Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-03 / 79. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 79. szám Ára: 1,80 Ft Péntek, 1987. április 3. Kitüntetések felszabadulásunk évfordulóján Ünnepség a megyei tanácson Immár a 42. tavaszon ünnepeljük felszahadulásunk évfordulóját. A második vi­lágháború befejezése a mi népünk, nemzetünk számá­ra sorsfordító dátum. Az ünnepi emlékezés pillanatai­ban sem feledkezhetünk meg az 50 milliónyi áldozatról, akik a világégésben pusztul­tak el. Emlékezünk a hősök­re és az áldozatokra, hogy erősödjék bennünk a béke megőrzésének vágya és aka­rata. A megyei tanácson tegnap tartották azt az ünnepséget — melynek szónoka Porko­láb Albert tanácselnök-he­lyettes kezdte a fenti gon­dolatokkal beszédét —, me­lyen kitüntették eredményes munkásságukért az arra ér­demeseket. Az ünnepségen részt vett Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Szűcs Ferencné, az SZMT titkára. Ünnepi beszédének továb­bi részében a szónok arról szólt, hogy a Szovjetunió né­pének járó köszönet mellett történeimi tény az is, hogy országunkban már elő volt készítve a talaj a szocializ­mus építéséhez. Van okunk és jogunk a büszkeségre, hiszen a felszabadulás óta sokat gyarapodott anyagiak­ban és szellemiekben is az ország, a megye. Ugyanak­kor — ünneprontás nélkül — beszélnünk kell arról is, hogy az utóbbi időben az önzés, az öncélú gyarapodás, a meggazdagodás vágya, az összetartozás szép érzésétől foszt meg bennünket. Fi­gyeljünk az idősekre, a gye­rekekre, a családi élet har­móniájára. Jobban dolgozni, takarékosabban élni, ez le­gyen a cél, hiszen — a KISZ találó jelmondatát idézve — a jövőnk a tét. Szükség van a nemzeti közmegegyezés, a társadalmi egység megújulá­sára — fejezte be beszédét a megyei tanács elnökhelyet­tese. Ezután dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke át­nyújtotta a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Április Ne­gyediké Érdemrendet adomá­nyozott Choma Tivadarnak, a harsányi Petőfi Mgtsz el­nökének és Papp Gyulának, a szirmabesenyői Bükkalja Mgtsz elnökének. A Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta: Fi- csor Istvánnak, Monok Köz­ségi Közös Tanács elnöké­nek, Franczia Ottónak, a Miskolc Megyei Városi Ta­nács osztályvezetőjének, Ma­joros Lászlónak, a megyei Földhivatal vezetőjének, Po­gácsás Jánosnak, a Tokaj- hegyaljai ÁG. Borkombinát pincészete vezetőjének. A iMunka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta: Med­ve Jánosnak, a mezőkeresz­tesi Aranykalász Mgtsz gép­kocsivezetőjének, Nagy Bélá­nak, a Borsodi Ruházati Ke­reskedelmi Vállalat osztály- vezetőjének, Rivnyák József­iek, a Tállyai Szakszövetke­zet elnökének, dr. Rohály Sajtótájékoztató Budapesten Élénkülő érdeklődés a szakkiállítások iránt Szinte egyedülálló példa a magyar kiállítások és vá­sárok történetében, hogy hét kiállítást rendeznek egy időben, a kőbányai vásár­városban. Április 6-,a és 10-e között a szakemberek és az érdeklődők .kedvükre válo­gathatnak az Agromasexpo, a Hungaroplast, a Mipel, a Limexpo, a Securex, a Tes- tepo és az Expo Itália stand­jai között. A tegnapi sajtó- tájékoztatón e szakkiállítá­sokról, céljáról és feladatá­ról adott áttekintést Hor­váth János, a BMV igazga­tója, dr. Medgyessy Ildikó. az Ipari Minisztérium fő­osztályvezetője, Répa Imre, az Országos Munkavédelmi Felügyelőség vezetője, és Elena Sini, az Interexpo vezérigazgatója. Elmondották, hogy az egyhetes program túl a lát­ványosságon számos egyedi és új vonást tartalmaz. A 30 ezer négyzetméteren be­mutatkozó 246 kiállító ter­mékeinek legjavát vonul­tatja fel, azzal a nem tit­kolt szándékkal, hogy ered­ményes üzletkötést és koo­perációs együttműködést si­kerül nyélbe ütnie, örven­detes, hogy a hazai kiállí­tók száma évről évre nő, a gyártmányok minősége pe­dig kielégíti a piac igénye­it. A szocialista országok részéről az NDK, míg a nyugati világ reprezentánsai közül az NSZK és Ausztria a legnagyobb kiállító. Dr. Medgyessy Ildikó külön említést tett több magyar iparvállalatról és termékei­ről: így a szolnoki Mező­gép széles körű felhaszná­lást biztosító aprómag-beta- karító adapteréről, az Észak­magyarországi Vegyiművek Atkatox 50 EC atkaölő sze­réről, illetve a Borsodi Ve­gyi Kombinát sokoldalúan alkalmazható PVC-gyártmá- nyairól. Olaszország 20 év óta először rendezi első önálló kiállítását Budapesten — mondotta Elena Sini — amely Itália teljes iparára ad betekintést. A két or­szág évről évre bővíti ke­reskedelmi kapcsolatát, nö­vekszik a magyar—olasz termelési és kereskedelmi együttműködés, a kapcso­latrendszer. Olaszország Ma­gyarország nyugat-európai kereskedelmi partnerei kö­zül a 3. helyet foglalja el és 2,3 százalékkal részesedik a magyar importból. A vásár­város D-pavilonjában kap helyet a fémkohászat, tex­til-, ruházati, konzerv- és élelmiszeripar, a műanyag- feldolgozás, az elektronikai ipar és a robottechnika. Ezek az ágazatok képvise­lik a mai olasz csúcstech­nológiát. A közel egy hétig tartó szakkiállítást az érdeklődők a kőbányai vásárváros A-, B-, D-, illetve 25-ös pavi­lonjában tekinthetik meg, április 6. és 10-e között, na­ponta 0—17 óráig. — cte — Viktornak, a Sárospatak Vá­rosi Tanács osztályvezetőjé­nek, dr. Sárady Kornélnak, a Semmelweis Kórház igaz­gató főorvos-helyettesének, Sztrikinácz Mátyásáénak, a miskolci Herman Ottó Gim­názium tanárának, Véghseő Bertalannak, a Sátoraljaúj­helyi Városi Tanács építő­ipari költségvetési üzem ve­zető főmérnökének, Zupkó Bélának, a mezőkövesdi Föl­des Ferenc Középiskolai Kol­légium igazgatójának. A Munka Érdemrend bronz fokozatát adományozta: Bá­rányt Antalnak, a Szentist- ván Községi Tanács elnöké­nek, Bányai Kálmánnak, a rátkai általános iskola igaz­gatójának, Czakó Sándorné- nak, a Szerencsi Édesipa­ri Vállalat szakmunkásának, Danyi Józsefnek, a sárospa­taki Kossuth Mgtsz terme­lési főmérnökének, Klema Bertalannak, az ináncsi Vö­rös Csillag Mgtsz gépszere­lőjének, dr. Király Bálint­nak, a kazincbarcikai Irinyi (Folytatás a 2. oldalon) A 25 éves Napjaink köszöntése Negyedszázaddal ezelőtt, 1962. április 4-én jelent meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács irodalmi és művelődési lapja, a Napja­ink folyóirat. Ebből az al­kalomból tartottak emléke­ző ünnepséget tegnap Mis­kolcon, az Akadémiai Bi­zottság székházában, ame­lyen részt vett Fejti György, az MSZMP KB tagja, a Borsod Megyei Pártbizottság első titkára is. Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese eleve­nítette fel a negyedszázad történetét, személy szerint is említve azokat, akik iroda­lomszervezői, közéleti és po­litikai tevékenységükkel se­gítették e lap megszületését és felnevelődését. Hosszú lenne a névsor, akiket so­rolnunk kellene, már elhunyt ,,pártfogói" közül Darvas Jó­zsefet, Cseterki Lajost, Deme Lászlót és Varga Gábornét, Sárközi Andort, szerkesztői és munkatársai közül Ladá­nyi Mihályt, Ni'klai Ádámot, Merényi Lászlót említenénk. — A 25 évvel ezelőtt meg­jelent első Napjaink szám szerkesztőségi cikkében vázol­ta fel a lap irodalmi-közéleti vállalkozásának koncepcióját — emlékeztetett ünnepi be­szédében az indulás elköte­lezettségére Porkoláb Albert. — Vállaljuk, ez volt az írás címe. Az elhatározás lénye­ge pedig: a „vidék”, a szű- kebb haza történelmi és szellemi kulturális örökségé­vel való törődés, a helyi hagyomány ápolása, felada­tainak nemes felvállalása ... Innen indult költők és írók sora a bizonyság rá, hogy a lap a szűkebb haza gondjait és eredményeit feltáró publikációi mellett, , * dp % 1' ....áll i vi ka: • > \ Wjmr . i. Ír : Papp Lajos főszerkesztő vette át a kollektíva nevében az Alkotói- dijat dr. Ladányi Józseftől, a megyei tanács elnökétől képes volt az egész társa­dalmat érintő kérdések fel­vetésére is, ez gz elvárás a lap mai munkatársaival szemben is. Az ünnepi megemlékezés után adta át dr. Ladányi József, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács el­nöke a megyei tanács Alko- tói-díját a Napjaink szer­kesztőségi kollektívájának. Ugyancsak ezen az ünnep­ségen vehette át a Szabó Lörinc-díjat Kalász László költő. A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács ní- vódíjat adományozott Az ének megmarad antológia szerzőinek. -Tárgyjutalmat vehetett át a folyóirat két korábbi és a mai főszer­kesztője: Nagy Zoltán, Gu­lyás Mihály és Papp Lajos. Gulyás Mihálynak egyébként Ződi Imre, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára átadta a Népfront­munkáért kitüntető jelvényt is. A tegnapi ünnepségen hir­dették ki a negyedszázados jubileum alkalmából meg­hirdetett irodalmi pályázat eredményeit is. A költészet (Folytatás a 2. oldalon) Hövekvő anyagmozgatási feladatok a mezőgazdaságban Az anyagmozgatásnak a ko­rábbinál fontosabb szerepe van a mezőgazdasági terme­lésben; növekednek a terme­lők rakodási, raktározási, fő­ként pedig szállítási felada­tai — ezt állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal felmérése. A termelés az elmúlt más­fél évtizedben lényegében megkétszereződött, s a gaz­dálkodók bátrabban vállal­koztak kiegészítő, illetve ipa­ri tevékenységre, ezért is több anyaggal van dolguk. Nagyobb mennyiségű ipari eredetű terméket, alapanya­got is felhasználnak, ami szintén fokozza a szállítási teendőket. Mindent egybe­vetve, a mezőgazdasági vál­lalatoknál — egyszeri anyag- mozgatással számolva — a növénytermelésben 35-45, az állattenyésztésben pedig 17- 20 millió tonnára tehető az a termény- és termékmeny­nyiség, amely valamilyen mozgatást igényel. Ehhez jönnek még az alaptevékeny­ségen kívüli munkák, ezek közül a kavics, a homok és a terméskő együttvéve nem kevesebb mint 20 millió ton­nát tesz ki évente. A gazda­ságoknál, vállalatoknál haté­konyabb lett az anyagmoz­gatás. Az ezen a területen foglalkoztatott dolgozók tel­jesítménye mintegy negyedé­vel javult öt év alatt. A munkák gépesítése az utób­bi időben némileg lelassult, 1980—85 között 3 százalékos javulás mutatkozott. Áz elemzés szerint számos gazdaságban még mindig hi­ányzik a belső úthálózat, bár 1980 és 1985 között mintegy ötödével nőtt a szilárd bur­kolatú utak felülete. Az utak bővítését, korszerűsítését folytatni kell, a költségek ugyanis a gazdaságosabb jár­műhasználattal megtérülnek. Májusban betegeket fogad az ózdi reumakórház Befejeződött a műszaki át­adása megyénk új egészség- ügyi létesítményének, az új ózdi reumakórháznak, amely­ben a tervek szerint május­ban már fogadják a betege­ket és megkezdik a gyógyí­tást. Ózd térségében, az ott te­lepült ipar jellegénél fogva, a kohászat és a bányászat révén szinte foglalkozási be­tegségként tartják számon a reumatikus bántalmakat. A különböző időjárási és hőhatásnak kitett kohászat­ban csakúgy, mint a huza­tos, vizes munkahelyeken dolgozók a bányában nagy­mértékben szenvednek reu­matikus fájdalmaktól. Ez is indokolttá tette, hogy Mező­kövesd után' Ózdon is az ilyen bántalmakban szenve­dők gyógyítására új intéz­ményt létesítsenek. Az új ózdi reumakórhá­zat az évek óta kihaszná­latlan közfürdő átalakításá­val alakították ki. Az utób­bi évtizedekben épült laká­sok ugyanis már mind für­dőszobával létesültek, így a közfürdőt a lakosság nem vette igénybe. Ezt alakította át egészségügyi célra Noll Tamás Ybl-díjas tervező, aki számos más egészségügyi létesítményt is tervezett már a megyében. A közfürdő kórházi célra történő hasznosításával 40 ágyas fekvőbeteg-részleget alakított ki, a szükséges ke­zelőhelyiségekkel. szociális lé­tesítményekkel. A tervezés­nél felhasználta az egészség- ügyi célokra is alkalmas fürdőmedencéket, amelyeket a gyógyításhoz szükséges berendezésekkel szereltek fel. Bár az eredeti határ­időt módosítani kellett, a kivitelezés során megvalósí­tották azokat az egészség- ügyi követelményeket is, amelyek utólag merültek fel. mmmmammmmmrttmmm íüv * • » Premiervaras Sátoralja­újhelyen í?;:::.í;:!.í5:íí! «ps®.,! if®-:' . sí:®.-..®-:;®:®:®:!» Ai ut mentén mór elhétyei- lék a KRESZ-láblókat, bát tartalmukat még nem fedték tél, A hírek szerint március 31-én »ártok volna íe a rá- hőnyi magyar-stoviet határ- állomást, a Tisia-hid átépíté­se miatt, s a forgalmat Sá­toraljaújhely felé tetették vol­na, Ei egyelőre elmaradt. (Cikk a 2. oldalon.) Fotá: Balogh Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom