Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-20 / 144. szám

A püspöki palota is a Sümegi vár A Balaton felé a • 84-es főúton autózva, már távolról sze­münkbe tűnik a síkságból magányosan kiemelkedő hegy tetején terpeszkedő sümegi vár, a turisták ked­velt célpontja. Az első ada­tok a várról 1318-ból va­lók. 1552-ben a közeli Veszprém várat elfoglalják a török hadak, ezért a veszprémi püspökség Sü­megre költözött, s ott is maradt jó 200 évig. Ez a kétszáz év, amíg Sümeg püspöki székhely volt, kü­lönösen Széchenyi György püspöksége idején a község fejlődését, virágzását hozza. Ezt mutatják az e korból származó szép barokk épü­letek is, melyek megadják Sümeg karakterét, hangula­tát. 1664-ben Kara Musztafa nagyvezír Bécs alól meg- verten visszaözönlő hadai Sümeget is fölégetik, el­pusztítják. A Rákóczi-sza- badságharc idején 1705— 1709 között Béri-Balogh Ádám kuruc brigadéros csapatai tartják megszáll­va a várat, mely a kuruc- labanc 'háborúk után — el­vesztvén stratégiai jelentő­ségét — lassan romhalmaz­zá változott... Az Országos Műemléki Felügyelőség 1957 és 1964 között, a régészeti feltárást követően helyreállította. A nyugati oldal külső kapu­tornyához jól járható sé­taút vezet, az egyébként meglehetősen meredek Vár­hegyen. Az udvar észak- nyugati részén emelkedik a Köves-bástya (Köves And­rás püspök építtette 1554- ben), a belső várban pedig az öreg-torony, a várká­polna és a hajdani lakóhe­lyiségek láthatók. Az öreg­torony alsó része végén fegyverterem volt. A fö­lötte levő termek a vártör­téneti kiállításnak adnak otthont. Sümeg neves szülötte Kisfaludy Sándor (1772— 1844) költő. Szülőháza ma emlékmúzeum a róla elne­vezett téren. A földszintes EGER HARANGJAI Az asszíriai ásatások # nyomán háromezer éves kis harangok kerültek napvilágra. Ismer­ték az egyiptomiak, hasz­nálták vallásos célra, vagy éppen figyelmeztetésre, mint a görögök és a római­ak. Nagy Sándor temeté­sén, amikor holttestét aranykoporsóban Memphis- be szállították, a halottvi­vő díszes szekéren százá­val zengtek-bongtak a kis ércharangok. Készítése — miután az egyház magáénak vallotta — mesterségből művészetté lett. Harang zúg ma is dél­ben szerte a világon, hir­detve a törökverő Hunyadi János nándorfehérvári győ­zelmének jelentőségét. Harangok zúgnak a sok- tornyú Egerben is. Törté­netük ma még feldolgozat­lan krónika. Vall a korok­ról, az alkotókról, az indu­latokról. Rákóczi szívesen járt Egerben, ide rándult oly­kor udvartartásával is, hogy élvezze a hőforrások gyógyító vizét. Telekessy püspök különben is szíve­sen fogadta a fejedelmet. Valószínű, hogy a kellemes emlékek és az egyházme­gyéhez fűződő jó kapcsolat inspirálta a fejedelmet ar­ra, hogy harangot ajándé­kozzon az egrieknek. Ez szól ma is, mint a Ferences templom nagyha­rangja. Az adományozásra utaló mondat a felső és al­só díszsáv között fut kör­be: A nagyfejedelem által ajándékozott harang ... ajándékozta Rákóczi fejedelem... Valamikor a legnagyob­bak közé sorolták a főszé- kesegyiház Mihály nevű nagyharangját. Latin nyel­vű felirata szerint a nyolc­vanéves Telekessy István püspök öntette 1714-ben szenteltette fel — eredeti­leg 25 mázsás volt. Miután 1775-ben megrepedt, Esz- terházy püspök megnagyob­bítva újraöntette. Valahogy nem kísérte szerencse: az 1820 és 30 közötti években kicsorbult. Méhes Károly egri lakos közel kétmázsá- nyi részt reszelt ki a csor­ba helyéről. Ám a sors szeszélye tovább üldözte. Az első világháború idején hadicélra elszállították és ágyút öntöttek belőle. Ami­kor utoljára kondult, akkor már az egriek százai pi­hentek a csatatereken. öt harang van még a bazilikában. Közülük érde­mes megemlíteni a Donát nevűt. 