Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

1987. április 18., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 Á tavaszi fáradtságról mmm md «X* ¥ £> J * / Jilt ;i’ ,r . 'x>; ­- . ■ • ’; ■• ’ :!a::'-" ■ . •• ­ff Összeköltözők! Elcserélném... ff Mostanában sokan tűnőd­nek: mitől vagyok olyan fá­radt? Nos, az orvosok meg­nyugtató választ tudnak ad­ni a kérdésre: a tél vége felé kimerülnek szerveze­tünk vitamintartalékai, mert jóllehet, tápanyagszükség­letünk télen és nyáron nagy­jából egyforma, étkezésünk összetétele mégis jelentősen eltér. Télen általában tar­talmasabb ételeket eszünk. Sok fehérjét (tejet, tojást, túrót, húst stb.) és szénhid­rátot (főtt tésztákat, kenye­ret, édességeket stb.), vala­mint zsírtartalmú élelmisze­reket, ételeket (zsíros ser­téshús, szalonna, vaj stb.), viszont kevesebb növényi eredetű élelmiszert fogyasz­tunk, pedig ezekben sok vi­tamin és ásványi anyag van. A vitaminoknak két nagy csoportját különböztetjük meg. Az egyik a zsírban ol­dódók, a másik a vízben oldódók. A zsírban oldó­dok többnyire ellenállób­bak a különféle behatások­kal szemben (például oxi­dáció, fény- és hőhatás stb.). Ezek csak zsírtartalmú éte­lekkel együtt szívódnak fel. Ezután a zsírszövetben rak­tározódnak él, ott hosszabb ideig tárolhatók. Ezzel szem­ben a vízben oldódó vita­minok nem raktározódnak el, ezért naponta szükség van rájuk. Mely vitaminok tartoznak az egyik, és melyek a má­sik csoportba? Zsírban ol­dódik az A-, D-, E-, K-vita- min. Vízben oldódó a Br, Bo-, B(i-, B|i-vitamin, vala­mint a C-vitamin és a Nit- kotinsav. A-vitamin található a máj­ban, a tojássárgájában, a tej­fölben, a vajban, D-vitamin van a májban, a tejből ké­szült élelmiszerekben, a to­jásban. E-vitaminban dús a növényi olaj, a vaj, a máj. K-vitamin főleg növényi termékekben található. A B-vitamtncsoport tagjai pe­dig az élesztőben, a máj­ban és az állati belsőségek­ben, tejtermékekben talál­hatók. Utoljára hagytuk a C-vi­tamint, amelynek hiánya a skorbutot és a tavaszi fá­radtságot okozhatja, Megta­lálható a friss zöldségekben, főzelékekben (Mirelit-készít­ményekben is van!) és a gyümölcsökben. Télen és tél végén elég sok található be­lőle a savanyú káposztában, a grape fruitban, a citrom­ban, az almában, a sütőtök­ben, a karalábéban és a csipkebogyóteában. Kevesen tudják, hogy a burgonya is viszonylag sok C-vitamint tartalmaz. Nagy gond az is, ha a szervezetünk nem kapja meg azt a vitaminmennyisé­get, amennyire szükségünk lenne. Mint már említettük, különösen a vízben oldódó vitaminokra kell vigyáz­nunk, mert a zöldségek, fő­zelékek párolása, főzése köz­ben a vitaminok jelentős mennyisége tönkremegy. Ha lehetőségünk van, a fő­zővizet mindig használjuk fel. A salátákat csak eny­hén sózzuk, levüket ne csa­varjuk ki, hanem azzal együtt készítsük el. A forró salátáié sem jó, mert ben­ne elbomlik a C-vitamin. A zöldséget, a gyümölcsöt mindig vékonyan kell meg­hámozni, mert a vízben ol­dódó vitaminok jelentős ré­sze épp a héjuk alatt talál­ható. Többen azt hiszik, a hiányzó vitaminokat a leg­egyszerűbb tablettáikkal pó­tolni. Nagyon tévednek, mert az élelmiszerekben található vitaminok a kísérőanyagok miatt jobban hatnak. Ezen­kívül könnyen megbomolhat a kialakult vitaminegyen­súly. Számos vitamintablet­tának mellékhatása is van, különösen, ha sokat szedünk belőlük. Tehát nem helyes, ha va­laki tavasszal pánikszerűen elkezdi szedni a vitamintab­lettákat. Inkább egész évben olyan ételeket kellene ennie, amelyek nem hizlalnak és vitamindúsak. Mozogjunk, sportoljunk, él­jünk egészségesen. Ez lehet a biztosítéka annak, hogy fittnek, kiegyensúlyozottnak érezzük magunkat. ... három szoba hallos, 90 négyzetméteres, komfor­tos tanácsi lakásomat 2 db másfél szobás vagy 2 szabás és 1 garzon tanácsi laká­sokra, max. II. emeletig. Le­het lakótelepi is .. A napilapok apróhirdeté­sei között gyakran olvas­hatjuk a szét- és összeköl­töző családok cserepartnert kereső sorait. Vajon ki, mi­ért választja az együttélést, vagy dönt a külön lakásba költözés mellett? Az utóbbi esetben legtöbbször a válás késztet az „egy lakásból ket­tőt” megoldásra. Lehetséges azonban az is, hogy a felnőtt fiú vagy lány házasságot köt, s a szülőik szívesebben veszik, ha a fiatalok ön­álló életet kezdenek. Haj­landók összébb húzni magu­kat, kisebb lakásba költöz­ni, vállalják a cserével fel­merülő tortúrát, a költsége­ket, ha ezzel még egy lakás nyerhető. Az összeköltözés indítéka gyakran a megöregedett szü­lők támogatása, könnyebb ellátása. Előnye, hogy a kö­zös háztartás kisebb költ­ségekkel jár, megszűnik a távolság, mert az addig na­ponta vagy hetente többször felkeresett szülőt nem régi otthonában kell ellátni (be­vásárolni, lakását rendbe tenni), s ezzel sok idő sza­badul fel, amelyet akár kö­zös szórakozással is lehet tölteni. Nem beszélve arról, hogy megszűnik az örökös bizonytalanság, a „csak nincs valami baj vele” aggoda­lom szorongató érzése. Az özvegységre' jutott idős ember, bár nem szívesen adja fel függetlenségét, de az évek múlása, a beteg­ségek gyengítik erejét, het­venen felül előbb vagy utóbb elérkezik az az idő, amikor nem tehet mást, el kell fo­gadnia a már szintén nem fiatal, ötven év körüli lá­nya vagy fia hívását, akit nemcsak a szülőszeretet, ha­nem a kötelesség is sarkall, hogy gondoskodjék róla. Az együttélést, a beillesz­kedést nem könnyű idős kor­ban kezdeni. Mindkét rész­ről megalkuvásokkal jár. s aki családon belül nem tud alkalmazkodni a másikhoz, megkeserítheti saját és kör­nyezete életét. Kétségtelen, még a fiatal növény is meg­sínyli az átültetést, az öreg gyökerek még nehezebben fognák talajt az új földben. Az idős emberek nagy része sértődékeny, feleslegesnek, tehernek érzi magát, a meg­változott körülmények még jobban fokozzák a „nem kell az öreg” már-már rög­eszmés gondolatát. S ezt minduntalan kifejezésre is juttatja. A család bármeny­nyire is próbálja megnyug­tatni, hogy szeretik, örül­nék, hogy köztük van, s hogy igyekezzen olvasással. kézimunkával, tévézéssel el­foglalni magát, s ne csak a betegségéivel foglalkozzon — a szüntelen panaszkodás, az elégedetlen kesergés egy idő után elviselhetetlenné teszi. Az együttélésnek számos ellentmondása van, de ho­gyan lehet ezeket csökken­teni, elkerülni? Általános útmutatót, házirendet, re­ceptet még nem sikerült senikinek sem összeállítani, •mert ahány család, annyi szokás, annyiféle természet, magatartás ... Azért a több- generációs együttélésnek vannak íratlan szabályai. Először mi adjunk ahhoz, hogy kaphassunk is szere- tetet, figyelmességet, megér­tést. Ne legyünk önzők, tö­rődjünk a mások gondjaival, és hallgassuk végig türe­lemmel, érdeklődéssel a pa­naszokat, problémákat. Ha kérik, adhatunk tanácsot, de nem szabad erőszakkal be­avatkozni másak dolgaiba, még ha gyermekünkről, uno­kánkról van szó, akkor sem. A kíváncsi, fontoskodó, irá­nyítani akaró idős ember nem vívja ki a család sze- retetét, tiszteletét, a leckéz­tető modort a családitagok nehezen tűrik. Viszont a másik végletbe sem szabad esni, a békesség kedvéért mindent elvállalni; háztar­tást, főzést, takarítást, gyer­meknevelést. Az idős szervezet gyorsan összeroppan a terhek alatt. Legyen irányadó a mérték­letesség. A mindenről lemon­dás a család javára általá­ban nem vezet jóra. Az öregség nem jelenti az ön­álló élet feladását, még csa­ládon belül sem. Nem sza­bad elfogadnia, hogy ő a második gyermekkorát 'éli. Ne osszák be a napját, ne gátolják kedvteléseiben, s ne fosszák meg u csendtől, a nyugalomtól. Legyen a la­kásban egy szoba, ha még a legkisebb is, ami csak az övé, ahová bármikor visz- szavonulhat. Mert lehet, hogy a nagymama nappal szívesen foglalkozik az uno­kájával, türelemmel válaszol a sok kérdésre, de délután szüksége van 1—2 órás pi­henésre, és este se a gyer­mekszobában hajtsa álomra a fejét. Pedig, nem egy he­lyen így vezették be. Természetesen az ideális együttélés a családi házak­ban oldható meg leginkább, ahol külön lakása van az idős szülőnek, a tanácsi bérlakásban vagy az örök­lakásban, legyen az bármek­kora is, már szorosabb az élet egy fedél alatt. Több a súrlódási felület, az ütközési pont, s ezzel tisztában kell lennie minden összeköliöző- nek. s azzal is: döntésük hosszú távra szól, mert az öreg ember számára nincs visszaút. ... mármint három gye­rek elhelyezése egy szobá­ban: nem kis gond. Erre még a bútorgyártók is rit­kán gondolnák. Pedig nem lehet minden gyereknek kü­lön kis birodalma. Egy kis leleményességgel ez is meg­oldható. Az 1. ábrán látható ágy három gyermek fekhelye. A legalsó, kerekeken guruló ágyneműtartó habszivacs- matraccal van kibélelve, és ezen alszik az egyik gyerek. Elrejthető, nappal sem fog- lail helyet. A harmadik fek­hely, a megtoldott „emelet” sem foglal helyet a szobá­ból, mert felfelé terjeszke­dik. A vázhoz erősített lét­Már egészen kicsi gyerme­ket érdekel a mese csodá­latos képzeletvilága, és be­leéli magát a mese szerep­lőinek sorsába. A képzelet erejével ő is velük együtt végigéli a szereplők csele­kedeteit, amely mint egy érzelmi választóvíz, meg­mutatja a helyes, és a nem helyes utat. Anélkül, hogy az édesanya a végén esz­mei tanulságot vonna le, a gyermek érzi, hogy melyik a morálisan követendő út. Természetesen, a mesetéma kiválasztásánál erre az édes­anyának figyelemmel kell lennie. Honnan vegye a témát az édesanya a mesékhez? Az élet szüli a története­ket, de legtöbbét saját gyer­meke szájából hallhat, ami­kor elmondja óvodai, vagy _ iskolai élményeit. Mennyi téma bújik meg ezekben a gyermektörténetekben. Csak oda kell figyelni! Jó mód­szer az is, ha a mesekönyv­ben olvasott meséket — a gyermek egyéniségéhez iga­rán felmászni nem gond egy gyereknek sem. A hármas ágy mindössze I m X 2 m- nyi területet foglal el. Az ágy egyik (keskenyebb) ol­dalára nagyméretű zsebes tárolót szerelhetünk fel, sok minden fér bele. A 2. ábrán látható meg­oldás igényes, de ötletes. A két egyszemélyes heverő emeletes ágy magasságban helyezkedik el, kellő tartó- szerekkel ellátva. Alatta, merőlegesen a harmadik fek­hely. Az ágyneműtartó itt külön bútordarab, a rádió vagy a tévé is elfér rajta. A tanuló-íróasztal nagyobb méretű, a középein lévő lét­rán mindkét oldalra fel le­het mászni. zítva — élőszóval adja elő az édesanya. A jól kiválasztott esti me­se feloldja az egész napi események feszültsége alól a gyermeket, megpihenteti idegeit. Ne válasszunk olyan témát, vagy olyan szerep­lőket az esti mesében, ame­lyek felizgatják a gyerme­ket, félelmet keltenek ben­ne. Inkább beszéljünk a me­sevilág kedves, vagy mulat­ságos figuráiról, az állat- és növényvilágról, de mesesze­rűen elmondhatunk életből vett mai történeteket is (például hogyan száguld az űrhajó a csillagos égen; milyen érdekes munka a metróépítés; hogyan lehet gyorsan egyik országból a másikba repülni; mesélhe­tünk híres hazafiakról, tu­dósok felfedezéseiről, sporto­lókról stb.). Nagyon jó, ha a gyermek a szülök kisko­rából származó érdekes tör­téneteket hallhat az anyu, az apu szájából. F. K. Póló - flitterrel és gyönggyel Ne csüggedjünk, ha kedvenc pólónk mintája itt-ott a sok mosás követkeltében megkopott. A csillogás most nagy divat; hímezzük ki a minta (ö vonalait színes hitietekkel! Az apró egylyukú dísze­ket a rajz szerint (oldalnézet) erősítsük fel, láncszemöltéshez ha­sonlóan. Váltogathatjuk a flitterek színét: piros-arany-fekete. A mintába cgy-két apró üveggyöngyöt is varrhatunk! I Eav-két-há..

Next

/
Oldalképek
Tartalom