Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-08 / 83. szám
V\... , Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 83. szám 1987. április 8. Szerda Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Legyen e ház példa és jelkép ... Megnyitották a Kós-házat Városszépítók, építőművészek nem is kívánhatnának maguknak otthonul épületesebb, inspirálóbb házat, mint amilyet tegnap, kedden délután Miskolcon avattak. Kós-ház — így ismerték városszerte a Felszabadítók útja és a Mikes Kelemen utca sarkán álló, Kós Károly tervei alapján épült villát. Néhány éve a városi tanács megvásárolta tulajdonosaitól, s elkezdődhetett a renoválás, a kisebb átalakítás. Az avatóünnepségen Kelemen István, városi főépítész köszöntötte a megjelenteket, a vendégeket — közöttük Jantner Antalt, az ÉVM miniszterhelyettesét, majd Kovács László, MisMosógépékszíjtárcsák Sátoraljaújhelyről kolc tanácselnöke mondott beszédet. Megemlékezett az értékmegóvó, értékteremtő nagy közösségi összefogásról, hangsúlyozva, hogy ez a tett például szolgálhat arra, hogy a miskolciakban is megvan az elszánás az értelmes, szépet létrehozó cselekvésre. A felújított épületet a Városszépítő Egyesület és az építőművészek helyi csoportjának elnökei vették át megőrzésre és használatra, köszönetét is mondva mindazoknak, akik segítségül voltak e szép feladat megoldásában. Az ünnepségen elismerések, .kitüntetéseik átadására is sor került. Kós Károly-emlékplaiketbet vett át Ladányi József, megyei tanácsunk elnöke (Fejti György, a megyei pártbizottság első titkára és Dud- la József, a városi pártbizottság első titkára távollétük miatt később veszik át az elismerést). Dr. Borvendég Béla, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke a szövetség emlékplakettjét adta át Kovács Lászlónak, aki a Miskolci Városszépítő Egyesület „Városunkért” elnevezésű emlékplakettjét is megkapta. Ugyanezt az elismerést vehették át az Északterv, a kisiparosok és miskolci, tanácsi műszaki ellátó szervezet kollektíváinak képviselői. (A Kós-házról lapunk 4. oldalán írunk.) A Sátoraljaújhelyi Cipész- és Szolgáltatóipari Szövetkezet központi telephelyén a cipők készítésén kivül müanyagön- téssel is foglalkoznak. A Hajdúsági Iparművek részére mo- sógép-ékszijtárcsákat gyártanak.’ Fotó: Laczó József Az akadémiai bizottság székházában Országos adókonferencia Miskolcon Rangos tanácskozásnak adott otthont tegnap a Magiyar Akadémiai Bizottság miskolci székháza. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete az ország mintegy másfél száz közgazdászát, gazdasági vezetőjét látta vendégül. A rendezvényt röviden adókonferenciának is nevezhetnénk, ám többről is, másról is volt szó. Dr. Czabán János, az SZVT megyei elnöke, a házigazda jogán üdvözölte a megjelenteket, s utalt arra, hogy olyan valós gazdasági közeget kellene megteremteni, amelyben a vállalatok, szövetkezetek, vállalkozások mérhetően, a normálisan elvárható számbavétel szintjén működnek. Ennek elsődleges feltétele a már korábban beharangozott adóreform . . . Ám a dől. gok összefüggenek. És erről mór dr. Kupa Mihály, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője beszélt. Az adózási rendszer változása szükségképpen együtt jár az árak, az árrendszer változásával, s mindebből következik (bővítve a téma körét, gondoljunk csak például a kereskedelmi bankok létrejöttére!), hogy generális pénzügyi reformnak nézünk elébe. Az okok ismertek: a népgazdaság teljesítőképessége nem növekedett, s mind a hazai, mind pedig a külhoni gazdasági egyensúly labilis. Az új adózási, pénzügyi rendszer várhatóan tisztább képet teremt, s ha egy csapásra nem is javít, de a feltételét nagyobb eséllyel teremti meg a jelenleginél a kibontakozásnak. Nehezen száradó talajok Megkezdték a vetést — Sárba ragadt gépek — Hónapos késés — Tavaszi munkacsúcs Teljes az egyetértés: üdülők, turisták, mezőgazdászok egyaránt átkozzák ezt az idei tavaszt. Az ősz sem volt már kedvező, az aszály béklyói nem engedték csírázni a kenyérgabonát, a tél megritkította a sorokat, legtöbb gazdaságunkban ezekben a napokban eke, tárcsa fordítja föld alá a szeptemberben vetett káposztarepce ki sem kelt, vagy hideg által tönkretett, elsárgult növénykéit. Egy héttel ezelőtt az agronómusok már kritikusnak nevezték a helyzetet. Ugyanis április elejére szokványos időjárási viszonyok között már földbe került a legkorábbi növények: a mák, a borsó, s a tavaszi árpa magja. Szárító szelek helyett újabb esőzés jött — sok határban hatvan- hetven milliméter csapadék hullott a talajra — sárba ragadtak a korszerű vetőgépek, szó sem lehetett a mag földbe juttatásáról. A máskor két hónapos tavaszi vetésidő egy hónapra, harminc napra szűkült le. A még el nem vetett tavaszi árpa vetésideje például úgy lerövidült, hogy optimális időjárás esetén is már tízhúsz százalékos termésveszteségre számítanak a mezőgazdászok. Ám április első napjai nem igazolták szeszélyes hírüket, így visszaadták a reményt, hogy a kora tavaszi kultúrákat a huszonnegyedik órában, de el lehet vetni! Érthető az igyekezet, hogy sok nagyüzemünkben nem várják, — s várták meg — a talajok szakkönyvben leírt állapotát, hanem még sárban is megpróbálkoztak a vetéssel, hiszen imásko-r ilyentájt már a napraforgót, sőt a kukorica egy részét is — már a földbe juttatták a nagy teljesítményű vetőgépek. Az elkövetkező hetek igazi próbakövet jelentenek mezőgazdasági nagyüzemeinknek, hiszen a meglevő géppark kétszerese sem lenne elegendő, hogy az elképzelések, tervek szerint minden kultúra el legyen vetve. Ám a szakemberek mégis bizakodóak. Kis Tóth László, a hejő- keresztúri Hejőmenti Termelőszövetkezet elnöke. — Ma tudunk először rá- , menni a földekre. Bár az az altalaj homokos, kavicsos, mégsem tudott a felszín annyira kiszáradni, hogy elbírja az abroncsok súlyát. A hét végén is több, mint hatvan milliméter csapadék zúdult a határra, megint eláztatva mindent. A gépek kijavítva készen állnak, így ha nem is optimális a talaj- állapot, ma megpróbálkozunk a vetéssel. Az időjárás nemcsak a szántóföldi kultúrák, az árpa, ikulkorica vetését késlelteti, hanem a kertészet munkáit is. Mi hagyományosan foglalkozunk például a dinnyetermeléssel. Csányból március elején megérkeztek a dinnyések, de a melegágyat csak a napokban tudták kialakítani, any- nyira, hogy elvessék palántának a magokat. Egy hónapos késésben van a tavasz, így felszereltségünk ellenére sem bízunk a nagy hozamokban. (Folytatás a 2. oldalon) Vendégvárás Mezőkövesden Előkészületek a nyári idegenforgalomra Még néhány hét és ismét megszaporodik az üdülővendégek és gyógyulni vágyók száma a közkedvelt Zsóri- és bogácsi strandfürdőkben, megkezdődik a nyári szezon. Az idegenforgalmi szervek évről évre kiemelt figyelmet fordítanak ennek előkészületeire. Mezőkövesd és vonzás- körzetének üdülési lehetőségeiről a napokban tanácskozott a Dél-borsOdi Idegen- forgalmi Albizottság. Számba vették az üdültetés helyzetét, szóltak arról, milyen teendők vannak még az ellátás és a szolgáltatás színvonalának emelésére. Az idegenforgalom szempontjából a Zsóri-fürdőben meghatározó jelentősége van a szál- 1 lodai férőhelynek. A Hőfürdő Szállodában jelenleg 12 szobában 46 vendég ellátásáról gondoskodhatnak. Mezőkövesden egyébként a kemping, a fizetővendég-szolgálat, a közületi üdülő, a magánüdülő és a már említett szálloda lehetőségeit figyelembe véve, több mint 4500 szálláshely várja az érdeklődőket. Bogácson a férőhely száma meghaladja a 2700-at. A nyári hónapokban egyébként úttörő- és vándortábor is működik az üdülőterületeken. A kereskedelmi ellátást szolgálja a Zsóriban az egyik legnagyobb forgalmú egység: a Hőfürdő étterem, mindkét — másod-, illetve harmad- osztályú — részlegével. Az élelmiszer-ellátás folyamatosságáról az áfész-üzemeltetésű egység (ek) gondoskodnak. Áprilisban például ismételten beindítják az éjszakai kenyér- és péksüteményszállítást és forgalmazzák a •tartós tejet ás. Az áfész a közelmúltban felvette a kapcsolatot a Szentesi Baromfi- feldolgozó Vállalattal, amelynek célja a megvásárolható termékek választékának gazdagítása. Felvetődött annak a gondolata, hogy Mezőkövesden a Matyótáj Áruház ABC-részlege és Bogácson az egyik élelmiszerbolt vasárnap délelőtt is álljon a vendégek rendelkezésére a nyári szezonban. Felkészülten várják az üdülőket a vendéglátóipari egységekben. A (Folytatás a 2. oldalon)