1776-ban készült, de 1851-ben újra kellett for­málni. Nem híres mester, hanem Korrench Mark se­géd készítette, ám ma is megkondul, bizonyságul ön­tője képzettségének. A harangszó valaha jel­kép volt az ember életé­ben, jelezte napjai kezde­tét, végét, fájdalmait. Al­kotóik szakmája nem kis részben művészet volt. M I £p mm : MrnmmB :§® W sfiwk »PK ■ •. aP % barokk nemesi kúria fo­lyosóján helytörténeti ki­állítás, benn a költő hajda­ni dolgozószobájában Kis­faludy bútorai, használati tárgyai, mellette reformko­ri dokumentumok láthatók. Itt van a Sümegi pantheon is, a város neves szülöttei­nek emléktábláival. Szembe vele a Népkert, Kisfaludy 1869-ből való szobrával. A szobor Gerenday Antal al­kotása. Sümeg sokat köszönhet Ramasetter Vincének a századfordulón élt neves kékfestőmesternek. Kórhá­zat, szegényotthont, óvodát és iskolát alapított, s ő volt az egyik kezdeménye­zője a közvilágítás beveze­tésének és a járdaépítések­nek. Szobra (Istók János műve) a Kossuth utca és a Mártírok útja találkozá­sánál áll. A hajdani ba­rokk püspöki palota ma diákotthon, kecsesek a manzárdtetőn lévő szobrok, és a kis hagymatetős tor- nyocska a homlokzat jobb oldalán. Sümegi látványosság a Lószerszám Múzeum, Bíró Márton püspök egykori is­tállójában. A község teme­tőjében szép síremlék alatt nyugszik Kisfaludy Sándor és felesége. Szegedi Róza. Vajda Jánosnak, a múlt század romantikus lelkületű költőjének volt igen ked­ves tája Vál község vidé­ke — valamennyi arrafelé fogamzott verse közül is kiemelkedik a sokak által ismert és idézgetett Váli erdő című költemény, — s ezen a vonzódáson nincs mit csodálkozni. Valóban szeretni való ez a Fejér megyei, a Velencei-tótól északra elterülő dimbes- dombos apró vízjárásoktól szabdalt vidék. A tájnak nevet adó Val­óan ott magaslik egy késő barokk stílusban épült kas­tély, az Ürményi família hajdani otthona, s ugyan­csak megér egy kitérőt Vajda János emlékmúze­ummá alakított erdőszéli háza, hanem a környék igazi látványosságai Alcsut- dobozon várják a vendége­ket, például Magyarország egyik legszebb és messze földön értékes növény ritka­ságokat magában foglaló arborétuma, illetőleg egy romjaiban is remek Pol­lack Mihály tervezte kas­tély. Nyilván azért mert va­lóban néhány óra alatt le lehetett oda kocsizni, lova­golni Pest-Budáról, Alcsut és Vértesdoboz tágas hatá­rát az uralkodó Habsburg- ház szerezte meg magának. Mint gazdag termőhelyet és igen jó vadászterepet rendszeresen látogatták á koronás fők, meg a velük tartó népes kíséretek. No­ha valamennyi éppen so­ros gazda csinosított rajta, az igazi kiépítés gondját József nádor (1776—1847) vállalta magára. Ez a nagy tudású Magyarország gaz­daságának fejlesztését hosz- szú fél évszázadon át irá­nyító férfiú azt a célt tűz­te maga elé, hogy az em­lített két település közé egy hatalmas mintabirtokot szervez. Valamennyi cselekedete közül azonban a 40 hektá­ros arborétum megalapítá­sa volt a legmutatósabb! Efféle diszk-érték, növény­különlegesség-gyűjtemé- nyek már akadtak itt-ott a korabeli Magyarországon, ám ilyen tudományos meg­alapozottságú — ily nagy