Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-06 / 105. szám
1987. május 6., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Hit mutat a mérleg ? Mindig nagy ügyeimet kap a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának a vállalati mérlegeket összegező vizsgálata. Ennek eredményei ugyanis híven tükrözik azokat a jelenségeket, amelyekre az utóbbi hónapokban már az irányítás fölhívta a figyelmet. A népgazdaság összteljesítménye elmarad a várttól, a hatékonyság sem növekedett a kívánt mértékben és az exportban sem következett be áttörés. Aktívum helyett külkereskedelmi mérleghiánynyal zártuk a tavalyi esztendőt. A számok „nyelvére” fordítva mindez a következőképpen mutat: a vállalatok összes eredménye 4,3 százalékkal haladta meg az előző esztendeit, ám jóval elmaradt a tervezettől. Kevesebb vállalat zárta veszteséggel az esztendőt, mint 1985-ben, viszont a hiány nagyobb mértékű. A kivitelben a rubelelszámolású export ugyan növekedett, de a számunkra létfontosságú konvertibilis elszámolású kivitel csökkent. Az elemzések szerint ebben fő szerepet az ipari export elmaradása játszott, de ugyanígy elmaradt az előző évitől az élelmiszeripar és az építőipar kivitele is. A mező- gazdaságé viszont növekedett. A teljesítmények a kivitelhez hasonlóan alakultak az egyes ágazatokban. Az ipar kevesebbet teljesített az 1985-ösnél, az építőipar stagnált, miközben a mezőgazdasági termelés értéke emelkedett. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a konvertibilis import a tervezettnél jobban növekedett, akkor egyértelműen látszik, hogy ezek a tendenciáik hosz- szabb távon nem tarthatók fenn. A termelés hatékonyságában fontos szerepet játszanak a költségek is. A termeléshez közvetlenül kötődő kiadások közül az anyag- és energiaiköltségek a termelés növekedésénél kisebb mértékben emelkedtek, ám a keresetek növekedése meghaladta azt. . Nem véletlen tehát, hogy. decembertől április 1-ig a kormány arra kérte a vállalatokat, hogy ne emeljék az alapbéreket és az azóta napvilágot látott nyilatkozatok szerint továbbra is mérsékelt bérpolitikára szólították föl a gazdálkodókat. Már az elmúlt év végén látszott: a gazdaság elmaradó teljesítménye és a növekvő központi kiadások a költségvetés terven felüli hiányának kialakulásához vezetnek. Ám az még feltűnőbb, hogy miközben alig növekedtek a gazdálkodók költségvetési befizetései, csaknem 16 százalékkal emelkedtek a támogatások. S ebből adódik a következtetés — jó néhány vállalatnál a költség- vetési pénz mérsékelte vagy tüntette el a hiányt. Évről évre visszatérő probléma, különösen egy-egy szabályozóváltozás előtt, hogy a vállalatok vezetői attól félnek, a növekvő adók miatt egyre kevesebb szabadon fölhasználható nyereségre tehetnek szert. És a változások, illetve szigorítások bevezetése utáni mérlegelemzések viszont ezzel ellentétes tendenciát mutatnak, minden várakozás ellenére a vállalati szféra évről évre több jövedelmet mondhat magáénak. Az eredményeket szemlélve optimizmusra egy álla Ián nincs okunk, s az is biztos, hogy e tendenciák nem válhatnak általánossá a magyar gazdaságban. I,. M. Évente félmillió műanyag termék A Magyar Kémikusok Egyesületének műanyagipari szakosztálya a napokban mű- anyagipari kollokviumot rendezett, ahol a szakemberek többek között a VII. ötéves terv műanyagipari fejlesztéseihez kapcsolódó kutatás- fejlesztési célkitűzésekről és az eddig elért eredményekről váltottak szót. A tanácskozásnak nagy jelentőséget kölcsönzött, hogy olyan iparág kutatói, fejlesztői, technológusai cserélték ki tapasztalataikat, amelyben az átlagosnál már évek óta erőteljesebb fejlődés figyelhető meg. Ha például a jelenlegi hazai műanyagtermelést összevetjük az 1970-es adatokkal, az utóbbi tizenhat esztendőben 760 százalékos növekedésről beszélhetünk, az egy lakosra eső műanyag- fogyasztás pedig meghaladja az évi negyven kilogrammot. A kétnapos kollokviumon elhangzott mintegy harmincöt előadás foglalkozott a gazdaságos anyagfelhasználást garantáló technológiákkal, a hazai, nagy tömegben gyártott műanyagok — a PVC, polietilén és polipropilén — új felhasználási lehetőségeivel, alkalmazástechnikájával, valamint'a Tiszai Vegyi Kombinát új termékének, a lineáris polietilén feldolgozásával, felhasználásúval. A műanyag széles körű elterjedésére