Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-01 / 127. szám

1987. június 1., Hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A számítógép dirigál Mini labor - maximális teliesifménnyel Színes képet készítenek, nappali fény mellett — erre képes töb­bek között a mini-labor. Fotó: Balogh Imre — egyik, miskolci belváro­Hz tammmmBM és a miskolci rádió Sárospatakon A képen látható nagy iánckerékgyártó automata gépsor a műszaki színvonal növekedését bi­zonyítja A konfekcióipari gépek zömét exportálják Kezdetben volt egy hó­nap, majd két hét. Ennyi idő alatt hívtak elő egy szí­nes amatőrfilmet, másol­ták papírra a felvételéket. Azután — a fővárosban — jött a Fotex, s 24 órára, csökkentette a munkaválla­lást. Vidéken, többek között a borsodi megyeszékhelyen is mozdultak a fényképé­szek, az Ofotért vállalta először, hogy három nap alatt elkészíti Fuji-Color technológiával az amatőrök képeit. A verseny újabb ál­lomását a miskolci Fényké­pész Kisszövetkezet neve fémjelzi. Azzal csalogatják a megrendelőket, hogy — hagyományos, hatnapos ha­táridejű vállalásuk mellett Egy nyugdíjas kistermelő éveken keresztül nagy mennyiségű gyümölcsöt ér­tékesített az egyik illetékes vállalat boltjában. Miután azonban belefáradt az ál­landó vitatkozásokba, ki­vágta a kertjében szépen termő alma- és körtefák többségét. A nem mindig becsületes átvétel, az áru aláértékelése, az ezzel járó sok idegeskedés és a kevés haszon miatt kézenfekvő a kérdés: érdemes-e a kis­kertben gyümölcsöt ter­meszteni? A téma a kistermelők kö­rében mindennapos. Mond­hatnánk — talán jogosan, —, hogy elcsépelt, de mégis, mivel megoldatlan, újra és újra foglalkozni kell vele. A közelmúltban a NEB vizsgálatot végzett Miskolc zöldség-gyümölcs ellátásá­val, a felvásárlás és érté­kesítés helyzetével kapcso­latban. Megállapították, hogy a magas eladási árak mellett a felvásárlási árak viszonylag alacsonyak, így indokolatlanul magas árrés képződik. A felvásárlás helyzetéről, a tennivalókról beszélget­tek minap a Kertbarátok és Kistenyésztők Társadalmi Szövetségének legutóbbi ülésén is. A termelők e fó­rum keretében találkozhat­tak az átvevőkkel. Elsőként az Unió Áfész képviseleté­ben Rácz Béla, az Uniker Leányvállalat igazgatója is­mertette a vállalat tevé­kenységét : — Az Unió Áfész hatvan szakcsoport felett gesztor- kodik — mondotta. Nagy­termelőktől is veszünk át gyümölcsöt, zöldséget, s Miskolcon 46 boltunk a kis­termelők rendelkezésére áll. Ez azt jelenti, ha valaki öt­letszerűen, egyszer hozza be a felesleget, azt is átvesz- szük. Ennél azonban sokkal jobb, s a felvásárló és kis­termelő szempontjából egy­aránt biztosabb a szerződé­ses megállapodás. Ilyenkor, ha szükséges, előleget is tu­dunk biztosítani. A jövőben tovább szeretnénk növelni 1 a felvásárlás mértékét.. . si üzletükben 24 óra eltel­tével kész képeket adnak a beadott filmről. Hogy eddig eljussanak, a kisszövetkezet vásárolt egy amerikai, Hope Li’berty-tí- pusú mini labort, nem cse­kély összegért. A beruházás természetesen nem ment gondok nélkül, de utólag azt mondják a kisszövetke­zetben: fő, hogy sikerrel járt. De mit is tud a két gép­ből álló mini labor? Egyik részében hívják a színes filmet, 25 perc alatt. A má­sik egység a papírképet ké­szíti — ehhez mindössze tíz