Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

Mi lesz veled Coburg-kastélyl

A szalonnái termelőszövetkezetben

Az 1727—30 között épült, # híres edelényi Coburg- kastély talán a legszebb barokk kastély Észak-Magyaror- szágon. Már lapunk is számtalanszor foglalkozott a sorsával. Tudjuk, készültek tervek, született elképzelés megmentésére és hasznosítására. A tervek azonban csak tervek maradtak, s ha időnként javítgatlak, tataroztak is valamit az épületen (mint képünk igazolja, most is állvánv- erdö borítja egyik oldalát), ez csak a legsürgősebb feladatokra, a „lékek betömésére” volt elég Igaz, a város köszönhet is valamit a kastélynak, hiszen miután csak gázzal oldhatták meg az épület fűtését, „mellékesen" a városba is bevezették a földgázt, s a sorbanálló településeknél korábban jutott Edelény a viszonylag legolcsóbb, és legtisztább fűtőanyaghoz.

De ezzel koránt sincs megoldva valamennyi kérdés. Szó volt arról, hogy külföldi tőkét is bevonnak a megmentésébe, az utóbbi időkben pedig azt remélték, hogy a BVK lesz a tulajdoA szalonnái Tókörnyék ' Mezőgazdasági Termelöszö vetkezet kétszáz dolgozó 1 ad munkalehetőséget. A há 'szerkétszáz hektáros terület ~~ amelyen gazdálkodnak —

> több mint ezerkétszáz hektár- a szántóföld. A termelés szerke- zetéről Csűrilln Janos, a terme- löszövelkezet főagronómusa a- következőket mondja:

— Alaptevékenységünk a növénytermesztés. az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás. Melléktevékenységünk a kőbánya, a lakatosüzem működtetése és az építési tevékenység. A legnagyobb hasznunk a bányászatból szármáz i k. A lapt eveken vségtin k

sajnos hosszú ideje stagnál. Meszes község elején, a bányában évente tizennyolcmillió forintot jelent számunkra a mintegy löd—200 ezer tonna kő kioányá- szása. A számok is igazolják, milyen nagy szükségünk van a bánya fejlesztésére. Ezt szolgálja a hamarosan megépülő köpor- örlö üzem. .amely egyben harminc embernek nyújt majd munkalehetőséget. Az új létesítmény a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumnak, a Borsod Megyei Tanácsnak a támogatásával. saját fejlesztési forrásunkból, épül meg. Ugyancsak ebben az időszakban készül el — a kőbányához kapcsolódóan — Szalonnán egv iparvágány S ha már a terveknél járunk, megemlítem azt is. foglalkozunk egy ötvendolgozós, könnyűipari tevékenységet folytató munkahely kialakításával. A feltételek ehhez adottak. Most már minden azon múlik, milyen eredménnyel járnak tárgyalásaink a különböző c ég e k k e 1.

va

Kirándulóhely és horgászparadicsom

A Rakacai-tó

Edelén.vböl tovább autózva. föl a Bódva völgyében. csodálatos a táj. Ha a Szendrö után kelet felé fordulunk ti főútról. hamar felbukkan a hegyek, dombok völgyébe ékelt mesterséges víztükör, a Raka- cai-tó. vagy hivatalos nevén víztározó. Olyan környezetbe építették bele. hogy nem is gondolná senki, emberi kéz teremtménye. Az erdők — és most már .víkendházak — övezte tóparton nagy a csend, tiszta, fűszeres a tavaszi levegő. Bár a nyári szezon még odébb van. a nádasokban, a stégek mellett. de bent a vízen, csónakok ölén is. horgászok hódolnak néma, alig mozduló szén v ed é ly ti k n ek.

A Rakaea-patak. melyből a tó táplálkozik, olyan sekély, vékony erecske. hogy alig hiszi az ember, képes volt hajdanán tóvá duzzadni. Pedig 1900-ban és (il-ben építették fel a gátakat. s a kis patak fel- töltötie a medencét. A tó területe körülbelül 140 hektár, s ha belegondolunk, hogy van. ahol 0—7 méter a mélysége, tekintélyes a vízmennyiség, mely dajkálja a betelepített életeket. Gyönyörű a vidék, nyáron pompás a strandolási lehetőség, hiszen az északkeleti partok mentén csak méteres a vízmélység. s hal is akad bőven (meg hát a forgandó szerencse szeszélye szerint) e csendes sport szerelmeseinek.

