Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

1987. május 27., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Vegyesvállalat alakult Mosószerek gyártására osztrák-magyar vegyesvállalat alakult. A Henkel Austria gyártmányait, igy a Fa-sorozatot és a Cream 21 testápolót, valamint a különböző mosóporokat Magyarországon is ismerik» Az új vállalat, a Henkel Budapest Kft. elsősorban mo­sópor gyártására rendezkedett be. Légféktömlő­hiáiiy Az utóbbi időben vissza­térő probléma, hogy a tőkés import visszafogása követ­keztében minimálisra csök­kent a közúti járműgyártás­hoz nélkülözhetetlen légfék- tömlő mennyisége. Ezt tette szóvá a közelmúltban a Kis­motor- és Gépgyár mezőkö­vesdi gyárának igazgatója, aki elmondta, hogy ha az il­letékesek nem intézkednek sürgősen, veszélybe kerülhet a nagy közúti járműgyártó vállalatok, mindenekelőtt az Ikarus, a Csepel Autógyár, a Magyar Vagon- és Gép­gyár ellátása. A komplett légfékberendezést ugyanis a mezőkövesdi gyár készíti, ám az ehhez szükséges fék­tömlőt, amellyel szemben rendkívül szigorú műszaki, biztonságtechnikai követel­ményeket támasztanak, csak tőkés importból lehet besze­rezni. Üinnepes alkalomkor, 9 népes hallgatóság előtt tette fel a költői kér­dést az igazgató: sza'bad-e az embernek álmodoznia? Tette ezt némi iróniával, s csipetnyi keserűséggel, hi­szen a realitások szorító gondjai közepette a cég első emberétől a fölöttesetk és a beosztottak sok mindent kérhetnek és kérnek számon, ám az álmodozás alighanem a kívánságlista végén sze­repel, ha szerepel egyáltalán. Az igazgató mozgásterét ugyanis táblák, szabályok határolják be. A terv: tör­vény, s így nem térhet el tőle. A bank minden határ­időt, minden fiillérii, számon tart. S tartják a kezüket a dolgozóik is; nyereségrészese­déssel, az árszínvonal-növe­kedést meghaladó fizetés- emeléssel kéll kirukkolni. Jönnek persze az ellenőrök is, a bevételi főigazgatóság­tól, a népi ellenőrzéstől, s eleget kell lenni a munka­védelmi és a környezetvé­delmi — gyakran milliókba kerülő — előírásoknak is. Álmodozhat-e az igazgató? Hősöm a piros drapériával borított asztalnál állva, a szigorú számvetés közepette is azt vallotta, hogy igenis álmodozni kell! Olyan jövőt lehet csak elképzelni, amely­nek megtervezésében és épí­Hazánkban a VI. öt­éves tervidőszakban országo­san szinte mindegyik terme­lő ágazatban mintegy har­minc százalékkal több anya­got, energiát és munkaidőt fordítottak a vállalatok egy- egy termék előállítására, tésében az ismert dolgokon túl szerepet játszik a fan­tázia, az intuíció. De — s ezt már szó szerint idézem — az ember éppen azért em­ber, mert az elképzeléseit iilll!OII}íij|j|}{|i|liníj!ll||||||||l'!l^llil!!i||jH|liPi|ílillllÍlj^ll|||||l|ii|illHIIIIH!Pr Álmodozhat-e az igazgató? •' JW*IÍÍ!íBi!í!'.”“'! i !l!i!ii!!li'!í!!'ii!iilíj!|i|g 13a||i| Íj szembesíti a realitással, az­zal, ami itt és most lehet­séges, vagyis a vágyait bele­helyezi a már meglevő és potenciálisan lehetséges egy­séget képező valóságba. Ne tűnjön okoskodásnak ez az érvelés. Az együk leg­híresebb tudományos-fan­tasztikus író jegyezte le fél emberöltővel ezelőtt: min­den, ami elvileg lehetséges, megvalósítható és megte­remthető — a pillanatnyi mint amennyi a hazánkkal azonos fejlettségű, vagy alig fejlettebb országokban át­lagosnak és általánosnak te­kinthető. Sajnos, a hetedik ötéves terv teljesítése sem műszaki fejlettségtől és anyagi lehetőségtől függetle­nül —, ha elég komoly igény van rá ... Mondta ezt a holdraszállás előtt, a kom- piuter-'.tedhniilka tömegessé vá­lásának kezdetén, akkor, amikor még senki sem gon­dolt a szervátültetésre, az AIDS elleni gyógyszer ku­tatására, a robot-technológi­án alapuló autógyártásra, a szupervezető anyagok fel­fedezésére. Megismétlem a feltételt, amely egyben serkentője is az újnak: ha elég komoly igény van rá ... S most bi­zony, „élég komoly igény” mutatkozik jó minőségű, minden piacon haszonnál ér­tékesíthető termékre; haté­konyabb gazdálkodásra; a pénzügyi egyensúly megte­remtésére; ésszerű és minél kevesebb sebet ejtő gazda­sági átrendezésre; az élet- színvonal tartós és érezhető javítására; az emberek hité­nek és alkotókedvének erő­sítésére. Nemzeti igényéken alapuló program ez, a ki­bontakozás és talponmanadás feltételrendszerének egy-egy eleme. Ezért aztán — most már feledve a példabeli Igaz­gatót — felkiáltójellé egye­nesedik a vissza-viisszatérő mondat végén a kérdőjel... Szabad-e álmodozni? Kell! Brackó István a várakozásnak megfelelő volt, ugyanakkor az elmúlt évben felhalmozott készletek értéke mintegy negyvenmil- liárd forinttal nőtt. Anyag- és készletgazdálkodás Zi-Zi, de nem labor A képen o termék márkajele: Donald kacsa Több hónapos kísérletezés után új 0 termékeket kínál az élelmiszerbol­tokban, ABC-áruházakban a me­gyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vál­lalat. Sós, édes, diabetikus készítmények­kel mutatkozik be a cég, kicsit eltérve hagyományos tevékenységétől, a felvásár­lástól, tárolástól, őrléstől. Ennek miért­jéről kérdeztük meg lllovai István igaz­gatót: — Ahhoz, hogy a nyereséget fokozni tudjuk, olyan vertikumot kell kiépíte­nünk, amelyben a késztermékek aránya növekszik. Hagyományos szerkezetünkkel, mivel a felvásárlás, feldolgozás majd’ állandó szinten mozog, nem tudjuk ered­ményességünket javítani. Csak úgy lehet­séges — mint az ország sok más gabona­forgalmi vállalatánál teszik —, hogy rá­térünk más termékek gyártására. A szé­kesfehérváriakat az Alba Regia száraz- tészták, a Békés megyei vállalatot a szá­razárukon túl, az étkezési korpa, búza­csíra kiszerelése és gyártása jellemzi. Ter­mészetesen ez azt is jelentheti, — mivel ezek a cégek áruikkal telítették a pia­cot —, hogy mi csak új termékkel jelent­kezhettünk, amelyre biztos a kereslet. Szó, ami szó, nem volt könnyű ilyet találni, hiszen egy-egy árucsoport gyártásának feltételei meglehetősen nehezek. Mini­mális beruházás, maximális nyereség, banki hitel lehet csak az alap, amelyre építkezhetünk. De végül is sikerült. A szerencsi ma­lomban — eredeti céljának meghagyása mellett — mindössze 4,2 millió forintért vásároltak, s szereltek be olyan gépeket, amelyek képesek az úgynevezett extrudált termékek gyártására. A kukoricából, s egyéb gabonafélékből készült különböző fantázianevű termékeik — pufi, ropogós — keresett cikkeknek bizonyultak. A kis­kereskedőknek, vállalkozóknak köszönhe­tően, nem is kell felmérni a piacot. A kiskereskedelem már évek óta készíti ezeket a termékeket, hatalmas haszonnal, — sokszor talán a tisztességtelenség fo­galmát is kimerítve — csillagászati áron. Az ötlet innen jött. Nagyüzemi keretek között, tömeggyártással az árak letörhe- tők, s még így is bőven marad vállalati nyereség. — Mivel ezek a zabból, kukoricából, rozsból, rizsből készíthető termékek ala­csony árúak, viszonylag könnyen talál­tunk utat a csokoládéiparhoz, ahol a szakemberek felkarolták vállalkozásun­kat. A szerencsi gyár csokoládéöntetű drazsékat, más eljárással Zi-Zit állít elő alapanyagunkból, mi pedig ötféle termé­ket, sós, édes változatokat ajánlottunk a kereskedelemnek. (A közeljövőben meg­kezdjük a diabetikus gyártmányok ké­szítését is.) Maga az eljárás nem bonyo­lult. Mintegy három milliméter átmérőre őröljük a terményt, ami 140 Celsius-fo- kon, s 120 atmoszféra nyomáson (!) lé­nyegében felfúvódik. Különböző ízesítést kap, s már akár csomagolhatjuk is. Apropó, csomagolás. Mivel a vevőkör ténylegesen a gyerekek körére szűkül, jól választották meg a védjegyet. Walt Disney közismert figurája, a Donald ka­csa lett a termék hirdetője, s mint ké­pünk is mutatja, keresett, s kedves emb­léma lehet. Megyénk élelmiszeripari pa­lettája ismét új színnel bővült, amelynek haszna kétségtelen. Letöri az árakat, hi­szen olcsó áron kínálják a kereskedelem­nek, a vásárlóknak a jóízű termékeket. — kármán — iilHWIlBiMSHllHl mm Salamon Gáborné: „ . . . már megszerettem őket.” Vállalja a fárasztó hétköznapokat... Kiskertek növényvédelme Hajnali háromkor 0 kel. Gyermekei még az igazak álmát alusz- szák, férje is talán ilyenkor fordul a másik oldalára. A konyhában csendben — hogy fel ne zavarjon vala­kit — bekap egy-két falatot, majd kigurítja „istállójából” a kerékpárját, és nekivág a néha nyirkos, hideg, de mindenképpen sötét éjszaká­nak. Munkahelyére igyek­szik, ahol már várják asz- szonytársai, és a gondjaira bízott állatok. Az istálló csendjét felzavaró mordulá­sokkal jelzik: it.t a fejés ideje. Tornyosnémetiben a sza­kosított szarvasmarhatelepen nemrég bevezették a napi háromszori fejést, ezzel is javítva az eredményességet. Salamon Gáborné ötödik éve dolgozik itt- — Régebben a fonodában dolgoztam, majd gyes után jöttem át ide, tulajdonkép­pen a több pénz volt, az, amiért elvállaltam — mond­ja­A fejést más társával együtt, egy már régebben itt dolgozó fejőnőtől tanul­ták, de hogy jól, azt mutatja az is, hogy a legutóbbi fe­jőversenyen jó eredménnyel szerepeltek. Nyugodtan, kö­rültekintően, türelmesen végzi munkáját, ebből fel­tételezem, hogy szereti is az állatokat. Mosolyog. — Megszerettem őket -— mondja. — Otthon most is tartunk sertéseket és csirké­ket, hiszen ma egy falusi udvar tán el sem képzelhető nélkülük. Reggel hétre, mire a gye­rekek iskolába mennek, ha­zaér, elkészíti a- reggelijü­ket, elindítja őket. Két óra körül és fél hatkor újra a telepen van. Este negyed kilenc, amikor utoljára — már nem túl frissen — be­fordul a kapun, helyére ál­lítja kerékpárját, még nincs vége a napnak. Gyakran ilyenkor készül gyors va­csora, s akad más házimun­ka is. Még nincs harminc­éves. Arra a kérdésemre, hogy szereti-e a munkáját, igennel válaszol, de hozzá­teszi, hogy nyugdíjaskoráig mégsem szívesen csinálná. Most azonban vállalja a fá­rasztó hétköznapokat a csa­ládért. Dobos Klára A fokozatos felmelegedés­sel párosuló, csapadékosabbá vált időjárás miatt jelenleg jóval több veszély fenyegeti a kiskerteket, miint koráb­ban. Az ezzel kapcsolatos teendőkről ezúttal Szlivka Józse/, a megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állo­más főelőadója tájékoztatja olvasóinkat. — A betegségek közül al­ma- és körtefáknál a vana- scdás fellépése már tapasz­talható. Ugyanakkor — fő­leg a joriatánfajtánál — a lisztharmatfertőzés további erősödésével kell számolni. Az őszibaracknál a már ko­rábban megjelent levéldefor­máló betegségek sok helyen már eddig is tovább erősö­dött. A kártevő rovarók közül az almafákon jelenleg a levél- tetveik és a takácsatkálk erő­teljes fölszaporodása tapasz­talható, őszibarackon ugyan­csak a levéltetvek károsíta­nak és néhány nap múlva várható a hajtásvégéket ká­rosító keleti gyümölcsmoly lárváinak a kelése is. Cse­resznyénél és meggynél fő­leg a gyümölcákárnsító cse- resznyelégy-lárvák jelente­nek most fokozott veszélyt, a szilvánál pedig a levéltet­vek és a napdkban kikelő szilvamolylárvák. A felso­rolt többféle károsító elleni eredményes védekezés érde­kében nagyon fontos a szer­kombinációk kijuttatása leg­később a jövő hét közepéig. Varasodás ellen a Dithane M—45 (0,2 százalék), vagy a Ch. Fundazol (0,1 százalék) javasolható, mely utóbbi a liszthanmat ellen is jó ha­tásfokot biztosít, sőt, mind­két készítmény még a levél­deformáló betegség ellen is felhasználható. Rovarkártevők ellen a Bi 58—EC (0,1 százallék), vagy az Unifosz 50 EC (0,1 szá­zalék), vagy az Anthio 33 EC (0,2—0,3 százalék) hasz­nálható fel. A felsoroltak közül főleg az Anthiót ja­vasolnám, mivel az atkákat is jelentősen gyéríti, ugyan­is speciális atkaölőszer — minit például a Miitac 20, Pol-Akarftox — jelenleg nem, vagy csak igen korlá­tozott mennyiségben kapha­tó az üzletekben. Felhívom a figyelmet a javasolt készítményekre vo­natkozó egészség- és kör­nyezetvédelmi, valamint a technólógiai rendszabályok pontos betartására. Olcsóbban

Next

/
Oldalképek
Tartalom