percre van szüksége. Még többet mond a teljesítmény­Nagy felvásárló a megyei Zöldért Vállalat.. Éves zöld­ség-gyümölcs forgalmuk 28 ezer tonnát tesz ki, amely­ből 21 ezer tonnát értéke­sítenek a lakosságnak. Rás- lci László igazgató a követ­kezőket mondta: — A nagy kézimunkaigé­nyes termékek termelési struktúrája megváltozott, a nagyüzemből a kisüzembe került át. A termelő gazda­ságok jól gépesített, sző­kébb skálájú zöldségter­mesztésre rendezkedtek be. Erősíteni szeretnénk a kis­termelői körrel a kapcsola­tot, elsősorban szerződéses alapon. Az idén 20 ezer tonna zöldség és gyümölcs vásárlására kötöttünk szer­ződést. A megyében mint­egy hetven boltunk van, amely kistermelői felvásár­lásra kötelezett. Szerződés­sel a napi fogyasztói ár 80 százalékát fizetjük. Piac- gazdaságunk egyébként nem mondható szervezetinek. Egy többcsatornás értékesí­tési rendszer bontakozott ki, melynek vadhajtásai a piac szervezetlenségéhez vezet­tek. Szükségesnek tartom elmondani, hogy vállala­tunknál ilyen lánckereskede­lem (népszerű nevén maf­fia) nincs, egységeinkben az ellenőrök ilyen problémá­kat nem találtak. Tudjuk, hogy egyes kistermelők kü­lönleges termékek előállí­tásával is foglalkoznak, eze­ket is szívesen megvásárol­juk. Az Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat zöldség-gyü­ről, hogy egy óra alatt 550 darab kész képet ad ki ma­gából — jó minőségben. Ahogy a szakemberek mondják, mindent kihoz a negatívból, amit lehet, mi­közben a felvétel hibáit is korrigálja. Köszönhető ez a szinte már elmaradhatatlan mini komputernek, amely felvi­lágosítást ad a laboránsnak a részegységek hőmérsékle­téről, arról, mennyi papír van a gépben — mindenről tájékoztat, amit tudni kell és ami beavatkozást igé­nyel. A gép egyébként a C 4l-es technológiával dolgo­zik, azokat a filmeket hív­ja elő. amelyeken ez a fel­irat megtalálható. Nem árt tudni, hogy a népszerű Or- wo- és a nagy filmek pél­dául nem tartoznak ezek közé. Mint Illés Tivadar, a kis­szövetkezet műszaki veze­tője elmondta, egyelőre egy- műszakos üzemeltetéssel is tartják a vállalási határ­időt. De ha kell, két mű­szakban megy az üzem. Többen kérdezték tőlük, miért csak egy helyen dol­goznak ilyen gyorsan? A válasz egyszerű: a szállítá­sok okozta csúszásokat akarják elkerülni, hogy ne okozzanak senkinek csaló­dást. Nem titkolják, hogy a 24 órát is szeretnék tovább mölcs forgalma az összes áruforgalom két százalékát teszi ki. Fő szállítójuk a Zöldért. Marczis Sándorné áruforgalmi osztályvezető: — A Zöldért Vállalattal megoldottuk az éjszakai, hajnali áruszállítást, hiszen a fogyasztó így juthat hoz­zá a legfrissebb áruhoz. A 189 boltunkból 104 foglal­kozik zöldség-gyümölcs ér­tékesítéssel, ezen belül fel­vásárlással is. Tisztességes árpolitikát folytatunk, sze­retnénk a termelői kedvet fokozni, nem pedig elven­ni. Általában 20—25 száza­lékos árréssel dolgozunk. Boltjaink előtt bevezettük az utcai értékesítést is. Az Agroskála Kereskedel­mi Leányvállalat területi igazgatója, Erdei Ferenc szintén a szerződéses áru- kapcsolat fontosságát emel­te ki. Bár felvásárlási ap­parátusuk a kis létszám mi­att nincs, a központi raktá­rukban átveszik a kister­melői árut. A különlegessé­gekkel ők is szívesen fog­lalkoznak, ám nagy tömegű árut elsősorban nagyter­melőktől vesznek át. Azt a gyümölcs- és zöld­ségmennyiséget, amely nem kerül friss fogyasztásra, a miskolci hűtőház dolgozza fel. Pataki Pál igazgató a következőket mondta: — Minden általunk fel­dolgozható gyümölcsöt át­veszünk. Áraink nem vál­toznak a napi ár szerint, szezon elején és végén is ugyanazok. Szeretnénk nö­velni az olyan termékek arányát, melyeknek piaca hosszú távon biztosítható. Például a málnát és a szed­ret. Termeltetünk nagyban különleges zöldségeket is ... A fórumon a kistermelők nem zengtek hozsannát a termelői kapcsolatokról. A szabványok ellenére az áru osztályba sorolásánál nagy szerepe van a szubjektum­nak is. Az ebből adódó el­téréseket kellene a kister­melővel közösen megbeszél­ni. Emellett azonban fontos kereskedelmi kultúránk ja­vítása is. Szóval van teen­dő bőven. Mindenesetre a fórum biztató ígéretekkel szolgált.. . Dobos Klára A gyáregységet a sáros­patakiak egyszerűen Cse­pelnek hívják. Sok hely­béli lakosnak biztosít meg­élhetést. az üzem, de nem kevesen járnak dolgozni a környező településekről is. A mostani létszám megha­ladja a kilencszázat. Az üzem pontos neve: Csepel Művek Ruhaipari Gép- és Kerékpárgyártó Vállalata Sárospataki Gyáregység. A Csepel eddig is meg­határozó szerepet töltött be a hazai konfekcióipari gé­pek előállításában, hiszen évenként: több . száz millió forint értékű szabász-, va­salóberendezéseket és var­rógépeket gyárt a könnyű­iparnak. Ám termékeinek zömét, vagyis a Sárospata­kon készült konfekcióipari gépek, berendezések, mint­egy 90 százalékát exportál­ják. — Legnagyobb vásárlónk évek óta a Szovjetunió, de érkeznek megrendelések Csehszlovákiából és Romá­niából is — tájékoztat Boósch Ferenc gyáregységi igazgató, aki kérdésükre elmondja, hogy a KGST ke­retében — a hosszú távú szakosodási programmal összhangban — a Csepel Ruhaipari Gép- és Kerék­párgyártó Vállalat és minde­nekelőtt a sárospataki gyár­egység feladata a konfek­cionáló gépek gyártása. — Ezt támasztja alá a moszkvai Technopromim- port Külkereskedelmi Egye­süléssel kötött múlt évi megállapodás is. Mit tar­talmaz a két fél által alá­írt szerződés? — Miután tisztáztuk az exportlehetőségeket, illetve feltételéket, olyan megálla­podás született, hogy 1987- ben a szovjet külkereske­delmi vállalat több, mint 22 millió rubel értékű gépet, gépsort, berendezést vásá­rol a Csepel Művek Ruha­ipari Gép- és Kerékpár­gyártó Vállalattól. A szovjet exportmegrendelés nagyob­bik részét, mintegy 18 mil­lió rubel értékben nekünk, a sárospataki gyáregységnek kell teljesíteni. — Önmagában ez nem je­lentene megoldhatatlan fel­adatot — magyarázta az igazgató —, hiszen rendel­kezünk megfelelő gépekkel, van hozzáértő, túlnyomórészt fiatal műszaki és szakem­bergárdánk. Csakhogy ha­zánkban a feldolgozó ága­zatot anyaghiányos gazdál­kodás jellemzi, s rendkívül mélyponton van a szerződé­ses fegyelem is. Minden gondunk, bajunk eredője az alapanyag-ellátásban kere­sendő. Most például a pre­cíziós öntvények hiánya és egy-két importtétel elmara­dása akadályoz bennünket a folyamatos, program sze­rinti termelésben. — Pedig jószerével alig igényelnek importanyagot. — Valóban nem jelentős a behozatalunk: hatszázmil­lió forint termelési érték elő­állításához évenként mind­össze 4—5 millió forintnak megfelelő devizára