Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ESZA Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Feledy Gyula rajza Előrehaladásunk alapkérdései a termelésben, a munkapadoknál dőlnek el Kádár János látogatása Angyalföldön Ugyanakkor igaz az a gyak­ran hallható megállapítás, hogy nehéz az ország hely­zete. A korábbi évek lendü­letes fejlődése lelassult, mun­kánk sok tekintetben bonyo­lulttá vált. Hol vannak a mai problémák gyökerei? Minde­nekelőtt ott, hogy összessé­gében nem termelünk any- nyit, amennyit felhaszná­lunk. Fordítani kell a gon­dolkodásunkon, a gyakorla­tunkon: akkor lássunk hoz­zá az elosztáshoz, a javaink elfogyasztásához, amikor már megtermeltük azokat. Szük­séges, de érthetően népsze­rűtlen intézkedések jelezték már ezt a felismerést; ilyen volt például a béremelések áprilisig történő elhalasztása, ami többéves gyakorlatot próbált megváltoztatni. Azt tudniillik, hogy a vállalatok úgymond megelőlegezték az egész évre tervezett teljesít­ménynövekedést. s már az esztendő elején kifizették a megnövelt béreket. Igen árp, csakhogy az elképzelések nem mindig váltak be, a tel­jesítmények gyakran a bé­rek mögött kullogtak ... Azt kell megértenünk — hangsúlyozta a párt főtitká­ra —, hogy a szocializmus a munka társadalma. Mi szocialista kibontako­zást keresünk! — szögezte le hazai gondjainkra vissza­térve Kádár János. Határo­zott lépésekre van szükség (Folytatás a 2. oldalon) M ájus elsejét, a munkásosz­tály szép tavaszi ünnepét dolgozók milliói köszöntik szerte a világban. A II. Inter- nacionálé alakuló kongresszusa majd egy évszázada határozta el, hogy ez a nap legyen a munkásosztály nemzetközi szo­lidaritásának jelképe. A nagy októberi szocialista forradalom győzelmével - amelynek az idén köszöntjük 70. évforduló­ját — a dolgozók szebb életért folytatott harca példát és elér­hető célt, a vérrel megharcolt ünnep új értelmet kapott. A magyar munkásosztály a kezde­tektől élen jár a munka ünne­pének köszöntésében, de ez a nap először a Nagy Október eszméit elsőként követő Tanács- köztársaság idején bontakozha­tott ki népi, nemzeti mozga­lommá. Az országteremtő, az újjáépítő nagy lelkesedések ün­nepévé hazánk felszabadulása után vált igazán, amikor a ro­hambrigádok elszántsága a széncsatában, a vasút helyre­állításában, a gyárak megindí­tásában, az ország újjáéleszté­sében diadalmaskodott. A forradalmi változások éle­tünk minden területén nyomon követhetők. A szocialista építés során egyértelművé vált: célunk az embert szolgáló munka tár­sadalmának kialakítása, a mun­ka, a családjáért, a közössé­gért dolgozó ember becsületé­nek megteremtése. A munka ünnepe arra is késztet bennün­ket, hogy a pihenés pillanatai­ban számba vegyük munkás hétköznapjaink sürgető teen­dőit. Munkakollektivók, szocia­lista brigádok vetnek számot eredményeikkel e napon — az előttük álló feladatok megol­dásának korszerű módját, a munkaverseny megújításának útját keresve. Erre azért is nagy szükség van, mert népgazdasá­gunk és megyénk gazdasága az elkerülhetetlen változás és megújulás előtt áll. Napjaink és jövőnk feladatainak elvi alapját szűkebb pátriánkban, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak 1986. november 4-i, a me­gye gazdaságának megújításá­hoz szükséges teendőket számba vevő határozata fogalmazza meg. Legfontosabb feladatunk az egyoldalú nehézipari gaz­dasági szerkezet okozta feszült­ségek további oldása, a megye iparának és mezőgazdaságá­nak tervszerű korszerűsítése, az infrastruktúra megújítása, a kor­szerű technikák és technológiák meghonosítása. Közvetlen és sürgető teendő a bányászatra és a kohászatra vonatkozó kor­mányzati döntések következetes végrehajtása, a vegyipar, a gép­ipar, a könnyűipar minőségi mutatóinak javítása. Mindezekkel egyidejűleg meg­oldásra váró gondunk megye- szerte a hatékony és teljes fog­lalkoztatás megvalósítása. Jövőt formálunk tehát munkánkkal, melyben naponta helyt kell áll­nunk, a dolgozni, alkotni, érté­ket teremteni vágyó embert min­dig is jellemző becsülettel és elkötelezettséggel. E nagy közös munkában minden hasznos kez­deményezés szabad utat kap­hat. Eredményekre, nem látszat­eredményekre van szükség, ezért erősítjük, bátorítjuk a fegyel­mezetten és szorgalmasan dol­gozókat, az új iránt érdeklődő­ket, a műveltségüket gyarapí­tókat. A megújulási készséget a kül­ső és belső feszültségek elle­nére számos eredmény jelzi már napjainkban is. A legjob­ban dolgozó kollektívák és sze­mélyek a közeli napokban vet­ték át, illetve veszik át a pél­dát adó jó munkájukat elisme­rő kitüntetéseket. Eredményeik arra ösztönöznek bennünket, hogy még többet tegyünk a hol­napért, gyermekeink jövőjéért. A gazdálkodás, a napi munka segítésében a szakszervezeti szerveknek is bőven van tenni­valójuk. A sokoldalú gondoskodás feltétele a mindannyiunk által ma ünnepelt munka. Az a mun­ka, amelyhez minden becsüle­tesen dolgozó embernek joga van, s amelynek biztosítása és valós értékének megfelelő elis­merése napjainkban a szak- szervezeteknek is egyik legfon­tosabb és legnehezebb felada­ta. Feszültséggel terhes éle­tünkben ezért ma erőteljeseb­ben hangsúlyozzuk, hogy a dol­gozók szervezett összefogása feladataink elvégzésekor meg­sokszorozza erőinket, az együ­vé, a közösségbe tartozás ér­dekképviseletet jelent és védel­met is nyújt. Ezért szükséges, hogy egye­sítsük erőinket a szocialista or­szágokkal, a világ haladó moz­galmaival, a Szakszervezeti Vi­lágszövetségbe tömörült szer­vezetekkel, és mindazokkal, akik tiltakozó szavukat felemelik a fegyverkezés, a háborúra ké­szülődés és a kizsákmányolás ellen. Ezért kell támogatnunk a Szovjetunió új perspektívát nyúj­tó, megújulást hozó kül- és bel­politikáját. Ma a munka a bé­kéért, a haladásért vívott harc­cal egyenlő. Ezért tiszteljük a munkát, ezért becsüljük a dol­gozó embert. Május elsején a Szakszerve­zetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsa nevében tisz­telettel köszöntöm szervezett dolgozóinkat, megyénk egész lakosságát. Az ünnep napjaira további munkálkodásunkhoz újabb erőt adó gazdag élmé­nyeket, az ezt követő felada­taink elvégzéséhez békét, jó egészséget és sok sikert kívá­nok. Csinos József, a Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsának titkára Kádár János csütörtökön — miként sok éve már a nemzetközi munkásmozgalom jeles ünnepe, május 1-je előtt — Angyalföldre láto­gatott. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tájé­kozódott a nagy múltú mun­káskerület elmúlt egy esz­tendejének eredményeiről, az ottani vállalatok, munkás- kollektíváik sikereiről, gond­jairól, terveiről. Kérte a vá­rosrész vezetőit, hogy az ün­nep alkalmából adják át sze­mélyes üdvözletét, jókíván­ságait Angyalföld lakóinak, dolgozóinak. Felkereste a fő­titkár a Forcon Szerszám- ipari Tröszt budapesti válla­latát, ahol az üzemlátogatást követően röpgyűlésen talál­kozott a dolgozókkal, ahol Kiss Ferenc szakszervezeti főbizalmi meleg szavakkal köszöntötte a gyári dolgozó­kat és a vendégeket, majd Kádár János lépett a mikro­fonhoz. Megköszönte a szí­vélyes fogadtatást és hang­súlyozta, hogy szívesen jött ide, jól érezte magát a mun­kások körében, s nemcsak a tröszt eredményeiről látottak- hallottak, hanem az itt ta­pasztalt bensőséges légkör, jó munkaszellem hatására is. A tavalyi termelési sikerek kü­lönösen értékesek — tette hozzá —, mert azokat a min­dig sok gonddal-bajjal járó átszervezés közepette érték el. Gratulált az eredmények­hez, és — az egész ország gazdasági helyzetét jellemez­ve — rámutatott: fejlődtünk, gyarapodtunk még az utóbbi nehéz esztendőkben is. Ha nem is egyformán, s minden­ki számára érzékelhetően, de gyarapodott a lakosság, a vál­lalatok legtöbbje is működő­képesnek bizonyult. Ennek örülhetünk, mert azért dol­gozunk, hogy az emberek boldoguljanak. (MTI) — Világszerte ha­gyományosan a városok leg­szebb útvonalai és terei szol­gálnak a május I-i felvonu­lások és nagygyűlések szín­helyéül, persze csak ott, ahol engedélyezik a dolgozók se­regszemléjét. Moszkvában természetesen a Vörös téren tartják a fel­vonulást, s a hagyományok szerint pontban 10-kor kez­dődik a központi ünnepség. A felvonulás után a főváros nagyobb parkjaiban igazi .népünnepélyek zajlanak, es­te fényárban úszik a város. Szófiában a Dimitrov-mau- zóleum mellvédjéről köszön­tik a párt- és állami vezetők a felvonuló dolgozókat. Ha­noiban számtalan körzetben tartanak karnevált és utca­bált. A munka ünnepét Viet­namban egyébként összevon­ják a dél-vietnami felszaba­dulás, április 30. megünnep­Ünnepségek világszerte lésével. Szintén többnapos a munkaszünet Jugoszláviá­ban, tavaly négy napig tar­tott az ünnep Pekingben és Bukarestben nincs központi felvonulás, de különböző ün­nepségéket tartanak. Prágá­ban a festői Letna-síkon gyűlnek össze a felvonulók, akik ott meghallgatják az ünnepi beszédet, majd a par­kokban folytatódik a majá­lis. Japánban több százezren is elférnek abban a parkban, ahol a szakszervezeti főta­nács vezetői mondanak be­szédeket. Belgiumban a leg­népesebb munkáskörzetek­ben, például a Limburg- szénmedencében vannak a legnagyobb gyűlések. Fran­ciaországban kiilön-külön ünnepelnek a három szak- szervezeti központhoz tarto­zó dolgozók. A francia ma­jálist évről évre színesebbé és harcosabbá teszik a beván­dorlók menetei, nagy szám­ban vonulnak fel algériaiak, tunéziaiak, spanyolok, törö­kök. Haitiban tavaly először tartottak engedélyezett fel­vonulást május 1. alkal­mából, ez a Duvalier-dikta- túra bukásának köszönhető. Tízezrek meneteltek végig Port-au-Prince utcáin. Sajá­tosan „ünnepeltek” a ható­ságok május 1-én Chilében, — házkutatásokkal, razziák­kal és letartóztatásokkal. Az Egyesült Államokban, Chicagóban mindig külön je­lentősége van a munka ün­nepén tartott felvonulások­nak, hiszen az ottani, 1886-os véres események emlékére hirdette meg a II. Interna- cionálé 1890-ben a munkás- osztály nemzetközi szolidari­tásának ünnepét, ott az ere­deti színhelyen, néhány ere­deti épület szomszédságában idézhetik fel a több mint száz éve történt tragédiát, a Szénapiacon, a Haymarketen tartott munkástüntetést, amelynek egy provokatív merénylet következtében 11 halálos áldozata lett. Kide­rül egyébként a történelem- könyvekből, hogy a munkás­ünnepnek valójában ennél is régebbi hagyományai van­nak: Itáliában, Lucca váro­sában, már 1531-ben is tün­tettek május 1-én a kézmű­vesek. Üzemavató Bodrogolasziban A napi ezer hektoliter bor feldolgozására alkalmas, folyamatosan üzemelő, teljesen automatizált borpárló üzem Magyarországon a legkorszerűbbek közé sorolható. (Tudósítás a 2. oldalon.) Fotó: Fojtán László a M r ■ • I ii ii m rr Májusi koszonto

Next

/
Oldalképek
Tartalom