Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-27 / 98. szám
1987. április 27., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 m»a M Vendéglátós pszichológia” Tisztelt Uram! Nemrégiben kétszer is abba a kisvárosba vezetett utam, ahol Ön dolgozik. Mindkét alkalommal találkoztam Önnel abban az étteremben, ahol felszolgál. Ebédidőben. És mindkét alkalommal kicsikét meglepődtem. Természetesen nem nagy dolog, amit alant majd leírok, ám mindenképpen figyelemre méltó. Mi is ez? Nos, miután helyet foglaltam egy asztalnál, ön rögvest ott termett egy étlappal. Hangvétele udvarias volt és készséges. Az étel kihozataláig sem telt el sok idő, s a közben kért kóla is pillanatok alatt az asztalon volt. A számolásnál, a fizetésnél még tájékoztatott néhány érdekességről, tudnivalóról, melyek a kisvárosban fontos tájékozódási pontokat adnak az idegennek, aztán udvariasan elköszönt. Ennyi volt. Ez olyan nagy dolog? Hiszen a jó kereskedőnek, a jó vendéglátósnak így kell viselkednie. Mit kell ezt olyan nagy dobra verni? Hiszen ön csak a munkáját végezte, a kötelességét. Ilyesféle kérdések fogalmazódhatnak meg bárkibei}, aki e' sorokat olvassa. Nekem meg . egyik szerkesztőnk jut eszembe, aki egy-egy jó, tisztességes orvosi ellátást, bánásmódot dicsérő levelet olvassa (melyet az olvasók juttatnak el hozzánk, kérvén annak nyilvánosságra hozatalát), majd azon nyomban félre is teszi, mondván: hát minek ezt megírni, hiszen csak a munkáját végezte az illető, csak a kötelességét teljesítette ... Valami hasonló dolog rejtezik ebben a hétfői levelemben is, ám, hogy mégis megfogalmaztam, annak az az oka, hogy sajnálatos módon egyre inkább „kihaflófélben” az ilyesféle magatartás. ön, tisztelt Uram — koránál fogva is — abba a csoportba tartozik, akiket régi vágásúaknak titulálnak. ön még tisztességgel megtanulta szakmáját, évek alatt kibővítve a gyakorlati tapasztalatokkal azt. ön még nem küldi gondolatban a vendéget a jó fenébe, ha nem nagyon tetszik az étek íze, vagy bármit is kifogásol. . . ön igen jó „vendéglátós pszichológiával” ráérez a vendég gyengéjére, s igyekszik is annak megfelelően „differenciáltan” eljárni... Lehet azt is mondani, hogy embere válogatja. Lehet, hogy több ilyen — már elnézést, hogy ismét ezt a kifejezést használom — „régi vágású” felszolgáló dolgozik az ön szakmájában. Lehet. Csak — sajnos — a tapasztalatok alapján mondható: egyre kevesebb .. . (mészáros) Kelendő a Grabetta Luxor Az országhatárokon túl is sikert aratott a térhatású tapéta, a Graboplast Győri Pamutszövő és Műbőrgyár új terméke. A Grabetta Luxor néven forgalmazott újdonságot a múlt év végén vezették be a hazai kereskedelembe, s ezzel egyidejűleg mintakollekciót küldtek Nyugat-Európába. A kedvező fogadtatást jelzi, hogy Hollandiából erre az évre mintegy 1,5 millió métert rendeltek belőle. Itthon to- Június elején termelés r Gondoskodnak a környezet- védelemről A Tatabányai Szénbányák új külfejtéses bánya nyitását kezdte meg Vértessomló határában. Ezen a területen 200 évvel ezelőtt már volt szénbányászat, akkor azonban csak a felszínhez közeli szenet termelték ki. Most 35—50 méter mélységben jó minőségű széntelepeket találtak: több mint egymillió tonna szenet fedeztek fel. Ennek kisebb része gyengébb fűtőértékű, erőművi tüzelésre való, nagyobb része azonban 5000 kalóriás, tehát háztartási felhasználásra is alkalmas. Jelenleg a széntelepeket borító meddőrétegek eltávolításán dolgoznak a nagy teljesítményű munkagépekkel, s június elején megkezdik a szén lefejtését. Az idén már 200 000 tonna tüzelőanyagot szállítanak el az új lelőhelyről. A vállalat körültekintően gondoskodik a környezet védelméről: ahogyan a széntermeléssel előre haladnak, folyamatosan rekultiválják, helyreállítják a megbolygatott, elhagyott területet. A Tatabányai Szénbányák szakemberei más vidékeken — Mány, Tornyó, Somlyó- vár, Vasztélypuszta térségében — is kutatnak újabb lelőhelyek, gazdaságos külfejtéses művelésre alkalmas szénvagyon után. (MTI) vábbi 2 millió méter értékesítését tervezik. A kollekció több mint 20 mintából áll, közös jellemzőjük. hogy az alapfelületből kissé kiemelkednek a geometrikus, illetve stilizált növényi motívumok, s ilyenformán térhatást kölcsönöznek a pasztell árnyalatú tapétának. (MTI) Videotechnika a termelésben Azok a szép tarkák... Sárossy Ferenc a karám fáját fogva nézi a jószágot. — Hogy miért nem számolta fel a szövetkezet az állattenyésztést? Annak bi- v~ zony sok oka van. Mert igaz ugyan, hogy a mérleg egyik serpenyőjébe az alacsony termelési színvonal, a kor-' szerűtlen technológia, a kettős haszonért kinemesített magyartarka-állomány, s következményként pedig a kétmilliós ágazati veszteség kerül, a másik oldalon viszont mi vagyunk, a megya- szói termelőszövetkezet tenni akaró tagjai, akik nem tudjuk, nem is akarjuk elképzelni a gazdálkodásunkat állattenyésztés nélkül. * Fehér Attila, Szigeti György és dr. Jorivits Péter, a Debreceni Állattenyésztő Vállalat szakembereivel közösen kezdődött meg a sokat emlegetett „átépítési” munka. Azaz a régi sajtárok helyett ma már tankba fejnek az asszonyok. Így várhatóan javul majd az értékesített tej minősége. Javul, ha .. . Ha szakszerűen fejnek. De tudnak-e jól fejni a megyaszóiak? Szigeti György és Fehér Attila egyszerre válaszolnak: nem. Ám, mondják, ha egyenként elbeszélgetnek a fejőkkel és felhívják a figyelmüket egy- egy hibás és már megkövesedett mozdulatra, nemigen hisznek nekik. Hogy ők rosszul csinálnák? Hogy elmarad az utófejés? * Vagy hosszú a vakfejés? Ugyan már! De ha látják is önnön magukat is munka közben? Nos, ez adta az ötletét, hogy a vállalat házi fejőtanfolyamot szervezzen Megyaszón, mégpedig a technika bevonásával. A közös munka pedig itt válik közössé, s egy közös- -ség érdekévé. A megyaszói termelőszövetkezet egy évvel ezelőtt elnyerte a legöregebb Class Dominátorral rendelkező mezőgazdasági üzem címét. A Class cég pedig az eseményt egy ajándék videóberendezéssel tette számukra emlékezetessé. Így lett színes televíziója, lejátszója és kamerája a megyaszói szövetkezetnek. Lett, ám sokáig dobozban állt, mert nemigen tudták, mit is kezdjenek vele. Aztán jött a közös ötlet, s az említett videóberendezés bevonult a termelésbe. — Az egésznek az a lényege, hogy megörökítjük a fejést a házitanfolyam elején és végén. ígv ki-ki láthatja, hói ront, melyik mozdulatot véti el, mit kell kijavítania. — Csak a helytelen fejés lenne az oka a veszteséges termelésnek? Annak kiküszöbölése megoldaná a halmozódó pénzhiányt? — Ugyan dehogy, ez csak egy lépés a hosszú úton. Ahhoz, hogy magasabb színvonalú termelés valósuljon meg, alapvető az emberi »hozzáállás milyensége. A megyaszóiak pedig szeretik az állatot, a gondosságukkal nincs is hiba! Valóban. Végigjárva a tehenészeti telepet, mintaszerű tisztaság mindenhol. Az ellető magányos csendMagyarország és Csehszlovákia területén javában folyik Európa egyik legnagyobb vízierömü- épitkezése, Bős-Nagymaros térségében. Hazánk nagyberuházásai — Kilenc nagyberuházás szerepel az idei tervekben, amelyek költsége meghaladja a 14,2. milliárd forintot — mondja Vasvári József, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese. — Kétségtelen, hogy az energiaellátás fejlesztése élvez elsőbbséget. A Paksi Atomerőmű négyes blokkjának építése még az idén befejeződik, de így is 4,5 milliárd forintot költünk rá. Az eredeti terv szerint a 440 megawattos blokkot decemberben kapcsolták volna az országos hálózatra, de az építők olyan jól állnak, hogy már a szeptemberi üzembe helyezése sem lehetetlen. Egyébként ugyancsak idén kerül a Minisztertanács elé az atomerőmű további bővítésének terve, s ha elfogadják, két 1000 megawattos blokk is épülne. — Az utóbbi hónapokban, években viszont jóval többet hallottunk a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszerről. .. — Az 1987-es beruházási terv 4,2 milliárd forinttal számol, s ebből 3,7 milliárd forint építési munkákra megy el. A bősi vízlépcsőhöz kapcsolódó magyar építési feladatok közül érdemes kiemelni a Dunakiliti duzzasztóműnél történő földmunkákat, mólók és vezetőművek kiépítését. Folyjében Wchnovszki Dezső sepri az elhullott alomszalmát. — Amire viszont büszke vagyok, nálam nincs elhullás — húzza ki magát Piroska néni, s el is mosolyo- dik. — S mi lett volna, ha a vezetőség annak idején felszámolja az állattenyésztést? — A mosoly lehervad az asszony arcáról. — Felszámolás — komorul el. Nem hallott róla. A borjúnevelő néhány lépéssel távolabb a napsütéses kora délutánban szinte teljesen üres. Az állatok a kifutóban pihennek. Egyöntetűen szépek és végtelenül szelídek. Magyartarkák, a magyar paraszti szívhez oly’ közelállók. Az elnök a karámnak támaszkodik. — Sajnálom ezeket, de a több tej miatt kereszteznünk kell. Már meg is érkezett az első negyvenöt, ilyen modernebbnek számító holstein-frízzel keresztezett vemhes üsző. Mégis . .. Tudja, nálunk a hizlalás a veszteséges állat- tenyésztés ellenére eredményes tevékenység. Most is egy istállónyi exportkész bika vár vevőre. Hogy mit hoz a jövő?... — tűnődik el. aztán hirtelen felvidul. — Látja, ott a domboldalt? — mutat a telep végére. — Az lesz hamarosan a telepített legelőnk. Igazi szép legelőnk . . . Balogh Andrea tatódnak a hatalmas léptékű betonozások, az alvízcsa- torna kotrása, és a Hrusov— Dunakiliti tározó védelmi létesítményeinek emelése. A nagymarosi vízlépcső osztrák kivitelezésben épül, s ott jobbára előkészítést végeznek a magyar vállalatok. Így többek között gondoskodnak az energia- és vízellátásról, az iparvágány lefektetéséről, valamint készenléti és felvonulási lakótelepet húznak fel. És itt is védelmi létesítményeket emelnek, amelyek többek között Esztergom és Komárom érdekét szolgálják. — Ferihegy? — Kétségtelen, hogy a ferihegyi építkezések az utóbbi évek egyik legnagyobb programjának számítanak, s a költségek már eddig is meghaladták a IC milliárd forintot, És még nincs vége! Idén a Ferihegy I. régi leszállópályáját építjük át, s azután már ott is használhatják majd az új repülésbiztonsági berendezéseket. A forgalommegosztásnak 'több jótékony hatása lesz, hogy mást ne említsek, enyhíthet a környékbeliek gondján, hiszen, ezáltal a znj is csökken. — A metróépítés talán mind között a legnépszerűbb beruházás, hiszen ez nemcsak Budapest, hanem az ország ügye is. — Sajnos ez is a drágább beruházásokhoz tartozik, s ezért az építés üteme az ország mindenkori anyagi helyzetétől, lehetőségeitől függ. Most az északi-déli vonal továbbépítése, tehát az Árpád híd és a rákospalotai Bajcsy-Zsilinszky út közötti szakasz szerepel a tervekben, ez a szakasz előreláthatólag 1990-re készül majd el. — A bányászat és a kohászat is mindig a „nagyberuházók” közé tartozott, bár az utóbbi években csökkent a jelentőségük. — A Dunai Vasmű kok- szoloműve tavaly készült el több mint 9 milliárd forintért. Azóta már üzemel, de a kiszolgáló létesítményekre még az idén is költünk 913 millió forintot. Fejlesztjük a mecseki kokszolható szén bányászatát. — Két beruházásról még mindenképpen érdemes szólni, hiszen a Budavári Palota és a Nemzeti Színház építése egyaránt közérdeklődésre tarthat számot. — A Nemzeti Színház építése valószínűleg csak jövőre kezdődik el, ezért egyelőre nem tudok többet mondani. A Budavári Palota viszont a legrégebbi beruházásunk, hiszen a helyreállítását még 1949-ben kezdtük, s az épületegyüttes zöme már elkészült. Hamarosan végleges döntés születik arról, hogy mi lesz a Sándor Palota és a volt Honvédelmi Minisztérium sorsa, vagyis ki költözhet majd be a felújított falak közé. A Sándor Palotában lehetne például a Modern Művészetek Múzeuma, míg a másik épületben kaphatna helyet a várgondnokság, sőt egy étterem is, hiszen a Dísz téren elkelne még egy vendéglátóhely. D. L. Időszerű feladat Kalászosaink újbóli mm Minden gazdálkodó előtt ismeretes, hogy 1986 őszén többhetes aszály után vetették el az őszi kalászos gabonát. Az elvetett kalászosok egy része a krónikus vízhiány miatt az elmúlt ősz folyamán csírázni nem tudott. Az ősszel ki nem csírázott gabona a hó alatt, vagy csak a hó olvadása után bújt ki a földből. A csíranövény a magban felhalmozott tápanyagot viszonylag gyorsan felélte, ezért az első nitrogén-fejtrá- gyázást a kelés után igen hamar el kellett végezni, hogy a hideg, időszakosan nitrogént gyengén szolgáltató talajokon a növények további fejlődését biztosítsuk. Napjaink időszerű tápanyag-gazdálkodási teendőiről a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás agrokémiai-főmérnökét, Fás Jánost kérdeztük: — Napjainkban tapasztalható az 'őszi kalászosok bok- rosodása. A bokrosodáskori fejtrágyázás — függetlenül a korábban kijuttatott nitrogénadagtól — fontos és szükséges. A környezetkímélő, gazdaságos tápanyagutánpótlás nem valósítható meg szakszerűen a növények pillanatnyi tápanyagigénye ismerete nélkül. A tápanyagigény megismerésére célravezető módszer a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás növényvizsgáló laboratóriumában a zöldnövényt megvizsgáltatni, és ennek alapján kérni a tápanyagpótlási szaktanácsot. A zöldnövény vizsgálatához a búzatáblákról növénymintákat kéll begyűjteni, 48 ha-ig a fejlődés egyenetlenségétől függően egy, vagy több párhuzamos mintavételezést. A 48 ha felett (96 hektárig) mindenképpen minimum két párhuzamos mintát. A minták vizsgálati díja 430 forint/mintadarab. Javasoljuk, hogy a szár- bainduláskor a növényanalízist és a nitrogénpótlást ismételjék meg. A szárba- indulás idején kijuttatott második, vagy harmadik nitrogén-fejtrágva a termés mennyiségét és biztonságát fokozza. v szénbánya
