Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 104. sióm 1987. május 5. Kedd Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Tegnaptól Borsodi Műszaki Hetek Dr. Tétényi Pál Mintegy négyszáz résztve­vő előli tegnap megkezdő­dött a Borsodi Műszaki He­tek június 12-ig tartó ren­dezvénysorozata. Megnvi ló­jában dr. Szaladnyn Sándor, egyetemi tanár, a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége Borsod megyei szervezetének elnöke elmondotta, hogy a több. mint egy hónap alatt a me­gye 14 városában, illetve községében 174 rendezvényt tartanák, s négyszáz előadás hangzik el, remélhetően ér­deklődést keltve. A tegnapi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett Frantisek Pitra, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségé­nek póttagja, a KB titkárai eseménynek az Emász Vál­lalat miskolci székháza adott otthont. A műszáki fejlesz­tés időszerű feladatait dr. Tétényi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke is­mertette. Az előadó utalt arra, hogy a jubileumi, tehát a 25. ren­dezvénysorozatra olyan idő­szakban kerül sor, amikor az ország egészének gazda­sági fejlődésében a műszaki előrehaladásnak, a korszerű technikai ismeretek alkalma­zásának meghatározó szere­pe van. A Központi Bizott­ság múlt év végi plénuma keretei és lehetőséget adott, irányt szabott a gyorsabb előrelépésre. Ám nem kam­pány feladatról, előzmény nélküli vállalkozásról van szó. A hetvenes évektől kezdve a kulatásra-íejlosz- tésre fordítóit pénz növeke­dése mindig meghaladta a nemzeti jövedelem emelke­désének rátáját. Világszínvo­nalú termékekkel, elvitatha­tatlan szellemi potenciállal rendelkezünk, A nemzetközi összehasonlítások igazolják, hogy ez a viszonylag kis or­szág jelen'tös részt vállalt a világ műszaki kultúrájának (Folytatás a 2. oldalon) A CSKP KB titkárát a Fe­rihegyi repülőtéren Németh Miklós, az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Folytatódik a bécsi Kedden többhetes szünet után folytatódik és megha­tározó szakaszába jut az európai biztonság és együtt­működés kérdéseiről rende­zett bécsi konferencia. A 25 ország képviselőinek részvé­telével novemberben kezdő­dött utótalálkozó feladata, hogy felmérje, hogyan ala­kult az európai folyamat a legutóbbi, a madridi találko­zó óta. Egyúttal — s ez ta­lán még fontosabb —, újabb ösztönzést, gyakorlati terve­ket kell adnia a 33 európai ország, valamint az Egye­sült Államok és Kanada együttműködéséhez a poli­tikai kapcsolatokban, a ka­tonai biztonság és a leszere­lés, a gazdaság, valamint az emberi és a kulturális kap­csolatok területén. Az elmúlt hónapokban tárgyilagos, építő légkörű munka folyt s a küldöttsé­gek összesen 13f! javaslatot terjesztettek be — többet, mint eddig bármelyik talál­kozón. A konferencia fel­adata most az, hogy a javas­latokat egyeztetve kidolgoz­za a találkozó záróokmányát, döntve az új ajánlásokról, tanácskozásokról. A rendkí­vül nehéz munkát bonyolít­ják a politikai nézeteltéré­sek: a NATO-országok, élü­kön az, Egyesült Államok­kal. az emberi jogi kérdé­seknek adták a legnagyobb hangsúlyt Bécsben s a biz­tonság ügyében eddig egyet­len javaslatot nem terjesz­tettek be. A szocialista or­szágok (természetesen nem zárkózva el a többi fontos probléma megvitatásától sem), meghatározónak tart­ják a haladást a biztonság, a leszerelés területén és szor­galmazzák, hogy az európai folyamai keretében tárgyal­janak tovább e kérdésekről. A vállalótok önállóságának növekedése után is kevés cég vállalkozott a más gcudalkodá- egysegekkel való együttműködésié. Egye több vezető ismeri fel, hogy ct kooperációban óriási lehetőségek rejlenek. A December 4. Drótmüvek azok közé o vállalatok közé tarto­zik, amelyek már több mint másfél évtizede szorgalmazzák a közös vállalkozásokat és élve. zik er.nek minden előnyét. A gyár kooperációs tevékenységéről szál a 3. oldalon megje­lent írásunk. A kedvezőtlenebb adottságú gazdaságainkban egyre nagyobb gondot jelent a talajelökészités Nincs csapadék, a talajfelszín tömörödött, koptatják a tárcsákat. — Vegyszerfelhő a búzatáblák felett — Az eső csak Miskolcot mosta — Dinnyepalántázás a hétvégén Három héttel ezelőtt még az esőzésük okoztak gondot mezögazdaság i n agy üzeme­inkben. Közel egy hónapot késett a tavaszi árpa. s a borsó vetése, a felázott ta­lajokra nem tudtak rágurul­ni a gépék. Ma? Szinte min­den termelőszövetkezetünk­ben, s állami gazdaságunk­ban csapadék után áhítoznak a szakemberek, mert huszon­egy nap elég - volt ahhoz, hogy a munkákban mutat­kozó késést be tudják hozni megyénk földjein. A mun­kák természetesen összetor­lódtak: a kalászosok vetése szinte egybeesett vegyszere­zésükkel. s újabb íejtrágyá- zásulkikal, miközben a nap­raforgó, cukorrépa, s kuko­rica magját is földbe kel­lett juttatni. A jó üzemszer­vezésnek, s az ünnepek nél­küli munkának köszönhető­en e feladatok nagy részét sikerült megoldani. Ma már a természetre vár a továb­bi „dolog", hogy az április­ban elvetett kultúrák olyan termést is adjanak, amit jog­gal várhatnának el a szak­emberek. Vasárnap a me­gyeszékhely felett elborult az ég. Sőt, egy rövid zápor jelezte, hogy megétkezlek a nagyon várt, aranyat érő májusi csők. A kérdés ebből automatikusan adódott. Mit jelentett ez a pár millimé­ter, hiszen a talajfelszín mindenhol kiszáradt? A vá­laszok meglepők. Miskolcot kivéve szinte sehol nem esett. A felsőzsolcai Lenin Ter­melőszövetkezet határát még kilométerek sem választják el Miskolctól. És a határ porzik... Deres István elnök: — Csak a tornyosuló felhőkben gyönyörködhettünk, ugyanis határunkra egy-két árva csepp, ha hullott! Porzik a határ! Szörnyű ez a tavasz! Amikor nem kellene, akkor érkeznek a felhők. Most, amikor minden késést szinte behoztunk, elkerülnek ben­nünket. A munkákkal hogy állunk? Több mint (>20 hek­tár tavaszi árpát, ötszáz hektár napraforgót elvetet­tünk. A kukorica fele is földben van. Ami még vc- tögépeinknek feladatot je­lent, az a 153 hektáros sze- mescirok földbe juttatása. De erre még van időnk. Sokkal fontosabb lenne az a húsz-harminc milliméteres csapadék, amire áhítozunk, hiszen a talaj felső része ki­száradt, így a kora tavaszi vetésű növények nem jut­hatnak vízhez, s elpusztul­hatnak. Kritikus napoknak nézünk elébe .. . Viszont a gyümölcsösük­ben, s elsősorban a legko­rábban szüretelhető megy- gyesbe nyolcezer darab tab­lettát vásároltak. Nem ol­csón, háromszázhúszezer fo­rintért. Ami azt jelenti, hogy bíznak a kedvezőbb időben, mert ez a termésfokozó vegyszer az árának többszö­rösét is visszahozhatja ha­szonban. A városkörnyék déli ré­szén fekvő hejőkeresztúri HejőmenU Termelőszövetke­zet dolgozói szintén irigyen figyelték a Bükk hegység felett kibontakozó felhőt. Mert a határ itt is szomja­zik. — Még mérni sem lehe­tett, hogy mennyi esett, a meleg talajról szinte rögtön elpárolgott. — Gerendái Sándor ágazatvezető még hozzátette: — Húsz-harminc milliméter hiányzik. Ez a májusi csapadék nemhogy arany, még réz sem volt. Talán a további napokban. Mi is végeztünk a kora ta­vasziak vetésével, de a ku­korica több mint kétharma­da még hátra van, A meg­késett tavasz hátrányait még mindig érezzük. Például a (Folytatás a 2. oldalon) Elemzés az állattenyésztés helyzetéről A termelőszövetkezetek te­rületi szövetségei az elmúlt évben számos vizsgálattal igyekeztek képet kapni ar­ról, hogy a közös gazdaságok állattenyésztő telepeinek munkáját milyen tényezők hátráltatják, hogyan lehet­ne javítani a teljesítménye­ket. A vizsgálatokba külső intézmények, vállalatok szak­embereit is bevonták. Megállapították, hogy a szövetkezetek jó részében még mindig nem sikerült kialakítani a kellő összhan­got az állattenyésztés és a növénytermesztés közölt. Ré­gi keletű gondról van szó; arról, hogy a növényter­mesztők sok helyütt nem érdekeltek a jó minőségű állati eleség előállításában. A takarmányozás színvona­lát sem sikerült a kívánt mértékben javítani, minde­nekelőtt azért, mert ugyan a takarmányok úgynevezett beltartalmi értékét — lénye­gében tápanyagtartalmát — a legtöbb helyen nyilván­tartják, ezek a vizsgálatok azonban többnyire csak ál­talános iránymutatásul szol­gálnak. A szarvasmarha-állomány csökkent. Szembetűnő, hogy viszonylag még mindig sok tsz-ben kedvezőtlen a sza­porodásbiológiai helyzet; alacsony a borjúszaporulat. A fajtaátalakító keresztezé­sek hatására nőtt a fajlagos lejhozam, de a minőségi kö­vetelményeket jobban fi­gyelembe kellene venni. Et­től is remélhető, hogy ke­vesebb lesz a veszteséggel gazdálkodó tehenészeti tele­pek száma. A sertésállomány tavaly már nem csökkent, a köz­ponti intézkedések éreztetik hatásukat. A takarmányozás színvonala ebben az állatte­nyésztési ágazatban szintén gyakran alacsony. Például amiatt is, hogy a fölhasznált tápok és koncentrátumok minősége túlságosan sokszor változik, és nemritkán nem is felel meg a szabványok­nak, A juhászaiban alacsony a szaporulat és a termelő- szövetkezetekben ez az ága­zat nem hoz jövedelmet. A korábbi évekhez képest vi­szont jelentősen nőtt a vá­góbaromfi-termelés. A ba­romfitartás iránt fokozódott érdeklődést a kedvezőbb értékesítési feltételekkel ma­gyarázzák. (MTI) Budapestre érkezett a CSKP KB titkára Drótgyári taktika

Next

/
Oldalképek
Tartalom