Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-14 / 112. szám
1987. május 14., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A kevésbé látogatott és ezáltal kihasználatlan ózdi közfürdőt 72 ágyas reumakórházzá alakították át. A több évig tartó átalakítás Noll Tamás Ybl-dijas építész tervei alapján készült el. Fotó: Kerékgyártó Mihály Küldjön egy érdekes fotót! Május 1-e Répáshután Szép emlékeknek, maradandó élményt nyújtó rendezvényeknek, ünnepidéző soroknak szívesen adunk helyt rovatunkban. Megtiszteltetés számunkra, ha olvasóink megosztják velünk, illetve lapunk révén több százezres olvasótáborunkkal felejthetetlen élményeiket. Most egy kistelepülés, Répáshuta lakóinak május 1-i ünnepét idézzük fel egy miskolci levélírónk visszaemlékezésének közreadásával. Csodálatosan szép tud lenni egy május 1-e a Bükk koszorúzta kisfaluban, Répáshután. Ehhez persze olyan gyönyörű idő is kell, mint amilyen most volt. Kora reggel — a megkésett tavasz miatt — itt-ott még ugyan krumplit vetettek a hegyoldalakon szorgos kezek a frissen szántott barázdákba, de az amúgy is korán kelő falusiak már ébren voltak, amikor a hangszórókon keresztül pattogó dallamok köszöntötték a napfényben úszó falucskát. A tiszta falu csinos házai előtt színes papírszalagokkal díszített májusfák között vonultak fel, szerepükhöz illő öltözetben a fiatalok a majális színhelyére: a szabadidőközpontba. Kicsi ez is, mint a falucska, de azért van benne szabadtéri színpad öltözővel, előtt lócasorok kapaszkodnak a hegybe futballpálva, röplabdapálya, körhinta, csúszda .. . Mindez a KISZ-fiatalok társadalmi munkáját dicséri. A falubeliek kosarakkal, csomagokkal, butykosokkal, néhányan bográccsal érkeztek a műsorra, noha a helyi bisztró sátrat emelt a helyszínen, virslit, debrecenit, italokat kínált. Répáshuta nemzetiségi falucska. Ez tükröződött az ifjúság ünnepi műsorában is. Egymást váltották a magyar és szlovák táncok, énekek, melyeket Petőfi Zoltánná tanított be, s az együttest Mátrai Béla kísérte tangó- harmónikán. A felnőtt tánckar tagjai sem akasztották szegre ezen a szép napon csizmáikat. Felléptek az óvodások is. akik szereplésükkel igazi örömet szereztek a szülőknek, nagyszülőknek. Műsor közben Mátrai Károly tanácselnökkel beszélgettünk, aki boldogan újságolta, hogy meglesz végre a vízvezeték. A hír hallatán az jutott eszembe, hogy sokszor találkozom a faluban járva külföldi turistákkal, akik megcsodálva a gyönyörű környezetet, fogadó után érdeklődnek. Sajnos ilyet itt nem találnak, de eddig még tiszta vizet sem ihattak a faluban, ha nem hoztak esetleg magukkal. Ismert az is, hogy a Köjál nem engedélyezi a főzést a bisztrónak, hiszen fertőzöttek a kutak. Deine Dezső Az új jégkárbiztosításról Közel egy évtizede foglalkozunk szőlőműveléssel. Az elmúlt év végén értesítést kaptunk a biztosítótól, hogy a több éves jégbiztosítási szerződésünket felmondják, mert új feltételeket kívánnak bevezetni, amelyek jobban képviselik a termelő érdekeit. Eddig ugyanis 10,8 százalékos szorzószámmal dolgozott a biztosító, tehát teljes jégkár esetén ennyi volt a saját kárunk. Ennyit kellet befizetni akkor is, ha nem volt jégverés. Most ez a szorzószám 24,1 százalékra emelkedett. Egy kilogramm szőlőért viszont ugyanúgy tizenöt forintot fizet a biztosító, mint eddig, pedig évek óta nem lehet ennyiért szőlőt venni. Lényegében annyi történt, hogy a befizetendő biztosítási dijat 223 százalékkal megemelték, s mindezt a termelő érdekében. (?) így ha károm van, illetve nincs károm, akkor is én fizetek. (Cím' a szerkesztőségben) * Január elsejétől vezették be az új