vall különben maga az a tény is, hogy ma már közel félmillió műanyag termék kerül évente a népgazdaság különböző ágazataiba. Az ágazatok közül a legnagyobb felhasználó a csomagolóipar, a teljes műanyag-felhasználásból 29 százalékkal részesedik. Ez természetesen felveti a hulladékhasznosítás kérdését is, ezért több előadás foglalkozott a hazai műanyag-feldolgozás eredményeivel és az élenjáró nemzetközi tapasztalatok áttekintésével is. L. L. Ipari lapszemle Pesszimistán az optimumról Az ügyvitelszervezés, az adminisztrációs munka gépesítése mellett a termelés- irányítás a másik nagy terület, ahol a számítógépek hasznot eredményezően alkalmazhatók, ám az optimum sok esetben nem azonos a nagyobb nyereséggel, a forintosítható haszonnal. A Computerworld-Számítás- tecbnika legutóbbi számának együk írása megpróbálja felvázolni azokat a „célfüggvényeket”, amelyek éveken keresztül eltérítették a helyes céltól a gépalkalmazó- kat. Az ügyvitel gépesítése kényszer, mert hagyományos módon, előbb-utóbb kezelhetetlenné válnak az adattömegek. A számítógépes döntéselőkészítés viszont egy valódi belső tartalék; a milliós, milliárdos döntéseik jó megalapozása feldolgozott adatokkal, optimumszámítással, a folyamatok automatikus irányítása csak a tulajdonosi szemlélet erősítésével, a megfelelő érdekeltségek megteremtésével, a gazdálkodást meghatározó szabályozók optimalizálásával váli'k kényszerré. A pesszimista hangvételű publicisztikát optimista riportok illusztrálják a lapban, olyan példákat igyekszik feltárni a Computer- world-Számítástechnika, ahol sikeresen alkalmazzák a számítógépet a termelés- és folyamatirányításban. —s Perlux Rákospalntáró! Svájci mosópor-töltő automata kezdte meg működését a rákos- palotai Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalatnál. A modern, nagy teljesítményű gépen kétféle kiszerelésben állítják elő az új Perlux mosóport. A nagy, 3 kilogrammos csomagolásút a napokban hozzák forgalomba. A közeljövőben a Perluxon kívül az ismert Ideál '86 termék is nagydobozos kiszerelésben kerül az üzletekbe. Ezt követően a többi mosópor 40 százalékát az újfajta csomagolásban forgalmazzák majd. Tavaszi munka a határban (Folytatás az 1. oldalról) Nagy ütemben láttak hozzá a cukorrépa vetéséhez, mindenekelőtt a hagyományos talctaközi termőtájon, de a megye más vidékein is. Ennek köszönhető, hogy ennek vetése lassan már befejezéshez közeledik. Ha az időjárás kitart, tehát esőzés nem zavarja meg a munkát, várhatóan néhány napon belül az utolsó táblákon is elvetik ezt a fontos ipari növényt. A közös gazdaságok most a siló- és a csöves kukorica vetésére összpontosítják erőfeszítéseiket. A megye természeti adottságainak megfelelően, nagyobbrészt rövid és közép tenyészidejű hibridkukoricát vetnék. Ezek ugyanis még a szeptemberoktóberi korai fagyok előtt beérnek, s biztonságos termést hoznak. Az idén a tervek szerint megközelítőleg 49 000 hektáron csöves, míg 15 000 hektáron silókukoricát vetnék a gazdaságok. Az előkészített táblákon most ennek a földbejuttatásán szorgoskodnak. Költséges a konténer-pályaudvarok létesítése A konténeres áruszállítás előnyei — állítják a MÁV szakemberei — annyira kézenfekvők, hogy szinte már közhelyként hatnak az áruk védelméről és a fuvarozási költség csökkentéséről szóló szavak. A konténerizáció annyira magától értetődő jelenséggé vált, hogy a nyugati országok kereskedői nem is nagyon fogadnak el más szállítási módot. Hazánk 1968-ban kezdte meg a felzárkózást a nemzetközi élmezőnyhöz, és azóta szép eredményeket ért el. Ma már a vasúti hálózat harminckilenc pontja alkalmas az. óriási fémtartályok kezelésére. A mennyiségi fejlődés ezzel nagyjából be is fejeződött (az ezredfordulóig ezeknek a termináloknak a száma maximum négy-öttel nőhet), a jelenlegi feladat a minőség fokozása. Ez konkrétan a korszerű technológia bevezetését takarja, továbbá az úgynevezett terminálok kiépítését, az elavult fejpályaudvarok helyett. A MÁV tervei szerint előbb- utóbb minden megyeszékhelyen megépülnek ezek a terminálok: 1986—87-ben Szombathelyen, Zalaegerszegen, Pécsett és Kaposváron, 1990-ig pedig Békéscsabán, Salgótarjánban és Szolnokon. A konténer-pályaudvarok létesítése és felszerelése eléggé költséges: eddig 1,2 milliárd forintba került, ehhez járul a MÁV-nak a Világbanktól