Igaz. nincs túl közel Miskolchoz sem. az ország más vidékeiről nem is beszélve, de. hogy hamar megkedvelték, jói mutatja, hogy körben a tó partján háromszáztíz egyéni és 12 vállalati üdülő épült az utóbbi években. Most még egyedüli vendégei vagyunk a bisztrónak, a teraszról zavartalanul élvezhetjük a panorámát, egy kiránduló osztály zsivaja is alig ér fel hozzánk. De már csak néhány hét. és benépesülnek az üdülők, színesebb lesz és talán hangosabb is a környék.

Leballagunk a vízpartra, nézzük a horgászokat, s bár tudom, hogy nem nagyon szeretik a beszélgetni vágyó idegent, egyiküket csak megszólítom. Virág Pál Albertlelepen lakik. bányász a foglalkozása. s mint mondja, már egy hete sátorozik a tó partján másodmagával. Apja halászmester volt. tőle tanulta a vizet, halat szeretni, tőle örökölte a horgászszenvedélyt.

— Mi van ebben a tóban? — kérdeztem nem túl bölcsen, persze a hálákra gondolva.

— Hát. legtöbb a víz — neveti el magát —. de van benne dévér, csuka, ponty, meg süllő is. Meg rák. Most is fogtam egyel. A barátom szereti, mellettünk mindig ég a tűz. most süti ébpen.

A barát tényleg a rákkal ioglalaloskodik, megtisztítja (kibelezi), úgy elevenen, aztán a parázsba dobja. Szegény rák nem megv most se előre, se hátra, csak kínjában összeleke- redik. de hamar vége a szenvedésnek, s már nem rák többé, csak egy jó ízű falat.

— Nincs még korán a sátorozáshoz — kérdezem — nem hidegek még az éjszakák?

— A sátorban hálózsák van. alatta szivacs, meg tüzet is rakunk. Aki az erdőben is megfázik, az nagyon szegény ember — mondja Virág Pál. de aztán az úszót figyeli, mert mintha pedzené valami. — Eddig három rongyos keszeget fogtam, nem nagyon kap most. éppen ívik a dévér.

Ezzel be is fejeződik a társalgásunk. Nem zavarom tovább, nehogy miattam pártol jon el tőle a horgászszerencse. Beülünk ismét az autóba, az országút egy darabig a ló partján fut. majd elfordul tőle. Visszapillantunk még a szélfújta hullámokra. s már nem is tudom ki mondta ki. mindnyájunk gondolatát: ide nyáron

még egyszer visszajövünk!

Aggtelek /Jenforgalmi

t*i

Új üzletek, korszerűsítések

Megyei viszonylatban a kis szövetkezetek közé sorolják. noha tizenöt község és két tanya, összesen tizenhatezer lakójának ellátása tartozik a Szendrö és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet hatáskörébe.

Sok az apró falu. jó néhány községben a lélek- szám nem éri el az ezret sem. A szétszórt, egymástól gyakran távoli településeken élők igényeinek folyamatos kielégítése tehát nagy felelősséggel járó munka. Tavasszal, a nyári idegenforgalmi szezon beindulása előtt pedig még fokozottabb felkészülésre van szükség, hiszen a közeli Rakacai-tó ilyenkor benépesül. A hatvanas években mesterségesen kialakított víztározó környéke napjaink közkedvelt kiránduló- és üdülőhelye. Nyári hétköznapokon átlagosan kétezren, a hétvégeken négy-ötezren látogatnak ide. Horgászok, für- dőzők. pihenni vágyók, a víz szerelmesei. Róluk is gondoskodnak az áfész dolgozói, hiszen a tónál hozzájuk tartozó három vendéglátóhelyiségben gazdag a választék az étel- és italkínálatból. Mindemellett a szezonban, — idényjelleggel — szombaton és vasárnap is nyitva tantó élelmiszer boltot üzemeltetnek. Jóllehet, nem kevés gonddal. hiszen a szakképzett munkaerő foglalkoztatása évek óta visszatérő problémát jelent az áfész. vezetőinek.

S hogy miként minősíthető a szövetkezet tevékenysége. gazdálkodása? ... Nos. az elmúlt esztendőben 292 millió forintos áruforgalomról adhattak számol. Ebben az évben valamelyest magasabb árbevételt terveztek, 310 millió forintot, amelynek teljes Résével nyereség ü k

meghaladná a 7 millió forintot. A tervben foglallak megvalósulásához minden reményük meg van. Ezt a eélt szolgálja egyébként az új egységek beindítása, a már meglevők korszerűsítése. felújítása és nem utolsósorban az árukínálat folyamatos bővítése, gazdagítása. Az idén például több mint egymillió forintot fordítanak az üzletek korszerűsítését e. A Borsod-Abaúj-Zemptén Megyei Tanács támogatásával Szendrö nagyközségben megépülhet eg.v új élelmiszerbolt, amelyen kívül egy mezőgazdasági szaküzlet és egv kölcsönző egység átadása a megvalósításra váró feladatok között szerepel. A jövőre vonatkozó elképzelések számbavételekor gondollak a Rakacai-tó mellett pihenő vendégek eddiginél színvonalasabb ellátására is. A vízparton ugyanis a Mészöv hozzájárulásával hamarosan új faházas büfét nyitnak, amelynek megépítéséhez csaknem hatszázezer forintra van szükség.

Körzetszám: 48

A telefonhiány, a vonalak minősége. országos gond. Elképzelhető, hogy milyen nagy örömet okozott Edelényben, hogy tavaly bővítették a telefonhálózatot. A központot is átépítették, így ha nem is kapott minden kérelmező új állomást, de csökkent a „sorbanállók" száma. A központ bővítése és modernizálása azt is lehetővé

tette, hogy ebben az évben Edelény is bekapcsolódhatott a Crossbar-rendszerbe, s így egy lépéssel közelebb került a nagyvilághoz. Nemcsak az ország nagy városai hívhatók így. közvetlen tárcsázással, hanem az „egész világ". A város nagvkorúsodásának egyik jelképe ez a (körzet) szám: 411.

fül

'!■

Pipi

f.«? 1 *1§11| H

■

Iwil Ik'If® I

'

■

Hiába nehezménye0 zik. joggal, az aba- újiak és a zempléniek gyakran, hogy megyénk ■nem Borsod, hanem Borsod- Abaúj-Zemplén megye, az egyszerűség és rövidség kedvéért, mégis mindenki csak Borsodnak emlegeti. Sátoraljaújhely, a helybelieknek is csak Üjhelv, sőt Üjhel. Sárospatak is csak Patak, Kazincbarcika is csak Bareika, úgyhogy — sértődés ne essék —. megyénk is marad csak Borsod a köznapi szóhasználatban.

Borsod pedig valamikor eg.v falu volt, Edelény tőszomszédságában, s lett az idők folyamán más. közeli községekkel — Fin1 kével, Aboddal, Balajttal. Damak- kal, Ládbesenyöval — együtt a város része, egyik kerülete. Edelény és környékének. sőt a Bódva völgye más települései történetének jeles kutatója Stezsák Imre. a városi könyvtár igazgatója. Mikor másfél éve Edelénvt várossá nyilvánították, ta- nulmányéntékű cikket írt a település történetéről. Természetes hát, hogy most az ő segítségét kértük a város bemutatásához, a „kezdetek" ismertetéséhez.

— Az Edelény határában fekvő Derékegyháza ősi településhely, a kőkorszakban. a barlangból kiköltöző ősember egyik első. szabadtéri szálláshelye. Ezen a környéken számos település született és pusztult el az évszázadok, évezredek során, a földből előkerült leletek — főleg a vonaldiszes cserepek — bizonyítják az újkőkor, a bronzkor, a későbronzkor, a vaskor emberének jelenlétét. A honfoglaló magyarság előtt kelták, hunok, germán gepidák, szlávok

Anonymus krónikájában is szerepel Edelény vidéke.

— A megye névadója a borsodi földvár, amely viszont Bors vagy Borsu vezérről kapta nevét. A földvár a honfoglaló magyarságnak a tatárjárásig igen fontos hadászati központja volt. Anonymus szerint, mikor a magyarok meggyökereztek, Borsut. Bun- ger fiát haddal küldték ide. hogy az ország határait gáttal erősítse meg, és alkalmas helyen építsen várat az ország őrizetére. Borsu a parasztságot ösz- szegvűjtve a Bódva (Buld- va) vize mellett várat épített, melyed a nép Borsodnak nevezett el, minthogy kicsiny volt. Dolga végeztével Borsu visszament Árpád vezérhez, aki tettéért őt abban a várban ispánná tette, és ennek a résznek minden gondját rábízta.

Az idők folyamán több neve volt: Borsud, Búcsúd. Borsood, Borsad, Bar- sad. A vár ,a tatárjárás során pusztult el. szerepét később, a nála erősebb diósgyőri vár vette át. A földvár közelében levő földek a Bors nemzetség szállásbirtoka volt. A 16. században a Szapolyai család birtoka, majd Edelénnyel, Sáppal, a Bebek családé. Később más családok ad- ták-vették. Borsod sokat szenvedett a töröktől. A 16. században, mikor a kivetett adót nem tudták fizetni, a nép elmenekült s hét évig pusztán állott.

— Az egykori — kétszáz méter hosszú és nyolcvan méter széles — földvár természetes képződményen állt. 1926-ban végeztek itt először ásatásokat. Megtalálták a földvár erősítését szolgáló gerendák maradványait. a templom mellett egy középkori temetőt. A

derékegyházi domb ásatásaiból díszes cserepek kelültek élő, jelenleg a miskolci múzeum őrzi ezeket. A tervek és reményeink szerint, az idén ismét ásatások kezdődnek itt. A korábbi cigányputrikat megszüntették, így a földváron nem lakik most senki, a muzeológusok megkezdhetik a munkát. Ennek befejeztével Borsodot történelmi emlékhellyé lehetne nyilvánítani.

— Mikor szóba került, hogy Edelény várossá lehet. mi néhányan azt szorgalmaztuk a népfrontban, hogy a város neve változzon Edelény borsodra. Ha már megszűnt Borsod, mint önálló település, legalább a neve maradjon meg. Más, régi települések nevei is, ma már csak dű- lőutak elnevezéseként élnek. A tervünk nem sikerült, a név maradt csak Edelény, bár még nem tettünk le róla véglegesen — fejezte be történeti kalauzolását Slezsák Imre.

Befejezésül a mai Ede- lényről is az ö cikkéből idézünk: „Nem kívánunk versenyezni a nagyvárosok óriási házaival, házrengetegeivel, azt szeretnénk, ha emberléptékű kisváros maradna Edelény. Ezután is ezüstösen csillogó, tiszta maradna a Bódvánk vize. egészséges, tiszta maradna a levegő. Másként fogalmazva. hogv a volt község előnyeit is élvezhetnénk, de elkerülhetnénk mindkettő hátrányait'.

Úgy gondolom, ez bölcs program, a városias ellátás és infrastruktúra megszerzése, de a falusias csönd, tisztaság, nyugalom megtartása. Gondok mint mindenhol. Edelényben is vannak. De a lakosság, a lokálpatrióták városépítő-óvó szerotete reményt ad a program megvalósításának sikeréhez.

és avarok éltek e tájon.

földvár m°r c$a*< egy nagyobb domb a templom mögött. De a kerítés a vár egykori köveiből épült. 3

Ar összeállítást irta: Monos Márta, Nagy Zoltán, Szatmári Lajos

Fotók: Fojtán László

nos és fenntartó, jelenleg azonban ismét holtpontra jutottak a tárgyalások. Nem csoda, hiszen csak a felújításhoz tíz-százmilli- ák kellenének, de az épület üzemeltetése se lenne olcsó m> ság. így most jó hírek hel csak a kérdést tudjuk mégis lelni: mi lesz veled Coburg- tély?

Alig néhány hete. április «^ámítások szerint a terület távlati tűzte napirendre a megyei tanács f'helhelösége évente 20—25 ezer fő- rchíijtó bizottsága annak az elf, becsülhető, de az aggtelek—jósva- jesztésnek a megvitatását, nmeit1 barlangrendszer, megfelelő üze- Aggteleki Nemzeti Park és térleléssel, napi ötezer barlangláto- regiunális és tájrendezési tempót js fogadhat károsodás nélkül. A koncepcióját tartalmazta. Akko1]?1’Inngi turisztika, a barlangi terá- t erjed elemben foglalkoztunk a ti® (főleg légzőszervi betegségekben val. most — mivel Aggtelek is favédőknek) mellett tervezik, az lény vonzáskörzetéhez tartozik. r'’éb természetjárási formák (gya- ha kissé távol is fekszik tőle lovas túrák, vadászat), a lalunéhany gondolatra térünk visszf, üdülés, az erdei és vizparti üdü- Aggtelek — távolabbi megVT1 lehetőségeinek megteremtését.

élők számára talán - egyet jel«, természeti környezet védelme , ... , . „«[pUott a térség allando lakosságúnak

cseppkobarlanggal. Holott az "^jNltartásn (számukra környezetbarát ki karszt tájegységének olyan jár telepítése) is fontos feladat, hi- a geológiai értéke, olyan gazdin ezen a vidéken is állandóan faunája és flórája, amelv indokén és öregszik a falvak népesa táj- es környezet! védelmét. ^ a turizmusból. vendéglá- hogy a térséget nemzeti parkka 'sbftj nem tud megélni a munkaké- vánitsák. Ennek ellenére. taÜ||l!s lakosság.

nagy távolság miatt, nincs kihas* Aggtelek, a nemzeti park. legszebb va úgy a hazai és nemzetközi ?7-ái tájaink egyike, természeti ér- genforgalomban. ahogy megérd1’nemcsak itthon. Európában is né. A tervkoncepció a védelmi gátion. A tervek azt a célt szolgálatiatok meghatározásai mellett • hogy minél több ember számá- is foglalkozik bőven az üdülési é".1 nyújtson semmivel sem pótolható riszlikui lehetőségek feltárásával' fényeket.

Bővülő kínálat az áfész-boltokban