van szükségünk. Az elmúlt évekre az ex- tenzív fejlődés volt jellem­ző. Esztendőről esztendőre több tízmillió forinttal nö­vekedett a gyáregység ár­bevétele, s évenként har­minc-negyvennel az üzem létszáma. S mert az igé­nyekhez igazítják a Csepel tevékenységét, reálisan szá­molnak azzal, hogy a VII. ötéves terv végére, az idén várható 700 millió forint­tal szemben az árbevétel megközelíti az egymilliárd forintot. — Az idén csaknem száz­millió forintnak megfelelő termelés-bővülést irányoz­tak elő. Hogyan szándékoz­nak ezt megvalósítani? — Természetesen intenzív módon, létszámnövelés nél­kül, a termelékenység, a hatékonyság fokozásával lé­pünk előre — hangzott az igazgató válasza. — S mert van elegendő munkaerő, az üzemrészeket, műhelyeket érdekeltté tesszük abban, hogy a termelési feladato­kat változatlan, vagy eset­leg csökkenő létszámmal oldják meg. Sokat várunk attól is, hogy az idén be­érik a műszaki fejlesztési munka gyümölcse. Egyebek között csehszlovák licenc alapján hozzáfogunk a kor­szerű, nagy termelékenysé­gű PFS'—1000-es folyamatos konfekcióipari ragasztó-prés gyártásához, jövőre már szériában készítjük ezt a berendezést. Ugyancsak új terméknek számít a kon­fekcióiparban, illetve a tisz­títóiparban egyaránt elő­nyösen alkalmazható, UNI- SET nevű vasalóasztal-csa­lád, amelynek a null-szériá- ja a közelmúltban elkészült és rövidesen megkezdődik a folyamatos gyártása. A har­madik új termékünk egy korszerű kézivasaló, amely­nek műszaki paraméterei megegyeznek a hasonló nyu­gati gyártmányéval. Ez a termékünk is az idén kerül piacra. — És a jövő? — Változatlanul kulcskér­désnek tekintjük a műszaki fejlesztést, amely nélkül el­képzelhetetlen a korszerű, minden piacon versenyké­pes gyártmányok kikísérle­tezése és előállítása — hang­súlyozta a gyáregység-igaz­gató. A fejlesztés egyik fő irányát abban jelöltük meg. hogy ahol az elektronizáció megoldható, úgy ezeknél a gyártmányoknál feltétlenül meg kell valósítani. Ebben a munkában szorosan együttműködünk az Ipari Elektronikai Közös Vállalat­tal, de legalább ennyire építünk a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemmel kialakult szakmai-tudomá­nyos kapcsolatra is. S mert sokat várunk a műszaki fej­lesztés területén meglevő, de még ki nem aknázott le­hetőségek feltárásától és hasznosításától, tovább erő­sítjük fejlesztő apparátu­sunkat, hogy a fiatal mű­szakiakból, mérnökökből ál­ló csoport minél több ér­tékteremtő feladat megva­lósítására legyen képes. — A dolgozókat bizonyá­ra foglalkoztatja az idei bérfejlesztés. Mikor kerülhet erre sor? — Érthető a felfokozott érdeklődés. Azért várunk a bérfejlesztéssel, hogy tisz­tán lássuk, hogyan, milyen eredményesen gazdálkodtunk. Ez majd kiderül a gyáregy­ség első félévi eredményé­ből. így ennek függvényé­ben döntünk várhatóan jú­nius végén, vagy július ele­jén a bérfejlesztés mértéké­ről. Annyit már most el­mondhatok: szándékunkban áll. hogy az eddiginél job­ban elismerjük azoknak a teljesítményét, akik már ed­dig is döntően hozzájárul­tak a műszaki kultúra eme­léséhez a gyár eredményes gazdálkodásához. Lovas Lajos Fotó: Laczó József Az új típusú UNISET vasalóasztal-család rövidíteni. M. Sz. Zs. A zöldség, piles újra terítéken

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom