Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-03 / 129. szám
tbZAK-M AG YAKOKSZAG 8 1987. június 6., szombat Beszélgetés Orosz Lászlóval, a városi pártbizottság első titkárával Orosz László nem bennszülött pataki, abaúji ember. Az itt töltött 6 év során azonban lelkes pataki lakál,patriótává vált, Mié tv e befogadták és szívesen támogatják a régi honos patrióták; Patak lakossága és a város barátai, elszármazottjai, köztük az öregdiákok. Természetes hát, hogy az Észak-Magy arország sárospataki hete során többször megkerestük és beszélgettünk vele múltról, jelenről, jövőről. Sárospatak sókat formálódott, gazdagodott az utóbbi években. A lakosság és a vezetés eredményesen munkálkodik azon, hogy ne csak a régi dicsőség fénye ragyogjon, hanem új értékekkel is gazdagodjon a város és vonzáskörzete az egész ország, nem kevésbé az itt élő lakosság örömére. Jól tudjuk, sokrétű munkát végeznék a pártbizottságok. Első kérdésünk azt tudakolta: milyen tennivalók állnak ma \a Sárospataki Városi Pártbizottság munkájának homlokterében? — A városi pártbizottság minden erejével a gazdasági munka eredményességére koncentrál, de a jövő programjának kidolgozására is megfelelő figyelmet fordít. A sárospataki és a körzetéhez tartozó tizenöt községben levő üzemek többségének munkája — több évre visszatekintve is — kiegyensúlyozott és eredményes. Például az elmúlt évben ^százalékkal nőtt a termelés a mezőgazdaságban és az iparban. Az üzemek munkájának nyereségtartalma 10 százalék volt. Az idei tervék 11 százalékos termelésnövekedéssel számolnak. Még az építőipari üzemele is 7 százalékos fejlődést terveztek. Nem voltak lényeges termelési bizonytalanságok, a foglalkoztatás korábbi gondjai enyhültek. Az ipari és mezőgazdasági üzemek termelésének bővülésével, azzail közel arányosan nőttek a bérek, javultak a kereseti viszonyok. Nagy értéknek tekintjük, hogy az üzemek vezető gárdája stabil, sok kötöttük a fiatal vezető, a helyi pártszervezetek közreműködő segítő munkája egyre eredményesebb. — A termelés növekedése figyelemre méltó, eltér az átlagostól, iMi ennek a magyarázata? — Nekünk itt, Sárospatakon egy jelentősebb ipari üzemünk van, a Csepel RU- GÉV Gyáregység ezer dolgozóval 700 millió forint termelési értéket állít elő. Gépipari üzem, konfekcióipari gépeket gyárt, melyeket a Szovjetunióba exportálunk. A gépiiparra ma is jellemző a nagyobb dinamika. E gyáregységünk az elmúlt négyöt évben létszámban megduplázódott, ez idő alatt alakult ki a mai profilja is. Ez Sárospatak iparfejlesztésének nagy eredménye. Vannak kisebb üzemeink is, ahol hasonló a fejlődés. Például a Sárospataki Ruházati Szövetkezeit, de számottevőek a mezőgazdasági termelőszövetkezeteik helyben kiépített ipari üzeméi is. — Tehát Sárospatakon az utóbbi években befejeződött az ipari fejlesztés extenzív szakasza? — A meglevő üzemékre vonatkozóan igen, de Sárospatak iparát tovább kell fejleszteni, extenzíven és intenzíven egyaránt. A mai ipari üzemeink a férfi munkavállalók számára teljes foglalkoztatást kínálnak, de a nők számára nem. A nők teljes foglalkoztatásához szükség volna több, és alkatúikhoz, felkészültségükhöz jobban illő munkahelyre. Ehhez a műszer- és elektronikai iparihoz közel álló kis üzem létesítése volna kívánatos. A meglevő üzemeink számára nincs más lehetőség, mint az (intenzív fejlődés. — A Sárospatakra látogatónak szembetűnő a város fejlődése. Vajon az itt élő emberek is elégedettek ezzel? — A sárospatakiak büszkék városuk történelmi és művelődéstörténeti múltjára és jelen fejlődésiére. Ez egészséges lakálpabriiotizmusban nyilvánul meg. lAz elmúlt évékben megyéi viszonylatiban is kiemelkedő társadalmi munkát végezték. Például 10 kilométer szennyvízcsatornát építették, de elfogadta Sárospatak a tehót is. Ezek fontos jegyek, de kiemelem a ma- • gánlaikás-építést. Erre akkor nyílott lehetőség, amikor a kereseti és támogatási viszonyok ezt lehetővé tették. — Sárospatak régi város, de mindössze 19 éve kapta vissza közigazgatási rangját. Későn kezdett fejlődni, ezáltal elkerült sóik gyermek- betegséget. — Nagyra értékeljük azt a szeretetet és megbecsülést, amely a megye és az ország résziéről Sárospatak Iránt megnyilvánul. A tömegtájékoztatás Patak iránti érdeklődéséből, az idelátogatók