Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-06 / 81. szám
1987. április 6., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A leghűségesebb izmunk Sajnos, kevesen gondolnak arra, hogy a címben jelzett izom a szívünk. Még meg sem születtünk, s ‘már az anyaméhben megkezdi munkáját és teszi, amíg el nem indulunk a földbe. Semmi különleges nincs benne, olyan, mint a lelki- ismeretes munkások: dolgozik megállás nélkül addig, amíg bírja. Nem más, mint egy izomcsomó, a legértékesebb izom testünkben. És miként bánunk vele? Jól tudjuk, ha valamelyik izmunkat nem tornáztatjuk, akkor elsorvad, vagy legalább elpetyhüdik. Éppen csak a szívünkre nem gondolunk! Nagyobb baj, hogy a szülők sem gondolnak gyermekeik szivére. Azt mondjuk, „majomszeretet" az, amikor a szülő és a nagyi minden fáradtságtól óvja szülöttjét. Az öreg nagymama áll fájó lábaival a villamoson a táskával a kezében, az unoka ül elötté és majd szétrázza magát, üde életteli gyerek- ségébein. Kérem, hogy ne sértsük meg a majmókat! A majommama ősi indításból tudja, hogy mit kell tennie. Ha szülöttje kellő időben nem kezdi el a fára mászást, nagyot csap a fenékére (sze- retetből) és 'felzavarja a fára. Ö még ösztönösen tudja, hogy ezzel tesz jót gyermekének. Mi már nem tudjuk I Ősz öreg férfi szállt fel a villamosra valami piaci, úlyos szatyorral. Nyolc év körüli kisfiú az egyik ülésen. Az öreg halkan odaszól: — Kisbarátom, nem adnád át a helyed? Fiatal nő, a mama léles hangja hangzik fel mellettük: Maradj a helyeden, te is megváltottad a bérletedet! - Bocsánat! — mondja halkan az öreg. Utána csönd a villamosban. A kisfiú feszengve, zavartan néz körül. Az ifjú mama azonban éles hangon folytatja: — Igenis, a gyerek is lehet fáradt! — Senki nem szól, erre abbahagyja, mert érzi, hogy megfagyott körötte a levegő. Kedves kis fiatal mama! Elmondom magának, hogy én is voltam fiatal, sőt egykor gyerek is, mert ez az élet rendje. Valószínűleg hihetetlennek fog tűnni önnek, amit elmondok, pedig igaz az első szótól az utolsóig. Mint elemista, a Gizella utcától a MAV-telepi iskoláig jártam át a Nagyhidon, mint elébb Szabó Lőrinc is. Néha olyan hóban, hogy szüléink ástak benne utat, mert akkor is előfordult nagy tél. Később tizenévesen a jelenlegi Tüdckórházzal szemben lévő kis utcából naponta átlag háromszor vágtattam oda-vissza a régi Lévay Gimnáziumba és soha nem késtem el. A tanórákon kívül sportkör, vívás, sakk- klub, önképzőkör és sokszor este a tánciskola. Ez utóbbi ugyan nem tetszett a tanároknak, de én kétszer-háromszor hetente ott voltam mint előtáncos Nagy- ga'lambfalvi Tóth Károly tánciskolájában és este 10 óra után siettem haza a gesztenyefasoros, fülemiledalos Csabai kapun végig. Mindezt gyalog, pedig akkor még járt arra a csabai villamos. És csodálatosképpen soha nem voltam fáradt! Érettségi után korengedélyes katonának jelentkeztünk, mert az fenyegetett, hogy a katonaidőt 3 évre emelik, s ez a szegényebb fiúknak igencsak nem felelt meg. Itt, Miskolcon 250-en jelentkeztünk, de a sorozó főorvos csak 200-as keretet kapott. Éppen én álltam előtte és hajlottam a telefonbeszélgetést, amit valami katonai felsőbbség- gel folytatott: — Akármit mondtak, nem tudok mit csinálni! Olyan emberanyag van itt, hogy nem tudom betartani a keretet! Mi az istent csináljak!? Maximum 25-öt tudok kiszuperá Ini. Azok között is van birkózó és távfutó! - Bizony így volt akkor! Húszéves koromig — kivételes esettől eltekintve - nem ültem közúti járműre. Tapolcára is az Avas lejtőjén és a Hejő mellett jártunk ki. ötvenöt éves koromig pedig nem ültem le a járműveken. Közben kétszer voltam kint a fronton, majd három évet 'hadifogságban. Mindezt azért írtam le, mert szent meggyőződésem, hogy ittlétemet és meglétemet ifjúkori fáradhatatlanságomnak köszönhetem. Szeretném, ha soraimból nem büs^kélkedésre gondolnának, mert arra semmi okom, szándékom nincs. Ilyen fiatal nagyon sök volt akkor. De szeretném, ha a példákon keresztül is megértenék, hogy a szív nem egy misztikus szerv bennünk, hanem a legfontosabb