Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

Mi lesz veled Coburg-kastélyl A szalonnái termelőszövetkezetben Az 1727—30 között épült, # híres edelényi Coburg- kastély talán a legszebb barokk kastély Észak-Magyaror- szágon. Már lapunk is számta­lanszor foglalkozott a sorsával. Tudjuk, készültek tervek, szüle­tett elképzelés megmentésére és hasznosítására. A tervek azon­ban csak tervek maradtak, s ha időnként javítgatlak, tataroztak is valamit az épületen (mint ké­pünk igazolja, most is állvánv- erdö borítja egyik oldalát), ez csak a legsürgősebb feladatokra, a „lékek betömésére” volt elég Igaz, a város köszönhet is va­lamit a kastélynak, hiszen mi­után csak gázzal oldhatták meg az épület fűtését, „mellékesen" a városba is bevezették a föld­gázt, s a sorbanálló települések­nél korábban jutott Edelény a viszonylag legolcsóbb, és legtisz­tább fűtőanyaghoz. De ezzel koránt sincs meg­oldva valamennyi kérdés. Szó volt arról, hogy külföldi tőkét is bevonnak a megmentésébe, az utóbbi időkben pedig azt remél­ték, hogy a BVK lesz a tulajdo­A szalonnái Tókörnyék ' Mezőgazdasági Termelöszö vetkezet kétszáz dolgozó 1 ad munkalehetőséget. A há 'szerkétszáz hektáros terület ~~ amelyen gazdálkodnak — > több mint ezerkétszáz hektár- a szántóföld. A termelés szerke­- zetéről Csűrilln Janos, a terme­- löszövelkezet főagronómusa a- következőket mondja: — Alaptevékenységünk a nö­vénytermesztés. az állattenyész­tés és az erdőgazdálkodás. Mel­léktevékenységünk a kőbánya, a lakatosüzem működtetése és az építési tevékenység. A legna­gyobb hasznunk a bányászatból szármáz i k. A lapt eveken vségtin k sajnos hosszú ideje stagnál. Me­szes község elején, a bányában évente tizennyolcmillió forintot jelent számunkra a mintegy löd—200 ezer tonna kő kioányá- szása. A számok is igazolják, milyen nagy szükségünk van a bánya fejlesztésére. Ezt szolgál­ja a hamarosan megépülő köpor- örlö üzem. .amely egyben har­minc embernek nyújt majd mun­kalehetőséget. Az új létesítmény a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumnak, a Borsod Megyei Tanácsnak a támogatásá­val. saját fejlesztési forrásunk­ból, épül meg. Ugyancsak ebben az időszakban készül el — a kő­bányához kapcsolódóan — Sza­lonnán egv iparvágány S ha már a terveknél járunk, meg­említem azt is. foglalkozunk egy ötvendolgozós, könnyűipari tevékenységet folytató munka­hely kialakításával. A feltételek ehhez adottak. Most már min­den azon múlik, milyen ered­ménnyel járnak tárgyalásaink a különböző c ég e k k e 1. va Kirándulóhely és horgászparadicsom A Rakacai-tó Edelén.vböl tovább autóz­va. föl a Bódva völgyé­ben. csodálatos a táj. Ha a Szendrö után kelet felé fordulunk ti főútról. hamar felbukkan a hegyek, dom­bok völgyébe ékelt mes­terséges víztükör, a Raka- cai-tó. vagy hivatalos ne­vén víztározó. Olyan kör­nyezetbe építették bele. hogy nem is gondolná senki, emberi kéz teremt­ménye. Az erdők — és most már .víkendházak — övezte tóparton nagy a csend, tiszta, fűszeres a ta­vaszi levegő. Bár a nyári szezon még odébb van. a nádasokban, a stégek mel­lett. de bent a vízen, csó­nakok ölén is. horgászok hódolnak néma, alig moz­duló szén v ed é ly ti k n ek. A