terjedelmű — úgynevezett angolkert sehol másutt nem zöldellt, virágzott. A ki Sopronban, vagy a nyugati határszél más városAelmi emlékhelyeit, irodalmi nagyságaink szülő- vagy lakó­jár, manapság alig hall magyar szót. Nem a királyét, egy-egy szép tájat, kiránduló helyet, helyeken, képtárakban, múzeumokban, hanem az (Igaz, talán így vannak ezzel más népek fiai is, de ez nem miszerboltban, a hentesnél, a fodrásznál, a presszókbaiiasztalhat, nyugtathat meg bennünket. Akiknek még nincs osztrák turista, aki átugrik néhány órára hozzánk, elképszen a nyári programja, s azon tűnődik, hol is töltse el csa- és boldog izgalommal vásárol olyan napi cikket, mint dijával szabadságát, most kedvére válogathat. Akárhová vaj, hús, baromfi, ül a fodrászat búrája alatt, tátja a száijgy is, az alant felsorolt helyekre, vagy máshová, csalódni fogorvosnál. Számára a bécsi boltok árai mellett itt miíhí fog. Lehet, hogy nem hoz haza videomagnót, számítógé­nagyon olcsó. (Persze, mert az ottani árakhoz igazított fizit, vagy más nyugati csodamasinát, de hoz magával egy do­bói különösen jól lehet nálunk vásárolni.) ibka Magyarországot, múltunk, emlékeink, dicsőségünk egy Aki Bécsben a Mariahilferstrassén sétál, manapság aligsletét, amely lehet olyan jóízű, mint Bécsben a Sacher-tor- német szót. Nem a képtárakban, múzeumokban, hanem . a műszaki cikkeket áruló boltokban. Mert drága itt mind/\ Duna meg arrafelé sem kékebb manapság, mint itthon, karcsú magyar pénztárcáknak, de lehet kapni olyan dóig Tisza partján jobbízű a halászlé, mint ott a sült hal, s a bu- olyan minőségben, amit itthon nem, s amire nálunk m ij vár bejárata előtt délcegebben üli meg lovát Savoyai Je- akad vevő. i, mint a Burg előtt. Válogassanak hát hazánk szép tájai Bizony így van ez. a legújabbkori népvándorlás, a túriig s mert Pécsett, Győrött, vagy Egerben ugyanannyiba manapság egyre inkább üzleti kőrútokká degradálódik I ‘ hús a kenyér. a bor mint Miskolcon, nem kell elfecsé- alabbi osszeallitasunkban szép magyar tajakra invitalju ’ , . ' . .... ... . . • »•le­olvasót. Akik közül bizonyára sokan jártak már külföldön az időt holmi bevásárlássá!, jut arra is, ogy ep létén és nyugaton, de talán nem ismerik a Dunántúl szép®njünk és múzeumba . .. Barangolás Sárközben _______ A Tolna megyei Sárköz- 9 nek, hazánk e népművé­szetéről ismert tájegységé­nek neve már az 1459-ből szár­mazó oklevelekben megtalálha­tó. A népi eredetű néprajzi táj­név a Sárvíz és a Duna folyó közti területet jelöld. A név mindmáig használatos, pedig az ármentések nyomán a táj képe teljesen megváltozott. Lapályos terület, és öt községet foglal magában: öcsény, Decs, Sárpi- lis, Alsónyék és Báta községe­ket. E kis földrajzi tájegység ár­tere, dúsan termő fekete földje gazdag életmódot biztosított la­kóinak. A Sárközben ma is virágzó népművészet első ííásos emlékei az 1715-ös évekre nyúlnak visz- sza. A híres sárközi szöVésről- fonásról ez időből maradtak írá­sos feljegyzések, amikor a föl­desúr bizonyos adónemek he­lyett szőttest kért. Az idők folyamán egyre szí­nesedett, fejlődött a népviselet, mely a XVIII. században még egyszerű volt, a XIX. század el­ső felében már gazdag, sokféle lett. Az igénytelen, saját készíté­sű bútorok mellett elterjedt a faragott, festett asztalosbútorok, és a színes cserépedények hasz­nálata is. A kezdeti nehézségek után ki­bontakozott a régi hagyomány­kincset őrző és ápoló sárközi né­A nevezetes fertőrákosi Barlang­# színházat 1970-ben létesítették a soproniak jórészt közadakozásból, a társadalmi összefogás szép példájaként. Soprontól mintegy tíz kilométerre fek­szik, és a nevezetes Barlangszínházon túl több más látnivalót is kínál. A történel­me is változatos. A kis halászfalut Szent István király adományozta a győri püspökségnek, az ő tulajdonuk volt egészen 1945-ig. A közép­korban a rákosiák sokat pörösködték Sop­ronnal, és a falu lakóinak életét hosz- szabb időn át veszélyeztették a közeli Macskakő várának rablólovagjai, mígnem Mátyás király katonái 1465-lben kifüstö- lik őket. Amikor Győr 1594-ben a .török kezére kerüLt, Rákos lett a győri püspök­ség központja. A püspök szép kis kas­télyt építtetett Rákoson, mely vásártartá­si jogot is kapván, ez idő tájt valóságos kis várossá fejlődött, s a Sopron környéki el­lenreformáció központjává vált. A hajdani „városfal" maradványai ma is láthatók. A kastélyt a győri püspökök később nyá­ri rezidenciaként használták jelenlegi szép barokk formáját Zichy Ferenc püs­pök adta meg 1770. körül. Fertőrákosra tartva messziről feltűnik a falu közepén álló nagy műemlék temp­lom magas, erős tornyával, a tornyon körbefutó erkéllyel; a torony a török időkben megfigyelőhelyül szolgált. N.yu- gat-Magyarország-szerte — Burgenlandiján is — hasonló tornyokat építették a 17. században. Közel a templomhoz áll Ma­gyarország egyetlen eredeti helyén álló kőpellengére, szégyen oszlopa. Festői lát­vány a Rákos-paták partján, egy 18. szá­zadi vízimalom, a homlokzatán Madonna­képpel és napórával. Fertőrákos fő látnivalója — a Fentő-ta- von túl — kétségtelenül a kőfejtő, melyre évente mintegy másfél-kétszázezren kí­váncsiak. Ismereteink szerint 1628-ban kezdték itt az úgynevezett lajtamészíkövet Kiállítás Decsen: parasztszoba pi iparművészet, díszítőművészet munkássága. Sárköz nevét a nép­művészet tette híressé. 1952-ben Decsen, „Sárköz fő­városában”, 36 parasztasszony szövetkezetei alakított. Kezdet­ben népművészeti szőttessel, hímzéssel és hímestojás-készí- téssel foglalkoztak. Közülük többen — a legtehetségesebbek — hivatásos művészekké vál­tak, vagyis népművészekből né­pi iparművészekké, a Népművé­szet Mestereivé lettek. A szövetkezet később kitelje­sedett, bővült, bevezette a hím­zett konfekció-, népi kisbútor, népi fazekasáruk, faragott dísz­tárgyak, népművészeti baba és a népviseleti ruhák készítését — utóbbit a Magyarok Világszö­vetsége és neves néptánccsopor­tok részére. Szőttesei (párnái, térítői, futói, szádái és hímzett blúzai) országhatárainkon túl is kedveltek. Mintaelemeiket a ter­mészetből vették. A szőtteseken: a csillagrózsa, kerekrózsa, csibe­szem, vadmacska, páros galamb, lóherelevél, a hímzéseken: a kis­kutya, baglyos, napos, sütőlapá­tos, „három rúzsa, három levél, három ük" makkos, pávaszemes, a bútorokon: a tulipán és grá­nátalma elnevezés is erre utal. A decsi tájmúzeuírtban bemu­tatják Sárköz falvainak építke­zési stílusát, lakás- és öltözkö­dési kultúráját. „Üdvözöllek messze bér­cekről Szent helyek, / Hol a Galga lassú andalgással Hempelyeg.” — Petőfi Sán­dor sorai csengnek fülünk­ben, amikor a Galga men­tére gondolunk. A táj a kanyargó utakról minden évszakban kínál megcso­dálni valót, A természettel való találkozás ősi érzését élheti át az errejáró. A Galga mentiek az első pil­lanattól befogadják az