izom- köteg, melyet fejlődésében kell segíteni, hogy később alkalmassá váljék nehéz feladatok megoldására. Vagyis súlyos hibát követünk el gyermekünkkel, unokáinkkal szemben, ha már kicsi korban nem mozdítjuk ki őket lustaságukból, s nem ösztönözzük őket testmozgásra, sportolásra. Idők múltán, a harmincéves kis pocak mellett már nagyon késő a kocogás. Segít, de vajmi keveset azon az izmon, amit nem engedtek kifejlődni. Kuzmányi Gusztáv Árvédelmi hírközlőrendszer Korszerűsíti az ár- és belvízvédelmi hírközlő hálózatát a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. A térségben elsőként Szolnak és Kisköre között váltják fel a légvezetékeket a biztonságosabb föld alatti kábellel. A 72 kilométeres kábelhálózatból az idén 45 kilométernyit fektetnek le. A Szolnok— Kisköre közötti szakaszhoz kapcsolódik majd a Tiszabő —Kunhegyes—Karcag, illetve a Kisköre—Érfű vonalon kiépülő föld alatti vezeték- rendszer. Az új távhívóhálózat .lehetővé teszi, hogy egymás zavarása nélkül egyidejűleg több beszélgetést folytassanak és alkalmas távjelző berendezések, például automatikus mérőállomások, csapadék- és vizál- lásjelzők adatainak továbbítására. Több helyen, így például az örvényabádi bel- vízöblözetben URH-készülé- kekkel teremtik meg a kapcsolatot a szivattyúk és a csatornaőr-telepek között. Modernebb, nagyobb teljesítményű központ kerül az igazgatóság székházába és a kiskörei szakaszmérnökségre is. A beruházásra a műszerekkel együtt 65 millió forintot fordítanak. Panaszok orvoslása az iparcikkkereskedelemben A kereskedelmi felügyelőségek a közelmúltban a fővárosban és tíz megyében összesen 38 vállalat és 86 szövetkezet 283 üzletében, valamint 35 garanciális javítást végző szervizben ellenőrizték, miként orvosolják a vásárlók panaszait, hogyan tesznek eleget a kifogások elintézésére vonatkozó előírásoknak. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a kötelező jótállás időtartamán belül a szervezett javítást a vállalatok többnyire megoldották. Kivétel ez alól a ruházati szakma, ahol a reklamálóknak általában fel sem ajánlják a javítás lehetőségét, holott erre lehetőség lenne. A vizsgált időszakban ösz- szesen 68 384 vásárló panaszát orvosolták az üzletekben, a reklamációk 87,4 százalékában kicserélték az árut, illetve visszafizették a vételárat. A kereskedők azonban nem mindig tartják be a kártalanításnak azt a szabályát, hogy a mindenkori fogyasztói árat kell visszafizetni, nem pedig azt az összeget, amelyért a kifogásolt terméket korábban eladták. Ugyancsak jogszabályellenes, ha kizárólag blokk ellenében orvosolják a panaszokat akkor is, ha a termék származása egyértelműen megállapítható. Sok esetben hiányosan, pontatlanul töltik ki a jótállási jegyeket, sőt az is előfordul, hogy nem adnak megfelelő garanciajegyet a termékekhez. Nehezíti a reklamációk intézését, hogy a vevők sem tájékozottak megfelelően jogaikról. A vizsgálat összegezve megállapította, hogy a minőséggel kapcsolatos kifogások orvoslásához a jogszabályok megfelelő lehetőségeket biztosítanak. Szükséges, hogy a vállalatok a végrehajtást fokozottan ellenőrizzék, s gondoskodjanak a bolti dolgozók megfelelő tájékoztatásáról, továbbképzéséről. Megfordították a bányász- jelvényt Bezártak egy bányát. Brigádvezető ismerősöm erről azt mondja: mintha apámat veszítettem volna el, aki kenyeret adott. Férfiereje sem tudja legyűrni meg- illetődöttségét. Az ormos'bányai művelődési ház színháztermében gyűrött arcú, hallgatag emberek figyelték a szónokot. Forgatókönyv szerint zajlott az ünnepség. Igaz is. Hogyan kell bezárni egy bányát? Csínná - drattás, fényes, messzehang- zó? Ki tudja, hogyan szabad végezni egy olyan munkahellyel, amelynek minden centijére jutott az emberi verejtékből, ahol közel nyolc évtized alatt ötvenhe- ten halták hősi halált? A bányászok mindnyájan tudták, sokan mégsem hitték el, hogy a megmaradt ormosi bányászseregnek ma az utólsó utasítást fogja kiadni az igazgató. Valameny- nyien eljöttek, talán abban bízva, hogy megtörténik a csoda és valahonnét érkezik egy papír, amin ez áll: folytatni kell a munkát. Komorak, kemények voltak az arcok, mint amikor veszélyt sejtve közelít a szénfáihoz a tapasztalt bányász. Miért ennyire szívszorító esemény egy bánya bezárása? Más üzemekre is rákerült már a lakat, mégsem rázkódott meg a visszafojtott. érzelmektől a meglett emberék válla. És mi lesz a következő esztendőkben, amikor elég majd annyit, mondani: gazdaságtalan, s ettől bizonytalanná válik a cég jövője? Talán azért elkeserítő bedeszkázni egy bánya- bejáratot,, mert a frontfejtés, az elővájás, a műhely nem csupán munkahely annak az embernek, aki egy életre szerződött föld alatti munkára? Hiszen az állandó veszélyérzet, vagy az a tudat, hogy a mellettem dolgozó nemcsak munkatársam, hanem életem megmentője (és okozója is) lehet, szorosabb kötelék bárminél. Generációk őriztek meg íratlan szabályokat. Mint például, hogy haragosok a szénfalnál nem dolgozhatnak egymás mellett, vagy azt, hogy aki társát megüti a bányában, az foghatja a munkakönvét és mehet. Bezárják az aknát. Ez a bányák sorsa, öreg volt már az ormosi bánya, ebben az évben lett volna hetvenöt esztendős. Családok ezreinek juttatott kenyeret, meleget. „Élete” során közel 40 millió tonna szenet bányásztak belőle, volt olyan esztendő, amikor több, mint egymillió tonnát. Bányászdinasztiákat nevelt, mert sok családban a fiú váltotta apját a munkahelyen. Az együvé tartozás érzése, a közös sors vállalása az otthoni életet is bányászmódon alakította. A bányászkolóniákban, a bányatelepeken a műszakkezdés rendje szerint élnek a családok. Itt éjjel-nappal tiszteletben kell tartani a sihta után pihenőt. Felbolydul a telep, ha valami nincs rendben a bánya környékén, és ünnepel, ha jóra fordulnak a dolgok. A lakások falait, a házak előtti ultis-, vagy pletykapadot, de még a közeli kocsmát is átitatta a bánya levegője. A vájár mindent elveszít, ha munkahelyét elveszíti, hiszen máshoz nem ért. Elbizonytalanodik, amikor egy másik bányában kell a szénhez nyúlnia. Mert minden bánya más, a régi rigolyáit pedig már megszokta. Ismeri a reccsenéseit, a morajait, minden rezdülését. Ugyan tudja, hogy száz méterekre a föld alatt, bármelyik pillanatban megváltozhat a természet kedélye, mégis biztonságban érzi magát. Sőt, egy kicsit szereti is ezt a világot minden szeszélyével együtt. A vágatokban lépkedve gyakran eszébe jut, hogy ezeknek a kivilágított folyosóknak minden méteréért keservesen megdolgozott. Épített, csillét tolt, súlyos vasakat cipelt, végtelen hosszúságú kábeleket húzott, darabokra szedett fémmonstrumokat vonszolt és szerelte össze „széngyártó” telepekké. Hol óvatosan, milliméterről milliméterre bontotta a szénfalat, hol pedig mázsás darabokat robbantott le. Saját arcára formálta a lenti világot. Most az omla- dék és a víz alatt reked keze munkája. Ezért is gondol nehéz szívvel erre a kiszolgált bányára. Pedig, de sokszor megugrasztotta! Néha úgy ráijesztett halálszagú tréfáival, hogy csak a bejáratnál állt meg, s napokig felé sem tudott nézni. Amikor újra az öltözőbe indult, arra gondolt, ez együtt jár a bányamunkával — és félelem nélkül szállt be a kasba. Az igazgató a beszéde végéhez ért. Azt mondta: „Ha egy bánya megszűnik, akkor a térképeken megfordítják a bányászjelvényt. Tisztemből fakadóan utolsó intézkedésként elrendelem a jelvény megfordítását.” v Bezárt egy bánya, de a bányászkodás tovább folytatódik. Április elsejétől az ormosiak a Feketevölgy aknára, később pedig a dubi- csányi bányába járnak dolgozni. Fónagy István Fotó: Balogh Imre ívéí hatiiysái - feményen Hi nyeresep Növekvő termelési ér• ték, emelkedő értékesítési eredmény, csökkenő ráfordítások, következésképpen reményen túli nyereség. A Szerencsi Állami Gazdaság 1986-os évi gazdálkodását röviden így jellemezhetné legjobban dr. Osvay György igazgató. Pedig! Nos, tagadhatatlan, az elmúlt év aszálya nem kímélte a szerencsiek határait sem, így a növénytermesztési főágazat összességében elmaradt terveitől. A gazdálkodásról szóló jelentés így fogalmaz: „A hozamokat tekintve közepesnek tekinthető a búza és az árpa átlagtermése, de kukoricából is az elmúlt öt esztendő legalacsonyabb termését aratták. S bár cukorrépából kevesebbet takarítottak be tavaly, ám az igen jó cukortartalommal párosult.” Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy például búzából a Szerencsi Állami Gazdaságban 1986-ban is több mint 6 tonnát takarítottak be hektáronként, ami messze a legjobb a megyében. Ám e térségben, e gazdaságban arattak már 7,5 tonna felett is! Hasonló a helyzet a „legnagyobb kiesést” jelentő kukoricával, mert az 1986-ban betakarított „az elmúlt öt év legalacsonyabb termése” meghaladta a hektáronkénti 7,5 tonnát. Ami tény viszont: a szerencsieknek az önmagukkal szemben felállított magas mérce miatt a tavalyi szárazság mintegy 33 millió forint termelési értékkiesést jelentett. Abban, hogy ez a terméskiesés nem lett nagyobb, hogy végső soron le tudták gyűrni az időjárást, szerepet játszott a legfontosabb kultúráknál alkalmazott rendszerszerű termesztési technológia éppúgy, mint a megalapozott talajerő-gazdálkodás, valamint a fegyelmezett növényvédelmi munka. S még valami: az említett jelentés táblázataiból kiderül, a szerencsiek fontosnak tartják az öntözést, hiszen évről évre dinamikusan nő az egy hektárra jutó öntözővíz mennyisége. S ha mór a dinamikus szót említjük, szólni kell az egyenletes ütemben javuló állattenyésztési ágazatok munkájáról, eredményeiről, hiszen a bruttó termelési érték egy év alatt mintegy 24 millió forinttal, a közvetlen ágazati eredmény pedig 14 millió forinttal lett több, mint a megelőző esztendőben. A növekedés elsősorban a baromfi- illetve a sertésvertikumra koncentrálódik. A Szerencsi Állami Gazdaságban baromfivertikumról beszélhetünk, mert a szakemberek évekkel ezelőtt kialakították a baromfiágazat melléktevékenységét, a tojásértékesítési irodát. Az egy tyúkra jutó tojáshozam rekordját tavaly érték el, mégpedig 295 (!) darab tojással, s úgy, hogy az átlagos önköltségek csökkentek. Emelkedett viszont a tojás értékesítési átlagára, ami a jó piaci munkának, illetve a piac számukra kedvező alakulásának köszönhető. Javult a jövedelmezősége a szarvasmarhatartásnak, valamint az említett sertésvertikumnak. A hernádcécei sertéstelep termelésére építve bővült ugyanis az aba- újszántói vágóhíd, s közös eredményük pedig 22 millió forint. Abaújszántó. Itt működik az állami gazdaság gumi újrafutózó üzeme, amely a tavalyi beruházás kapcsán megújult. Igaz, az építési munkák zavarták a termelést, így az üzem nem tudta teljesíteni éves tervét, ennek ellenére közvetlen eredménye meghaladta a 9 millió forintot. A jól szervezett és működtetett tevékenységek, a kiegyensúlyozott pénzügyi helyzet, valamint a csökkentett munkáslétszám nyomán nőtt a hatékonyság. így a megtermelt, s mérleg szerint több mint 50 millió forintos vállalati nyereség 8 százalékos keresetnövekedést biztosított átlagban a Szerencsi Állami Gazdaság jól dolgozó kollektívájának. — bea — Magyar műszerfalak gépkocsikért A Ladák, a Polski Fiatok és a Zastavák után ezentúl a japán Suzuki licenc alapján, Indiában előállított Maruti márkájú kiskocsikhoz is gyárt műszerfalakat az MMG Automatika Művek. A kooperációs megállapodást, amelynek alapján a magyar részegységekért kész gépkocsikat kapunk a következő öt évben, a napokban írták alá az indiai fővárosban. Az MMG Automatika Művekben — mint arról az MTI munkatársát tájékoztatták — már hónapok óta készülnek a Maruti gépkocsi-műszerfalak sorozatgyártására. A véglegesnek tekinthető műszaki terveket februárban fogadták el a megrendelők. A korszerű, saját fejlesztésű, formatervezett, rendkívül pontos és alacsony zajszintű műszerfalakat az MMG budapesti gyárában készítik majd, s a kecskeméti üzemben szerelik ösz- sze. Jelenleg a gyártáshoz szükséges szerszámok kialakításán dolgoznak. Rövidesen — hitelből — új gépsorokat vesznek, illetve helyeznek üzembe a szereidében. Az első vizsgálati mintáknak szeptemberre kell elkészülniük, az első nagyobb tételeket pedig a jövő elején indítják útnak. íM/A A