Rakaea-patak. melyből a tó táplálkozik, olyan se­kély, vékony erecske. hogy alig hiszi az ember, képes volt hajdanán tóvá duz­zadni. Pedig 1900-ban és (il-ben építették fel a gá­takat. s a kis patak fel- töltötie a medencét. A tó területe körülbelül 140 hek­tár, s ha belegondolunk, hogy van. ahol 0—7 méter a mélysége, tekintélyes a vízmennyiség, mely daj­kálja a betelepített élete­ket. Gyönyörű a vidék, nyáron pompás a strando­lási lehetőség, hiszen az északkeleti partok mentén csak méteres a vízmély­ség. s hal is akad bőven (meg hát a forgandó sze­rencse szeszélye szerint) e csendes sport szerelmesei­nek. Igaz. nincs túl közel Miskolchoz sem. az ország más vidékeiről nem is be­szélve, de. hogy hamar megkedvelték, jói mutatja, hogy körben a tó partján háromszáztíz egyéni és 12 vállalati üdülő épült az utóbbi években. Most még egyedüli vendégei va­gyunk a bisztrónak, a te­raszról zavartalanul élvez­hetjük a panorámát, egy kiránduló osztály zsivaja is alig ér fel hozzánk. De már csak néhány hét. és benépesülnek az üdülők, színesebb lesz és talán hangosabb is a környék. Leballagunk a vízpartra, nézzük a horgászokat, s bár tudom, hogy nem na­gyon szeretik a beszélget­ni vágyó idegent, egyikü­ket csak megszólítom. Vi­rág Pál Albertlelepen la­kik. bányász a foglalkozá­sa. s mint mondja, már egy hete sátorozik a tó partján másodmagával. Apja halászmester volt. tőle tanulta a vizet, halat szeretni, tőle örökölte a horgászszenvedélyt. — Mi van ebben a tó­ban? — kérdeztem nem túl bölcsen, persze a há­lákra gondolva. — Hát. legtöbb a víz — neveti el magát —. de van benne dévér, csuka, ponty, meg süllő is. Meg rák. Most is fogtam egyel. A barátom szereti, mellettünk mindig ég a tűz. most süti ébpen. A barát tényleg a rákkal ioglalaloskodik, megtisztít­ja (kibelezi), úgy elevenen, aztán a parázsba dobja. Szegény rák nem megv most se előre, se hátra, csak kínjában összeleke- redik. de hamar vége a szenvedésnek, s már nem rák többé, csak egy jó ízű falat. — Nincs még korán a sátorozáshoz — kérdezem — nem hidegek még az éj­szakák? — A sátorban hálózsák van. alatta szivacs, meg tüzet is rakunk. Aki az er­dőben is megfázik, az na­gyon szegény ember — mondja Virág Pál. de az­tán az úszót figyeli, mert mintha pedzené valami. — Eddig három rongyos ke­szeget fogtam, nem nagyon kap most. éppen ívik a dé­vér. Ezzel be is fejeződik a társalgásunk. Nem zava­rom tovább, nehogy miat­tam pártol jon el tőle a hor­gászszerencse. Beülünk is­mét az autóba, az ország­út egy darabig a ló part­ján fut. majd elfordul tő­le. Visszapillantunk még a szélfújta hullámokra. s már nem is tudom ki mondta ki. mindnyájunk gondolatát: ide nyáron még egyszer visszajövünk! Aggtelek /Jenforgalmi t*i Új üzletek, korszerűsítések Megyei viszonylatban a kis szövetkezetek közé so­rolják. noha tizenöt köz­ség és két tanya, összesen tizenhatezer lakójának el­látása tartozik a Szendrö és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítési Szövetkezet hatáskörébe. Sok az apró falu. jó né­hány községben a lélek- szám nem éri el az ezret sem. A szétszórt, egymás­tól gyakran távoli telepü­léseken élők igényeinek fo­lyamatos kielégítése tehát nagy felelősséggel járó munka. Tavasszal, a nyári idegenforgalmi szezon be­indulása előtt pedig még fokozottabb felkészülésre van szükség, hiszen a kö­zeli Rakacai-tó ilyenkor benépesül. A hatvanas években mesterségesen ki­alakított víztározó környé­ke napjaink közkedvelt ki­ránduló- és üdülőhelye. Nyári hétköznapokon átla­gosan kétezren, a hétvé­geken négy-ötezren láto­gatnak ide. Horgászok, für- dőzők. pihenni vágyók, a víz szerelmesei. Róluk is gondoskodnak az áfész dolgozói, hiszen a tónál hozzájuk tartozó három vendéglátóhelyiségben gaz­dag a választék az étel- és italkínálatból. Mindemellett a szezonban, — idényjel­leggel — szombaton és va­sárnap is nyitva tantó élel­miszer boltot üzemeltetnek. Jóllehet, nem kevés gond­dal. hiszen a szakképzett munkaerő foglalkoztatása évek óta visszatérő prob­lémát jelent az áfész. ve­zetőinek. S hogy miként minősít­hető a szövetkezet tevé­kenysége. gazdálkodása? ... Nos. az elmúlt esztendő­ben 292 millió forintos áruforgalomról adhattak számol. Ebben az évben valamelyest magasabb ár­bevételt terveztek, 310 mil­lió forintot, amelynek tel­jes Résével nyereség ü k meghaladná a 7 millió fo­rintot. A tervben foglallak megvalósulásához minden reményük meg van. Ezt a eélt szolgálja egyébként az új egységek beindítása, a már meglevők korszerűsí­tése. felújítása és nem utolsósorban az árukínálat folyamatos bővítése, gaz­dagítása. Az idén pél­dául több mint egymil­lió forintot fordítanak az üzletek korszerűsítését e. A Borsod-Abaúj-Zemptén Megyei Tanács támogatá­sával Szendrö nagyközség­ben megépülhet eg.v új élelmiszerbolt, amelyen kí­vül egy mezőgazdasági szaküzlet és egv kölcsönző egység átadása a megva­lósításra váró feladatok kö­zött szerepel. A jövőre vo­natkozó elképzelések szám­bavételekor gondollak a Rakacai-tó mellett pihenő vendégek eddiginél szín­vonalasabb ellátására is. A vízparton ugyanis a Mé­szöv hozzájárulásával ha­marosan új faházas büfét nyitnak, amelynek megépí­téséhez csaknem hatszáz­ezer forintra van szükség. Körzetszám: 48 A telefonhiány, a vona­lak minősége. országos gond. Elképzelhető, hogy milyen nagy örömet oko­zott Edelényben, hogy ta­valy bővítették a telefon­hálózatot. A központot is átépítették, így ha nem is kapott minden kérelmező új állomást, de csökkent a „sorbanállók" száma. A központ bővítése és mo­dernizálása azt is lehetővé tette, hogy ebben az évben Edelény is bekapcsolódha­tott a Crossbar-rendszerbe, s így egy lépéssel közelebb került a nagyvilághoz. Nemcsak az ország nagy városai hívhatók így. köz­vetlen tárcsázással, hanem az „egész világ". A város nagvkorúsodásának egyik jelképe ez a (körzet) szám: 411. fül '!■ Pipi f.«? 1 *1§11| H ■ Iwil Ik'If® I ' ■ Hiába nehezménye­0 zik. joggal, az aba- újiak és a zempléni­ek gyakran, hogy megyénk ■nem Borsod, hanem Bor­sod- Abaúj-Zemplén megye, az egyszerűség és rövidség kedvéért, mégis mindenki csak Borsodnak emlegeti. Sátoraljaújhely, a helybe­lieknek is csak Üjhelv, sőt Üjhel. Sárospatak is csak Patak, Kazincbarcika is csak Bareika, úgyhogy — sértődés ne essék —. me­gyénk is marad csak Bor­sod a köznapi szóhaszná­latban. Borsod pedig valamikor eg.v falu volt, Edelény tő­szomszédságában, s lett az idők folyamán más. közeli községekkel — Fin1 kével, Aboddal, Balajttal. Damak- kal, Ládbesenyöval — együtt a város része, egyik kerülete. Edelény és kör­nyékének. sőt a Bódva völgye más települései tör­ténetének jeles kutatója Stezsák Imre. a városi könyvtár igazgatója. Mikor másfél éve Edelénvt vá­rossá nyilvánították, ta- nulmányéntékű cikket írt a település történetéről. Természetes hát, hogy most az ő segítségét kér­tük a város bemutatásá­hoz, a „kezdetek" ismerte­téséhez. — Az Edelény határában fekvő Derékegyháza ősi településhely, a kőkorszak­ban. a barlangból kiköl­töző ősember egyik első. szabadtéri szálláshelye. Ezen a környéken számos település született és pusz­tult el az évszázadok, év­ezredek során, a földből előkerült leletek — főleg a vonaldiszes cserepek — bizonyítják az újkőkor, a bronzkor, a későbronzkor, a vaskor emberének jelen­létét. A honfoglaló magyar­ság előtt kelták, hunok, germán gepidák, szlávok Anonymus krónikájában is szerepel Edelény vidéke. — A megye névadója a borsodi földvár, amely vi­szont Bors vagy Borsu ve­zérről kapta nevét. A föld­vár a honfoglaló magyar­ságnak a tatárjárásig igen fontos hadászati központja volt. Anonymus szerint, mikor a magyarok meg­gyökereztek, Borsut. Bun- ger fiát haddal küldték ide. hogy az ország hatá­rait gáttal erősítse meg, és alkalmas helyen építsen várat az ország őrizetére. Borsu a parasztságot ösz- szegvűjtve a Bódva (Buld- va) vize mellett várat épí­tett, melyed a nép Borsod­nak nevezett el, minthogy kicsiny volt. Dolga végez­tével Borsu visszament Árpád vezérhez, aki tetté­ért őt abban a várban is­pánná tette, és ennek a résznek minden gondját rábízta. Az idők folyamán több neve volt: Borsud, Búc­súd. Borsood, Borsad, Bar- sad. A vár ,a tatárjárás so­rán pusztult el. szerepét később, a nála erősebb di­ósgyőri vár vette át. A föld­vár közelében levő földek a Bors nemzetség szállás­birtoka volt. A 16. század­ban a Szapolyai család birtoka, majd Edelénnyel, Sáppal, a Bebek családé. Később más családok ad- ták-vették. Borsod sokat szenvedett a töröktől. A 16. században, mikor a ki­vetett adót nem tudták fi­zetni, a nép elmenekült s hét évig pusztán állott. — Az egykori — kétszáz méter hosszú és nyolcvan méter széles — földvár természetes képződményen állt. 1926-ban végeztek itt először ásatásokat. Megta­lálták a földvár erősítését szolgáló gerendák marad­ványait. a templom mellett egy középkori temetőt. A derékegyházi domb ásatá­saiból díszes cserepek ke­lültek élő, jelenleg a mis­kolci múzeum őrzi ezeket. A tervek és reményeink szerint, az idén ismét ása­tások kezdődnek itt. A ko­rábbi cigányputrikat meg­szüntették, így a földváron nem lakik most senki, a muzeológusok megkezdhe­tik a munkát. Ennek befe­jeztével Borsodot történel­mi emlékhellyé lehetne nyilvánítani. — Mikor szóba került, hogy Edelény várossá le­het. mi néhányan azt szor­galmaztuk a népfrontban, hogy a város neve változ­zon Edelény borsodra. Ha már megszűnt Borsod, mint önálló település, leg­alább a neve maradjon meg. Más, régi települések nevei is, ma már csak dű- lőutak elnevezéseként él­nek. A tervünk nem sike­rült, a név maradt csak Edelény, bár még nem tet­tünk le róla véglegesen — fejezte be történeti kalau­zolását Slezsák Imre. Befejezésül a mai Ede- lényről is az ö cikkéből idézünk: „Nem kívánunk versenyezni a nagyvárosok óriási házaival, házrenge­tegeivel, azt szeretnénk, ha emberléptékű kisváros ma­radna Edelény. Ezután is ezüstösen csillogó, tiszta maradna a Bódvánk vize. egészséges, tiszta maradna a levegő. Másként fogal­mazva. hogv a volt község előnyeit is élvezhetnénk, de elkerülhetnénk mind­kettő hátrányait'. Úgy gondolom, ez bölcs program, a városias ellátás és infrastruktúra megszer­zése, de a falusias csönd, tisztaság, nyugalom meg­tartása. Gondok mint min­denhol. Edelényben is van­nak. De a lakosság, a lo­kálpatrióták városépítő-óvó szerotete reményt ad a program megvalósításának sikeréhez. és avarok éltek e tájon. földvár m°r c$a*< egy nagyobb domb a templom mögött. De a kerítés a vár egykori köveiből épült. 3 Ar összeállítást irta: Monos Márta, Nagy Zoltán, Szatmári Lajos Fotók: Fojtán László nos és fenntartó, jelenleg azon­ban ismét holtpontra jutottak a tárgyalások. Nem csoda, hiszen csak a felújításhoz tíz-százmilli- ák kellenének, de az épület üze­meltetése se lenne olcsó m> ság. így most jó hírek hel csak a kérdést tudjuk mégis lelni: mi lesz veled Coburg- tély? Alig néhány hete. április «^ámítások szerint a terület távlati tűzte napirendre a megyei tanács f'helhelösége évente 20—25 ezer fő- rchíijtó bizottsága annak az elf, becsülhető, de az aggtelek—jósva- jesztésnek a megvitatását, nmeit1 barlangrendszer, megfelelő üze- Aggteleki Nemzeti Park és térleléssel, napi ötezer barlangláto- regiunális és tájrendezési tempót js fogadhat károsodás nélkül. A koncepcióját tartalmazta. Akko1]?1’Inngi turisztika, a barlangi terá- t erjed elemben foglalkoztunk a ti® (főleg légzőszervi betegségekben val. most — mivel Aggtelek is favédőknek) mellett tervezik, az lény vonzáskörzetéhez tartozik. r'’éb természetjárási formák (gya- ha kissé távol is fekszik tőle lovas túrák, vadászat), a lalu­néhany gondolatra térünk visszf, üdülés, az erdei és vizparti üdü- Aggtelek — távolabbi megVT1 lehetőségeinek megteremtését. élők számára talán - egyet jel«, természeti környezet védelme , ... , . „«[pUott a térség allando lakosságúnak cseppkobarlanggal. Holott az "^jNltartásn (számukra környezetbarát ki karszt tájegységének olyan jár telepítése) is fontos feladat, hi- a geológiai értéke, olyan gazdin ezen a vidéken is állandóan faunája és flórája, amelv indokén és öregszik a falvak népes­a táj- es környezet! védelmét. ^ a turizmusból. vendéglá- hogy a térséget nemzeti parkka 'sbftj nem tud megélni a munkaké- vánitsák. Ennek ellenére. taÜ||l!s lakosság. nagy távolság miatt, nincs kihas* Aggtelek, a nemzeti park. legszebb va úgy a hazai és nemzetközi ?7-ái tájaink egyike, természeti ér- genforgalomban. ahogy megérd1’nemcsak itthon. Európában is né. A tervkoncepció a védelmi gátion. A tervek azt a célt szolgál­atiatok meghatározásai mellett • hogy minél több ember számá- is foglalkozik bőven az üdülési é".1 nyújtson semmivel sem pótolható riszlikui lehetőségek feltárásával' fényeket. Bővülő kínálat az áfész-boltokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom