyén nem haboznak a figyelmeztetéssel: volt már e városban né- i hány nyár, sok víz folyt le a Bodrogon; s volt mindig kulturális program is . . . i Volt és — lesz is, tudom. Tudják beszélgetőpartnereim [ is. Azt szintén, hogy alkalmi beszélgetések során, hivata- i los fórumokon csak-csak szóba került: jó és kívánatos 1 lenne, a hely szelleméhez méltó, ha Patak is otthont ad- j na a városba vonzó, hirül vinni érdemes nyári rendez- i vénysorozatnak. i ■ A van és a még nem az igazi metszéspontján érthető tetten jelenleg Sárospatakom a nyári „kulturális kínálat’'. Kanesülz L ajosné, a városi tanács vb művelődési osztályának a vezetője: — Tény, hogy a Sárospatakra látogatókra hagyományosan a vár, a Nagykönyvtár, az iskolaikért, a múzeumok, a templom, s az utóbbi éveikben a Művelődés Házának megtekintése vár „programként '. Az idejövő- ket a történelmi emlékek vonzzák elsősorban. Az objektumokon, az intézményeken kívül nem tudjuk kellően megmutatni mindazt, ami a falak között történik, ami ma is tartalmat jelent, tevékenységet, értéket hordoz. Pedig kulturális életünk szerves részei a nyüzsgő szakkörök, klubok is. Mutatnak valamit a szellemiségből. Nem jelentéktelen például, hogy ötven kiscsoport dolgoztok ilyen kisvárosban . . . Ezeket persze nehéz megmutatni. De láthatók azért a kézimunkák, fafaragások, kerámiák, rajzok a kiállítási programokban. Fellép az irodalmi színpad, a gyermekszínpad, a bábosok műsort adnak, van kamarazenekarunk, néptánc- csoportunk. kamaraénekkarunk, úttörőzenekarunk . . . az ő fellépéseik is látnivalót kínálnak, programot. Ezeket persze a város belső dolgainak is ■ tekinthetjük. — Továbbra is jogos a kérdés, mi az, ami ezeken túl van, ami Patákon található? Nos. egy sereg olyan rendezvény a város intézményeiben, .amelynek helyet adunk. Az idén például tizenhatodik alkalommal jönnek Patákra a nyári nyelvi kollégiumba a gyerekek, az anyanyelvi konferencia védnöksége itt tartja üléséi. Természetes, hogy ez idő alatt számos kulturális rendezvény gazdagítja programjukat. amin a hagyományos táborok résztvevői is bemutatkoznak, műsorokat adnak a város lakóinak és az itt levő idegeneknek, turistáknak. A Művelődés Házának rendezvényei igazodnak ahhoz, hogy nálunk lesz nyáron a biológiai vándorgyűlés, az országos honismereti akadémia . .. Augusztus 2ü-án pedig egész napos, nagyszabású rendezvénysorozattal várjuk az ideérkezőket. Ez alkalom lesz arra is, hogy a hegyaljai városok művelődési intézményei megmutassák, mennyire képesek ilyen akciók együttes megszervezésére és lebonyolítására, Hangsúlyozni szeretném: volt és van Sárospatakon sárospataki nyár, gazdag programmal, rendezvényekkel. Hagyományosan és új programokkal, többet akarással. Amiben gondot érzünk az, hogy ezek a rendezvények izoláltak, kell lehál valami- egységesebbet teremtenünk, hogy az idegenforgalom is jobban ránk figyeljen, hogy érdemes legyen ezért is Patakra utazni. Ehhez természetesen meg kell teremtenünk a feltételeket, a kívánatos kulturáltságot ... s ez nem megy egyik napról a másikra. Mi lehetne az összefogóerő? A „nagy dobás", az érte-érdemes-utazni program? Patakon az utóbbi időikben mind többször lehetett hallani azt: várjátékok... Példa van már rá. a Ráikó- czi-vár szinte kínálja magát... ötletek is „érkeztek" Patákra. Már csak meg kellene tehát csinálni. Hogyan áll ma a várjátékok ügye? — a kérdésre Paták tanácselnöke foglalta össze az el- mondhatókat: — intenzíven foglalkoztunk a várjáték lehetőségeivel, számba vettük az esélyeket. Több variációt gondoltunk végig, aztán három kérdés maradt: hol legyen a színpad, a nézőtér, milyen darabol, darabokat kell játszani ? Már erre az évre készíttettünk egy hozzávetőleges költségvetést arra vonatkozóan, miibe kerülne mindez. A költségvetés tizenhatmilliót mutatott — feltételezve tizenkét előadást —, ennyi pénzünk nekünk nincs. Át kelllett értékelni az elképzeléseket. Ami kirajzolódott: a színpadot és a nézőteret a vár udvarán kell kialakítani, ehhez az elvi hozzájárulást a Magyar Nemzeti Múzeumtól és a patakitól megkaptuk. Aztán megtudtuk, hogy Budapesten az egyik szabadtéri színpad fölöslegessé lett, a nézőteret onnan be lehetne szerezni. . . Térproblémák vannak egyelőre, de nem lefutott ez a játék, a jó megoldáson gondolkodunk. A színpad pontos helye vitatott jelenleg, megbízást adtunk e' terv elkészítésére, a végleges megoldás kidolgozására. — Ha már ilyen problémák adódtak, nyilván több idő jut annak eldöntésére is, hogy mit játsszanak majd Sárospatakon? — Voltak és vannak viták ma is e kérdésben. Shakespeare! kell-e játszani vagy a Rákóczink, talán Kossuth, Széchenyi életét és korát? Egyre inkább az rajzolódik ki: azt és olyat kell itt bemutatni, ami kötődik Patakhoz, a városhoz, történelméhez. Úgy tűnik, mindenképpen a Rákócziakban kell tovább gondolkodnunk. A kezdeteikben feltétlenül. Felvetődött aktualizált darab bemutatásának lehetősége is. Sor kerülhet új darab írására... de az is azokhoz kötődne, akik a várban élték, akiknek közük volt Patakhoz .. . Nem titok, Koltay Gábor rendezővel tárgyaltunk és tárgyalunk, az ö révén értesültünk róla, hogy a szegedieknek teljes kosztümkollekciójuk van, ahhoz hozzájuthatnánk. Ott tartunk tehát: az a tervünk, hogy 1988-ban legyenek vár játékok Patakon. Egy elvünkből nem adunk fel: csak profi darabba! szabad indulni. Abba nem megyünk bele, hogy csak azért indítsuk el a várjátékokat, hogy itt is legyen .. . Inkább kezdünk később, de olyan művel, amelyet meg lehet hirdetni. És a későbbiekben is csak olyanokat tűzünk műsorra, amelyek érdemesek arra, hogy idejöjjön a közönség. És olyan körülmények között csináljuk, hogy az idegenforgalmat méltóképpen fogadjuk, Nyugatról is. Ma az látszik, hogy a fő darabokhoz a kiegészítő műsorok — templomi hangversenyek, kiállítások és más szórakoztató programok — a városban biztosítottak. Fontos lenne persze, hogy a várjátékok ügyében a hegyaljai városok, Sátoraljaújhely, Tokaj partneri szerepe is érvényesüljön. — És a pénz? Például az idegenforgalmi hivatal hogyan reagált a tervre? — Sokat beszéltünk különböző fórumokon erről, nem jött eddig igenlő válasz. Abban nem nagyon bízom, hogy valamelyik idegenforgalmi szervezet beszáll ebbe úgy, hogy esetleg majd sikeres lesz ... Ha nem látja a hasznát. A Borsod Tou- risttal egyébként is elégedetlenek vagyunk, a városi propagandaanyagot nem képes biztosítani, nem tudunk mit adni az idejövök kezébe. Azt mondják, csináljuk mi meg, majd ők terjesztik ... Szóval, anyagilag teljesen egyedül vagyunk a nyári játékok ügyében. Az említett költségvetést láthatóan lehet csökkenteni, amire feltétlen számítunk még, az a megyei tanács támogatása. Ha nem kapunk segítséget, akkor félő, hogy jövőre is a tervekről beszélgethetünk. Mert teljesen önerőből ezt roppant nehéz lesz megoldani . .. T. Nagy József Nyári muzsika Matyóid 1986 Gazdag zenei program A zenét kedvelők igényeit változatos bőségben elégíti ki a miskolci zenei estéknek a MÜPI által összeállított programja. A koncertek száma meghaladja a húszat, s augusztus végéig kínál kellemes időtöltést e művészeti ág kedvelőinek. A nyári zenei sorozatot az augusztus végéig tarló térzenék nyitották meg. Ezeket minden pénteken a Dísztéren, minden vasárnap pedig Tapolcán tartják. Az orgonamuzsika kedvelői idén is felkereshetik a kitűnő akusztikájú avasi műemlék református templomot, a Collegium musicum sorozatára. A nyitóhangversenyt követően még hat alkalommal gyönyörködhetnek a zenekedvelők az oigonamu- zsikában. Június 5-én a MÜPI Kossuth utcai otthonának udvarán, a Miskolci Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt, amelyet Kovács László vezényel. A Muzsikáló udvarban még további két koncertet ad a miskolci zenekar. Újból megtartják a Pátria-ház erkélyéről a „toronyzene’’ sorozatot, amely már tavaly is nagy sikert aratott. Június hetedikét követően nyolc vasárnapon szólal meg a zene a sétálóutcán tartózkodók szórakoztatására. Két alkalommal rendeznek barokk estet a Deák téri orthodox templomban. Ezen június 12-án a Schola Hun- garika, július 24-én pedig a Capella Savam együttese mutatja be műsorát. Két alkalommal ad otthont a koncerteknek a diósgyőri vár. A négytornyú vár évszázados falai között, a Miskolci Szimfonikus Zenekar műsora csendül majd fel, külföldi vendégkarmesterek vezényletével. Ugyancsak a várban tartják meg július 5-én a nemzetközi dixieland- találkozót. Június 30-án kerül sor a Belvárosi Szabadtéri Színpadon (Hősök tere 5. sz. alatt), a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a miskolci Bartók Kórus előadásában Haydn Nelson-mise című művének bemutatására, amely különleges élményt ígér a zenekedvelők népes táborának. Előadók Kelet-Afrikáról A hazai és a külföldi melegégövi szakértők kétnapos tanácskozást tartottak a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Megyénkből két sárospataki agrárszakembert kértek fel előadás tartására; dr. Truskovszky Erzsébetet, a Bodrogközi Állami Gazdaság növényvédelmi szakmérnökét és dr, Obzsut, Józsefet, a borkombinát főosztályvezetőjét, akik hét és fél évet töltöttek szaktanácsadóként Tanzániában és Etiópiában. A Mezőkövesdi Városi Művelődési Központ irodalmi és néprajzi munkaközösségének kiadványa, a Matyóföld újabb számmal jelentkezett. A Matyóföld 1986—87 a már hagyományos szerkesztéssel, 116 oldalon, gazdag, változatos tartalommal ad számot a közösségben folyó munkáról, illetve publikációin keresztül érzékelteti, mivel foglalkoznak a város múltjának ápolására és jelenének az irodalom és néprajz sajátos eszközeivel történő építésére szövetkezett tagok. A legelső, ami annak az olvasónak, aki a kezdetektől — 1963-tól — nyomon kísérheti e kiadvány életútját, szemébe tűnik, hogy n szerzői gárda nagyjából változatlan. Ez abban a tekintetben jó, hogy alig-alig vált ki valaki a körből az eltelt évtizedek alatt — kivéve az elhalálozottakat, mint most legutóbb Lukács Gáspár tanár urat, aki még publikált is ebben a számban; éppen egy új városi létesítményt mutatott be, a szignó szerint más írások is tőle származhatnak, s már a róla szóló emlékezést is olvashatjuk a lapban —, ugyanakkor nem elég nagy számban jelentkeznek újabb, ifjabb szerzők, illetve az újak között viszonylag kevesebb a tartósan a Matyóföldhöz kapcsolódó munkatárs. Múlt és jelen egymás mellett van jelen a /kötetben, a /korábban kialakult elképzeléseknek megfelelően. A ma Mezőkövesdjét érintő írások élén olvasható Kiss Gyula munkája a város lakótelepeiről. A külső arculatában is dinamikusan városiasodó Mezőkövesden ezek a lakótelepek életformaváltást is jelentenek, ezért igen jelentősek, nem egyszerűen lakásváltoztatás jelei. Kiss Gyula szűkszavú írása ezért érdemel megkülönböztetett figyelmet, s jó lenne, ha dolgozata utolsó sorának ígéretét mielőbb beváltaná, s megvizsgálná, majd publikálná, mit jelent e változás mélyebben. TájéAz ózdi Kun Béla Művelődési Központ Lajos Árpád Honismereti Körének immár sök esztendős jó munkáját újabb kötet igazolja. Az Ózdi honismereti közlemények című sorozat 5. köteteként jelent meg Kaczur Ernő nagyszabású munkája: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése Hangonyban címmel, Hangonyvölgye Mgtsz támogatásával. E mű szakszerű áttekintése annak a több, mint három és fél évtizedes folyamatnak, amelynek során Hangonyban 1950-ben először megalakult Előre névvel az első mezőgazda- sági szövetkezet, majd az évtizedek során, több nehézséget legyűrve, számos, átszervezést, -alakulást átvészelve eljutott a mai Hangonyvölgye szövetkezetig. A ma 772 éves település utolsó évtizedeiről is szóló, csaknem a felszabadulástól napjainkig tartó krónika ez koztatást kapunk a város új könyvtárának életéről Zádory Károlytól, a helyi áíész tevékenységéről Reményi Gyulától, az új városi galériáról a már említett Lukács Gáspártól. Zup- fcó Béla Kiss Gyulával a Matyóföldhöz fűző kapcsolatáról, írói munkájáról beszélget. Megismerhetjük a helyi gimnázium jubileumának sajtóvisszhangját; jegyzetet, szemlét olvashatunk kiállításokról, a Matyó együttes franciaországi útjáról, több, a tájegységet érintő kiadványról. A város és népessége múltjának kutatása mindenkor a Matyóföld gárdájának legelső feladatai közé tartozott. A summásmúlt emlékeit tárja fel újabb dolgozatában Pap János, hasonló témájú Tóth Rózsa munkája. Munkácsy Mihály cserépváraljai kapcsolatainak járt utána Hajdú Imre; népi orvoslási adalékokat publikált Hankóczi Gyula, a Bükk-vidék népének mozgásáról, vándorlásairól Viga Gyula értekezik, az egykori mezőkövesdi népfőiskolára Bayer István emlékezik. Sárközi Zoltán az első világháború előtti helyi analfabétizmust kutatja, elemzi. Olvashatunk a mezőkövesdi Gyöngyösbok- réláról, Herman Ottó mezőkövesdi kapcsolatáról. Sajátosan újszerű Kápolnai Iván tanulmánya, amely a város zsidó lakosságának kialakulását, a XIX. században való növekedését és a település fejlesztésében vállalt szerepét mutatja be. Érdekes lenne ennek a foly-, tatását is olvasni, megismerni e népesség életét a XX. századból is. Csendes András búcsúzik el Lukács Gáspártól a kiadványban, amelyben még nagy számban találhatók versek, helyi és a Matyó-, földhöz kapcsolódó, máshol lakó költők művei. — Egészében a Matyóföld 1986— 87 száma érdekes, figyelmet érdemlő képet ad Mezőkövesd íróinak, múltkutatóinak és -ápolóinak munkájáról. s ezen keresztül a városról. a könyv, amely a történések és azokon belül a gondok közreadásával tapasztalatátadás is, más hasonló közösségek okulására. A kötet tartalmát még legszűkebb kivonatban is szükségfelen itt közreadni, de Bolyki István tsz-elnök Ajánlásából érdemes néhány sort idézni: „E könyv, amit ajánlok elolvasásra, rámutat arra a küzdelmes, igen göröngyös lítra, amelyen eljutott szövetkezetünk a kiváló címig, a dolgozók megbecsüléséig. Felidézi a küzdőtéren az úttörőket, emlékeket állít sok elhunyt tsz- tagnak, akik részesei voltak a mozgalomnak. Megbecsülés illeti az úttörőket, akik példái legyenek a jelent formálóknak és a jövőt alakítóknak." A kötetet számos fotó és a szövetkezet életére vonatkozó táblázatos kimutatás teszi teljesebbé. Egészében nemcsak szakmabelieknek ajánlható. (benedek) Termelőszövetkezet Hangonyban Bővítik a hejőbábai iskolát Gyarapodik lakossága, nő az általános iskolába járó gyerekek száma, ezért szükségessé vált a hejőbábai általános iskola bővítése. A meglévő, s jelenleg is oktatásra szolgáló épületet bővítik a Borsod tervnél dolgozó Bakos Lászlóné építész elgondolása alapján. A meglévő épület mellé tervezett új részben 4 tantermet alakítanak ki és helyet kap benne eg.y természettudományi előadó is, a hozzá tartozó szertárral. A 8 tantermesre bővített iskolához csatlakozva, építik meg a 12-szer 24 méteres tornatermet, szertárral, orvosi szobával, öltözővel, zuhanyozóval. A tornaterem építészeti érdekessége, hogy a 24 méteres fesztávot ■ a- gasztott fenyőfa tartószerkezettel fedik le. A tornaterem nemcsak a gyerekek rendszeres testedzéséi teszi lehetővé, de remélhetőleg lehetőséget nyújt majd a felnőtteknek is a testmozgás, a testkultúra fejlesztésére. A beruházás kivitelezését versenytárgyalás alapján a Borsod Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat nyerte el. A munkálatokat már meg is kezdte, s azt a tervek szerint a jövő év nyarára be is fejezi.