ide­gent, Ösztöneikben a ven­déglátás kedvessége. Szíve­sen éneklik dalaikat, meg­mutatják sokszoknyás, hím­zett viseletűket, mesélnek egykori szokásaikról, lakó­épületeikről. A falumúzeu­mokban kincsként őrzik hajdani használati eszkö­zeiket. Ha Gödöllőről, a táj ka­pujából indulunk útnak, kitárulkozik előttünk e jel­legzetes tájegység. Kevesen fedezték még fel a fővá­rostól kőhajításnyira rejlő kincseket. A kirándulók a Dunakanyar bűvöletében nemigen jutnak el másho­vá. Pedig a Galga mente falvainak megismerése nem csupán a néprajzosok, a történészek számára nyújt élményt. Hazánkban a legtöbb he­lyen az utolsó pillanatban eszméltek: lebontották a régi házakat, s nem ma­radt mutatóba sem. Itt, a Galga mentén utolsó pil­lanatokban még sikerült egész utcasorokat megmen­teni, s a népi építészet leg­jellegzetesebbjeit falumúze­umokká avatták. így pél­dául Dányban a múlt szá­zad végén épült nádtetős, vert falú zsellérházban a paraszti életforma tárgyait gyűjtötték össze. Egyedül­álló a házak ormára egy­koron kitűzött keresztek­ből álló gyűjtemény. Gal- gamácsán megtekinthetjük Dudásné Valkó Juli hagya­tékát, Itt egy jómódú pa­rasztgazda házát rendezték be tizenöt esztendővel ez­előtt. A berendezést a fa­luból hordták össze, ugyan­is az utolsó pillanatban dőlt el a ház sorsa. Ikladon, ebben a német nemzetiségű községben a tányérokat gyűjtötték. A múzeumba is jutott belő­lük. A század elejei kis­gazda portája az egykori életmódot is tükrözi. A Barlangsiinhoz nagyban bányászni. A kő neve a közeli Lajta-hegység nevéből ered, ahol sok van ebből a könnyen fejthető, jól faragható, az időjárás viszontagságainak ellenálló kőzetből. Sopron számos épületébe beépí­tették, de nagy bécsi építkezésekhez — például a Hofmúzeumhoz és az egyetem­hez is — innen szállítottak követ. A kő­fejtők nemzedékek során óriási csarnoko­kat vágtak a mészkődomb oldalába. A monumentális csarnokok mennyezetét ha­talmas oszlopok tartják és sötét labirin­tusok ágaznak jobbra-'balra. A kőfejtő ős­lénytan! szempontból is igen érdekes. A magas kőfalak szemünk elé tárják a mintegy 15 millió év előtti földtörténeti korszak, a miocén őslénytani maradvá­nyait. A kőfalakban az őstengeri állati és növényi maradványok között láthatók tengeri algák, osztrigák, egyéb kagylók, tengeri sünök és halak maradványai, kö­zöttük jó állapotban megkövesedett cá­pafogak, mohaállatök, egyebek. Az ős­lénytani maradványok több szép példánya a kőfejtő bejáratánál, a tárlókban is meg­tekinthető. A fertőrákosi kőfejtő a II. világháború alatt munkaszolgálatos tábor volt, sok ezer üldözött vesztette itt életét a kegyet­len bánásmód és az embertelen körülmé­nyek miatt. Idegenforgalmi célokra a szomorú epi­zód után a 70-es években építették ki a Barlangszínházat, mely a Soproni Ünnepi Hetek színházi, opera- és balettelöadásai- nak színhelye lett. 1985-ben megkezdték az időközben használhatatlanná vált Bar­langszínház felújítását. A 822 főt befoga­dó különleges Barlang-teátrumban bizton­ságos és esztétikus színpadot alakítottak ki az elhasználódott (már az eredeti épí­téskor is csak ideiglenesnek szánt) szín­pad helyén, a nézőtér teljes felújításával, öltözőkkel, mellékhelyiségekkel, ió világí­tással és fűtés elfogadható megoldásával a nyáron is hűvös színházban. MaMK Sümegi séta Alcsntdoboz kuriózumai Galga menti lalumúzeiimak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom