Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-29 / 100. szám
1987. április 29., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A hires egri vár környéki épületek felújítására most kerül sor. A MAB ülésén A Bükki Nemzeti Park gondjairól Ä Bükki Nemzeti Park különleges helyzetben van, amikor a környezet és a természet védelméről beszélünk. Különleges és különlegesen nehéz helyzetben. Ellentmondások közt kell ugyanis hidat verni, s a pénz mellett — napjainkban egyre több szó esik erről — a társadalmi összefogás is sokat segíthet. Az aktív természetjárók is tapasztalják: az erdő fogy, a patakok vize és környéke egyre szeny- nyezettebb. a szemetet a turistautak mentén nem szállítják el, sőt sok helyen szemétgödörnek használják a még aktív víznyelőket is... Még sorolhatnánk, ám a kritikák vizsgálata után megállapítható: korántsem lehet mindenért a Bükki Nemzeti Park vezetését okolni, s itt az ideje, hogy észrevegyük: már nem tudják csak saját erőből megszüntetni gondjaikat, szükség van egy szélesebb körű összefogásra is. A szakemberek, természetbarátok, környezetvédők, de az erdőben a helyes magatartáskultúrát közvetítő turisták is nagy gondot tudnának levenni a park vezetőinek válláról. A Miskolci Akadémiai Bizottság a nemzeti park területén felmerült tudományos kutatási problémák megoldásának lehetőségeit vizsgálta már 1986. novemberi-ülésén is. Elhangzott: a kérdéseket, a helyszínen „élesben" is vizsgálni kellene, hogy az akadémiai tagok alaposabb képet alakíthassanak ki a megoldásra váró feladatokról. A közelmúltban ennek megfelelően, a nemzeti park szakemberei, a Rejteki Kutatóházban, helyszíni szemle alkalmával tájékoztatták az Akadémiai Bizottság tagjait, csaknem teljes képet adva a terület helyzetéről. A park problémáit nem lehet elzártnak tekinteni, az őt körülvevő térség helyzetétől. A megyében, amelynek területén a park nagy része fekszik, az ország legnagyobb ipari üzemei találhatók, ezért a környezetvédelemre nehéz és fontos feladat hárul. Özd, Miskolc, Leninváros ipari tengelyének lég-, víz- és egyéb szennyeződéseit nagyrészt a park területén lévő „zöld hadsereg" veri vissza, bizony áldozatokat is hagyva maga után. Nem véletlen, hogy a Sajó völgyéből indult el az a tölgyfapusztulás, amelynek napjainkra — a park állományát is érintve — több mint 1 millió köbméter tölgyfa esett áldozatául. Ma már ez a pusztulás a Hernád menti tölgyesekre is átterjedt. Emellett a tél utolsó marása is lesújtóan érintette a park fenyves- állományát. ötven-hatvan évenként fordul elő hókár következményeként ilyen hatalmas pusztulás. Ezzel már el is jutottunk a legtöbb problémát felvető erdőgazdálkodáshoz. A Bükki Nemzeti Park és a Bükk hegység határa csaknem egybeesik, így a park elsődleges jellemzője, hogy erdős nemzeti park. Területének 95 százalékát fedi erdő. Mint ahogyan az ülésen felszólaló erdőgazdálkodási szakember kifejtette: „Számunkra az .erdő a munka eszköze és a munka tárgya is egyben." Az erdő telepítése, művelése az elsődleges és ezt követi sorban a fa kitermelése. Ha a nemzetgazdaság csak mint produktumra tekint az erdőre, és a megfelelő utánpótlási lánc nem alakul ki, helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek. A fagazdálkodás egyik legfőbb problémája, hogy ma még mindig az ipari forradalom korszakából visszamaradt szemlélet tükröződik. A fa nyersanyagértékével számol, és csak az elsődleges faipari kapacitást tartja szükségesnek. Hiányzik a térségben a másodlagos feldolgozó ipar, amely hasznosíthatná a nevelővágások, ritkítások faanyagát. Ehhez tőkebefektetésre lenne szükség. Addig is a park területén a Mátrai és a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnak intenzívebb, összehangoltabb együttműködést kell kialakítania. A terepszemle alkalmával a Juhász-völgy tarvágásos üzemmódban kitermelt, ma már felújítás alatt álló területén Bartuez Ferenc a Bükki Nemzeti Park igazgatója szólt a gondokról. Az erdőgazdálkodással kapcsolatban a laikusoknak csak az tűnik fel, hogy „elfogynak az öreg erdők” — mondotta. Jogos az aggodalom? — kérdezhetnénk. A nemzeti parkban a végvágott terület a 10 hektárt csak kivételes esetekben haladhatja meg. A fokozatos, felújító vágást kell alkalmazni, és.csak akkor, ha az idős állomány másként nem újítható fel. Tarvágás következménye értéktelen sarjerdő lehet. A korosztálynevelés, illetve a fokozottan védett területeken a „szólaló" üzemmód alkalmazása lenne az ideális a kitermeléskor, aminek igen nagy a munkaigénye. A befektetés tölgynél, bükknél 100 — 120 év, fenyőknél 50 év utón térül meg. A tarvágásos üzemmód negatív következménye lehet a kitermelt területeken, a talajerózió veszélye mellett még 'a csapadék visszatartóképesség elvesztése is. Erről a témakörről, karsztvízkincsünk állapotáról, V. Szabó Ferenc, a nemzeti park főmérnöke Nagymezőn a helyszíni szemlén beszélt. Elmondta: a Bükk 100 millió köbméter tartalék karsztvízkincséből évente 43 millió köbmétert csapolnak le a hegység vonzáskörzetéhez tartozó települések. A 00-as évektől a forrásokat is „befoglalják" az ivóvízellátásba. A források túlzott igény- bevétele hosszú távon környékének, patakjának rohamos pusztulását okozza. A nemzeti park vezetése, ezért a vízgazdálkodási szervekkel szemben, erőteljesen hangsúlyozza a Garadna patak befoglalása elleni nézetét. A vízvédelem egyre fontosabbá válik. hiszen a KÖJÁL szakemberei fokozódó kóliszennyeződésl mutatnak ki. Ezért mar régóta nem elegendő a természetes szűrés (víznyelők, karsztrendszerek), hanem a mesterséges tisztítóberendezések is egyre nagyobb szerephez jutnak. A Rejteki Kutatóházban, a Bükk igen értékes növény- és állatvilágának védelmében tett és teendő feladatokról is szó esett. A nemzeti park mintegy 39 000 hektáros területének 14,6 százaléka fokozottan védett terület. Sajnos elmondható, hogy a biológus igen sok esetben elégedetlenkedhet az erdészeti szakemberekkel szemben. A park vezetése kevés esetben tudja ellátni a megfelelő védelemhez szükséges feladatokat. Néhány növény esetében őriztetik a védett területet, s ha szükséges (Nagymező-kaszálás) mesterségesen tartják fenn a további szaporodáshoz szükséges körülményeket. A madarak védelmében a patakok felduzzasztását, fészkek őrzését, és például az uhu visszatelepítését szorgalmazzák. A növény-, ievegő-, vízvédelem szempontjából igen fontos lenne a nemzeti park területén a gépjárművek közlekedésének korlátozása. A Bükki Nemzeti Park tulajdonosa az állam. A különböző parciális érdekek miatt azonban a hosszú távú fejlesztési terv megvalósítása is' bizonytalanná válhat. A nemzeti park a koordinációs szervezési és a tudományos munkában való segítségért fordult a Miskolci Akadémiai Bizottság tagjaihoz. A MAB ennek eredményeképpen javaslatot tett egy erdészeti szakbizottság létrehozására, s hogy az együttműködés sikeres legyen, feltétlenül szükség van a park területén működő gazdaságok, társulások, csoportok, egyesületek szemléletváltására. Saját szakterületükkel, érdeklődési körük- kei foglalkozva ne feledjék a legfontosabbat: a Bükki Nemzeti Park jövőjét. Nagy Zsuzsa „Szomszédvárunk", Eger, # méltán híres messzi földön is. Műemlékeit, történelmi nevezetességeit, jó borát az idegenforgalmi szempontokat nézve, hazánk egyik legszebb, legkiemelkedőbb városa. Hogy ezt a hírét megőrizze, napjainkban is folytatódik a hagyományőrző, felújító munka a városban. Az ékszerdoboznak is nevezhető belvárosban egyre-másra újulnak meg a régi épületek — melyek többségének falán ott a tábla: műemlék épület —, s a most épülők is úgy készültek a tervezőasztalokon, hogy ebbe a miliőbe illőek legyenek. Felvételeink a történelmi levegőjű belvárosban készültek. A szűk kis utcácskák egyike Több ehhez hasonló bolti cégér ékes dísze □ belvárosnak A Dobó tér melletti fasor sok fiatol randevúzó helyeN \ • v. .. mészáros is tván (elvételei |||PIIn !f|||| Mindenkor, mindenért küzdeni kell! Emelkednek a betétek és a hitelek kamatai (Folytatás az 1. oldalról.) Szaniszló Sándornak, a Teszöv elnökének megnyitója után a szövetség írásos jelentéséhez — amely az 1986. évi gazdálkodás tapasztalatairól és az 1987. évi legfontosabb feladatokról szól — dr. Farkas Attila, a Teszöv titkárhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést., Többek között elmondta, hogy megyénk szövetkezetei egy felmérés alapján öt csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartozó 23 gazdaság képes a bővített újratermelésre, a második csoportba sorolt 17 gazdaságban az egyszerű újratermelésre nyílik lehetőség, a harmadik csoport tíz üzeme pedig a minimális eredmény elérésére képes. Ezekkel szemben harminc olyan szövetkezetünk van, ahol az egyszerű újratermelésre nincs lehetőség jelen pillanatban, huszonöt üzem helyzete pedig egyenesem kritikus, még a fennmaradásuk is megkérdőjelezhető. Ez utóbbiak különösen igénylik a központi segítséget, támogatóst, de — mint az elhangzott a küldöttközgyűlés során többször is — minden üzem elsősorban a saját lehetőségei jobb felmérésében, s az ez irányú önálló lépések sikerében bízhat. A cél nem lehet más: a jobban gazdálkodó üzemek színvonalának elérése. (Megyei helyzetképre, s a várható kilátások részletes ismertetésére lapunkban a közeljövőben visszatérünk.) A beszámolót követő vitában — ahol markánsan az a gondolat fogalmazódott meg, hogy napjainkban, de a jövőben még inkább mindenért, mindenütt küzdeni kell — felszólalt Koleszár Dénes, a Tiszakarádi Üj Élet, Espák Miklós, a Hercegkúti Remény, Csákány Béla, a Hernádkércsi Béke, Megay Oktáv, a Karcsai Dózsa Tsz elnöke, Kerékgyártó Jánosné, a Sajóhíd- végi Rákóczi Tsz főkönyvelője, Pál József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetője, Demeter András, a Tsz- ker miskolci területi központjának igazgatója és dr. Fóti Gábor, a TOT főosztályvezetője. Ezt követően a küldött- közgyűlés az ellenőrző bizottság beszámolóját, a szövetség és a szolgáltató főágazat múlt évi költségvetésének teljesítését, 1987. évi költségvetési tervezetét, valamint a szövetség idei munkatervét fogadta el. Ezután Hartman Bálint, a Teszöv titkára ismertette az elmúlt évi gazdálkodás alapján kitüntetett' szövetkezetek és brigádok névsorát. Kiváló Szövetkezet címet megyénkből egyedül a Hercegkúti Remény Tsz kollektívája ért el. A MÉM Elismerő Oklevelét kapta a Bükkábrányi Béke és a Put- noki Egyetértés Tsz. A Szakma Kiváló Brigádja címet nyerte el az Emódi Szabadságharcos Tsz Újhelyi Imre és a Sajópüspöki Sajóvölgye Tsz Dutra 75 traktoros brigádja. A Teszöv által alapított Megye Kiváló Szővet- kezete címet a Sajópüspöki Sajóvölgye, a Harsányi Petőfi, s a Borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet, a Megye Kiváló Szocialista Brigádja címet a Putnoki Egyetértés Tsz Radnóti, a Borsodsziráki Bartók Béla Tsz Veres Péter és a Bükkábrányi Béke Tsz Volán brigádja nyerték el. A küldöttközgyűlésen adták át 25 éves eredményes tsz-elnöki tevékenységéért a Teszöv aranygyűrűjét Nyeső Istvánnak, a Hernádnéme- tí Hennádvölgye Tsz elnökének. (ha) (Folytatás az 1. oldalról) kölcsönök kamata 8-ról 9, a szolgáltatási hiteleké — amelyeket az OTP egyebek közt társasutazásra és autójavításra nyújt — pedig 8-ról 10 százalékra emelkedik. Ugyancsak növekszik a mezőgazdasági termelési hitelek kamata is. Ha a kistermelők nagyüzem szervezésében tevékenykednek, a termeléshez kapott hitelre az eddigi évi 6 százalék helyett 8. ha egyénileg kérik a kölcsönt, 8 százalék helyett 9 százalék kamatot fizetnek. A 75 ezer forintnál nagyobb összegű mezőgazdasági kölcsön kamata 12 százalék lesz. A lakásépítésre és -vásárlásra kért kölcsönök kamatfeltételei változatlanok maradnak. Idei újdonság a lakás-nyeremény takarékbetét, amelyet a fővárosban és vidéken május 4-től lehet váltani. Ez 25 ezer és 50 ezer forintos címletekben váltható s a kamatok fejében félévenként beköltözhető lakásokat sorsol ki az OTP, a 25 ezer forintos betéteknél minden kétezredik, az 50 ezer forintosaknál minden ezredik betétkönyvre. Az első húzásra 1988 februárjában kerül sor. A sajtótájékoztatón elmondták azt is, hogy a múlt év végén a takarékbetétek összege megközelítette a 239 milliárd forintot, s ezt a pénzt a takarékpénztár 8 millió 200 ezer betétkönyvben és betétszámlán tartja nyilván. A pénzintézet 3 millió 800 ezer hitelszámlát vezet. Tavaly 230 ezer család kapott hosszú lejáratú hitelt, emellett több mint 1,2 millióan vettek fel rövi- debb időre szóló kölcsönt. Az adósok az év során 37 milliárd forintot fizettek vissza törlesztésként. (MTI)