jégkárbiztosítási formát. A százalék emelése azért vált szükségessé, mert a korábbi módozat országosan ráfizetéses volt. A díjtételt a mezőgazdasági nagyüzemek öt éves kárhányada alapján kalkulálták ki, s ez alapján állapították meg a kistermelők biztosítási összegét is. A megyében ez 10,4 százaléktól 24,1 százalékig szóródik, attól függően, hogy az egyéni termelő területe melyik mezőgazdasági nagyüzemmel határos. Az új jégkárszerződés a tűzkárokat is magában foglalja, amit a korábbi változat nem tartalmazott. A szőlőért kifizetett egységár országosan 8—10 forint, egyedül a tokaj-hegyaljai szőilők kilogrammjáért fizetnek 15 forintot. Levelekből A MEASZ sárospataki klubjában Aranyosi Miklós százados, az MHSZ városi titkára előadást tartott a klub tagjainak. A célkitűzések közül kiemelte a honvédelmi és hazafias neveléssel összefüggő feladatokat, a testedzés fontosságát, a fizikai állóképesség fejlesztését. a sorkötelesek előkészítését a majdani katonai szolgálatra. Szó volt arról is, hogy a 21 honvédelmi és a 2 szakági klub megfelelő feltételek között működik, ezek közül is a híradós és gépjárművezetői képzés. A titkár, felkérte a klubtagokat, hogy eredeti dokumentumok gyűjtésével támogassák az MHSZ közelgő 40. évfordulójának előkészületeit — írja Fráter István, Sárospatakról. * Tornaterem, négy tanterem és napközis konyha felépítésével bővíti a bánrévei tanács a helyi általános iskolát. A kivitelezést a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat végzi, s előreláthatólag a jövő év májusában készülnek el a munkálatokkal. A szülők és tanulók régi gondja oldódik meg, mert lehetőség nyílik a társközségek tanulóinak déli étkeztetésére — írja Murányi Tibor, Bánrévéről. * Miskolcon, a Vörös Hadsereg utca 17-ben több éve gond volt a távfűtéssel. Sokat fáztunk, s nap mint nap elkeseredetten olvastuk le a szobai hőmérőről a 16—17 fokot. Az idei fűtési szezon kellemes meglepetést okozott a bérházban lakóknak. Egyenletes melegben, fűtési problémák nélkül telt el a távfűtéses időszak. Reméljük, végleg búcsút mondhatunk fázós emlékeinknek — írja Plevnyák Béla, Miskolcról. * Képviselői beszámolót tartott május 5-én a garad- nai kultúrházban dr. Bazsó György, a 17. sz. körzet országgyűlési képviselője. Az összejövetelen szép számmal jelentek meg a község lakói, akik a beszámoló után kérdésekkel árasztották el képviselőjüket — írja Kovács István, Garadnáról. Miskolci képeslapok A század elején készült fotók a Széchenyi utca egy részletét és városunk látképét örökítik meg. Beküldte: Hosszú évek óta járok a tapolcai termálfürdőbe, ebben az évben először március végén kerestem fel. A kilenc órai nyitás előtt néhány perccel korábban érkeztem. Sokan várakoztak a bejárat előtt, zömmel idősek, betegek. A tavaszi csípős reggeli hidegben egyre fogyott az idős vendégek türelme. Bent üresen tátongott a szép várócsarnok. A korábban érkezők szívesen vették volna, ha jegyváltásig leülhetnek. Érthetetlen számomra, hogy mire van a várócsarnok, ha nem lehet oda beülni. Nyáron a kívülre helyezett pénztár előtt, a tűző napon várakoznak a vendégek, míg a hosszú sor elejére érve megválthatják belépőjüket. Valószínűleg nem jutna mindenkinek ülőhely a nyári csúcsidőben, de az idősek bizonyosan szívesebben pihennének a csarnokban, minthogy az erős napsütésben várakozzanak. Nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy a termálban kevesen veszik igénybe az előfürdőt. Célszerű lett volna ezt úgy megoldani, hogy a medencékhez tartók akarva, akaratlanul áthaladjanak egy U-alakú, embernagyságú, erős vízsugárral ellátott bejárón, s máris megtörténik az előfürdés. Nem közömbös Az MHSZ mezőkövesdi városi vezetősége kibővített klubtitkári értekezleten ösz- szegezte a közelmúltban a január 5. és március 15-e között megtartott klubközgyűlések tapasztalatait. A legfőbb tapasztalatok a következők : A klubtitkárok alapos, tartalmas értékelést adtak az elmúlt év munkájáról és helyesen jelölték meg a következő évek feladatait. Nagy hangsúlyt helyeztek a megújulásra, az új formák, módszerek bevezetésére, keresésére. Az értekezleten Fehérvári István őrnagy, megyei titkáregészségügyi szempontból az sem, hogy hányán viselnek fürdősapkát. Ottjártamkor gyors statisztikát készítettem; a harmincöt vendég közül mindössze tíz fürdő- ző fején volt úszósapka. A tapasztaltakat szóvá tettem a városi Köjálnak, s azt válaszolták, hogy mindez a fürdővezetőségen múlik. Az illetékesek véleménye pedig: nem lehetnek merevek, mert a fürdővendégek megsértődnek. Ezt az álláspontot aligha lehet elfogadni, hiszen az előfürdő és a sapka használata közegészségügyi érdek. Több fürdőben megfordultam már, köztük a budapesti Gellértben is. Reggel hat órakor nyitnak, de senki sem várakozik a hidegben, illetve a melegben, amint nyit a fürdő, bemehetnek a vendégek, sétálhatnak a pavilonok között, akár a medencébe is bemárthát- ják ujjaikat, hogy a víz hőmérsékletéről meggyőződjenek. Sok külföldi turista is felkeresi a Gellértet, s egy sem veszi sértésnek az előfürdő és a sapka kötelező használatát. Mindezt meg lehetne valósítani városunk kedvelt fürdőjében is, mindannyiunk, egészségünk érdekében. Dr. Vitányi Andor Miskolc helyettes szólt a megyei tapasztalatokról. Megerősítette az elhangzottakat és feladatként jelölte meg a sportmunkára. a munkaversenyre és egyéb szövetségi munkára történő mozgósítást. Elismeréssel szólt a bükkábrányi honvédelmi klubról és a mezőkövesdi gépjármű-kirendeltségről, melyek az 1986. évi jó munkájukért az „Élenjáró" cím viselésére jogosultak. Tusay Dénes Mezőkövesd Egy miskolci vonatkozású, többeket érintő probléma miatt ragadtam tollat. A téma aktuális, hiszen jön a nyár. Észrevételem a strandolással, napozással függ össze. A miskolci strandok közül csak az Augusztus 20. strandfürdő területén alakítottak-. ki női napozót. Az évek során sok bírálat érte, de örömünkre fenntartották. Az idén nagy a felfordulás a fürdő területén. Üj kabinsor épül az elkerített részen, * ami megoldja ugyan az egyik gondot, az öltözők túlzsúfoltságát, de ugyanakkor sajnálatosan csökken a füves terület. A strand dolgozóitól megtudtuk, hogy meg akarják szüntetni a női napozót és tekepályát terveznek a helyére. Ésszerűtlennek tartjuk ezt a döntést, hiszen sokan igénylik továbbra is ezt a lehetőséget. Még abban az esetben is kifizetődne, ha bővítenék a napozó területét. Pillanatnyilag éppen az ellenkezőjéről beszélnek. Érthetetlen — ha igaz a híresztelés — miért akarják városunkban megszüntetni az egyetlen női napozót? Miért vonják meg ezt a lehetőséget a napimádóktól? Holott az országban egyre több helyen létesítenek nudista .strandokat. A hazánkba látogató külföldi turisták ugyancsak igénylik ezt a napozási formát, hiszen náluk ez már annyira természetes, hogy nálunk is keresik. Miskolcon miért ne napozhatnának legalább az egyneműek továbbra is együtt az arra kijelölt területen? Jó lenne, ha kérésünket az illetékesek fontolóra vennék, mielőtt meghozzák döntésüket. A törzsvendégek nevében: Jeney Ildikó ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BODNAR ILDIKÓ Klubközgyűlések tapasztalatai Tar Miklósné, Miskolc Tegyék kötelezővé Strandolok kérése Új egészségügyi létesítmény Ozdon