véleményéből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a kívülállók lis elismerik és helyesnek tartják lazt a törekvést, hogy a város építésénél és korszerűsítésénél a thögyományókat átmentsük, illetve ötvözzük az újjal. Szívesen veszünk Patak barátaitól — szerencsére vannak sókan — minden segítéseget, bírálatot, amely városunk helyes irányú fejlődése előmozdításának szándékából falkad. — Pataknak jó híre van az országban. A város presztízsének erősödéséhez hozzájárult, mind érzékelhetőbb egy jó helyi légkör formálódása. A pártbizottság milyennek ítéli meg az itt élő emberek hangulatát? — A város vezető testületéinek az embereket érintő intézkedései (városfejlesztés, 1 akáselosZtás, foglalkoztatás) az érintették számára is el- fogadlholtók. Az emberek problémáit, ügyes-bajos dolgait ott Intézzük, ahol azok rendezhetők, ahol felmerülnék. A sárospataki emberekre is jellemző az, hogy az élet- színvonaluk megőrzéséért többet kell dolgozniuk. Túltettük imágunkat azon, hogy szégyelljük felkötni a kapát a kerékpárra, és egyre többen ismerkednek meg a szőlőtermelés művészetével is. bár az idén nagyon rossz a szőlősgazdáik 'hangulata a súlyos fagykárok miatt. A gyakor! árrendezéséket Sárospatakon is idegesen fogadják, különösen mostanában, amikor kisebb dinamikával nőnék a 'keresetek, a szőlő- tenmélés eredményéi szinte semmit sem ígérnek. Városunkban is sók embert foglalkoztatnak a most formálódó jelentős intézkedések (vállalati és személyi jövedelemadó, a nyugdíjrendszer tervezett módosítása). Ezek a problémák, a tervezett intézkedéseik hatásai kezelhetőek lesznék, ha tudjuk biztosítani a 'teljes foglalkoztatóst, a megfelelő kereseti viszonyokat. A jó .közérzethez nemcsak pénz kell, fontos az is, hogy az iskolák, óvodák, az egészségügyi ellátás rendeltetés szerint működjenek, hogy az üzletiékben hozzá jussiunk a szükséges árukhoz, legyen rend és tisztaság körülöttünk. Az a tapasztalatom, hogy Sárospatakon az emberek megbecsülik egymást, köszönnék, ha találkoznak, tisztelik az idősebbéket, szeretik a gyerekeiket. Rendben tartják és sok igyekezettel díszítik környezetüket. Erre szokták mondani, hogy van levegője Pataknak. — A közigazgatás átszervezésével (a járások megszűntek) Sárospatak tizenöt községgel kötött szövetséget. Milyen tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban? — Úgy tapasztaljuk, hogy ezek, a városi szerepkörben bekövétfcezetit változások — a velük együtt járó gondokkal — „feldobták” Sárospatakot, és minden 'igyekezet ét latba vetve kíván az új követelményeknek megfelelni. — Melyek ezek a községek? — A Bodrogközből: Vajdácska, Györgytarló, Kenéz- lő, Viiss és Zialkod. A továbbiak: Hercegkút, Makkos- hótylka, TOlcsva, Erdőhorváti — a Hutáikkal, K omlós - ka, Olaszliszka —, Vámosúj- falu-BodrogolaSzi, Sámazsa- dány. E tizenöt község tényleges vonzáskörzete Sárospataknak, óvjuk minden eddig elért vívmányukat, segítjük a továbbfejlődésüket. — A bevezetőben említette, hogy a városi pártbizottság a jövő programjának kidolgozására is megfelelő figyelmet fordít. .Milyen programokat formálnak? — A párt és a mi pártbizottságunk is a napi feladatok mellett a jövővel is foglalkozik. A Központi Bizottság 1986 novemberi határozata is erre serikent bennünket. Lényegében újragondoljuk a VII. ötéves tervünket és bátrabb célokat formálunk. A fő figyelmünk az ipari, mezőgazdasági termelés nagyobb dinamikájának megteremtésére, a munka eredményesebbé tétélére, a foglalkoztatás színvonalának megtartására és bővítésére irányulnak. De vannak elgondolásaink és teendőink a kultúra, az oktatás és az idegenforgalom fellendítésére vonatkozóan is. Ha sorra veszem őket, ezék a következők. Az iparunk a meglevő bázison fejlődhet tovább, számolunk némi foglalkoztatásbővítéssel is. Ezek konkrétan a Csepel Ruhaipari Gépgyár és a MÁV Miskolci Járműjavító Sárospataki Gyáregységének a fejlesztő beruházásai. Nehéz, vajúdó kérdésék ezek, sok bizonytalansággal. Mezőgazdasági üzemeink stabilitását, eredményességük javítását pártbizottságunk az összefogás fokozásában látja, amihez az eddigiektől eltérő struktúrák is szükségesek. Magasaik a mezőgazdasági üzemék termelési költségei. Az egyes üzemeknek nincs elegendő gépállománya, de együttesen túl sok géppel szolgálják ki a termelést. A magyar mező- gazdaságban átlagosan 96 Séta a Szent Erzsébet téren A vár belső udvara hektár föld jut egy traktorra, nálunk 50,6 hektár — majdnem feleannyi. Kézenfekvő lenne egy közös vállalat létrehozása, amély kiszolgálná a mezőgazdasági üzemeket, elvégezné a szükséges munkákat. Megítélésünk szerint a mindössze 11 ezer hektár szántóföld megmunkálása — amikor mára számítógép is az ember rendelkezésére áll — megoldható feladat. A gépeiket münden üzem saját maga javítja, javítóüzemet tart fenn, pótalkatrészt tárol, raktárosokat alkalmaz, anyagbeszerzők sokasága fut az alkatrészek után. Ennék összefogása, a javítás szakszerűségének növelése, ezek az igazi nagy tartalékaink. Végeztünk számításokat is a nyolc mezőgazdasági üzemben, 400 millió forint megjtakairiitás érhető el évente. Ez az összeg megfelel az üzemek tízévi nyereségének. Ha a féle bejön, már akkor is megéri. — Hogyan fogadták az elképzelést az érdekeltek? — Az érintett üzemek vezető testületéi megvitatták a pártbizottság javaslatát az elmúlt ősz és az idei taviasz során. Nem tartották időszerűnek, egyedül a Bodrogközi Állami Gazdaság tartotta megvalósíthatónak. Ha belegondolunk, komplikált dologról van szó, mert a gépeket össze kell vonni, közös vállalat tulajdonába kell adni, jogi problémák is adódhatnak, de nem ez a fő probléma — a gondolkodás nem érett a javaslat elfogadására. — A megyei illetékes szervek hogyan reagáltak az elgondolásra? — Eddig még nem reagáltak, pedig érdemes volna a felkarolása. A pártbizottságnak volt még egy javaslata a mezőgazdasági üzemék számára, amiben egyetértés alakult ki. Ez a közös agrokémiai telep létrehozása Sárospatakon. Ez év augusztusáig elkészül a beruházási program és a jövő esztendőben elindulhat a megvalósítás útján. A Sárospatak térségében dolgozó gazdaságok számára nagy lehetőséget ígér a gyümölcsfeldolgozás is. Termelünk itt almát, körtét, ri- bizlit, szedret és feldolgozás nélkül elkótyavetyéljük, a nyereség a feldolgozó hasznát növéli. Holott van üdítőital-ipari vállalatunk is, amely üvegbe tölthetné a készárut. A gyümölcsfeldolgozásra egy gazdaság nem vállalkozhat, de együttesen megvalósítható volna. Ha a szőlőt is ide számólom — a szőlőből nemcsak bort lehet készíteni —, akikor mindenképpen érdemes ezzel foglalkozni. Az ilyen összefogásokhoz sole bizalomra van szükség a gazdaságok kötött, az önzés, a kényelmesség, a vállalkozói bátortalanság nem kedvez az új gondolatok megvalósításánál. — Milyen elképzeléseik vannak az idegenforgalom fejlesztésére? — Csak két dolgot említek itt. Javasoltuk a Rad- vány-völgyi víztározó megvalósítását, kezdeményeztük a sárospataki nyári várjáté- kdkat. — Hogyan áll e tervek megvalósítása? — Én úgy tudom, hogy mindenki lelkesen egyetért, de még pénzt nem adott senki. Mindennek van érési ideje — nemcsak a közös üzemek létesítésének, hanem a művelődési vállalkozásoknak is. Én remélem, hogy 1988—89-ben vendégül láthatjuk az érdeklődőket. — Ahogyan kiveszem a szavaiból, vannak kezdeményezéseik, amelyek sikeresek, mások lassan haladnak előre a megvalósítás útján, és megint mások, amelyekre nem alakult ki a fogadó- képesség. Nem csorbul-e a pánt, vagy az első titkár tekintélye azáltal, hogy nem minden kezdeményezést fogadnak el? — Sárospatak város fejlesztései kötött eddig is voltak bátor elképzelések, amit az itt élő emberek formáltak ki és valósítottak meg. Csak utalok a Művelődés Házára, a vasútállomásra, a Repozitóriumra. Ezek közül egyik előbb, másik később valósult meg. A ma formálódó elgondolásainkban közös az, hogy szükség van új tervekre, mert ezek magukban hordozzák a körzet további gazdasági felemelkedésének lehetőségeit. ' Ez mindnyájunk érdeke, és ezért vagy előbb, vagy utóbb megvalósulnak. Én azt kívánom és azért dolgozom, hogy ne utóbb, hanem előbb valósuljanak meg. Én a párt vagy a magam tekintélyét nem féltem, a párt tekintélye azáltal szenved csorbát, ha a körzet számára nincsenek elgondolások a kibontakozáshoz. Befejezésül szeretnék szólni arról, hogy Sárospatakon és körzetében sok felkészült, aktív ember dolgozik. Az ő munkájukat kell látni a fejlődés eredményeiben. Az Észak-lMagyarország arra vállalkozott:, hogy ezt bemutassa, kívánok ehhez alap munkatársainak sok sikert. — Köszönjük a beszélgetést és a jókívánságokat. Nagy Zoltán
