Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-27 / 98. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! — ­Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Kádár János találkozója lep lipcsoral Az SZKP KB titkára elutazott Budapestről Kádár János, a Magyár Szocialista Munkáspárt fő­titkára szombaton a Köz­ponti Bizottság székházában találkozott Jegor Ligacsov- yal, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja KB Politikai Bziottságának tagjával, a Központi Bizottság titká­rával. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón tájékoztat­ták egymást az MSZMP XIII. és az SZKP XXVII. kongresszusa, továbbá az SZKP KB ez év januári ülé­se 'határozatainak végrehaj­tásáról, a két párt tevé­kenységének fő irányairól a jelenlegi időszakban. Ismé­telten megerősítették az MSZMP és az SZKP közöt­ti kölcsönös támogatás és szolidaritás jelentőségét. Hangsúlyozták, hogy pártja-, ik azonosan ítélik meg a két ország gazdasági-társadalmi fejlődése meggyorsításának, a demokrácia és a társadal­mi nyilvánosság erősítésének fő feladatait. Kádár János és Jegor Li- gacsov megelégedéssel álla­pította meg, hogy a magyar —szovjet együttműködés az élei minden területén ered­ményesen fejlődik. Kiemel­ték, hogy az elmúlt évi fel­sőszintű találkozón elért el­vi megállapodások nagy je­lentőségűek a magyar gaz­daság előtt álló feladatok megoldása, a kölcsönösen előnyös magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­se, a termelési és műszaki­tudományos együttműködés korszerű formáinak elter­jesztése szempontjából, ezért következetes érvényesítésük­re kiemelt figyelmet fordí­tanak. Egybehangzóan állapítot­ták meg. hogy a szocialista országok együttműködésének megújítása a szocialista in­ternacionalizmus, az egyen­jogúság, az önállóság, a köl­csönös felelősség elvei alap­ján, az elmélyült tapaszta­latcsere útján eredményesen járulhat hozzá a szocializ­mus nemzetközi tekintélyé­nek növeléséhez, a béke és a haladás erői pozícióinak megszilárdításához. Kádár János hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió vezetésének leg­utóbbi nagy horderejű ja­vaslatai megbízható alapot jelentenek az európai kato­nai szembenállás csökkenté­sére irányuló jelentős meg­állapodásokhoz. Síkraszáll- tak az államok közötti po­litikai párbeszéd folytatásá­ért és elmélyítéséért. (Folytatás a 2. oldalon) Hagyomány és folytatás Újjáalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozata A Miskolci Akadémiai Bi­zottság székházában tartot­ta meg újjáalakuló ülését szombaton a Magyar Iroda­lomtörténeti Társaság Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei tagozata. A megyei tagozat — aho­gyan azt Kövér Árpád, az MSZMP Borsod-Abaúj­Zemplén Megyei Bizottságá­nak osztályvezetője megnyi­tójában elmondotta — 1968- ban alakult meg, s újjászer­vezésére 1978-ban is történt kísérlet. E mostani — re­mélhetőleg valóban sikeres és eredményes — újraindu­lást nemcsak a jó szándék, hanem az a meglevő igye­kezet is szorgalmazta, hogy c vidék valóban rendkívüli hagyományait napjaink va­lós értékei közé emeljük. Mert hagyományban (is) él­ni annyi, mint nagyobb, tel­jesebb életei (is) élni. Ha­gyományban pedig gazda'- gok vagyunk — gondoljunk csak arra, hogy legrégebbi összefüggő nyelvemlékünk, a Halotti beszéd, Boldván született meg, hogy Vizsoly volt a Károlyi-biblia szüle­tési helye, s hogy évszáza­dok múltával Széphalomról vívta harcát Kazinczy a magyar nyelv megújításáért. A mai magyar nyelv — a magyar irodalom — nem lé­tezhetne ezek nélkül az előzmények nélkül. Ennek tudatosítása a megyei tago­zat egyik célkitűzése. De nem kevésbé fontos, hogy a tagozat — humán egyetem híján — azon szellemi erők összefogását, megtartását is szeretné elérni, akik az ér­lékek felkutatásában, meg­IRODALOMTÖRTÉNETI BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TAGOZATA orzeseben és terjesztésében részt kívánnak vállalni. El­sősorban az irodalomtanárok nagy táborát várják, de azon lilerátorokat is, akik itt, vagy e helyhez kapcso­lódva tevékenykednek, s ter­mészetesen szívesen látják soraikban a helytörténettel foglalkozókat is. (Folytatás a 4. oldalon) Szombaton a Szabadság téren magasba röpültek a léggömbökbe rejtett békeüzenetek. A békebrigádok látványos programja Hangverseny, békevonat, ismerkedés Április 25-én, szombaton folytatódott a békebrigádok III. országos találkozója a miskolci. Csanyikban. Délelőtt . kilenc óra­kor plenáris ülés kezdődött, amelyen Ko­vács László, Miskolc város tanácselnöke is­mertette a vendégekkel a város történel­mének legjelentősebb állomásait, és beszélt társadalmi és politikai életéről. Az ülés második előadója Láng László, a Külügyi Intézet munkatársa, gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót, valamint a béke és a gazdasági élet ösz- szefüggéseiről. Ezt követte Fodor István, az Országos Béketanács titkárának előadása a brigádok szerepéről a békemozgalomban. Arra kérte a küldötteket, hogy vigyék to­vább az itt elhangzottakat, hasznosítsák munkájukban, már a májusi b'ékehónap rendezvényein is. Az előadások után hozzászólások követ­keztek. A küldöttek elmondták, hogy mit tesznek szűkebb pátriájukban a békéért, hogyan dolgoznak a mozgalomban, és a kö­zelmúltban alakult brigádok képviselőinek átadták eddigi tapasztalataikat. Délután munkacsoportüléseken vettek részt ágazatonként, a miskolci házigazdák ven­dégeiként ellátogattak a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházába, a Terme­lőszövetkezetek Megyei Szövetségéhez, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetsé­géhez, a Kisiparosok Országos Szervezeté­hez és az Ipari Szövetkezetek Borsod Me­gyei Szövetségéhez. Este a műemlék avasi templomban Vi- rágh Endre orgonaművész és a miskolci Hassler énekegyüttes hangversenyét hall­gatták meg a küldöttek. A koncert után a Szabadság téren ötszáz léggömb szállt a magasba, a résztvevők békeüzeneteivel. Vasárnap délelőtt fórumon vettek részt a vendégek, békemozgalmi, katonapolitikai és időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről vitatkozva. Ezután békevonat indult a volt Kriptongyár és Andókút között. Az állomá­sokon különböző feladatokat kellett megol­daniuk a küldötteknek. A találkozó záróakkordjaként a béke jel­képeit, galambok százait röpítették föl. A békebrigádok tegnap elutaztak városunk­ból. (obe) Építők építő szombatja Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat mintegy 1900 dolgozója munkával töltöt­te a szombatot. Kommunista műszakot tartottak a soktelephelyü gyárépitöknél. Amint azt Gergely István párttitkár elmondotta, a műszak bevételét a lakásépítési alap növelésére és a jóléti-kulturális alap kiegészítésére fordítják. Az építők építőszombatjának helyszínei: c csanyiki ampullagyár, a posta új telefonközpontja, a miskolci főutca, de dolgoztak Ózdon és a fővárosban is. A vállalati központ adminisztratív dolgozói a felújított tibolddaróci kas­télyt takarították és csinosították. VJL

Next

/
Oldalképek
Tartalom