Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-14 / 112. szám

1987. május 14., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A kevésbé látogatott és ezáltal kihasználatlan ózdi közfürdőt 72 ágyas reumakórházzá alakítot­ták át. A több évig tartó átalakítás Noll Tamás Ybl-dijas építész tervei alapján készült el. Fotó: Kerékgyártó Mihály Küldjön egy érdekes fotót! Május 1-e Répáshután Szép emlékeknek, mara­dandó élményt nyújtó ren­dezvényeknek, ünnepidéző soroknak szívesen adunk helyt rovatunkban. Megtisz­teltetés számunkra, ha olva­sóink megosztják velünk, il­letve lapunk révén több százezres olvasótáborunkkal felejthetetlen élményeiket. Most egy kistelepülés, Ré­páshuta lakóinak május 1-i ünnepét idézzük fel egy mis­kolci levélírónk visszaemlé­kezésének közreadásával. Csodálatosan szép tud len­ni egy május 1-e a Bükk koszorúzta kisfaluban, Ré­páshután. Ehhez persze olyan gyönyörű idő is kell, mint amilyen most volt. Kora reggel — a megkésett ta­vasz miatt — itt-ott még ugyan krumplit vetettek a hegyoldalakon szorgos kezek a frissen szántott barázdák­ba, de az amúgy is korán kelő falusiak már ébren voltak, amikor a hangszóró­kon keresztül pattogó dalla­mok köszöntötték a nap­fényben úszó falucskát. A tiszta falu csinos házai előtt színes papírszalagokkal dí­szített májusfák között vo­nultak fel, szerepükhöz illő öltözetben a fiatalok a ma­jális színhelyére: a szabad­időközpontba. Kicsi ez is, mint a falucska, de azért van benne szabadtéri szín­pad öltözővel, előtt lócaso­rok kapaszkodnak a hegybe futballpálva, röplabdapálya, körhinta, csúszda .. . Mindez a KISZ-fiatalok társadalmi munkáját dicséri. A falube­liek kosarakkal, csomagok­kal, butykosokkal, néhányan bográccsal érkeztek a mű­sorra, noha a helyi bisztró sátrat emelt a helyszínen, virslit, debrecenit, italokat kínált. Répáshuta nemzetiségi fa­lucska. Ez tükröződött az ifjúság ünnepi műsorában is. Egymást váltották a magyar és szlovák táncok, énekek, melyeket Petőfi Zoltánná ta­nított be, s az együttest Mátrai Béla kísérte tangó- harmónikán. A felnőtt tánc­kar tagjai sem akasztották szegre ezen a szép napon csizmáikat. Felléptek az óvodások is. akik szereplé­sükkel igazi örömet szerez­tek a szülőknek, nagyszülők­nek. Műsor közben Mátrai Ká­roly tanácselnökkel beszél­gettünk, aki boldogan újsá­golta, hogy meglesz végre a vízvezeték. A hír hallatán az jutott eszembe, hogy sokszor találkozom a faluban járva külföldi turistákkal, akik megcsodálva a gyönyörű környezetet, fogadó után ér­deklődnek. Sajnos ilyet itt nem találnak, de eddig még tiszta vizet sem ihattak a faluban, ha nem hoztak esetleg magukkal. Ismert az is, hogy a Köjál nem enge­délyezi a főzést a bisztró­nak, hiszen fertőzöttek a kutak. Deine Dezső Az új jégkárbiztosításról Közel egy évtizede foglal­kozunk szőlőműveléssel. Az elmúlt év végén értesítést kaptunk a biztosítótól, hogy a több éves jégbiztosítási szerződésünket felmondják, mert új feltételeket kíván­nak bevezetni, amelyek job­ban képviselik a termelő ér­dekeit. Eddig ugyanis 10,8 százalékos szorzószámmal dolgozott a biztosító, tehát teljes jégkár esetén ennyi volt a saját kárunk. Ennyit kel­let befizetni akkor is, ha nem volt jégverés. Most ez a szor­zószám 24,1 százalékra emel­kedett. Egy kilogramm sző­lőért viszont ugyanúgy ti­zenöt forintot fizet a bizto­sító, mint eddig, pedig évek óta nem lehet ennyiért szőlőt venni. Lényegében annyi tör­tént, hogy a befizetendő biz­tosítási dijat 223 százalékkal megemelték, s mindezt a termelő érdekében. (?) így ha károm van, illetve nincs károm, akkor is én fi­zetek. (Cím' a szerkesztőségben) * Január elsejétől vezették be az új jégkárbiztosítási for­mát. A százalék emelése azért vált szükségessé, mert a korábbi módozat országo­san ráfizetéses volt. A díj­tételt a mezőgazdasági nagy­üzemek öt éves kárhányada alapján kalkulálták ki, s ez alapján állapították meg a kistermelők biztosítási össze­gét is. A megyében ez 10,4 százaléktól 24,1 százalékig szóródik, attól függően, hogy az egyéni termelő területe melyik mezőgazdasági nagy­üzemmel határos. Az új jég­kárszerződés a tűzkárokat is magában foglalja, amit a ko­rábbi változat nem tartalma­zott. A szőlőért kifizetett egységár országosan 8—10 forint, egyedül a tokaj-hegy­aljai szőilők kilogrammjáért fizetnek 15 forintot. Levelekből A MEASZ sárospataki klubjában Aranyosi Miklós százados, az MHSZ városi titkára előadást tartott a klub tagjainak. A célkitűzé­sek közül kiemelte a hon­védelmi és hazafias nevelés­sel összefüggő feladatokat, a testedzés fontosságát, a fi­zikai állóképesség fejleszté­sét. a sorkötelesek előkészí­tését a majdani katonai szolgálatra. Szó volt arról is, hogy a 21 honvédelmi és a 2 szakági klub megfelelő feltételek között működik, ezek közül is a híradós és gépjárművezetői képzés. A titkár, felkérte a klubtago­kat, hogy eredeti dokumen­tumok gyűjtésével támogas­sák az MHSZ közelgő 40. évfordulójának előkészülete­it — írja Fráter István, Sá­rospatakról. * Tornaterem, négy tante­rem és napközis konyha felépítésével bővíti a bánré­vei tanács a helyi általános iskolát. A kivitelezést a Borsod Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat végzi, s elő­reláthatólag a jövő év má­jusában készülnek el a munkálatokkal. A szülők és tanulók régi gondja oldódik meg, mert lehetőség nyílik a társközségek tanulóinak déli étkeztetésére — írja Murányi Tibor, Bánrévéről. * Miskolcon, a Vörös Had­sereg utca 17-ben több éve gond volt a távfűtéssel. So­kat fáztunk, s nap mint nap elkeseredetten olvastuk le a szobai hőmérőről a 16—17 fokot. Az idei fűtési szezon kellemes meglepetést oko­zott a bérházban lakóknak. Egyenletes melegben, fűtési problémák nélkül telt el a távfűtéses időszak. Remél­jük, végleg búcsút mondha­tunk fázós emlékeinknek — írja Plevnyák Béla, Mis­kolcról. * Képviselői beszámolót tar­tott május 5-én a garad- nai kultúrházban dr. Bazsó György, a 17. sz. körzet or­szággyűlési képviselője. Az összejövetelen szép számmal jelentek meg a község la­kói, akik a beszámoló után kérdésekkel árasztották el képviselőjüket — írja Ko­vács István, Garadnáról. Miskolci képeslapok A század elején készült fotók a Széchenyi utca egy részletét és városunk látképét örökítik meg. Beküldte: Hosszú évek óta járok a tapolcai termálfürdőbe, eb­ben az évben először már­cius végén kerestem fel. A kilenc órai nyitás előtt né­hány perccel korábban ér­keztem. Sokan várakoztak a bejárat előtt, zömmel idő­sek, betegek. A tavaszi csí­pős reggeli hidegben egyre fogyott az idős vendégek türelme. Bent üresen táton­gott a szép várócsarnok. A korábban érkezők szívesen vették volna, ha jegyvál­tásig leülhetnek. Érthetetlen számomra, hogy mire van a várócsarnok, ha nem lehet oda beülni. Nyáron a kívül­re helyezett pénztár előtt, a tűző napon várakoznak a vendégek, míg a hosszú sor elejére érve megválthatják belépőjüket. Valószínűleg nem jutna mindenkinek ülő­hely a nyári csúcsidőben, de az idősek bizonyosan szíve­sebben pihennének a csar­nokban, minthogy az erős napsütésben várakozzanak. Nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy a ter­málban kevesen veszik igénybe az előfürdőt. Cél­szerű lett volna ezt úgy megoldani, hogy a meden­cékhez tartók akarva, aka­ratlanul áthaladjanak egy U-alakú, embernagyságú, erős vízsugárral ellátott be­járón, s máris megtörténik az előfürdés. Nem közömbös Az MHSZ mezőkövesdi városi vezetősége kibővített klubtitkári értekezleten ösz- szegezte a közelmúltban a január 5. és március 15-e között megtartott klubköz­gyűlések tapasztalatait. A legfőbb tapasztalatok a kö­vetkezők : A klubtitkárok alapos, tartalmas értékelést adtak az elmúlt év munkájáról és he­lyesen jelölték meg a kö­vetkező évek feladatait. Nagy hangsúlyt helyeztek a megújulásra, az új formák, módszerek bevezetésére, ke­resésére. Az értekezleten Fehérvári István őrnagy, megyei titkár­egészségügyi szempontból az sem, hogy hányán viselnek fürdősapkát. Ottjártamkor gyors statisztikát készítet­tem; a harmincöt vendég közül mindössze tíz fürdő- ző fején volt úszósapka. A tapasztaltakat szóvá tettem a városi Köjálnak, s azt válaszolták, hogy mind­ez a fürdővezetőségen mú­lik. Az illetékesek vélemé­nye pedig: nem lehetnek merevek, mert a fürdőven­dégek megsértődnek. Ezt az álláspontot aligha lehet el­fogadni, hiszen az előfürdő és a sapka használata köz­egészségügyi érdek. Több fürdőben megfordul­tam már, köztük a buda­pesti Gellértben is. Reggel hat órakor nyitnak, de sen­ki sem várakozik a hideg­ben, illetve a melegben, amint nyit a fürdő, beme­hetnek a vendégek, sétálhat­nak a pavilonok között, akár a medencébe is bemárthát- ják ujjaikat, hogy a víz hő­mérsékletéről meggyőződje­nek. Sok külföldi turista is felkeresi a Gellértet, s egy sem veszi sértésnek az elő­fürdő és a sapka kötelező használatát. Mindezt meg lehetne valósítani városunk kedvelt fürdőjében is, mind­annyiunk, egészségünk ér­dekében. Dr. Vitányi Andor Miskolc helyettes szólt a megyei ta­pasztalatokról. Megerősítette az elhangzottakat és feladat­ként jelölte meg a sport­munkára. a munkaversenyre és egyéb szövetségi munkára történő mozgósítást. Elisme­réssel szólt a bükkábrányi honvédelmi klubról és a mezőkövesdi gépjármű-ki­rendeltségről, melyek az 1986. évi jó munkájukért az „Élenjáró" cím viselésére jogosultak. Tusay Dénes Mezőkövesd Egy miskolci vonatkozású, többeket érintő probléma miatt ragadtam tollat. A té­ma aktuális, hiszen jön a nyár. Észrevételem a stran­dolással, napozással függ össze. A miskolci strandok kö­zül csak az Augusztus 20. strandfürdő területén alakí­tottak-. ki női napozót. Az évek során sok bírálat érte, de örömünkre fenntartották. Az idén nagy a felfordulás a fürdő területén. Üj kabin­sor épül az elkerített részen, * ami megoldja ugyan az egyik gondot, az öltözők túl­zsúfoltságát, de ugyanakkor sajnálatosan csökken a fü­ves terület. A strand dolgozóitól meg­tudtuk, hogy meg akarják szüntetni a női napozót és tekepályát terveznek a he­lyére. Ésszerűtlennek tart­juk ezt a döntést, hiszen sokan igénylik továbbra is ezt a lehetőséget. Még ab­ban az esetben is kifizetőd­ne, ha bővítenék a napozó területét. Pillanatnyilag ép­pen az ellenkezőjéről be­szélnek. Érthetetlen — ha igaz a híresztelés — miért akarják városunkban meg­szüntetni az egyetlen női napozót? Miért vonják meg ezt a lehetőséget a napimá­dóktól? Holott az országban egyre több helyen létesíte­nek nudista .strandokat. A hazánkba látogató külföldi turisták ugyancsak igénylik ezt a napozási formát, hi­szen náluk ez már annyira természetes, hogy nálunk is keresik. Miskolcon miért ne napozhatnának legalább az egyneműek továbbra is együtt az arra kijelölt terü­leten? Jó lenne, ha kérésünket az illetékesek fontolóra ven­nék, mielőtt meghozzák dön­tésüket. A törzsvendégek nevében: Jeney Ildikó ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BODNAR ILDIKÓ Klubközgyűlések tapasztalatai Tar Miklósné, Miskolc Tegyék kötelezővé Strandolok kérése Új egészségügyi létesítmény Ozdon

Next

/
Oldalképek
Tartalom