Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

1987. április 11., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA SZÁMÍTÓGÉP AZ ISKOLÁBAN Görbék Legegyszerűbb görbe a kör. Kör rajzolására szolgál a CIRCLE utasítás, ami nagyon praktikus, mert nem vagyunk rákényszerítve arra. hogy pon­tokból alakítsuk ki a kört, mint ahogyan ezt a számítógép csi­nálja. Ahhoz, hogy összetettebb, ér­dekesebb görbéket tudjunk raj­zolni. meg kell tanulnunk pon­tokból kört készíteni. Talán legegyszerűbb módja a kör raj­zolásának, ha a kör közép­pontjából kiindulva sugár tá­volságra elmegyünk a grafikus kurzorral és ott megjelenítjük - . ——-------------------­I A z archimedesi spirált úgy kell rajzolni, hogy a szög nö­vekedésével arányosan növelni kell a spirál pontjainak távol­iágát is a középponttól. A szö­get most nem fokokban, hanem radiánban adjuk meg. i80°-nak megfelel 8 14159. . . radián, azaz Tf (pi) radián, tehát L 1BO) 10 RÉM —- KOR-1 20 GRAPHIC 2,1 30 R=60 40 FOR L=0 TO 360 50 LOCATE 160,100 60 DRAW 1, r;l 70 NEXT a pontot (50-es és 60-as sorok). A FOR ciklussal a szöget vál­toztatjuk, és így kialakul a kör. 10 RÉM - ARCHIMÉDESZI SPIRAL - 20 GRAPHIC 2,1 30 FOR L=0 TO 20*it STEP 0.05 40 F=L*180/it 50 LOCATE 160,80 60 DRAW 1,L;F 70 NEXT lesz fokokban a szög. A cik­lussal 10-szer forgunk körbe. A hiperbolikus spirál eseté­tien a rajzolással kívülről ha­ladunk befelé, a középpont fe­lé. A szög növekedésével ará­nyosan csökken a görbe pont­jai és a középpont közötti tá­volság. Most fokokban adjuk fneg a szöget és azt alakítjuk át radiánba (110-es sor). A logaritmikus spirál hasonlít az archimedesi spirálhoz. A különbség az, hogy a közép­ponttól távolodva a vonalak sűrűsödnek. 10 RÉM - HIPERBOLIKUS SPIRAL 20 GRAPHIC 2,1 30 FOR L=5 TO 3000 STEP 5 40 R=L*tt/180 60 LOCATE 160,80 70 DRAW 1,200/R,L 80 NEXT 10 REM - LOGARITMIKUS SPIRAL - 20 GRAPHIC 2,1 30 FOR L=1 TO 200*9 STEP 0.05 40 F=L*180Xit R=L/EXP(0.005*L) 50 LOCATE 160,80 60 DRAW l,RiF 70 NEXT A CIRCLE utasítással is tu­dunk pontot rajzolni. Rajzol­junk egy nagyon kicsi ivet! Ilyen kis ivdarabokból alakít­juk ki a kört. 10 RÉM -----KOR-2-------­2 0 GRAPHIC 2,1 30 R=60 40 FOR L=0 TO 2#rr STEP 0.05 50 F=L#I80/tr 60 CIRCLE 1,160,80,R,,F,F+2 70 NEXT t Rajzoljuk ki a spirálokat ez- Zel a módszerrel is! 10 RÉM - ARCHIMÉDESZI SPIRAL - 20 GRAPHIC 2,1 30 FOR L=2 TO 2160 STEP 5 40 R=L*n/180 50 CIRCLE 1,160,80,R,,L,L+3 60 NEXT 10 REM - HIPERBOLIKUS SPIRAL - 20 GRAPHIC 2,1 30 K=200 40 FOR L=2 TO 2160 STEP 2 50 R=L*it/160 60 CIRCLE 1,160,80,K/R,-L,L+2 70 NEXT Milyen görbéi kapunk akkor, ha a kör középpontját egy víz­szintes egyenes mentén, a szög­gel arányosan mozgatjuk? Gon­doljunk a kerékpár pedáljára! Miközben egyenes irányban ha­lad — a kerékpárral együtt —, egyben körmozgást is végez. f--------------- ■' 1 ­i V áltoztassuk R és L értékeit! Legyen R^20: P = 10 és R^=20: P “30. Egy egykerekű kerékpár pedáljának mozgását „szimulál­ja” a következő program, ami segíthet ennek az összeteti mozgásnak a megértésében. 10 RÉM -------PEDAL-1--------­2 0 GRAPHIC 2,1 30 R=20P=20 40 FOR L=0 TO 2160 STEP 2 50 S=R*L#ir/180 60 CIRCLE 1,S,80,P,,L,L+1 70 HEXT 10 REM ------PEDHL-2-------­2 0 GRAPHIC 2,1 30 R=20:P=10 40 FOR L=0 TO 1800 STEP 20 50 S=R*L*ir/180 60 DRAW e,E,80 TO PIT 70 DRAW 1,S,80 TO P;L 80 DRAW 1 TO l;L 90 CIRCLE 1, S,80, R. 100 CIRCLE 0,E,80,R 110 E=S;T=L 120 NEXT A segédszínek alkalmazásával 10 REM ------PEDAL-3--------­t ovább javítható a program. 20 GRAPHIC 3.1 30 COLOR1,1:COLOR 8,2 40 R=20:p=10 50 FOR L=0 TO 1000 STEP 20 60 S=R#L#ir/180 70 DRAW 0,E,80 TO P;T 80 DRAW 3,S,80 TO P;L 90 DRAW l,l;L 100 COLOR 3,2 110 CIRCLE 3,S,80,R 120 CIRCLE 0,E,80,R 130 C0L0R3,6,0 140 FOR Y=0 TO 300:NEXT 150 E=S:T=L 160 NEXT Dusza Árpád Szántóföldek meteorológiája A meteorológiai viszonyok és a mező- gazdasági termelés közötti kapcsolat vizs­gálatával egy külön tanulmányág, az agro­meteorológia foglalkozik. Az agrometeoro­lógia fogalma kétféle módon értelmezhető: tágabb értelemben ismereteknek a mező- gazdaság egészére — tehát a növényter­mesztésre, az erdészetre és az állattenyész­tésre — való alkalmazását értjük. Szúkebb értelemben azonban az agrometeorológia csak a meteorológiai ismereteknek a nö­vénytermesztésre való alkalmazását jelen­ti. Ennek oka az, hogy a helyhezkötöttsé- ge miatt itl tanulmányozhatók a hatások a legegyszerűbben. Az agrometeorológia csak akkor tudja megoldani feladatát, ha mind a meteoro­lógiai jelenségeket, mind a mezőgazdasági termelés eredményeit egy időben figyelhet­jük meg. Ezért az agrometeorológia legfon­tosabb alapelve, hogy a meteorológiai meg­figyeléseket és a növénytermesztésre vo­natkozó megfigyeléseket párhuzamosan kell végezni. Ezt az elvet az agrometeorológiai állomáshálózat szervezésekor minden eset­ben érvényesítik. Az agrometeorológiai megfigyelések má­sik fontos alapelve. hogy a megfigyelése­ket egységes követelmények alapján vé­gezzék. Az igv begyűjtött megfigyelési anyag lehetővé teszi, hogy megismerjük azokat a törvényeket, amelyek a meteoro­lógiai viszonyok mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatását jellemzik. Az agrometeorológia végső célja, hogy a mezőgazdaság számára meteorológiai in­formációkat szolgáltasson. Az agromete- orológusok az agrometeorológiai informá­ciókat vagy közvetlenül juttatják el a me­zőgazdasági termelés irányítóihoz, vagy közvetett módon valamilyen mezőgazdasági szervezeten keresztül, amely beépíti azo­kat saját információs rendszerébe. Leggyakrabban a következő problémák előrejelzésére fordítanak nagy figyelmet: a késő tavaszi és a kora őszi fagyok, a ta­lajnedvesség alakulása, a vetési hőmérsék­let, a gazdasági növények fejlődési fázisai­nak időpontja (vir.ágzási. érési, stb. idő­pont). a növényi betegségek és kártevők Hordozható mérőállomás agrometeorológiai mérésekre. fellépése, a gazdasági növények termésho­zama, a növények áttelelési viszonyai. Van­nak már biztató kísérletek a vegetációs periódus kezdetének, végének és hosszá­nak az előrejelzésére is. Az időjáráshoz és éghajlathoz való al­kalmazkodásnak mindenekelőtt az adott te­rületen termesztendő növények nemesíté­sében, vagy kiválasztásában kell megnyil­vánulnia. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha új fajtát kívánunk külföldről behozni, annak kiválasztásában messzemenően figyelembe kell venni meteorológiai viszonyainkat. Az állandóan változó meteorológiai viszonyok­hoz való alkalmazkodás célszerű formája a meteorológiai információk figyelembevéte­lével kidolgozott munkaszervezés is. Új csiszolóanyag EÉszkópia ­Amikor 1868-ban Kuss- maul, a neves német klini­kus gyertyafénnyel megvilá^ gított fémcsövön át egy vá­sári kardnyelő nyelőcsövébe tekintett, új tudományágat hívott életre: az élő szerve­zetbe történő betekintés mód­szerét, az endoszkópiát. Egészen a legutóbbi évti­zedekig a legtöbb endoszkó­pos műszer a végén levő pa­rányi izzólámpával megvilá­gított testüreg képét lencse- rendszer útján továbbította a vizsgáló szeméhez. Hátrá­nya ennek, hogy az izzólám­pa nemcsak fényt, hanem hőt is termel, ami néha fájdal­mat, ritkán égési sérülése­ket okozhatott. Az üvegrostokkal történő képtovábbítás elvén alapuló műszerrel elsőnek Hirskovitz vizsgált gyomrot lS61-ben. A száloptikának már ekkor nagy jövőt jósoltak, de az elmúlt 20 év fejlődése a leg­merészebb várakozást is fe­lülmúlta. E műszerek lágyak, hajlékonyak és vékonyak, végük mozgatható, ezáltal irányíthatók. Képünkön: rugalmas, hajié kony száloptikás műszer A víz minden élőlény, így a növények életműködéséhez is alapvetően szükséges té­nyező. Szerepe a növény éle­tében igen sokoldalú: táp­anyagként, testet építő ve- gyületként és az életfolya­matok működésében egy­aránt nélkülözhetetlen. A víz oldja a talaj ásvá­nyi anyagait és azoknak, va­lamint a vízben oldódó asz- szimilátumoknak (a fotoszin­tézis termékeinek) a szállí­tóközege. Víz szükséges az ozmózishoz és a turgornyo- más fenntartásához, ami a lágyabb növényi szervek, szövetek kellő tartását ad­ja. A víz fontos hőmérsék­let-szabályozó tényező is, Az NDK Tudományos Aka­démiájának Szerves Kémiai Intézetében és az Immethorn keményfémgyárban a kuta­tók olyan — maró- és esz­tergagépeken alkalmazandó — csiszolókorongot dolgoz­tak ki, amelynek a kopás­állósági mutatói a világon eddig kapható korongokénál mert a párologtatás hőt von el a növényi testből. A nö­vények vízgazdálkodásának egyensúlyát három folyamat, a vízfelvétel, a vízszállítás és a vízleadás összhangja szabja meg. Érthető, hogy ha e tényezők közül akár csak egyben is zavar támad, a növény először megbeteg­szik, súlyosabb esetben egyes részei vagy az egész növény elszárad, elpusztul. Egyszerű az eset, ha külső ok, példá­ul aszály okozta vízhiány miatt nincs vízfelvétel, bo­nyolultabb, ha a víznek a növényen belüli szállítását (következésképpen leadását) zavarja valami. jobbak. E roppant finom gyémántszemcsékből álló csi­szolókorong hőálló műanyag­ba — mint kötőanyagba — van beágyazva. Magát a mű­anyagot szovjet és NDK-beli alapkutatásokat végző inté­zetek együttesen dolgozták ki. Érdekes hír érkezett ar­ról, hogy már az öreg fák­nak is hasznára válhat a korszerű röntgentechnika. Adolf Habermehl professzor és Hans-Werner Ridger, a marburgi (NSZK) egyetem radiológiai központjában olyan hordozható, számító- gépes tomográfot fejlesztet­tek ki, amely bepillantást enged az élő fák belsejébe. Eddig egy fa egészségi álla­potát csak a külső jelekből lehetett megbecsülni — most a röntgenkép felvilágosít ar­ról, vajon egy fa rothad-e belülről, hogy áll a törzsé­ben a vízszállítás, nem je­lent-e veszélyt a környezeté­re például azzal, hogy egy vihar kitöri. Az új eljárással már sok száz fasori fát vizsgáltak meg a szövetségi kutatási és technológiai minisztérium tá­mogatásával. így a vörösrot­hadás — a fenyők elterjedt és külsőleg csak későn ész­revehető gombabetegsége — is kimutathatóvá vált külön­féle stádiumokban. A napjainkban a savas esők miatti veszélyes erdő- pusztulás közvetlen okainak kutatásába ugyancsak be­vonták a törzsön belüli viz- vezetésre vonatkozó számí­tógépes tomográfiával nyert eddigi felismeréseket. Az el­járás egyébként különféle csövek vizsgálatára is alkal­mas. Zöldborsó- betakarító gép Újfajta borsóbetakarító gé­pet próbáltak ki Svájcban. Az eddigi betakarítógépek az egész bokrot levágták, majd helyben kötött berendezés­hez vagy járó-kelő berende­zésben csépelték ki belőlük a szemeket. Az új berende­zés ieszakítja a termést, és azonnal kicsépeli a borsó­szemeket a hüvelyből. A ki­csépelt borsószemek a beta­karítógép nagy tartályába kerülnek. A billentöberende- zés időnként teherkocsira zú­dítja a tartályban összegyűj­tött borsószemeket, és a te­hergépkocsi azonnal a kon­zervgyárba juttatja a zöld­borsót. A bokrok a talajban maradnak, ér csak később vágják le őke*. Az új beta- karítógep teljesítménye órán­ként mintegy két tonna. Szén helyett bőr Az élő szövetek főként fe­hérjékből állnak. A fehérjék viszont aminosavakból épül­nek fel — mintegy húsz ami- nosav megfelelő sorrendbe rendezésével alakítja ki az élő szervezet a különböző fehérjéket. A természetes aminosavak váza szénato­mok lánca. Az amerikai Du­ke egyetem kutatóinak most sikerült mesterségesen egy aminosav bórhasonmásál elő­állítani. A bőr olyan vegyi elem. amelynek elektronhé­jában egy elektronnal keve­sebb van, mint a szénében. Az új vegyület aminokarbo- xiborán, vagyis a legegysze­rűbb aminosav, a glicin oór- hasonmása. Meglepetésre a bórhasonmás biológiailag ak­tív: a „hamis” aminosavat beépíti magába a növekvő biológiai szövet, mintha kö­zönséges glicin lenne. Képünkön: fa vizsgálata röntgen-tomográffal Fák röntgenezése * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY ­»ECHNIKA 3|c TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom