Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-22 / 119. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 119. szám 1987. május 22. Péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Bizottságának lapja wm Beretz János Miskolc»« és Kazincbarcikán — Ismerkedés nagyüzemmel, iskolával, családdal — Aktivaértekezlet a megyei partszékházban Szerdán a késő délutáni órákban Miskolcra érkezett Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A vendéget Fejti Györggyel, a megyei pártbizottság első titkárával az élen a megye vezetői fogadták a pártszékházban. A Központi Bizottság titkárát Fejti György tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Csütörtökön Berecz János Fejti Györgynek, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának és dr. Ladányi Józsefnek, a megyei tanács elnökének társaságában Kazincbarcikára látogatott. A városi pártbizottság székházában Újhelyi Tibor első titkár és Takács István, a városi tanács elnöke fogadta a kedves vendéget. A városi pártbizottság első titkára tájékoztatta őt a város életéről, s a pártszervezetben folyó munkáról. Többek között elmondotta: Kazincbarcika abban a szerencsés helyzetben van, hogy a megyei és az országos átlagnál kedvezőbb az itteni vállalatok. üzemek struktúrája. A Borsodi Vegyi Kombináton kívül három szénbánya, a villamos erőmű és egy könnyűipari üzem alkotja a gazdasági élet fő profilját. Ezt egészítik ki a város egészségügyi, kereskedelmi és szolgáltató intézményei, egységei, amelyek több ezer embernek biztosítanak megélhetést. A továbbiakban a tanácselnök ismertette a város fejlődésének főbb állomásait és a jövő terveit. Hangsúlyozta, hogy egészen a hatodik ötéves terv végéig, Kazincbarcika dinamikusan fejlődött, ennek köszönhetően 40 ezer lakosú várossá és csaknem harminc település körzetközpontjává vált. Alapvetően sikerült a nők foglalkoztatását is biztosítani, amiben döntően közre játszott, hogy a Borsodi Kézműipari Vállalat és a fővárosi Habselyem és Kötöttárugyár barcikai gyáregysége több ezer dolgozónak nyújt munkaalkalmat. Az egészségügy i i n tézmény ek, kereskedelmi és szolgáltató egységek ugyancsak sok száz nőt foglalkoztatnak. A tanácselnök szólt arról is. hogy a barcikai lakosok szeretik, óvják városukat, ami kifejezésre jut abban, hogy évente több millió forint társadalmi munkával járulnak hozzá a város építéséhez, - fejlesztéséhez. A gondok közé tartozik, hogy például a lakóházak egy részét több, mint harminc éve építették, de a bányászkolónia is megérett már a szanálásra. A tájékoztatót követően Berecz János vendéglátóival városnézésre indult. Felkereste a 112. Számú, Alpár Ignác nevét viselő Ipari Szakmunkásképző és Szak- középiskolát, ahol R uszkai Sándorné igazgató köszöntötte. A korszerű oktatási intézményt a múlt év augusztusában adták át rendeltetésének. A huszonnyolc osztályos, csaknem 800 tanulót befogadó iskolában vasas, építőipari és ruhaipari szakmákra oktatják a fiatalokat. A vendég útja innen a Dózsa György úti, 12 tantermes általános iskolába vezetett, ahol Balogh Istvánná igazgató kalauzolta. Érdeklődéssel hallgatta az intézmény vezetőinek az általános iskolában létrehozott számítógépes oktatóközpontról szóló tájékoztatóját. (Folytatás a 3. oldalon) Az Alföldi a Zemplénig Biztatóan halad a tavaszi munka a földeken A növényi vegetáció márciusban, áprilisban jelentkező, mintegy kéthetes fejlődési fáziskésését még a mai napig nem csökkentette egy nappal sem a természet. Az agrárszakemberek szerint ennek fő oka a késői kitavaszodás mellett az, hogy az április, a május eddig szeszélyesebb, legfőképpen hűvösebb volt az elvártnál. Magyarul: a fejlődésben késést mutató határ elsősorban a meleget hiányolja. Szerencsére a másik fontos, fejlödés-befolyásoló tényezőre, a csapadékra — elsősorban az utóbbi napok kiadós májusi esői nyomán — nem panaszkodhatunk. Mezőgazdasági üzemeinkben a határkép — az említett fejlődésbeli késés ellenére — időben elvégzett munkákról tanúskodik. Valamennyi tavaszi vetésű növényünk magja földbe került, sőt legtöbb már kikelt, egyöntetűen fejlődik. Az őszi búzáról kora tavasz- szal érkező, már-már aggasztó hírek májusra „szelídültek”. Tapasztalható ugyan nem kevés kipusztulás és tő- állomány-ritkulás, ennek ellenére a közepes termésnek van realitása. Gond viszont — mégpedig súlyos, s főleg Tokaj-Hegyalján —. a szőlőknél tapasztalható fagykár. Idős szőlősgazdák — némi túlzással — azt állítják: ettől nagyobb pusztítást, amilyet az idei tél végzett, talán még a filoxé- ra-vész sem okozott. A napokban mi is személyesen győződhettünk meg róla, hogy például a 37-es országút melletti szőlők egy része szürke, halott, holdbéli tájhoz hasonló. De ahol fakad a szőlő, azokban az ültetvényekben is legtöbb esetben csak fejből fakad, vagyis várhatóan le kell váltani és újra kell nevelni a törzset, a kordonkarokat. Szokásos mezőgazdasági körképünk készítésekor hét termelőszövetkezetünk vezetőitől kértünk helyzetképet: mit ígér a határ május derekán? Espák Miklós, a Hercegkúti Remény Tsz elnöke: — Sajnos, a szőlőültetvényünk sorsa a rendkívüli kedvezőtlen tél után, több, mint aggasztó. A 224 hektár ül-, tetvényünkből 120 hektáron olyan gyengén, vagy egyáltalán nem fakad a szőlő, hogy legcélszerűbb lenne kivágni. Tulajdonképpen 90 hektár szőlő selejtezésére be is adtuk a kérelmünket. Ezenkívül további 60 hektáron teljes törzs- és karcserét kell végrehajtanunk. Nagyon nagy árualap-kieséssel számolunk. Tavaly szövetkezetünk 23 ezer hektoliter mustot termelt, illetve vásárolt fel, idén félő, hogy 2 ezer hektoliter sem jön össze. Természetesen nem adjuk fel. Már ősszel hozzákezdünk a kipusztult területek pótlásához, a telepítéshez. Terveinkben egy új, nagy reményű fajta, a Furmint és Bouvier keresztezéséből származó Zengő nagyobb arányú telepítése is szerepel. Filimon József, Tiszakará- di Új Elet Tsz elnökhelyettese: — Az 1570 hektár őszi búza vetésterületünkből a száraz ősz és a kemény fagyos tél, valamint a belvizek miatt kipusztult 247 hektár. A megmaradt állomány nagy többsége, 750 hektár gyengén fejlett és csupán 180 hektár nevezhető jó fejlettségűnek. A jelen körülmények között aratáskor várhatóan 35 mázsa körüli búzaterméssel számolhatunk. Sajnos, a száz hektárra tervezett tavaszi árpa vetését az elhúzódott (Folytatás a 2. oldalon) Az utolsó métereket burkolják díszkövekkel a Széchenyi úton. A Royal köz és a Szemere utcai terület burkolásával július végére végeznek az építők. Fotó: Balogh Imre MEGÚJUL A SZÉCHÉNYI UT A TANÁCSHAZ TÉRRE 1989-RE ÉRNEK AZ ÉPÍTŐK MÉLTÓ LESZ MISKOLCHOZ Hajrájához közeledik Miskolcon a Széchenyi úti sétálóutca Centrum Áruház és Szemere utca közötti szakaszának építése. A kivitelező, Észak- magyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói e hét végére végeznek a díszburkolat fektetésével — bár a Royal köz és a Szemere utcai terület rendezése még várat magára —, s vasárnaptól újból két vágányon járnak majd a villamosok, de a munka nem áll meg. Júniusban hozzá kezdenek a Kossuth utcáig terjedő rész rekonstrukciójához is. Persze, az épületek is megújulnak. (Cikkünk a 2. oldalon.) Egyelőre még egy vágányon, de vasárnaptól két vágó nyon járnak a villamosok. Séta Kazincbarcikán
