Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-09 / 84. szám

1987. április 9., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Befejezéshez közeledik a rekonstrukció Mit főztek ki a papírgyárban? Bútorok fűzfavesszőből A békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezetben már 35 éve készítenek fűzfavesszőből kosa­rakat, ülőbútorokat. Termékeik nemcsak itthon, hanem külföldön is keresettek, eljutnak az NSZK-beli, a holland, az olasz, a francia és az USA piacokra is. A szövetkezetben nem­rég profilbővítést hajtottak végre. Ma már a hagyományos fűzfavesszőből font cikkek mel­lett textilipari termékeket is gyártanak, külföldi megrendelésre hálózsákokot és blúzokat varrnak. (MTI fotó) Gépet nyerhet Számítástechnika mindenkinek Befejezéshez közeledik a Diósgyőri Papírgyárban az 1982-ben megkezdett re­konstrukció. Az elsősorban minőségi papírjairól ismert nagy múltú gyár az elmúlt években egyre nehezebben viselte a korszerűbb, újabb üzemekkel az élesedő ver­senyt, dönteni kellett a ter­melőberendezéseik felújításá­ról, és egyúttal a gyártmány­szerkezet korszerűsítéséről is. — Elsőként az energia- és a hőszolgáltató rendszert kellett felújítanunk — mond­ja Lendvai Mihály igazgató, —, de ugyancsak fontos volt a termelés biztonsága szem­pontjából az elavult kazán- park cseréje is. Az elhasz­nálódott berendezések helyé­re két, NDK-gyártmányú, széntüzelésű kazánt szerel­tek be, amelyek ugyan biz­tosítják az üzem gőzszük­ségletét, de a környezetre káros füstöt engednek a sza­badiba, továbbá elég nagy összegű a szén szállítási költsége is, ezért tervbe vet­ték, hogy a kazánokat gáz­fűtésre állítják át. Az öt éve megkezdődött géprekonstruikció és fejlesz­tés, valamint a termékszer­kezet átalakítása együttesen körülbelül 250 millió forint­ba kerül. Ebben az „egység- csomagban” szerepel például Elkerüli a siker a magyar mezőgazdaságot. A korábban megszokott teljesítmény-nö­vekedés a legutóbbi években megtorpant. Az idei népgaz­dasági terv a mezőgazdasági termékek termelésében 4,5— 5 százalékos növekedéssel számol. Változatlan cél, ame­lyet a magyar agrárgazdaság hosszú ideje teljesít, hogy a hazai lakosság élelmiszer- ellátása zavartalan legyen. Jelenleg már minden har­madik hektáron exportra termel a mezőgazdaság, így a hazai ellátás a termelés mérséklődésekor sem volt veszélyben. Ezen túl azon­ban a mezőgazdasági ter­melésnek is teljesíteni kell az államközi kötelezettsége­ket és a nem rubelelszámo­lású piacokon úgy kell az értékesítést növelni, hogy az ország külgazdasági egyen­súlyának javításához is hoz­zájáruljon a mezőgazdaság. Á tervékiből kiolvasható, hogy alapvető termelési szerkezetváltozásra nincs szükség a mezőgazdaságban. A módosítás azonban elen­gedhetetlen, hiszen az alap- tevékenységek között a nö­vénytermelés és az állatte­nyésztés arányának az 51, illetve a 49 százalékot kell el­érnie. Esztendők óta ez volt a cél, de ezt mindeddig nem sikerült teljesíteni. 1985-ben a növénytermelés részaránya 48,7 százalék, tavaly 49 szá­zalék volt. Az ágazatok kö­zötti arányok az idén akkor változhatnak érdemlegesen a növénytermelés javára, ha a növényi termékek termelése 9 százalékkal, az állati ter­mékeké pedig 2—3 százalék­kal növekszik. Az alaptevékenységek ter­melésének ilyen mértékű nö­velése lehetséges, hiszen a számottevő bővülést alacso­nyabb bázishoz viszonyítva kell elérni. Tavaly például a búza országos termésátla­ga mindössze 4360 kilogramm lett hektáronként a kedve­zőtlen időjárás miatt. Ha csupán átlagos időjárást fel­tételezünk, d múlt évi bú­zatermés hektáronként nö­velhető 600—700 kilogram­mal. Az állattenyésztés szeré­nyebb mértékű bővítése sem tűnik nehezen teljesíthető követelménynek, hiszen két esztendeje látványosan meg­torpant az ágazat fejlődése. az úgynevezett 32-es papír­gyártó gép felújítása is. A berendezések felújítása során úgy modernizálták a gyár­tósort, hogy az most min­den igényt kielégítő csúcs- technológia lett, azaz lehető­vé válik a különleges mi­nőségű bankjegy-, okmány- és más minőségi papírok magas követelményék sze­rinti előállítása. Ugyancsak korszerűsítették a tekercs­vágó és tekercselő berende­zéseket, továbbá egy vegy­konyhát is létesítettek. A megvalósult felújítások, korszerűsítésék során, még további átalakítások is vár­hatóak, — mondja az igaz­gató — ezek között legna­gyobb jelentőségű az a ke- verőfürdős impregnáló be­rendezés, ami a készülő pa­pírok szilárdságára és szí­nezésére van nagy hatással. — A termékszerkezet át­alakítása során, részben meg akar juk szüntetni azoknak a termékeknék a gyártását, amelyék veszteségesek. Ugyanakkor olyan új termé­kek készítésére törékszünk, például a szűrőpapírokra, amelyek nagyobb értékűek és ezekből az ország jelen­leg importra kényszerül — mondja az igazgató —, ter­mészetesen fenntartjuk a 31- es gépen a hagyományos di­ósgyőri papírok készítését megcsappant az állomány, s most csupán a korábbi tel­jesítmények eléréséről van szó. Ennek közgazdasági hát­tere is javult a legutóbbi időben, jól érzékelhetően nőttek a felvásárlási árak, s velük együtt javult a terme­lés jövedelmezősége is. Az ipari, szolgáltató tevé­kenységnek a terv szerint 4 százalékkal kell növekednie az 1986. évihez képest. Ezt a feladatot erős versenyben kell teljesíteniük a mező- gazdasági nagyüzemeknek. Az elképzelések tehát meg­alapozottak, átlagos körül­mények között teljesíthetők. Sokan inkább a termelés bő­vülését követő értékesítésben nem bíznak. Az kétségtelen tény, hogy a legutóbbi évek­ben telítődött az agrárter­mékek piaca, jelentősen — mintegy 40%-kal — és szá­munkra igen kedvezőtlenül csökkent az ár. Ezért hát a kétkedés a termelés növelését illetően. Az értékesítési nehézség, a nyomott piaci ár persze csak egyik szempontja a terve­zésnek. A másik, hogy az ország külgazdasági egyen­súlyát is javítani szükséges, s erre a mérsékelt áron el­adható agrártermékek is al­kalmasak. Ezeknek ugyanis van piacuk. Kedvező, hogy a termelés feltételei is a gazdaságok várakozásának irányában változtak. Azt persze nem lehet állítani, hogy a szak­emberek maradéktalanul elégedettek a szabályozás változásaival, de az tény, hogy a korábbiakhoz képest lényegesen jobb a helyzetük. Növekedtek a felvásárlási árak, csökkentek az adózási terhek, s mindezek követ­kezményeként javult az ága­zat jövedelemtermelő ké­pessége. E változásokra persze so­káig már nem lehetett volna várni, hiszen a gazdaságok­nak csaknem a fele pénz­ügyi gondokkal küszködött, tekintélyes hányadukban az egyszerű újratermelés felté­telei is akadoztak. A gaz­dálkodás nagyüzemeken kí­vüli feltételei javultak, de a tervek maradéktalan teljesí­tése a gazdálkodók fegyelme­zett magatartásától, az üze­men belüli tartalékok ki­használásától is függ. V. F. .1. is. így például a merített papírokat, a bordás, a víz­jeles és másféle speciális termékek gyártását. Hogy mi az amit abba­hagytak, illetve szeretnének megszüntetni? A veszteséges termékek közül például a cukrásztálca gyártását 1985- ben befejezték. Helyette egy nyomdaüzem létesült, így lehetővé vált a szolgáltatá­son kívül díszcsomagoló pa­pírok és címkék gyártása is. Ugyancsak ez a sors vár a sajtdoboz gyártására, hiszen az jelenleg ráfizetéses. — Súlyos terheket vállal­tunk a termelőberendezések átalakítása érdekében, de ez kellett a továbblépés érde­kében. Azt is tudjuk, hogy a külső hatások sajnos, nem kedveznek nekünk, hiszen a forint leértékelése most eb­ben a nehezebb helyzetünk­ben további 14 millió forint­tal drágította meg az alap-, a vegyi és segédanyagokat. A sikeres termékszerkezet- váltásban bíznak, abban, hogy a közeljövőben befeje­ződő rekonstrukció után, részben a korábban is hasz­not hozó termékek gyártá­sával, részben a kommersz papírok helyett a nagyobb értékű szűrőpapírok gyártá­sával helyt tudnak állni. Hajdú Gábor Gyümölcstelepítés Befejezéséhez közeledik az utóbbi évék legnagyobb ará­nyú tavaszi gyümölcstelepí­tése Bács-Kiskun megyében. Az évek óta tartó stagnálás után fejlesztik a híres kecs­keméti kajszi termelését. La- josmizse határában egymást érik az új telepítésű üzemi barackosok. A helyi Kossuth Termelőszövetkezetben ezek­ben a napokban ültetik a megye első sudár törzsű nagyüzemi kajszisát, mint­egy harminchektéros táblán a tsz-ben kidolgozott új el­járással termelik a sárgaba­rackot. (MTI) Jelentős mértékben növel­te a méz exportját az első negyedévben a Hungaronek- tár, a fogyasztási szövetke­zetek méhészeti közös vál­lalata; ez idő alatt mintegy harminc százalékkal több terméket értékesített a kon­vertibilis elszámolású piaco­kon, mint 1986 hasonló idő­szakában. A vállalat az el­Országos számítástechni­kai találkozó és szoftverbör­ze lesz Miskolcon, az egye­tem központi könyvtárában április 10—11-én. Amatőrök és szakemberek számára egyaránt nyújt programokat a Mifcromen. A számítógépprogramok cseréjére az ország minden részéből várnak érdeklődő­ket. Aki nem tud saját gé­pet vinni, a helyszínen bé­relhet. Mindkét napon vetélkedő­ket rendeznek. A nevezés felső korhatára 18 év, ne­vezni április 10-én délelőtt 10 óráig lehet. A pénteki vetélkedő fődíja egy C 16 személyi számítógép.. Ezen­kívül húszezer forint értékű jutalomajándékokat osztanak ki. múlt nyáron a szokottnál több nyers mézet vásárolt fel az áfészek méhészeti szakcsoportjaitól, és más termelőktől. így többet ad­hatnak külföldre és megfe­lelő tartalékokkal rendel­keznek ahhoz, hogy az új termésig kielégítsék a hazai igényéket is. (MTI) A szombati vetélkedő dí­jait az Országos Commodore Egyesület ajánlotta fel: 50 db floppy-lemezt, 200 db számítástechnikával foglal­kozó könyvet, valamint 10 db egyéves egyesületi tagságra jogosító „Diákpáholy” és „Pluszpáholy” igazolványt. Az egyesületi tagság kedvez­ményes vásárlást biztosít tu­lajdonosainak, ingyen kap­nak számítástechnikai témá­jú újságokat. Pénteken reggel kilenc órától nonstop számítógép­bemutató látható a könyv­tárban géprégiségekből, há­zi készítésű gépekből. A be­mutatóra bárki saját gépét is elviheti, ha azt arra érde­mesnek tartja. Külön szolgáltatásként a Professional DC Számítógép­Megyénk értékes műemlé­kei közül ismét egyet meg­mentenek a pusztulástól az­által, hogy abban szociális létesítményt rendeznek be. A Fáj községben levő Fáy- kastélyról van szó, amelyet a Borsodtervnél dolgozó Or­bán Tibor elgondolása alap­ján szociális otthonná alakí­tanák át. A 18. századiban épült, majd pedig a 19. században átalakított kastélyt a felsza­badulás óta több mindenre használták, jelenleg pedig lakatlan. Állapota erősen le­romlott. A tervezők a mű­emléknek megfelelően, az épület értékeit az átalakítás során átmentik. így meg­tartják többek között a dísz­terem falán található, az 1800-as években készített stúk’kódíszítést is. A tervék szerint, az épület földszintjén kapnak helyet többek között a betegszobák, orvosi rendelő és a 28 fő elhelyezésére szolgáló otthon Debrecen Megyei Városi Tanács Piaci Kirendeltsége ismét megrendezi a debre­ceni tavaszi nagyvásárt. A vásár időpontja: 1987. má­jus 2—3. A vásáron részt vehetnék az állami és szö­vetkezeti, ipari és' mezőgaz­dasági, valamint kereskedel­mi vállalatok, népművészek. szerviz ingyen javítást vállal a helyszínen. Az oktatási bemutatón számítógép-vezérlésű eszter­gagép, számítógépes vérnyo­másmérő, egyéb mérő- és vezérlőberendezésék, és be­szélő számítógép látható majd. Kiállítanak még: SZKI és Innovációs Intézet, LSI Alkalmazástechnikai Szolgálat, M'ikrobik Ipari Informatikai Központ, Foto- elektranik Ipari Szövetkezet, Novotrade és több neves vállalat, kisszövetkezet. A Művelt Nép és az Akadémia Könyvkiadó Vállalat boltja könyvvásárlási lehetőséget nyújt. is. A nagyteremben társalgót és éttermet alakítanak ki. Ugyancsak a földszinten he­lyezik el a főzőkonyhát is. Az épület nagy tetőteré­ben manzárdszobákat alakí­tanak ki, ahol 30 fő elhe­lyezésére lesz lehetőség. Az alápincézett részbe kerülnek a gépészeti berendezések, a kazánház. Az átalakítást úgy végzik el, hogy az az épület eredeti, főtömegét nem érin­ti. A kastély volt gazdasági épületed annyira leromlottak, hogy azokat nem lehet hely­reállítani. Ezért elbontják azokat. Helyükre az eredeti épület tömegével azonos épületet emelnek. Ebben to­vábbi ötven időskorú elhe­lyezésére alakítanak ki 2—*• 4 ágyas szobáikat. A nagy múltú műemléki kastély így szolgálja majd az időskorúak elhelyezéséi, és az építészeti érték meg­őrzését. kisiparosok és magánkeres­kedők. Az érvényes működési en­gedéllyel rendelkezők jelent­kezésüket levélben juttassák el a Debrecen Megyei Vá­rosi Tanács Piaci Kirendelt­ségébe (4024 Debrecen, Rá­kóczi u. 14. szám alatti cím­re) 1987. április 25-ig. A győri Előre Halászati Szövetkezet ipari tevékenységként divotgombokat gyárt. A kis üzemben az idén többszáz-iéle gombból mintegy 11 millió forint értékben gyártanak a ha­zai ruhaipari vállalatok részére. (MTI fotó) Tavaszi nagyvásár Debrecenben A mezőgazdaság a tavaszi munkacsúcs előtt Több méz külföldre Hasznosítják a kastélyt Otthon az öregeknek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom