Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-03 / 79. szám
1987. április 3., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ismét a Skála Lesz-e verseny a színes tévéknél ? Ha megrajzolnánk a televíziós készülékek kínálatának görbéjét, akkor az a görbe valóban nagyon görbe lenne. Volt idő, amikor OTP-ihitelre is kínálták a színes készüléket, és volt, amikor készpénzért, de még pult alól sem lehetett kapni. Az ingadozások egyfelől a kereslet hullámzásaival függtek össze, másfelől — és inkább — azzal, hogy mikor, honnan, mennyi képcsövet importáltak a hazai gyártáshoz. Mert amikor Lengyelországból folyamatosan érkezett a képcső, nem volt hiány készáruból sem, de amikor csak konvertibilis devizáért lehetett importálni, akkor a hazai áruellátásban hiányok támadtak. A hiányokat néhány vállalat készáruimporttal próbálta pótolni, ám a Nyugat- Európából behozott készülékeket lényegesen drágábban adták, mint a hazaiakat. Időközben az itthoni gyártás is fejlődött, megjelentek a korszerűbb, a távirányításos, a telexek vételére is alkalmas típusok, minek következtében a kínált termékek átlagára jócskán megemelkedett. Ma is, amikor a piac nagyjából kiegyensúlyozott, inkább az értékesebb készülékek láthatók az üzletekben, semmint az olcsóbb fajták. Ebbe a piaci helyzetbe avatkozik most be a Skála- Coop, élvén kereskedőházi jogosítványával. A fogyasztói körökben csak áruházairól, üzleteiről ismert szövetkezeti vállalat már korábban létrehozta külkereskedelmi részlegét, a Skála World Trade-et, és januárban vegyesvállalatot alapított színes televíziós készülékek gyártására, vagyis — mint kereskedőházhoz illő — jelentős pénzt fektetett be a termelésbe is. Nem keveset, hiszen a 20 millió nyugatnémet márka alaptőkével létrehozott vegyesvállalat 65 százalékban a Skála-Coop tulajdona, és a már majdnem 100, magyarországi vegyesvállalat között ez — a Selectronic Kft. — a legnagyobb termelő vegyesvállalat. A külföldi tulajdonos sem holmi kis névtelen cégecske, hanem a világhírű amerikai ITT, pontosabban annak stuttgarti fiókvállalata, a Standard Electric Lorenz (SEL). A Skála-Coop és a SEL együttműködése színes televíziók és képmagnók hazai összeszerelésére terjed ki, és emiatt szakmai körökben vitát váltott ki. Néhány korábbi hasonló termelési kooperáció ugyanis gazdaságtalannak minősült, ezért többen okkal megkérdőjelezték az új vegyesvállalat majdani termékeinek piacképességét. Csakhogy — állítják a Skála-Coopnáí — a korábbi hasonló együttműködések azért produkáltak drága árut, mert a magyarországi összeszerelés elmaradott, kevéssé gépesített módszerekkel folyt, miáltal a késztermék néha valóban többe került, mintha azt importálták volna, és nem csupán az alkatrészeket. A Selectronic Kft. viszont olyan üzemet hozott létre a budapesti Nagyszombat utcában, amely robottechnikát alkalmaz. Hogy a robottechnika milyen termelékenységgel jár, azt talán érzékelteti, hogy a Selectronic az idén negyvenezer televíziós készüléket tervez összeszerelni, mindössze 70 alkalmazottal. S ez csupán az együttműködés első, tehát kezdő, gyakorlatlan évére szóló elképzelés. A termelést gyors tempóban növelik, minek eredményeként öt év alatt meg akarják kétszerezni a kibocsátandó készáru meny- nyiségét, vagyis nyolcvan- ezer színes tévét szerelnek össze. Arról is érdemes szót ejteni, hogy az összeszerelés során, körülbelül másfél év múlva megkezdik a hazai alkatrészek felhasználását is, tehát a magyar ipar védelmén sem esik csorba. Sőt remélhető, hogy az új vegyesvállalat magas színvonalú termékei egyenesen ösztönzően hatnak a hazai termelésre. A Selectronic Kft. ugyanis nemcsak analóg, hanem digitális és sarkított képcsövű — jobb képérzetet nyújtó — készülékekkel színesíti a választékot, mondhatni tör be a hazai piacra. S az, hogy piacról, betörésről szólhatunk, teszi igazán figyelemreméltóvá a vállalkozást. Márpedig a sokáig ingadozó kínálat után most végre alkalmazhatjuk ezeket a kifejezéseket, hiszen hosszú szünet után 1987 az első esztendő, amikor a két magyar gyártó, a Videoton és az Orion, vállalta annyi színes televízió szállítását, amennyit a belkereskedelmi vállalatok kértek. Miből következőleg ha megjelennek a Selectronic gyártmányai, akkor igazi versenyhelyzet alakulhat ki. Ilyen körülmények között, tehát amikor nem hiány- helyzetben kerülnek forgalomba az ITT és a Skála közös termékei, már kockázatosnak is minősülhet az új vállalkozás. A magyar kereskedőház azonban nem fél attól, hogy készülékei eladatlanul maradnak, mert — mint állítják — ezek éppen korszerűségük miatt versenyképesek lesznek. Attól függ, hogy mennyiért adják — válaszolhatja az olvasó. Az árról még nem nyilatkozik egyértelműen a Skála, csupán any- nyit mond, hogy az körülbelül 20 százalékkal alacsonyabb lesz, mint a korábban készáruként importált hasonló tudású színes tévék ára volt. Ám a Magyarországon lengyel képcsővel készülő gépekhez képest ez sem alacsony ár; hozzávetőlegesen 36 ezer forint. Ez bizony a Nyugat- Európában alkalmazott fogyasztói árakhoz mérve is drága, amint drágább nálunk manapság szinte minden elektronikai, sőt szinte minden korszerű műszaki cikk, mimt mondjuk a szomszédos Ausztriában, nem is szólva az NSZK-ban. vagy a Japánban kialakult árakról. Nem kizárt azonban, hogy éppen a televíziós készülékek kínálatának erőteljes növekedése, a várható versenyhelyzet lesz az, ami előbb-utóbb leszoríthatja az árszínvonalat. Még akkor is, ha a Selectronic termékei csak részben maradnak itthon,, a megállapodás értelmében ugyanis a stuttgarti tulajdonos a termelés felfutásával párhuzamosan mind több készüléket visz- szavásárol. Az idén még csak 10 ezer darabot, később 20, majd öt év múlva 40 ezret. De hát így is már az idén 30 ezer televízióval növekszik a belföldi árualap. S ami a vegyesvállalat tevékenységéből talán a leginkább szívdobogtató: a Nagyszombat utcai üzemben nemcsak televíziók, hanem képmagnók is készülnek importált alkatrészekből. Igaz, kis mennyiségben: az idén csupán 1000, öt év múlva pedig 30 ezer videomagnó összeszerelését tervezik, és a képmagnók teljes egészükben itthon kerülnek forgalomba. G. Zs. fül Geotextil a Tiszai Vegyi Kombinátban Leninvórosban, a Tiszai Vegyi Kombinátban megkezdődött a geotextil-előállítá gyár próbaüzemelése. Az 550 millió Ft-os költséggel megépített üzemben évente 16 és fél millió négyzetmétert készítenek az út-vasút építésnél használatos geotextilböl. A késztermék döntő többségét a Szovjetunió vásárolja meg. Eltünnek-e a pavilonok Házikertek növénvvédelme Szinte valamennyi házi kertben termesztenek, főleg saját szükségletre zöldségféléket. A talaj fagya már felengedett és hamarosan földbe kerülnek a magvak, kiültetésre kerülnek az első palánták is. Milyen növényvédelmi teendőkre kell figyelmet fordítani a munkánk során? Ezt kérdeztük Balogh Zoltántól, a B.-A.-Z. megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberétől. — Mielőtt a vetésre, palántázásra sor kerülne, gondosan tervezzük meg, mit, hova ültetünk. Az esetleges talajuntság, a kórokozó gombák, kártevők ellen már az is bizonyos fokú védelmet biztosít, ha a zöldségfélék ültetési helyét évenként változtatjuk. A növények kezdeti gyors fejlődésének biztosítéka az apró- morzsás, jó szerkezetű, tápanyagokkal kellően feltöltött magágy. A szerves trágya, komposzt bedolgozása a legtöbb helyen még az ősszel, az ásással egyidőben megtörtént, ennek ellenére jó hatású lehet négyzetméterenként 5— 10 deka vegyes hatóanyagú műtrágya vetés előtti talajba juttatása. A kedvezőbb talajszerkezet kialakulását, a tápanyagok jobb feltáró- dását hasonló adagú mészkőpor kiszórásával, talajba gereblyézésével segíthetjük elő. A kelőfélben levő növényeket, csírázó magvakat a változékony időjárás mellett számos veszély fenyegeti. A talajban pajorok, drótférgek, bagolylepke lárvák, ló- tetvek élnek és a növények föld alatti részeit rágják. A fertőzött növényi részekkel az előző évről sok kórokozó gomba telel át, melyek a csírázó magvakat betegítik meg, pusztítják el. Ezen károk elkerülése, mérséklése miatt szükségessé válhat a talajfertőtlenítő szerekkel történő beavatkozás. A talaj lakó kártevők ellen, vetés előtt néhány nappal kijuttatva, általánosan használható Diazonon (vagy a Basudin) 5 G 30—35 dkg/100 négyzetméter mennyiségben a talajba gereblyézve. Hagyma-, sárgarépa-, retek-, káposztalégy ellen sorkezelésre is alkalmazható, folyóméterenként 1,5—2 gramm adagolásban. A készítmények gázosodók, hatásuk enyhe öntözéssel fokozható. A talajfertőtlenítő szerek közül használhatjuk még a Basamid granulátumot, mely az említett kártevőkön túl, 50—60 gr/rn- dózisban a fonálférgek és a táplálék konkurens gyomok ellen is véd. A gombabetegségek elleni preventív védekezés egyik lehetősége a vetőmag csá- vázása. A vásárolt magvak nagy része már így kerül forgalomba, de a saját sza- porítású tételeknél szükséges lehet elvégzése. Erre a célra az Orthocid 50 WP vagy a Zineb 80 WP 3 gramm ve- tőmag kg mennyiségben alkalmazható. Jelentős munkavédelmi fejlesztésekkel növelik a bányászok biztonságát az Oroszlányi Szénbányáknál. Erre a célra az idén minden eddiginél többet, összesen 308 millió forintot fordítanak Márkushegyen, a legtöbb szenet adó hazai mélyművelésű bányában az év végéig áttérnek az úgynevezett fúvószellőztetésről a szívószellőztetésre. Ez az átállás számottevően csökkenti a sújtólégrobbanás veszélyét. Ha ugyanis a szívószellőztetés bármilyen okból leállna, a metán csak 40—45 perc alatt szaporodik fel veszélyes mennyiségben, míg ugyanez az időtartam fúvószellőztetésnél mindössze 5— 10 perc. A most bevezetendő rendszernél tehát sokkal Az Építésügyi és Vá# rosfejlesztési Minisztérium várhatóan áprilisban bocsátja ki azokat az új jogszabályokat, amelyek a közterületek használatának feltételeiről rendelkeznek. Országos rendezéssel kívánják eltüntetni a városok — főként a belvárosi részek — képét csúfító bodegákat. Egy- egy utca hangulatát elronthatja egy-egy oda nem illő ütött-kopott bódé, de a rendezés azokat is érinti majd, akik olyan pavilonokat állítottak fel, ahol a vevő kellemes körülmények között vásárolhat. Az országos rendezést megelőzte Miskolc tanácselnökének utasítása. Az utasításról és az azt megelőző munkáról Kelemen István városi főépítésszel beszélgettem. — Mór 1984-ben elkészült egy, a belváros területére vonatkozó pavilon-tanulmány. Ebben vizsgáltuk, hogy a már felállított pavilonok mennyire illenek a városképbe, tevékenységükkel nem szennyezik-e környezetüket. Megnéztük, melyikük több idő marad hibaelhárításra, valamint arra, hogy a dolgozók szükség esetén elhagyják a veszélyeztetett bányatérséget. Erre a változtatásra 65 millió forintot költenek, így ez lesz az idei legnagyobb munkavédelmi fejlesztés Oroszlányban. Ugyancsak a biztonságot növeli, hogy előreláthatólag szeptember közepéig üzembe helyezik a vállalati diszpécserközpontot, amelyet ösz- szekötnek az egyes bányaüzemek irányító központjával. A vállalati központ ügyeletes szakemberei így a monitorokon közvetlenül ellenőrizhetik a főbb munka- folyamatokat, és észlelhetik a váratlan eseményeket, ami lehetővé teszi, hogy üzemzavar esetén késedelem nélkül intézkedjenek. (MTI) illeszthető be a városképbe, melyik helyett kell új épületet felállítani, ha azon a helyen arra a kereskedelmiszolgáltató tevékenységre szükség van. Ebbe a munkába természetesen a társ szakigazgatási szerveket — ipari, kereskedelmi osztályt — is bevontuk. Tőlük azonban nagyobb határozottságot várnék! — Ezt hogyan érti? — Határozottan mondjanak véleményt egy egységről a funkció vizsgálatakor. Ha éppen nincs szükség arra a tevékenységre egy adott helyen, amit a vizsgált pavilonban folytatnak, akkor ennek határozottabban adjanak hangot: mondják meg, hogy oda az a tevékenység nem kell; javasolják a funkcióváltást! — A tanulmány csak a belváros területét érinti? — A felülvizsgálatot 1986- ban kiterjesztettük a perem- kerületekre is. Egyik célunk az, hogy a magánszektort jobban bevonjuk a peremkerületi ellátásba, valamint, hogy bekapcsoljuk őket városrehabilitációs tevékenységünkbe. A belváros házainak földszintjén, lakás céljára alkalmatlan, úgynevezett fogadószinti helyiségeket kívánunk átalakítani kereskedelmi és egyéb szolgáltató tevékenység folytatásához. — Ki kaphatja meg ezeket az üzleteket? — Pályázat útján vehetik bérbe az igénylők. — Az utasításban az áll, hogy magánszemély akkor kaphatja meg valamelyik helyiséget, ha annak bérletére állami, vagy szövetkezeti szerv nem jelentkezik, vagy kifejezetten kedvezőtlen ajánlatot tesz. — Hozzánk csak építészeti szempontból tartozik az ügy, nekünk teljesen mindegy, hogy egy boltot ki fog üzemeltetni. Ebben más szervek döntenek majd-. — Mi lesz azokkal a kereskedőkkel, akik most éppen ilyen fogadószinti helyiségekben árusítanak? — A lakásfelújítások során dől el, hogy velük mi lesz. Ha a felújítási terv lehetővé teszi, akkor marad-' hatnak továbbra is eddigi helyükön. Ha nem, akkor a kisajátítási eljárás szabályai szerint vagy pénzbeli juttatást, vagy megfelelő cserehelyiséget kell kapniuk. — Az utasítás kizárja a kártalanítási igényt azoknál, akik felállított pavilonjaikhoz a területet csak tartós használatba kapták. — Az ideiglenes engedélyek kiadásához a régebben megjelent Országos Építési Szabályzat adta az alapot. A 135. § szerint az engedély a „rendezési terv végrehajtásáig” biztosítja az engedély érvényét. Ennek tudatában kellett hogy legyenek a kereskedők is. — A város területén adható-e még ki valahol végleges építési engedély? — A rendezési terv szerint intézményi, kereskedelmi területekre adható végleges építési engedély. A városi tanács folyosóján kifüggesztett térképen bekarikázott nagy „I” betűvel jelöltük meg ezeket a területeket; ezt bárki megnézheti, tájékozódhat. A beruházó személyére a kereskedelmi osztály tesz javaslatot. — Ezek külső megjelenésével kapcsolatban milyen koncepciókat kívánnak érvényesíteni? — Az a célunk, hogy ne épüljenek különálló kis bo- degák, úgynevezett építészeti kiselemek, hanem összefüggő rendszerek jöjjenek létre. Egy vagy több egységet akarunk kombinálni. Amikor a kormány tág lehetőséget biztosított a magánkereskedelem gyakorlására, nem voltunk felkészülve ekkora igények, melletti szabályozásra. Pavilon-tanulmányunkkal mi elébe mentünk a központi jogszabályoknak. Olyan szabályozás volt a célunk, amely jogi alapot, városképi rendezőelvet nyújt az első fokú hatóság és az építők számára. I. Nagy Gabriella A bányászok biztonságáért