felvett 19 millió dolláros hiteléből kereken 4 millió dollár. Mégis megéri, mert ha elkészül a rendszer, a vasút a jelenleginél lényegesen kedvezőbb feltételekkel léphet fel a nemzetközi árufuvarozás piacán, ahol tudvalevőleg eléggé szigorúak a feltételek. Lehetővé válik ugyanis a csereszekrényes rendszer, továbbá a Huckepack módszer és u „gördülő országút” bevezetése. A laikus számára talán ez utóbbi a legérdekesebb és ennek előnyei a leginkább szembetűnőek. Ennek keretében a kamion nem a saját kerekein teszi meg az utat — fogyasztva a benzint, feltartva a forgalmat, nem beszélve a környezet szennyezéséről — hanem speciálisan kiképzett trélerkocsikon, tehát sínen gördülve érné ei célját. Déli szomszédunk, Jugoszlávia már évek óta gyakorolja a tranzitszállítmányok utaztatásának ezt a módját, anyagilag meg is találja számítását. A Magyarországon átvezető Győr— Budapest—Szeged útvonalon viszont lényegesen rövidebb hidat jelentene Nyugat-Eu- rópa és a Balkán között, így a MÁV-nak meglenne az esélye a sikerre. Napirenden a korszerű technológiák A KGST mezőgazdasági bizottságának ülése Kedden Balatonszemesen megkezdődött a KGST mezőgazdasági együttműködési állandó bizottságának 66. ülésszaka. A tanácskozáson a KGST-országok küldöttségein kívül Jugoszlávia és — megfigyelőként — a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság delegációja is részt vesz. Az ülést Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg; a kormány nevében köszöntötte a résztvevőket, majd hangsúlyozta: a KGST-orszá- gok, így hazánk is fontos intézkedéseket tettek az élelmiszer-termelésben való együttműködés fejlesztésére. Egyebek között koordinálták a távlati termelési célokot, bővítették a szakosítási és a kooperációs együttműködést és közös munkával fáradoznak a főbb tudományos kérdések megoldásán. Az együttműködés nyomán a szocialista országokban széles körben elterjedtek a nagyüzemi technológiák, a növény- termesztés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás komplex módszerei. Kifejtette: a közös munka régi formái, amelyek még a mezőgazdaság extenzív fejlesztésének időszakában alakultaik ki, immár nem képesek biztosítani az együttműködés dinamikus fejlődését. Ezért új utakat kell keresni : határozottan törekedni a vállalatok és a termelési ágazatok közvetlen együttműködésére, minden területen, fejlesztve a közvetlen kapcsolatokat. A termelés szakosítását is előbbre viheti a közös érdekeltségen alapuló, vállalati szintű közvetlen kapcsolatrendszer kialakítása, amire mind szélesebb területen kínálkoznak a lehetőségek. A szocialista integráció keretében közös ösz- szefogással és sokrétű szervezeti együttműködéssel számos új feladatot kell megoldani. Ehhez nyújt kedvező feltételeket a szocialista országokban kibontakozó gazdasági átalakítás és gyorsítás. Ebben a munkában fontos szerep hárul a KGST mezőgazdasági állandó bizottságára — hangsúlyozta Váncsa Jenő. Ezután Kiril Malinov, a Bolgár Nemzeti Agráripari Szövetség Központi Tanácsának elnökhelyettese — az ülés elnöke — üdvözölte a résztvevőket, majd a bizottság megkezdte munkáját. Az ülésszakon megvizsgálják a KGST-tagországok 2000-ig szóló műszaki-tudományos együttműködési komplex programjának végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket. Megvitatják, hogy az európai KGST-országok miképpen segíthetnék a Vietnami Szocialista Köztársaság és Mongólia agrárgazdaságának fejlesztését. Megtárgyalják a növénytermesztés és az állattenyésztés gépesítése, villamosítása és automatizálása terén elért eredményeket és meghatározzák a soron következő feladatokat. Elemzik a növénynemesítés és a vetőmagtermelés elméleti kérdéseit, valamint a KGST-tagországok AGRO- INFORM elnevezésű nemzetközi mezőgazdasági információszolgáltató rendszerének tevékenységét. Tárgyalnak a KGST-tagországok és Jugoszlávia sokoldalú növényfajta-jogvédelmi egyezményének tervezetéről. Az ülésszakon áttekintik a KGST- tagországok 2010-ig szóló erdőgazdasági fejlesztési célkitűzéseit és foglalkoznak azzal, hogy a szocialista országok hogyan vehetnek részt a Kubai Köztársaság gyorsított műszaki és tudományos fejlesztésében. Javaslatokat vitatnak meg a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel kialakított kapcsolatok további fejlesztéséről. Gördülő fémtartályok
