Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-25 / 97. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ÉSZA XLIII. évfolyam, 97. szám 1987. április 25. Szombat Ára: 2,20 Ft Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Havasi Ferenc és Jegor Ligacsov megbeszélése Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken megbeszélést folytatott Jegor Ligacsovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a magyar—szovjet gazdasági együttműködés néhány időszerű kérdését. Ezután Jegor Ligacsov és Havasi Ferenc vidéki látogatásra indult. A Komárom megyei, valamint Pest megyei programon részt vett Borisz Szlukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. A vendégek először a sárisápi Űj Élet Termelőszövetkezet munkájával ismerkedtek. Farnadi Mihály tsz- elnök tájékoztatást adott a hétezer hektáron gazdálkodó, csaknem 1800 tagot, alkalmazottat foglalkoztató nagyüzem munkájáról, eredményeiről. Részletesen bemutatta a különböző ágazatok helyzetét, nem titkolva, hogy a közös gazdaság vezetői elégedetlenek a tavaly elért termésátlagokkal. A következő állomás Esztergom volt, ahol az első magyar—szovjet vegyes vállalat, a Mikromed munkájával ismerkedtek a vendégek. Kapolyi László ipari miniszter és Martos István, a magyar alapító vállalat, a Medicor vezérigazgatója az orvosi műszereket gyártó vállalat létrehozásának folyamatáról. jelentőségéről szólt. Bádi Béla, a Mikromed vezérigazgatója az alapítás óta eltelt időszak eseményeiről számolt be, hangsúlyozva: a szervezet önálló export- és importjoggal rendelkezik, így a piackutatástól a fejlesztő munkán át a gyártásig és az értékesítésig átfogja az innovációs lánc egészét. A korlátolt felelősségű társaságként működő vállalat mindenekelőtt a szocialista országokból beszerezhető elemekből készít diagnosztikai berendezéseket, kardiológiai készítményeket, automata vérnyomásmérőket, mérésadatgyűjtő egységeket, az idén még csaknem kizárólag a szovjet piacra, jövőre már hazai megrendelésre is. Később tervezik a termelési szerkezet bővítését, remélhetőleg részben annak a fejlesztő munkának az eredményeként, amelyben mindkét ország kutatói élen járnak. Jegor Ligacsovot tájékoztatták arról, hogy a Mikromed. amely április 1-jén kezdte meg működését, már az idén 3—4 millió rubeles árbevételt ér el. Az alapító szovjet és magyar vállalatok a következő években rendkívül dinamikus fejlődést várnak, elképzelésük szerint 1992-ig a Mikromed elérheti az évi 100 millió rubeles árbevételt. Az SZKP KB titkára elmondta, hogy rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít annak az úttörő munkának, amely az első magyar—szovjet vegyes vállalat létrejöttéhez vezetett. A vállalatközi kapcsolatok ilyen konkrét, gazdasági érdeken alapuló és eredményes fejlődése a két ország, a két nép együttműködésének új, nagy fontosságú állomása. A szovjet vezetés mindent megtesz azért, hogy az ilyen együttműködési formák fejlődése biztosított legyen, ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogv a vegyes vállalatok világszínvonalú, sőt annál jobb minőségű termékeket gyártsanak. Ezt kérte a Mikromed vezetőitől, kollektívájától is. Jegor Ligacsov az üzem megtekintése után Szentendrére utazott, ahol sétát tett a történelmi hangulatú városközpontban, megismerkedett Szentendre nevezetességeivel, majd a késő délutáni órákban visszautazott a fővárosba. A pénteki zsúfolt program befejezéseként a szovjet vezető a kora esti órákban ellátogatott az MSZMP Budapesti Bizottságára, ahol találkozott a főváros vezetőivel. Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Iványi Pál, a Fővárosi Tanácselnöke tájékoztatta a vendéget Budapest fejlődéséről, a fővárosban élők helyzetéről, eredményeiről, törekvéseiről. Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület a Minisztertanács előterjesztését megtárgyalva, törvényerejű rendeletet hozott az államtitok és a szolgálati titok védelmének korszerűsítéséről. A jogszabály magában foglalja az államtitok és a szolgálati titok fogalmát, a titokvédelem alapelveit, valamint azt. hogy kik jogosultak az államtitoknak, illetve szolgálati titoknak tekintendő adatok meghatározására. A tvr. szabályozza az államtitok és a szolgálati titok nyilvánosságra hozatalának módjait, valamint az ilyen adatokat tartalmazó iratok külföldre vitelének feltételeit. A hatékony titok- védelem érdekében a tvr. az eddigiekben is fennálló büntetőjogi felelősségre ' vonós lehetősége mellett szabály- sértéssé nyilvánítja az államtitok és a szolgálati titok védelmére vonatkozó egyes előírások megsértését. A tvr. végrehajtásának részleteit minisztertanácsi rendelet szabályozza. Ebben a nagyközségben 4300 ember él, többségük Ózdra és a környező bányákba jár dolgozni. A lakosság több mint 35 százaléka cigány. Ebből a tényből több sajátságos probléma adódik, melyet a község vezetőinek és az itt dolgozó pedagógusoknak kell megoldaniuk. A „Cs”-lakásépitési vagy -vásárlási támogatást manapság inkább régi, korszerűtlen házak vásárlására fordítják a kedvezményezettek, s ez rövid időn belül újabb problémákat szül. A falu központjában egy udvaron belül élnek cigány és nem cigány családok, ami gyakran okoz feszültséget. Közben egyre nő azoknak a gyerekeknek a száma, akik csak a kisegítő iskolába járhatnak, s számukra még ennek elvégzése is nehézségekbe ütközik. (Arlói riportunk a 9. oldalon olvasható.) lirapi küldöttgyűlés a Hegyalja Ruhaipari Szövetkezetben Szocialista brigádvezetők, munkában kitűnt dolgozók képviselték tegnap, pénteken délután a Sátoraljaújhelyi Herukon ezerötszáz fős kollektíváját azon a küldött- gyűlésen, amelyen átadták a Hegyalja Ruhaipari Szövetkezetnek odaítélt Kiváló Szövetkezet és A Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Szövetkezete kitüntetést. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt dr. Lendvai István, az OKISZ • főtitkára^ Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Sátoraljaújhely párt- és állami vezetői. Eljöttek a küldöttgyűlésre Gdansk ipari szövetkezeteinek képviselői is. Osváth Istvánná, a szövetkezet elnöke ünnepi beszédében szólt arról, hogy a Békebrigádok találkozója Miskolcon Tegnap délután megérkeztek a miskolci Csanyik- ba a békemunkában élenjáró brigádok az ország minden részéből. Székesfehérvár és Szeged után április 24—26. között városunk a színhelye a III. országos békebrigád-találko- zónak. Az Országos Béketanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa küldöttei és a házigazdák este egy Miskolcot bemutató videofilmét néztek meg. Ezután Homolya Gizella, a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottságának titkára köszöntötte a vendégeket, a résztvevőket, s méltatta a békemozgalom jelentőségét. Kulturális műsorral folytatódott az első nap programja, amelyben a Kiszöv Kisbojtár együttese népi táncokat mutatott be, majd a jelenlévők politikai dalokat hallgattak, tábortűz mellett. Az est ismerkedéssel zárult. A békebrigádok zenével, dallal, tánccal mutatkoztak be egymásnak. Produkciójukkal jogosultságot nyertek a békejelvény viselésére. A találkozó ma gazdag programmal folytatódik. Hegyalja fennállása óta most — múlt évi munkájuk, eredményeik alapján — 20. alkalommal kapták meg a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. A szövetkezet rászolgált az elismerésre, hiszen az elmúlt évben összesen 6,2 millió dollár értékű terméket értékesítettek tőkés piacokon, szerte Európában és az Egyesült Államokban. Jelentős volt a Szovjetunióba irányult kivitel is, amely 1986-ban két és fél millió rubelt tett ki. Az elnökasszony külön kiemelte, hogy a tőkés exportteljesítés 30 százalékkal haladta meg a tervezettet. Nem feledkezett ei a szövetkezet a hazai ellátásról sem, tavaly 61 millió forint értékű terméket gyártott a belföldi piacra, ebből 30 milliót tett ki az importkiváltó pályázat alapján gyártott áru mennyisége. A jövedelmezőség jelentős javulása révén tavaly a tervezettnél kilenc százalékkal több nyereséget könyvelhetett el a szövetkezel, ahol az egy dolgozóra jutó éves átlagkereset elérte a 78 ezer forintot. Az ünnepségen felszólalt dr. Lendvai István, aki nagyra értékelte a Hegyalja múlt évi teljesítményét. Külön kiemelte, hogy a Herukon rugalmasan alkalmazkodott a divatirányzatokhoz, a vevők igényeihez, s kiterjedt piackutató munkával, a technológia korszerűsítésével, a termelésszervezés tökéletesítésével teremtette meg az eredményes munka feltételeit. A megyei és a Sátoraljaújhelyi Városi Pártbizottság, a megyei és a városi tanács nevében dr. Ladányi József köszöntötte a szövetkezet kollektíváját. Elismeréssel szólt a Hegyalja piaci munkájáról, arról, hogy erősödött versenyképességük, javult a termelékenység, Újjáalakul irodalomtörténeti tagozatunk A programos meghívó első borítólapján a vizsölyi címer látható. Sajátjául választotta a Magyar Irodalom- történeti Társaság Borsod- A'baúj-Zemplén Megyei Tagozata. Két dátum is olvasható eme lapon: 1968 — 1987. Az első dátum az első elhatározásé és szándéké: legyen e szűkebb • hazában is megtartó ereje és továbbvi- vő lendülete mindannak, amit az irodalomtörténeti társaság magáénak vall. Nagy Kálmáné az első érdem, hogy a megyei tagozat megszervezésében erjesztő szerepet vállalt; Borsod-Abaúj-Zemplén gazdag irodalmi értékéinek, emilékainek „felmerítését” hagyományul szánva a fölytatóknaik. A buzgalom és a lelkesedés mégis, különböző oíkok miatt megtorpant, a tagozat működésének döccenőit sokan érzékelték, s tíz esztendő elteltével — 1978-ban — arra az ■ elhatározásra jutottak a folyamatos jelenlétet és cselékvést igénylők, hogy újjászervezik önmagukat. Ez időből Ziimonyi Zoltán nevét említik az emlékezők, mint a hagyomány folytatásáért elsősorban tevő emberét. Az elmúlt egy évtized megint csa'k hozott ,hiányokat, megtört lendületét a működésben. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság az elmúlt évben tartotta tisztújító közgyűlését, ez az esemény is arra inspirált itt a megyében, hogy a borsod-aibaúj- zemplléni tagozat is megfrissüljön a hagyományok folytatásának szellemében. Mindenképpen jeles eseményként kell üdvözölnünk tehát azt az újjáalakuló ülést, amelynek ma, április 25-én ad otthont a Miskolci Akadémiai Bizottság székháza. A rendezők: a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya, a Herman Ottó Múzeum, a Kazinczy Ferenc Társaság, a megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, a Megyei Levéltár, a Miskolc Városi Könyvtár, a TIT megyei szervezete; a program délelőtt 10 órakor kezdődik. Az ülést Kövér Árpád, a megyei pártbizottság osztály- vezetője és Kovács Sándor Iván egyetemi tanár, ;a Magjai’ Irodalomtörténeti Társaság főtitkára nyitja meg. Ezt követően Kerényi Ferenc, a Magyar Színházi Intézet igazgatója; Sántha Teréz, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság szervező titkára; Borsos Árpád, a megyei tanács vb. művelődési osztályának vezetője jelenti be a tagozat újjáalakulását. 'Megválasztják a tisztségviselőket, s négy élőadás is elhangzik a mai napon: Aba- új irodalmi hagyományai (Tolnai Gábor akadémikus); Németh László miskolci jelenléte (Kabdebó Lóránt kandidátus); Folyóirat-alapí- tási kísérletek Miskolcon (Zi- monyi Zoltán szerkesztő); Kassák-kérdések (Horpácsi Sándor újságíró). Bizonyára cselekvésre késztető programot vállal az újjáalakuló megyei tagozat. Kívánunk folyamatos és részvételre buzdító jelenlétet Borsod-Abaúj-Zemplén szellemi életében. ■ Hagyomány és folytatás Tábortűz mellett '■ '•••N's í v 4-' £ v ' <' "V' i .. sÄ5:
