Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-22 / 119. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. május 22., péntek Ma este a képernyőn Boszorkányszombat A második műsorban • 17.25-kor kezdődik a Boszorkányszombat című magyar—amerikai film sugárzása. E kopro- dukciós filmben ismert mesehősökkel találkozunk, akik vendégségbe mennek a Boszorkányhoz. A jóhiszemű mesealakok nem is sejtik, hogy a házigazda milyen gonosz tervet forral ellenük: meg akarja akadályozni, hogy az alvó Csip- kerózsikát felébresszék. A film rendezője Rózsa János, szereplői között találjuk Udvaros Dorottyát, Eszenyi Enikőt, Holtai Róbertét és sok más ismert színészt. Képünkön a film egyik kockája. Első magyar videokonferencia Brahms-estet adott a Miskolci Szimfonikus Zenekar május 11-én este a Vigadóban. Műsorra került az Akadémiai ünnepi nyitány, a D-dúr hegedűverseny Szabadi Vilmos főszereplésével és a II. szimfónia. A karmester Kovács László volt. Brahmsot a boroszlói egyetem díszdoktorává avatta. Brahms a kitüntető címet élete végéig büszkén viselte. „Hálából” komponálta ezt a művet, melynek valamennyi témája ősi német diákdalokból, illetve ezek variánsaiból keletkezett. Az előadás bővelkedett derűs és humoros pillanatokban. Elsősorban a trombiták és a fagott remekeltek. Az ellenszólamok jól értelmezhetőek voltak és színesen szóltak. Egyetlen észrevételem, hogy a reprízt, melyben a témák teljes pompájukban ismét szóhoz jutnak, jobban elő kellett volna készíteni. Az est kétségkívül legnagyobb szenzációja a Hegedűverseny volt. Szabadi Vilmos, aki a fiatal magyar hegedűs generáció kiemelkedő tehetségű tagja, nagyon jó formában hegedült. Az első tételt nagyvonalúan és igen kontrasztosan játszotta. A témákat bensőséges hangon és a lehető legegyszerűbben formálta, ez az előadást frissé és üdévé varázsolta. Az viszont elsősorban a csöppet sem szolgai módon kísérő zenekar és karmesterük érdeme volt, hogy a partitúra minden fontos részlete megszólalt. A kadenciát férfias határozottsággal adta elő Szabadi. A A közelmúltban egy rendkívül hasznos kiadvány jelent meg, amelynek összeállítói arra törekedtek, hogy a kötet segédanyagul szolgáljon a jogászok, a vállalati vezetők és a nem utolsósorban a vállalatvezetésbe bevont dolgozók számára. Ismert, hogy az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény szövegének döntő része módosult. A jogi szabályozás áttékinithétőségé- nek biztosítására a „Vállalati jogszabályok gyűjteménye” a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt törvényszöveget tartalmazza. A gyűjteményben megtalálhatók azoik a jogi iránymutatások, amelyek a törvény végrehajtásához, helyes alkalmazásához szükségesek. A könyv első része az állami vállalatok szervezetét második tételben kiemelkedően szép volt Bákonyi Tamás oboaszólója. Szabadi itt meleg hangon, gyönyörű vibrátóval hegedülte Brahms egyik leggyönyörűbb témáját, kifejezve ezzel a tétel csodálatos hangulatát. A harmadik tételben nagyszerű volt a lendületes zenekari hangzás. Kovács és Szabadi nagyon jó tempót vettek ehhez a tételhez. Nem gyorsítottak, ezért még szuggesztívebb volt a hatás, A befejezést a mű összefüggéseiből kiindulva szellemesen oldották meg. A II. szimfónia „jókedvű és barátságos” zene. A témák napfényesek és öröm- teliek. A Miskolci Szimfonikusokat főleg azért illeti elismerés, mert a nehéz „első félidő” után is képesek voltak koncepziózusan és mindamellett oldottan muzsikálni. Ez a szimfónia látszólagos témátlansága miatt elsősorban dirigensi feladat. Kovács László szokott technikai biztonsággal segítette át a zenekart a sűrített és szinte túlfeszített pontokon. Talán a 2. tétel volt halványabb a „szokottnál” a kissé vontatott tempó miatt. A 3. és 4. tétel sokkal meggyőzőbb volt. Külön dicséret illeti a vonósokat, akik a jelentős létszámhiány ellenére szép, széles hangon és igen dinamikusan játszottak. A sikeres bemutatkozás ráadással ért véget. Brahms: I. Magyar táncát játszotta el a zenekar. mi vállailatofcról szóló 1977. évi VI. törivénynék és végrehajtására kiadott rendeletnek a módosító jogszabályokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A kötetnék ez a része tartalmazza a bevezető rendelkezésekét, a vállalat létesítésére, szervezetére, megszüntetésére stb. vonatikdkzó joganyagot. A kiadvány második részé az egyes jogi személyek vál- laUaftalira és a leányvállalatokra vonatkozó hatályos jogszabályokat ismerteti. Taritallmazza a vállalati formában működő, pénzintézeteikre vonatkozó joganyagot is. A kivonatos közlésben szerepel a fejlesztési célú szakosított pénzintézetek létesítéséről és működéséről szóló rendelet. A Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete, a Magyar Posta és a Magyar Televízió rendezi meg az első magyar vidaokonferenciát. Az előadás-sorozatot két részre bontják. A központi előadások szeptember 14-ig hangzanak el. Mind az öt alkalommal Budapesten kívül az ország öt városában hallhatók és láthatók a neves előadók a kiépített mikrohullámú rendszeren keresztül Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged és Győr városának távközlési szakemberei juthatnak ilyen módon továbbképzési lehetőséghez. A szakmai előadásokat szeptemberben, októberben és novemberiben két alkalommal tartják meg öt szekcióban. A hangfrekvenciás konferencia kapcsolása lehetővé teszi, hogy az említett öt helyszínen a hallgatók kérdéseket tehessenek fel, illetve a központi helyKéthetes kínai vendégszereplésre utazott csütörtökön a Győri Balett. Az együttes a magyar—kínai kulturális csereegyezmény keretében látogat az ázsiai országba. Három előadást tartanak a pekingi Nemzeti Színházban, s ugyancsak hászínről az előadó azokra válaszolhasson. A tanfolyam célja, hogy a távközlésben érintett szakemberek sokoldalú áttekintést kapjanak a szakma jelenlegi helyzetéről, további lehetőségeiről, szakmai újdonságairól. A jelenlegi helyzetben ez a kérdés egyre inkább előtérbe került. Ez az országos mikrohullámú rendszer új technikai megoldás Magyarországon. A posta a mostani konferencia ilyen formájú megrendezésével fel kívánja hívni más szakterületek, vállalatok figyelmét is erre a rendszerre, amelyet szolgáltatásként számukra is biztosítani tud — természetesen megállapodás szerint. Miskolcon a repülőtéri munkásszálló társalgójában láthatók az adások, amelyeket a Budapesti Műszaki Egyetemről kapcsolnak. rom ízben lépnek közönség elé Hangcsou-ban. Színre viszik a Mechanikus kert, a Prospero és a Nap szerettei című tánckompozíciókat, Markó Iván Kossuth- díjas koreográfiájában. (MTI) Gergely Péter ismerteti, közreadja az állaKínába utazott a Győri Balett A - JÜ 11 - JL 1 A s;zelkerek A Hernád mente — ahogy errefelé mondjálk — igen „huzatos”. Miagas hegyex havában meghempergő szelek száguldanak északról- délnek, hogy elnyugodjanak valahofl az Alföld laposán. Okos ember lehetett, akinek eszébe jutott, hogy munkára kell fogni a szinte mindig fúvó széleket. Nem messze a szélkeréktől — mondhatnánk: a lábánál — betongyűrű és vályú jelezte, mire rendeltetett: húzza a vizet a zöld mezőben fehérlő tehéncsordáinak. Törtem a fejem, hogyan teszii? Két feltevés foglalkoztatott. Egy: gardánten- gelyes áttétellel hajt egy csőben forgó spirálszivaty- tyút. Kettő: áramot termel, amely búvárszivattyúi működtet. A 3-as országúttól elég távol van ahhoz, hogy szabad szemmel ne dönthessem el a kettős kérdést. Átlépve az alacsony szögesdrót-kerí- tésen, végére jártam a dolognak. A szélkerék éppen vidáman forgott, pörgette a dinamót, amelytől vezeték vitt a kútba, s egy cső szüntelenül „köpködte” a vizet a vályúba. Szóval, a második feltevés bizonyult helyesnek. Már annyira megszoktam, hogy — Miskolcról jövet — tekintetem mindig ráfeled- kezébt néhány plillamiatra; „ő” volt nekem a szélirány-jelzőm hosszú farkával. Egyszer aztán — már nem tudom, szép vagy csúnya napon — eltűnt a szemem elöl; van annak már vagy két éve. Némi nézelődés után kiderült, nem tűnt ed, csak helyet változtatott; szélvihar dönthette le a lábáról. Siralmas elesettségóben tanulmányozhattam működési mechanizmusát. A dinamót már kiszerelték belőle, de a tengelyén lévő hajtólánc benne. A betongyűrűt rádöntötték a kútra, nehogy baja essék valamelyik jószágnak. A képen látható fiatalember közel a két méterhez, a szélkerék átmérője tehát 3 méterre becsülhető. A szélmotor szerepét átruházták egy hatalmas tartálykocsira, ami önnön súlyától már tengelyig süllyedt a legelő földjében. A fiatalember is két feltevést kockáztatott meg, miért nem állították helyre a szélmotort, mely a legisleg- olcsóbb „üzemanyaggal” működött ebben az energiaszűkös világban. Egy: nincs hozzá alkatrész. Kettő: a kút elmitrátosodott s a húshasznosítású marha nem ihatja vizét. Egyetértőleg bólogattam, de — kötekedő természetű lévén — nem átalilottam megjegyezni: a lajtkocsi vize akár 50—60 fokra is felmelegedhet a tűző napon. Mivel vályúnak nyoma sincs, a műkedvelő „tudós” levonta az egyetlen lehetséges következtetést: a jószág másutt veri el szomját. Mii tagadás, igazat kellett néki adnom: ez az egész egy rakás ócskavas. A szélmotor immár nem dísze a csofoádi határnak. Tálán csak ükkor vennék észre, hogy „értéke” van, ha egy szép napon hűlt helyét találnák. G. M. Több gondolat bánt engemet... A cégek, boltok, intézmények átkeresztelésének korát éljük. Űj létesítményeket köteleznek rá a hatóságok, hogy oktalanul felvett, idegen hangzású nevüket cseréljék ki magyar hangzásúra, az értelmetlent értelmesre, s ez jó. (Mindig nevetésre ingereltek a secondhand shop-ok, ami magyarul egyszerűen ócskást jelent, de így állítólag jobban hangzott.) Ennek ellen- tételezéseként néhány intézmény, üzem idegen nevet kap. Így lett a fővárosi Szabadság Szállóból Hungária, s kapta vissza korábbi, már világszerte ismert márkanevét néhány exportra is dolgozó gyár. Például a gyógyszer és kozmetikai ipar területén. Talán még ez is elfogadható, legalábbis magyarázható. De kínos néha a magyarázat. Például a minap azt hallom a televízióban, hogy az Irószergyár többszöri név- változtatás után újra felvette régi nevét és Schuller írószer Vállalatnak hívják ezúttal. Kisdiák koromban én is Schuller József, meg Riegler József Ede írószereit használtam, semmi kifogásom a nevek ellen. Ám bosz- szús mosolyra ingerelt a gyár egyik vezetőjének nyilatkozata, amely szerint az indokolta a régi tulajdonos nevének visszaállítását, hogy a külföldi partnerek nem is tudták kimondani azt, hogy írószergyár. Persze azt, hogy Schuller írószer Vállalat, mennyivel könnyebb lesz kimondaniok!... * A villamoson egyikünk füstöl, a másik füstölög. Lehet, hogy mások is füstölögnek magukban, én csak magamról állíthatom. Az egyetlen, aki füstöl, a villamos vezetője. Ül a helyén, keze a szabályozón, a szájában füstöl a dohányrudacska. Néki kellene ügyelnie arra, hogy más ne dohányozzon, de elfelejti, hogy a dohányzás neki is tilos. Ez ma már elég általános a miskolci villamosokon. Én meg azon füstölgők, hogy miért mutat rossz példát éppen az alkalmazott, meg eszembe jut, amit a televízióban hallottam: a szomszédos Jugoszláviában dohányzási, azaz dohányzásellenes törvény készül, nálunk meg az erre vonatkozó tilalmat már az sem veszi komolyan, aki elrendelte. így adódhatott, hogy a minap egy kék autóbusz hátsó peronján fújta vígan a füstöt egy fiatal legény és senki sem szólt rá. Pedig az utasok többsége berzenkedve nézte, de nem jó ilyesmibe beleavatkozni, jobb a békesség ... Állítólag ... * Nem győzök azon töprengeni immár hosszú évek óta, vajon mi az oka, hogy míg nálunk emelkedik a magasabb iskolai végzettséget felmutatók száma, azzal fordított arányban növekszik a társadalmi együttélés, a kulturált magatartás szabályait semmibevevőké. Amíg például a vonatokon tucatjával, vagy — vizsga- időszakokban — talán százával látni tankönyvek, vagy sokszorosított jegyzetek fölé hajolva tanuló ifjú és nem ifjú utasokat, mellettük mindig megtalálhatók a már induláskor ittas, renitenskedő csoportok. Az utcán ott állnak a könyvkirakatok előtt szemlélődök, az ajánlatokban válogatók, mellettük a kötekedők, a zajongók, a trágár megjegyzéseket tevők, köpködők, italozók. A moziban egymás mellé kerül a filmélvező és a botrányokozó. Hosszan lehetne sorolni a visszataszító magatartási megnyilatkozásokat a sötétedő utcán csoportosan üvöltő, ijesztgető társaságoktól, a legundorítóbb megnyilvánulásokkal meghökkentőkig, a tréfának szánt, ám .nagyon ordenáré szerelmi ajánlatokat tevőkig, a vaskos durvaságig. Ezek többségben még nem bűn- cselekmények, bár egyikük-másikuk igencsak közel áll a garázdasághoz. Még nem bűncselekmények, de nincsenek messze tőle, riadalmat, megbotránkoztatást Okozhatnak. Nem tévesztendők még össze ezek az illetlenkedők a tarhálókkal, a kisiskolásokat kifosztókkal, a tréfásan, de kemény ököllel pénzt kunyerálókkal, az utcán és mozik táján handabandázó „koldusokkal”, a verekedő, szurkáló garázdákkal, tolvajokkal, kisebb-nagyobb erőszakkal gyakorlatilag rablóvá lett vagányokkal. De hol a pontos határ, amelyen túl a legénykedés, a talmi kivagyiság, a rossz film- és tévéhősök majmolása már bűnözésbe csaphat át!? A bűnözés szélén állnak ezek az utcai rendbontók, a törvény tornácán táncolnak — Mesterházi Lajos hajdani találó megfogalmazását köl- csönvéve —, mert egyik-másik megnyilatkozásuk, cselekedetük igencsak rendőrért kiált, illetve kiáltana. Az úttest közepén közeledő kék-fehér autó látványa általában fékező erejű. De olyan ritkán suhan az ilyen autó, olyan kevés helyen, s olyan sokkal több a renitenskedő!... Az iskolai bizonyítványokhoz jutottak száma is magas ... * Az öregek sem angyalok. Koromnál fogva is joggal állíthatom. Egy példa rá: — Megáll a villamos a Centrum Áruháznál. Nincs csúcsforgaími idő,, kevés a felszálló. A széles ajtón együtt lép fel egy tizenhat— tizennyolc év körüli fiú, meg egy idősebb küllemű hölgy. Mindketten az üres ülések felé tartanak. A fiú leülne, ám az idős hölgy korát meghazudtoló fürgeséggel tartja vissza, miközben lehuppan a közvetlenül mellette lévő üres ülésre, s máris oktatja hangos szóval, nem is éppen kíméletesen az illemre, aztán meg áttér a mai fiatalság sajátos jellemzésére és motyog, füstölög még akkor is, amikor a szembejövő szerelvény elkattog mellettünk és mi mehetünk utunkra. A fiú szó nélkül — igaz, már ülve — hallgatta. A kocsiban még kilenc üres ülőhely volt. Ha a fiú történetesen azt a helyet foglalta volna el, amit a hölgy megálmodott magának, akkor is lett volna mód a cserére. De hely volt bőven... Divat már nálunk „a mai fiatalok” csepülése, akár szolgáltat okot valamelyikük, vagy kisebb csoportjuk, akár nem. Nem hiszem, hogy a leírt apró eset az érintett fiúban növelte úgy általában az idősek iránti tiszteletet. Legfeljebb alátámasztotta, amivel e gondolatsort kezdtem: az öregek sem angyalok. Vagy finomítva: nem mindig angyalok ... De nem lenne jó itt sem általánosítani... (benedek) Vállalati jogszabályok gyűjteménye
